Békés Megyei Hírlap, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-04 / 53. szám

UNIÓ 2003. MÁRCIUS 4., KEDD — 7. OLDAL IH EURÓPA Az EU magyarra fordítása A libát nem azért kell kíméletesen tömni, hogy mosolyogjon Csatlakozásunk előtt minden fórumon hangoztatott és elfo­gadott követelmény az agrárium szereplőinek felké­szítése. Mire és milyen mó­don történjen ez? — ezt kér­deztük egy gyakorló állator­vostól, dr. Böő Istvántól. Békés megye Dr. Böő István szerint miközben a hazai agrártermelőket a szakmai információszerzésben oktatási és egyéb intézmények, különböző kiadványok, sőt ma már a számí­tógépes világháló is segíti, ebből éppen az a réteg marad ki, amely az alapanyag-termeléssel foglal­kozik. Az ismeretterjesztésnek az árutermelés szintjén az alapköve­telményekre kell összpontosíta­nia, de úgy, hogy azok feldolgo­zása közérthető és a gyakorlat számára hasznosítható legyen! Ilyen alapkövetelmény lesz a ter­melés, a minőség, az élelmiszer­biztonság, az állat- és környezet- védelem kapcsolatrendszere, ezek közül ma hazánkban több­nek még az értelmezése sem egy­séges. Úgy véli, hogy a minőség már régen nemcsak valami rossz­tól való mentességet jelent, leg­főbb kritériuma ma már az élel­miszerbiztonság, melynek megte­remtése a szántóföldön kezdődik. Az állatvédelmet sokan az állat­szeretettel azonosítják, pedig mo­rális, jogi és kőkemény gazdasági indítékai is vannak! A libát nem azért kell kíméletesen tömni, hogy mosolyogjon, hanem töb­bek között azért, hogy ne reped­jen meg a nyelőcsöve! A kérdést másképpen ítéli meg a hivatásos állatvédő, a gazda, a kereskedő, a feldolgozó, a fogyasztó. Egy fel­mérés szerint például a tojásfo­gyasztók többsége ellenzi a ketre­ces tojótyúktartást, azonban azt már sokkal nehezebben fogadnák el, ha betiltásával emelkedne a to­jás ára. Az állatorvos kifejtette: az „öko-bio” kifejezéseket nem egy­szer varázsszavakként használják, társadalmi, sőt politikai mozgalmak zász­lajára tűzik, nem beszélve a mindent beborító rek­lámhadjáratról, ahol sokan már a szintetikus mosó­port is „bioként” akarják ránk sózni. Dr. Böő István állítja: az ismeretterjesztés feladata annak széles kör­ben történő tudatosítása, hogy az ökológiai gazdál­kodás, benne a biotermék­előállítás nem pusztán el­határozás kérdése, nem is csak életforma, hanem pontosan meg­határozott, törvények és rendele­tek által szabályozott, dokumen­tált és ellenőrzött, vagyis szigorú­an zárt, ráadásul nem olcsó gaz­dálkodási forma. Mindezt tud­nunk kell most, amikor a vidéki embert erre, mint a családi gazda­ságok szinte egyedüli lehetséges és sikeres „kiugrására” biztatják.- Mindennek — és még sok másnak is — alapja az állatte­nyésztés közgazdasági háttere, vagyis az, hogy legyen érdemes állatot tartani - jelentette ki dr. BÖŐ István, POCSAJI RICHARD Használják a könyveit A békéscsabai dr. Böő István­nak a gazdasági haszonállatok termelésével kapcsolatos gya­korlati ismeretanyagot összefog­laló könyveit a hazai agrárkép­zés is használja. Televíziós is­meretterjesztő munkái közül a „Gazdaképző” a legismertebb (MTV 1992-1999.), jelenleg is több országos agrárlap szerző­je. Kamut község állatorvosa. Műholdról mért tisztesség Hetenként készülnek felvételek: mekkora területen mit termelnek Az európai csatlakozás után minden gazdaság­nak és gazdának nagyon komolyan kell venni: mennyi is az annyi? Va­gyis adott területhez és a szóban forgó növényhez igényelt támogatás szigo­rú ellenőrzés alá kerül. Hogyan történik a kontroll, amelynek bevezető idősza­kát éljük? A Békés Megyei FM-hivatalban Bellér Zoltán asztalán több tucat, légifelvételek alapján készült térkép, rajta egy-egy tábla jól elkülöníthetően jelzi: mek­kora területen, mit termelt az illető. Nekünk csupán szürkének, halványabbnak vagy éppen sötétebbnek tet­sző sávok, a szakember azonban pontosan tudja az ott termelt növény nevét, te­rületét, és lehetőség nyílik a termés mennyiségének meg­határozására is.- A rendszer neve: távér­zékeléses ellenőrzés. A számító- gépes program és módszer kidol- gozója-megalkotója a Földmérési és Távérzékelési Intézet, amely­től, a soros feladattervek alapján, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium rendeli meg a méréseket - mondja az el­lenőrzési osztály vezetője. — Az intézet kapcsolatban áll egy mű­holddal, amely hetente készít fel­vételeket Békés megyéről is. Az adatokat a térkép alapján szám­mogatás igénylehető. Még­pedig az első évben gabo­nára hektáronként 39 745 forint, a fehérjenövényekre 45 738 forint. Ilyen ellenőrzések — akárcsak tavaly - az idén is lesznek, ahogy vendéglá­tónk mondja, bevezetik a rendszert. Es, hogy mind­járt érzékelhetőbb is legyen amiről beszél, találomra ki­választ egy térképet. Dél- Békésben készült és a program egyből „megállapította”, hogy a szóban forgó parcellán 5,4 hektáron termeltek őszi búzát tavaly. Igen ám, de 11,8 hektárra kértek támo­gatást, vagyis kevesebbet vetettek. Itt bizony szank­ciókra számíthat a gazda. Mellesleg a számítógé­pes program a műholdas felvételek alapján a terület- nagyságot századhektár pontossággal tudja megál­lapítani. A színspektrum segítségével a termelt növény be­azonosítása százszázalékos biz­tonsággal történik, némi eltérés legfeljebb a ritka növényeknél le­hetséges. Ez a kontroliforma hazánkban is évek óta használatos. Igazi je­lentősége azonban jövő tavasztól növekszik meg. Azt mondják az Európa-járók: az EU nem viccel! Aki mást mond és ír, mint a való­ság, kellemetlenül járhat. _________________________________(FÁBIÁN! Ezen az 1:10 000 léptékű térképen bekeretezve egy 23,8 hektár nagyságú ellenőrzött terület látható. A halvány- szürke résznél „bibi” van, a gazda az okmányokon nem erről nyilatkozott Felsőoktatás: sok a nyitott kérdés Minden tizedik végzősnek nincs nyelvvizsgája Ma a felvételizők 30-35 százaléka rendelkezik valamilyen nyelvvizsgával. A főiskolát, illetve az egyetemet elvégezve min­den tizedik fiatal amiatt nem kap az első évben diplomát, mert nem teljesítette az ehhez szükséges nyelvvizsgafeltételeket. vább. Az egyetemek és a főiskolák hallgatókért folytatott versenye eddig egymás között zajlott. A csatlakozás után ez európai szin­tű lesz. Ez a körülmény együtt­működést kíván, ugyanakkor fel­veti az autonómia és a demokrá­SZARVAS Az idegennyelvi stratégia, azonbelül a nyelvoktatás felsőok­tatásban és közoktatásban való megerősítése az európai uniós tagságra készülve, kitüntetett sze­repet kap — hang­zott el a Tessedik Sámuel Főiskola ve­zetőinek és dr. Medgyes Péternek, az oktatási minisz­térium külkapcso- latokért felelős he­lyettes államütkárá- nak minapi találko­zóján. A korábban az ELTE Angol Amerikanisztikai Intézete igazgatója­ként tevékenykedő professzor a csatlakozással kapcsolatban a fo­kozódó versenyhelyzetre hívta fel a figyelmet. Ma a középiskolások negyven-ötven százaléka tanul to­Hetet automatikusan honosítanak Mit ér az itthon szerzett diploma az Európai Unióban? A szarvasi találkozón ez a sokakat foglalkoztató kérdés is felmerült. Jelenleg hét szakma itthon szerzett diplomáját honosítják automatikusan az európai uniós tagállamok­ban. Az általános orvosét, a fogorvosét, az állatorvosét, a diplomás szakápolóét, a szülészét, a gyógyszerészét és az építészét. A többi diplomát félautomatikusan honosít­ják, például különbözeti vizsgát kémek, vagy feltételül szabják a begyakorlási időt, amit egy tapasztalt ottani szakember mellett kell letölteni. cia kérdését. A találkozón a felső­oktatásügy további dilemmájáról is szó esett. Mi a fontosabb: az ok­tatás vagy a kutatás? Milyen le­gyen az állami és a magániskolák aránya? Miképp javítható a köz­oktatás és a felsőoktatás illeszke­dése? Az unióban a földrajzi peri­férikus helyzetünk milyen elő­nyökkel és hátrányokkal jár? Dr. Izsáki Zoltán, a tudomá­nyos és nemzetközi kapcsolatok rektorhelyettese tájékoztatójából kiderült, a Tessedik főiskola ott­honosan mozog az európai felső- oktatásban. Sikeres a Tempus- program, amelyben a hallgatók öt százaléka vesz részt és az Erasmus- program, amely nyolc-tíz országgal teremtett együttmű­ködést. A tanintézet az EU5-ÖS program rendszergazdájaként tevékenykedik. A fő­iskolai karoknak több mint húsz or­szággal van kapcso­lata. Tavaly az okta­tók és a hallgatók összesen harminchárom ország­ban jártak. Az oktatók egyötöde vesz részt külföldi együttműkö­désben, nemzetközi kutatási munkában. ________ csath róza Az EU-oldal a Külügyminisz­térium támogatásával készült. Nézőpont A tudás jó befektetés Magyaror­szág 2004 má­jusában — más államok­kal együtt — belép az Eu­rópai Unióba. Állandó rova­tunkban is­mert, neves személyiségeket kérdezünk a témáról. Ezúttal Jusztin Ba­lázst (képünkön), a Tessedik Sámuel Főiskola Hallgatói Önkormányzatának elnökét kerestük meg kérdéseinkkel. Szarvas Jusztin Balázs a Heves megyei Hatvanból választotta a Tessedik Sámuel Főiskola Mező- gazdasági Víz- és Környezetgaz­dálkodási Főiskolai Karát. Szar­vason környezetgazdálkodási szakon tanul. 2004-ben veheti át a diplomáját. A fő érdeklődési köre a környezetvédelem, a ter­mészetvédelem és az agrárium. — Nyugat-Európában a környe­zet védelme, illetve a hasznosítás módja kitüntetett figyelmet kap. E területek - kivált az európai uniós csatlakozás után - idehaza is ígé­retes jövő elé néznek. Ez a főisko­lai és egyetemi agrárképzésnek is perspektívát ad. A változás a mi­nőség felé mozdul el. Meglehet, a jövőben kevesebb agrárszakem­berre lesz szükség, ám azoktól magasabb képzettséget, nagyobb szakértelmet várnak - mondotta Jusztin Balázs, aki szerint az euró­pai uniós szabályozás nagy kihí­vást jelent, ugyanakkor az ott al­kalmazott korszerű technológia példamutató, ami lehetőséget ad a tanulásra és a fejlődésre. - A kör­nyezetvédelmet az államszövet­ségben komolyan veszik. Sok pénzt áldoznak rá, ami a fizetések­ben is lemérhető. A csatlakozástól azt várom, hogy a környezetvéde­lem presztízse nálunk is nő. A cé­gek keresik majd és anyagilag is megbecsülik a jó szakembereket. Azt tervezem, a főiskolai diploma megszerzése után továbbtanulok. A célom, hogy a választott szakte­rületemen minél több tudást és ta­pasztalatot szerezzek. Bízom ben­ne, hogy ez a jövőmre nézve jó be­fektetés^ ______ CS.R. Fog almak, kérdések, vélemények A csatlakozás kedvező hozadéka A. tartás- és takarmányozási technológia fejlesztése elengedhetetlen Védelem és támogatás Többet ér egy szónál Az európai uniós csatlakozással kapcsolatos sorozatunk mai ré­szében az érdekfeszítő agrár­kérdések mellett a nyelvtanulás helyzetét elemezzük a felsőok­tatás fókuszán keresztül. Jövő heti tervezett témáink: ezután külön tantárgyban oktatják a projektkészítéssel kapcsolatos ismereteket, s a pályázatírás gyakorlati tudnivalóit. Dr. Kocziszky György, a Miskolci Egyetem Európa Gazdaságtana Intézetének igazgatója pedig egyaránt rávilágít az integráció előnyeire és hátrányaira. Várjuk olvasóink kérdéseit, véleményeit e témakörökkel, il­letve általában az uniós csatlako­zással kapcsolatban. Címeink: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4., e-mail: szerk.bekes@axels.hu. Kérjük, a küldeményre írják rá: Európai Unió. (E. Az Európai Unióban a sertés ter­mékpálya kisebb eltérésekkel az úgynevezett „puha rendtartású”, viszonylag lazán szabályozott ágazatok közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a központi uniós forrásból finanszírozott támoga­tások köre rendkívül szűk, a pia­ci verseny erőteljesen dominál. Támogatásokhoz csak pályázat útján lehet jutni (pl. végtermék exporttámogatásához egyes ter­mékekre, extenzifikációra, állo­mánycsökkentésre, piacra jutás elősegítésére, marketingtámoga­tásra, sertéshús magántárolására, tenyésztésfejlesztésre). A sertés­re nincs termelési kvóta, közvet­len kifizetés, intervenció. A meg­lévő szabályozó elemek elsősor­ban élelmiszerbiztonsági, kör­nyezetvédelmi, állatjóléti, takar­mányozási, illetve az előállított termék minőségére vonatkozó előírások. A magyar gazdálkodók számá­ra a csatlakozás kedvező hozadé­ka lehet, hogy a piac ciklikussá­gainak kiegyenlítésére az EU- szabályozás magántárolási támo­gatásokat biztosít egyes piaci szereplők (feldolgozók, kereske­dők) részére. A piaci feleslegek levezetésére exporttámogatások folyósítására van lehetőség (pá­lyázatos rendszerben), melynek a sertéságazat esetében azért van nagy jelentősége, mert a jelenlegi nemzetközi (WTO) megállapo­dások Magyarországnak ezt na­gyon korlátozottan teszik lehető­vé. Ugyanakkor az ágazatot hát­rányosan fogja érinteni a búza- és kukoricaárak növekedése. Jelen­leg a sertés termelői árak is ma­gasabbak Magyarországon, mint az EU-tagállamokban. A verseny- pozíciókat legjobban az rontja, hogy a sertéstartók hatékonysága a fejlesztések elmaradása miatt alacsony. A magyar gazdálkodók például 30 százalékkal több ta­karmányt használnak fel egy kiló hús előállításához, mint verseny­társaik. A sikeres piaci verseny­hez 3 kilogramm alatti fajlagos takarmány-felhasználás és mini­málisan kocánként 20-22 értéke­sített hízó szükségeltetik. Ehhez a tartás- és takarmányozási tech­nológia fejlesztése elengedhetet­len. __________ FORRÁS: KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Az EU közös agrárpolitikája egyedülálló védelmet és támoga­tást nyújt a „belül lévő” gazdák­nak. Ugyanennek elmaradása legalább ilyen arányban teher- és versenyhátrány a mindezzel „kívülről” kapcsolatban álló me­zőgazdasági termelőknek, el­adóknak. Az uniós gazda akkor is 100 százaléknyi támogatást kap, ha nem lépünk be az EU-ba. A mi farmerjeink viszont (kívül maradva) még ahhoz a 55 száza­lékhoz sem jutnának hozzá, ami­re a most kitárgyalt csatlakozási feltételek mellett jogosultak len­nének, s amiből a tagság első há­rom évében összesen 580,8 mil­lió eurót (140 milliárd forintnyit) közvetlenül az EU-büdzsé finan­szírozna meg. Elesne a szektor a vidékfejlesztésre már a tagság el­ső három évében is bizonyosan esedékes több mint félmilliárd eurós (534 millió euró = 128 mil­liárd forintnyi) térítésmentes tá­mogatástól is. FORRÁS: KÜLÜGYMINISZTÉRIUM NÖVÉNYTERMESZTÉS KÖZVETLEN TÁMOGATÁSA (FT/Hfl) 2004 2005 2006 gabona és olajnövények 39336 42912 46488 fehérjenövények (tak. borsó, lóbab, csillagfürt) 45269 l ' 49384 53500 pihentetett terület 39336 42912 46488 Megjegyzés: EU-támogatás + nemzeti kiegészítés, 240 Ft/euró árfolyamon számolva, regionális hozam 4,73 tonna/hektár (Fonrás: agrárkamara) szakilag is feldolgozzák, majd rendelkezésünkre bocsátják. Csak rá kell pillantani a térképre és az alatta lévő adatokra, és már­is kiderül: indokolt volt-e az illető támogatásigénye vagy sem - ma­gyarázza tovább. Az uniós csatlakozás után hoz­závetőleg 300 ezer hektár olyan földterület lesz a megyében, amelyre bizonyos növényeknél, tehát gabonaféléknél, olaj- és fe­hérjenövényeknél területalapú tá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom