Békés Megyei Hírlap, 2003. március (58. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-12 / 60. szám

HÁTTÉR 2003. MÁRCIUS 12., SZERDA — 7. OLDAL MRS MEGYEI HIkIÁP Fejlesztési ügyekben lemaradás Uniós milliárdoktól eshet el az agrárium — Bár a problémára még no­vemberben felhívtam dr. Né­meth Imre agrárminiszter fi­gyelmét, a késlekedés okán fennáll a veszély, hogy uniós milliárdoktól eshet el a ma­gyar mezőgazdaság — kezdte a cseppet sem örvendetes hír­rel Tóth Imre országgyűlési képviselő a közelmúltban tartott sajtótájékoztatóját. Sarkad Az ellenzéki országgyűlési képvise­lő kifejtette: mára a kormány is beis­merte, hogy az európai uniós csatla­kozással összefüggő agrárintéz- mény-fejlesztési ügyekben jelentős lemaradása van a minisztériumnak. — Félő, hogy az eddigi késleke­dés okán több milliárd forintos tá­mogatástól eshet el az amúgy sem rózsás helyzetben lévő magyar mezőgazdaság, ha a szaktárca a megadott határidőre nem prezen­tálja a kért felhasználási garanciá­kat — részletezte Tóth Imre, utalva a Világgazdaság üzleü napilapban megjelent anyagra. A lap információi szerint a kormányfő a beszámolóra azért tartott igényt, mert immár a kor­mányzat is belátta: nem zárható ki, hogy a csatlakozás idejére az agrárintézmény-rendszert már nem lehet teljes mértékben felké­szíteni az EU-s támogatások zök­kenőmentes közvetítésére. Tóth Imre az elmondottak alátá­masztására — nevezetesen, hogy már novemberben szót emelt e tárgyban — egy, a parlament no­vember 5-ei ülésnapján készült jegyzőkönyvkivonatot nyújtott át. E szerint már akkor kifejtette: „Hazánk európai uniós csatlakozá­sát követően alapvető nemzeti ér­dekként jelentkezik az EU- agrártámogatás elnyerése és fel- használása. E támogatások folyósí­tását az EU többek között a 3508/1992. számú EU-rendeletnek eleget tevő Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) elne­vezésű informatikai rendszer meg­létéhez köti. Tudomásunk szerint az 1IER megvalósítása mindeddig a tanulmányok készítésén túl sajnos nem jutott. AZ EU-csatlakozás üte­mezéséből következően az IIER- nek 2004. január 1-jére a közösség által is akkreditáltan készen kell állnia.” A képviselő a továbbiakban arra is figyelmeztetett, hogy: „...fentiek elmaradása végső soron azt eredményezheti, hogy még az EU-ajánlatban szereplő 25 százalé­kos támogatási mérték sem lesz hozzáférhető a magyar gazdálko­dók számára”. Dr. Németh Imre akkor így vá­laszolt: „A határidőre való meg­valósítást elősegítendő az FVM egy teljesen új részleget hozott létre a feladat megvalósítására, amelyben a tárca, témát jól isme­rő munkatársait hoztuk össze. (...) Tehát (...) a mulasztások be­hozása érdekében összefogásra van szükség és természetesen 2004-ben, bár nagyon sok elemé­ben utófinanszírozású a rend­szer, a mezőgazdasági termelőket támogatáshoz kívánjuk juttatni”.- Bizakodó érdeklődéssel vár­juk, hogy melyik verzió nyer iga­zolást - tette hozzá zárszóként Tóth Imre. b. i. Az idén sem lesz kommunális adó Közel egymilliárd forintból gazdálkodhat az idén a füzesgyarmati önkormány­zat. A körös-sárréti város idei költségvetését 909 millió 484 ezer forint bevételi és kiadási összeggel fogadta el a képvi­selő-testület. Füzesgyarmat- Jó, hogy a szociális támogatá­sokat emelni tudjuk, s például na­gyobb összeggel támogathatjuk a fiatalok lakáshoz jutását. Azt vi­szont nem tudjuk, hogy az olva­dás után mi lesz a belvízzel. Ezért erre a célra is be kellene tervez­nünk egy összeget. A Mól Rt.-vel fennálló iparűzési adó problémát pedig mielőbb rendezni kell - ve­tette fel Bere Károly képviselő.- A belvíz kezelésére 1,5 mil­lió forintot terveztünk. Nem biz­tos, hogy ez elég lesz, de ha erőn felüli beavatkozásra lesz szükség, vis maior támogatást is igényelhe­tünk. A Mól Rt. vezetőségével a budapesti székházban személye­sen tárgyaltunk. Jelenleg úgy tű­nik, talán lehetőség lesz arra, hogy a cég által iparűzési túlfize­tésként nyilvántartott 24,5 millió forintot idén év végéig ne kelljen visszafizetni — reagált Várkonyi Imre polgármester.- A költségvetést hitelfelvétel és forráshiány nélkül úgy alkot­tuk meg, hogy közben a lakossá­got újabb adóval nem terheltük. A Dunántúlon van olyan 11 ezer la­kosú település, ahol a magánsze­mélyek kommunális adója évi 12 ezer forint, Füzesgyarmaton vi­szont még mindig nem vezetjük be ezt az adónemet - hangoztat­ta Furkó Sándor alpolgármester. Végül jelentősebb viták nélkül egyhangúlag minden képviselő áldását adta a költségvetésre. M. B. A vadnyulak, az őzek és a koszorúk A temetőt az állatoktól, a kerítést pedig a tolvajoktól kellene védeni Kovács Pálné (balról) és Varga Józsefné megrendültén mutatja, hogy a koszorúkból csak fenyőgallyak és szalagok maradtak D-FOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELE A telefonáló hölgynek el-el- csuklik a hangja a fájdalom­tól. A minap temette el édes­apját, mondja, utána arról be­szél, hogy a síron egyetlen egy élővirág-koszorú sem maradt. Belezokog a kagylóba, s amíg a sírást hallgatom, átvillan rajtam: Úristen! Már a koszo­rúkat is lopják?! Nem kell fel­tennem a kérdést, mert a battonyai Kovács Pálné foly­tatja a történetet. Nincsenek benne tolvajok, hanem csak vadnyulak és őzek... Battonya Kovács Pálné és nővére, Varga Józsefné szótlanul kísérnek édes­apjuk végső nyughelyéhez. Néha rámutatnak egy-egy sírra. A le­csupaszított koszorúk magukért beszélnek. - Amikor kijöttem ide, apukám friss sírjához, rette­netes látvány tárult elém: az élő­virág-koszorúkból csak a fenyő és a szalag maradt. Minden feldúlva, a hóban friss nyúl- és őzlábnyom­ok - mondja Kovács Pálné. - Be­telefonáltam a templomba, a hit­tant tanító fiatalember végighall­gatott, de nem mondott semmi biztatót. A vadakkal nem tudnak mit kezdeni, a kerítést meg ellop­ják, ilyesmit értettem a szavaiból. Elsírtam bánatomat egy korom­beli özvegynek: ő is úgy tudja, nincs megoldás, kerítés híján be­mennek az őzek, más sírokon sem marad másnapra virág, lele­gelik. Nagyon, de nagyon fáj ez nekünk, el sem tudom mondani, hogy mit érzek. A temetési költsé­gekben van egy több mint tízezer forintos tétel, amit temető-kar­bantartás címén fizettünk. Ha egyszer pénzt szednek érte, ak­kor építsék meg a kerítést, ha pe­dig ellopják, legalább a szándékát lássuk, hogy igyekeznek pótolni. De én ilyen tevékenységet soha­sem láttam a temetőben, a füvet is az önkormányzat közmunkásai kaszálták. Ezt az érzést nem kívá­nom senkinek! Azért beszélek a mi nagy-nagy fájdalmunkról, hogy másoknak soha ne legyen hasonlókban része. Hány család­nak okoznak még ilyen szomorú­ságot az állatok?! — Tudja — veszi át a szót Varga Józsefné —, ha megmérgezném az állatokat, biztosan százezrekre büntetnének, mert kárt okoztam a vadásztársaságnak. De ilyesmi meg sem fordul a fejemben, hi­szen az az oktalan állat semmiről sem tehet, élni szeretne csupán. Főleg egy ilyen kegyetlen tél után! A város egyik virágárusa szinte kérés nélkül mondja: a probléma nem új keletű, a vadak évek óta tönkreteszik a koszorúkat. Most meg? Már a temetés után egy órá­val lelegelik róluk az élővirágot. Egy húszszálas koszorú nyolc­ezer forint... A nővérek édesapjának har­mincnál is több koszorúja lehe­tett. De ki beszél itt pénzről? A két, gyászában meggyötört asz- szony is csak azért hozta szóba a temető karbantartására fize­tett összeget, hogy érzékeltes­sék: valami rettenetes dolog tör­tént.- Egy olyan kerítés, amit nem lopnak el, rendkívül sokba ke­rülne, nincs rá pénzünk, hogy megépíttessük - bocsátja előre Mátyás János római katolikus plébános, miután együttérzésé­ről biztosítja az elhunytak hoz­zátartozóit. - Az idei hosszan tartó, kemény télen az éhség be­hajtotta a városba a vadakat, éj­jelente a templom körül is nyu­lak szaladgáltak, á kertekben pe­dig megrágták a gyümölcsfákat. Több híradásban is elhangzott: a vadászok már nem nagyon tud­ják etetni az állatokat, elfogyott a készletük. Az egyedüli re­ményt az jelentheti, hogy hama­rosan elmúlik a hideg, s elolvad a hó. Nem hallgathatom el, hogy a gyászolók szerint a temetőfenn­tartásra fizetett forintokból kelle­ne megépíteni a kerítést. Mátyás atya mélyet sóhajt: — Én tudom, hogy magasak a temetői költségek. Utat építettünk 1 millió 600 ezer forintért, és na­gyon sok nehézségünk van a ká­polnával is, mert csak feltételesen alkalmas ravatalozásra: szigoríta­ni fogják a mostani előírásokat, valószínűleg a szabványok is vál­tozni fognak. A temetői bevéte­lekből kell ezt is megoldanunk, miképpen az bt hektárnyi bokros, bozótos részek irtását is. Nem bí­runk a líciummal, csak a vegysze­res megoldás segít. Érdeklődtem: ennek a költsége hektáronként mintegy 100 ezer forint. A kerítés- építés pedig több milliós kiadást jelentene... Évi ötven temetést alapul véve, a temetőfenntartási díj összesen 500 ezer forint, az áfát mi is befizetjük az adóhiva­talnak. Ismerve a Battonyán élők többségének anyagi helyzetét, el­ismerem: a hozzátartozóknak sok, fenntartásra viszont kevés a befizetett díj. Csak apró lépések­kel haladhatunk előre. Ehhez ké­rem a hozzátartozók megértését - válaszolta. MÉNESI GYÖRGY Szálanként, harapófogóval Battonya polgármestere, Takács Dezső megerősíti a temetői kerítéslopásról hallottakat. Mint mondja, az önkormányzati fenntartású közös temetőben egyelőre nincsenek ilyen gon­dok, de az izraelita temető új kerítését már ők is úgy építik, hogy a kerítésdrót alját belebetonozzák a lábazatba. Keserű­en idézi az egyik munkás megjegyzését: akinek nem kell, hogy másfél méter magas legyen a drótháló, az majd szálan­ként elcsipkedi a beton fölött harapófogóval... Idegenlégiós helyett kisiparos lett Nováki László Még 72 évesen is készített cserépkályhát, de immár tanítványaim büszke A jelenleg 89 éves, békéscsabai Nováki László még 72 éves ko­rában is készített cserépkály­hát megrendelésre. Kisiparos mesterlevelét 60 esztendeje szerezte, és ezen alkalomból tegnap a Békéscsabai Ipartes­tület elnökétől, Kertész János­tól elismerő oklevelet és arany emlékgyűrűt vehetett át. Békéscsaba Léván született, Csehországban ta­nulta a szakmát, Kolozsváron és Munkácson is dolgozott, majd in­nen gyalogolt Békéscsabára, mert több munka nézett ki. Nováki László kalandos életet élt, és mi lett volna még, ha franciaországi tar­tózkodása alatt enged a csábítás­nak, és belép az idegenlégióba. Ehelyett visszatért Magyarországra és kisiparos mester lett.- A cseh papíromat itthon csak egy csabai kályhás fogadta el, és a későbbiekben kaptam magyar könyvet, hogy dolgozhassak - em­lékezett a tegnapi ünnepségen Nováki László. - Miskolcon mes­tervizsgáztam, és 1943-ban tele­pedtem le Békéscsabán. Az ipartes­tületbe 1948-ban léptem be. A nyugdíjas mester hangsúlyoz­ta: számára az volt a legszebb idő­szak, amikor nem csak összerakta a kályhákat, hanem a nyersanya­got, a hozzávalókat - vályogtól a csempéig — maga készítette. Az ál­lamosítás után azonban azt az ukázt kapta, hogy maradjon csak a kályhaösszerakásnál, az ehhez szükséges elemeket pedig vegye meg a tüzépeken, üzletekben. — Hosszú pályafutásom során többször volt, hogy fellendült a cse- répkályha-rendelés, ilyenkor hetente akár 4-5 kályhát is összeraktam - ecsetelte Nováki László. - Más idő­szakokban némileg visszaesett a pi­ac, de munkám azért mindig akadt. Emellett tanított is, és immáron tanítványaira - akik a megyében többek között Békéscsabán és Mezőberényben dolgoznak - a leg­büszkébb a 89 éves mester. Négy leánygyermeke lévén, a családból a szakmát ők nem viszik tovább. Kertész János, a Békéscsabai Ipartestület elnöke az ünnepségen elmondta: tagjaik életpályáját is fi­gyelemmel kísérik, és a mostani­hoz hasonlóan különleges jubileu­moknál elismerik munkásságukat, ténykedésüket. NY. L. A nyugdíjas cserépkályha-készítő mester (balra) Kertész Jánostól vehette át az elisme­rő oklevelet és az arany emlékgyűrűt motó: veress erzsi A védőnők és a világháló Kardoson egy egészségügyi dolgo­zó látja el Szarvasról a védőnői fel­adatot. A munkája megkönnyíté­sére a kardosi önkormányzat sze­retne a védőnőnek internet­hozzáféréssel ellátott hordozható számítógépet biztosítani. A gépvá­sárláshoz az informatikai minisz­térium pályázatán igyekeznek tá­mogatást szerezni. A minisztéri­um gépvásárlást ösztönző pályá­zatának célja, hogy a védőnők él­hessenek az informatika adta le­hetőségekkel és bekapcsolódjanak az információs társadalomba. Sze­retnék továbbá bemutatni, meny­nyi gyermekgondozást érintő, ápolással és táplálással kapcsola­tos ismeret található a világhálón, s ezzel a kismamák érdeklődését felkelteni az informatika iránt. __________________________!ffl Fo gyatékosok diákszemmel A válaszadók 56 százaléka szerint nem hatékonyak Az Európai Unió 2003-at a fo­gyatékossággal élők európai évének nyilvánította. A közel­múltban 12—14 éves diákokat kérdeztek a nem egészsége­sekkel kapcsolatban. Békés megye Az Európai Unióban 37 mülió, majdnem négy magyarországnyi fogyatékos él. A kérdéssorral te­hát nem ismeretlen problémáról faggatóztak a szakemberek. Sőt a megkérdezettek kilenc százaléká­nak van fogyatékossággal élő csa­ládtagja. A diákok közül minden­ki azt vallja, hogy a fogyatékosok is lehetnek boldogok, sőt a gyere­kek 88 százalékát nem zavarná, ha osztálytársuk, tanáruk vagy szomszédjuk kerekes székkel közlekedne. Az értelmi fogyaté­kosokat viszont a gyerekek 93 százaléka elkülönítené. A válasz­adók 38 százaléka gondolja, hogy a fogyatékossággal élők járjanak az épekkel egy iskolába. A tanu­lók 56 százaléka úgy látja, ezek az emberek kevésbé hatékonyak a munkában, mint az egészsége­sek. Az oktatásba, képzésbe tör­ténő felvételnél 52 százalék hátrá­nyosan, 45 azonosnak ítéli a fo­gyatékosok helyzetét, három szá­zalék előnyt lát a betegségben. _______________________F.O.K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom