Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-21 / 44. szám

4. OLDAL - 2003. FEBRUÁR 21., PÉNTEK R I P ŐRT Huszáros kapavágás, avagy kertdíj három minisztertől Az ember apránként teszi bele a pénzét, aztán egyszerre veszi ki Nincs rá jobb kifejezés: nem semmi. A békéscsabai Huszár Endrét három földművelésügyi miniszter hívta magához Pest­re, hogy díjazza. Lakos László, Torgyán József és legutóbb Né­meth Imre is elismerte a nyugdíjas rendőr alezredes kertjét, il­letve annak produktumát. A hobbikertészre ezek után mond­ja valaki, hogy bármely párt kegyeltje lenne. Persze, szeren­csére, vannak pártoktól független dolgok is. Huszár Endre kertjében például az alma vagy a paprika nem azért piros, mert tartozni szeretne valahová, hanem azért, mert megérett. mert a Bosc-kobak - közismer­tebb nevén kormos körte - és a Vilmos is hozta az elvárást min­den esztendőben. Talán egy vihar tett keresztbe az elmúlt 10 évben — ecseteli a hobbikertész. - A fű­Békéscsaba A nagykertes házban töltött gyer­mekévek, a föld művelése, a nö­vénykultúrák termelésének isme­rete Huszár Endre minden porci­— Persze, ez nem úgy ment, hogy én tündérmeséket írtam le a pályázatomban, a zsűri pedig en­nek alapján látatlanban díjazott - szögezte le. - A kertemet a me­gyei főkertész vezetésével három­tagú stáb nézte meg a kiírás szempontjai szerint. Nem csak az számított, hogy mennyire gondo­zottak, termőek a növénykultú­rák, hanem az is, hogy miként tá­rolom, értékesítem a portékát. Ez már újabb fejezet a kiskerti gazdálkodásban. Huszár Endre szerint ilyen méretek között van lehetőség arra, hogy az ember Huszár Endre tapasztalatai alapján az édesebb, valamint a pirosabb fedőszínnel rendelkező gyümölcs a keresettebb D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER kájába beleivódott. Emellett látta Békéscsabán a csak körtekirály­nak hívott termelő körtését és megfogadta, ha egyszer saját kert­je lesz, abból a körte nem hiá­nyozhat. Felnőttkorban költözhe­tett tömbházi lakásba, de kertre hamarosan szemet vetett.- Több mint 25 éve már, hogy olyan területeket vásároltam, aho­vá gyümölcsfákat kívántam tele­píteni, valamint paprikát, burgo­nyát szerettem volna termelni - emlékezik Huszár Endre. - Mivel ma sem tartom magam szakem­bernek, csupán hobbikertésznek, kertbarátnak, gondolhatja, hogy akkoriban még csak kerttel barát­kozni vágyónak számítottam. Szakembereket hívtam hát segít­ségül, Zsíros Géza és Boros Lász­ló - aki megyei főkertész volt ab­ban az időben - adott tanácsokat a terület kiválasztásához. így ruházott be földterületre Medgyesbodzáson, valamint Bé­késcsabán. Medgyesbodzáson körte- és almafákat telepített 25, illetve 10 éve, összesen 156-ot. A békéscsabai kertben fűszerpapri­kát és burgonyát termel. Az össz­terület nem haladja meg a 14 ezer négyzetmétert. — A gyümölcsfáknál nem pa­naszkodhatott! a fajtaválasztásra, szerpaprikánál nem akartam, hogy kedvezzek akár a kalocsai­nak, akár a szegedinek, így mind­kettőt termesztem. A tréfát félreté­ve: a kolbászklubban rájöttünk, hogy a kettő elegye a legjobb a kolbászba. Az egyik paprika olajo­sabb, a másik pirosabb. Ha már a kolbászklub szóba került, az sem semmi, hogy Huszár Endre tagja emellett a békéscsabai Stark Adolf Kertbarát Körnek és a Délkelet-magyarországi Pálinkafőzők Egyesüle­tének. Ezek a civil szer­vezetek azért is fontosak és hasznosak, mert a ta­gok kicserélhetik tapasz­talataikat, bemutathat­ják termékeiket. így jött az ötlet arra is, hogy a Kertészek, Kertbarátok Országos Szövetsége (KKOSZ) ál­tal kiírt országos kertvetélkedőre érdemes lenne beneveznie Hu­szár Endrének. Történt mindez a '90-es évek elején, azóta három kertvetélkedő futott le, és mindhármon díjat ér­demelt ki. Először megyei, má­sodszor országos díjat, harmadik alkalommal pedig kitüntető okle­velet kapott. olyan fajtákat termeljen, melyek esetleg kevesebbet adnak, de az a legszebb, a legjobb, a feldolgo­zást tekintve is. — A Besztercei-szilva vagy a Pándy-meggy terméshozama, biztonságos megtermése nem Kulisszatitkok a hobbikertésztől Huszár Endre a fűszerpaprika feldolgozásánál az őrlést a szántóból azonnal kivett, 50 fokos paprikán végzi. Ezt követően páradús helyen tárolja, amivel növeli a színhatást. A lehető leg­rövidebb idő alatt teszi a kolbászba, mert az ettől válik különleges izüvé és szép piros szí­nűvé. A pálinkakészítéshez csak jó minőségű gyümölcsöt használ, azt cefrézi, állandó hő­mérsékleten erjeszti és a legoptimálisabb idő­ben, a kiforrást követően főzeti ki. Az almánál Huszár Endre tapasztalatai alapján az éde­sebb, valamint a pirosabb fedőszínnel rendel­kező gyümölcsök keresettebbek. vethető össze más fajtákkal, de előbbiből legjobb a szilvalekvár, utóbbiból a meggybefőtt - utal társterületekre a hobbikertész. - Hasonló a helyzet az almánál és a körténél is. Mivel elsősorban el­adásra termelek, a piac „szeszé­lyeit” is ki kell védenem. Ezért építettem egy 24 négyzetméteres hűtőtárolót, melyben 60 mázsa gyümölcsöt tudok hűtve tárolni. Ezáltal gyakorlatilag a főszezont követően rendelkezem megfelelő minőségű árualappal. Az eladásra nem kerülő gyümölcsöt cefrézem és pálinkának főzetem ki. Huszár Endre a gyümölcsöt, zöldséget főként üzletekben érté­kesíti. Elmondja: nincs annál jobb érzés, amikor délben látja a bolt­ban, hogy a reggel bevitt áru elfo­gyott, sőt kérdezgetik a vásárlók, mikor érkezik abból a finom kör­téből, almából. A fűszerpapriká­nál is arra törekszik, hogy feldol­gozott állapotban értékesítse. A nyers paprikánál arányaiban is többet ér az őrölt és még többet, amely már belekerült a kolbász­ba. Ahogy mesél róla, látszik, a kolbász sem áll távol a zöldség- és gyümölcstermesztőtől. — A kolbászfesztivál óriási le­hetőség a város, a termelők, a tu­risztika, az idegenforgalom szem­pontjából - hangsúlyozza. - Az­óta folyamatosan terjed a csabai kolbász jó híre az országban, de azelőtt még az agrártárca irányí­tója, Torgyán József is azt hitte a Krajcsó-féle csabait megkóstolva, hogy az dunántúli Stifolder- kolbász. A miniszter ízlelés köz­ben csettintett, és kijelentette: ez igazi hungarikum, ő pedig nem is tudott róla. Ez nem feltétlenül a miniszter, hanem a marketing hi­bája, hiányossága volt. Nem aka­rok okoskodni és túl okosnak lát­szani, csak azt akartam kifejezni a példával, hogy egy-egy fesztivál­nak a termékekre is nagy kihatása van. Tény, hogy jelenleg ötször annyi csabait tudnak értékesíteni a gyártók, mint a fesztivál kezde­tén. Ugyanez vonatkozik akár a szarvasi szilvanapokra, a gyulai kisüsti fesztiválra, melyek szintén segíthetik a termékek megismeré­sét, kedvező fogadtatását. És hogy mi a titka a kiskerti zöldség- és gyümölcstermesztés­nek? Huszár Endre szerint legin­kább a területnek meg­felelő fajtaválasztás, a pontosság és precizi­tás, hogy az adott mun­kákat a szükséges idő­pontban, se előbb, se később, végezzük el. Felismerjük az „aktuális” kártevőt, tisztában legyünk az­zal, miként lehet ellene a leghatékonyabban védekezni. Hosszan le­hetne még sorolni és részletezni, de a leg­fontosabb, hogy az em­ber nagyon szeresse, amit csinál. Ilyen nagyságrend­ben nem az anyagiak a legfonto­sabbak, mert az ember apránként beleteszi pénzét, aztán eladáskor egyben veszi ki. Búcsúzóul egyet kérdezek tőle: hívták-e már körtekirálynak? — Még nem, de azt már mond­ták, hogy Endre, király volt a kör­téd. NYEMCSOK LÁSZLÓ ____________Megkérdeztük olvasóinkat___________ Hó dolnak-e a téli sportoknak? Mucsiné Sallai Annamária, 27 éves, tarhosi személyügyi ügyintéző:- Természe­tesen! Mivel kertes házban lakunk, a téli „többtusát” űzöm: hólapátolás, járdán való csúszkálás, gyerek- szánkóztatás... Fázós vagyok, jobban kedvelem a nyarat. Télen szeretek a meleg szobában ülni és kézimunkázni, festegetni, s nézni azt, hogyan esik a hó. Varga Ottó, 43 éves, békési pe­dagógus: -Szeretnék a síelésnek, a szánkózásnak hódolni, de ami­óta elvégeztem a főiskolát, vala­hogyan sehogy sem jött össze a program. Az elmúlt napokban a békési szánkózódomb környékén gyakran megfordultam, a kisfiá­mat hordom szánkózni, ugyanis én vagyok a „vontató”. Állítom, ez is kemény sport. Farkas Györgyi Klaudia, 18 éves, tótkomlósi diák:- Az Alföld­ön élőknek korlátozottak a lehetőségeik, úgy is fogal­mazhatnék, hátrányos helyze­tűek vagyunk. Ha lenne valahol korcsolyapálya, oda szívesen elmennék korizni. Voltam sítáborban, állandóan estem- keltem... Nekem ez volt a prog­ram, így aztán egy életre el­ment a kedvem a síeléstől. Ha úgy adódik, a tévében a jég­tánc- és a bobversenyeket nem hagyom ki. Szabó Erika, 18 éves, debreceni diák: — Nem va­gyok sportos al­kat, lelki vilá­gomtól is távol áll a téma. Min­denféle sport­hoz tehetségtelen vagyok. Aki tud síelni, korcsolyázni, annak biztosan nagy élvezetet jelent a tél. Ha tehetem, a tévében a jég­táncot szívesen nézem. A focit imádom nézni, főként az olaszok játéka tetszik. A télben mindig azt szertettem, hogy szünet volt az iskolában. (SZ| A SZERZŐ FELVÉTELEI Meghalt dr. Antal Mihály Életének 58. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt dr. Antal Mi­hály osztályvezető fő­orvos, az orosházi vér­adó állomás vezetője, a hazai szlovákság egyik jeles képviselője. Dr. Antal Mihályt saját halottjának tekinti az Orosházi Városi Kórház és Tótkomlós Vá­ros Önkormányzata is. Dr. Antal Mihály Tótkomló­son született, a helyi szlovák iskolában tanult, majd 1962- ben a békéscsabai szlovák gimnáziumban érettségizett. A SZOTE Általános Orvosi kará­nak elvégzése után hazakerült szülővárosába, ahol körzeti or­vos lett. 1973-tól az orosházi kórház munkatársa, ahol cso­portvezető belgyógyász lett, 1976-tól vezette az orosházi egészségügyi intézmény nephrológiai szakrendelését. 1982-ben a kórház járóbeteg­ellátásáért felelős igazgatóhe­lyettesnek nevezték ki, 1987 és 1990 között pedig igazgató-fő­orvosként tevékenykedett. Ezt követően haláláig a véradó ál­lomás munkáját irányította. 1975-ben belgyógyászatból, 1985-ben társadalom-orvos- tanból, 1995-ben pedig transz- fuziológiából szerzett szakor­vosi képesítést. Dr. Antal Mihály harminckét éven ke­resztül végzett közéle­ti munkát. 1970-től tagja volt a tótkomlósi tanácsnak, 1984-től két cikluson át a me­gyei tanács munkájá­ban is részt vett. A rendszerváltozástól Tótkomló­son önkormányzati képviselő­ként tevékenykedett, a megyei önkormányzatban két cikluson át az egészségügyi bizottság külsős tagja volt. Dr. Antal Mi­hály 1994-től 2002-ig a tótkom­lósi szlovák önkormányzat el­nöki posztját is ellátta, 2002- ben is kisebbségi képviselővé választották. Ugyancsak 1994- től az Országos Szlovák Önkor­mányzat tagjaként tevékenyke­dett, ahol bizottsági munkával is megbízták. Dr. Antal Mihály munkássá­gát több kitüntetéssel is elis­merték. 1978-ban az egészség- ügyi miniszter Kiváló Munká­ért kitüntetéssel jutalmazta. 2001-ben Nemzetiségünkért kitüntetésben részesült az Or­szágos Szlovák Önkormányzat­tól. Dr. Antal Mihályt február 22-én, szombaton 11 órakor kí­sérik utplsó útjára Tótkomló­son, az Ótemetőben. ▼ Településeink krónikája Rendezvénytámogatások Dévaványán Dévaványán az idei esztendőben is több színvona­las rendezvényt tartanak. A kulturális és szórakoz­tató események megrendezéséhez a város anyagilag is hozzájárul. A témát a legutóbbi ülésén tárgyalta a képviselő- testület. A városvezetők úgy döntöttek, hogy a mű­velődési ház az általa szervezett rendezvényekre 1 millió 500 ezer forintot, mobil színpad építésére to­vábbi 500 ezer forintot kap. A könyvtár rendezvé­nyeit 400 ezer forinttal fogja támogatni az önkor­mányzat. A művészeti táborra 200 ezer forint, a mú­zeumi táboroztatásra 150 ezer forint támogatást szavazott meg a képviselő-testület. ________w Dr ágább szippantás Gyomaendrődön Gyomaendrődön a szolgáltató cég idén januártól öt százalékkal emelte a szippantott szennyvíz fogadá­si díját. A városi szennyvíztelepen köbméterenként ezentúl 350 forintért végzik az ártalmatlanítást. A szippantást végző társaság az ártalmatlanítási díj és az egyéb költségek emelkedése miatt maga is ár­emelésre kényszerült. A lakossági szennyvízszip­pantás köbméterenként 12-13 százalékkal, 1065 fo­rintra, a közületi 1250 forintra drágult. A vállalkozó­nak idén áprilisban lejár a szerződése. Már most je­lezte, a jelenlegi feltételek mellett a munkát nem tudja gazdaságosan végezni. Kérte, áprilisban - e körülményt figyelembe véve - gondolja át az ön- kormányzat a feltételeket._______________ _ir> Ké tévszázados templom Füzesgyarmaton A füzesgyarmati református templom 200 esztendő­vel ezelőtt, 1883-ban készült. A templom kétévszá­zados ünnepe alkalmából októberben nagyszabású megemlékezést tart a református egyház. Az ünnepségre az egyház fel szeretné újítani a templomot. A beruházás több millió forintjába kerül az egyháznak. A pénz többsége már biztosított, de a füzesgyarmati képviselő-testület legutóbbi üléséig kétmillió forint még hiányzott a felújításhoz nélkü­lözhetetlen összegből. A városvezetők úgy döntöttek: a 2 millió forintot támogatásként nem tudják odaadni az egyháznak, de 700 ezer forint anyagi támogatással és 500 ezer forint értékű anyagi juttatással hozzájárulnak a templom felújításához. ______________________^ Év forduló Mezőberényben A mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium fennállá­sának negyvenedik évfordulója alkalmából újabb előadást rendeznek március 5-én, délután öt óra­kor, a művelődési központ 1. számú klubtermé­ben. Az előadás címe: Ä mezőberényi gimnázium­tól az egyetemi katedráig, s az előadó nem más, mint dr. Lengyel Imre, a város szülötte, a középis­kola egykori diákja, a közgazdaságtudományok doktora, a Szegedi Tudományegyetem tanszékve­zető egyetemi docense, tudományos dékán­helyet^_______________________________SZ.A. Bi rtokrendezés a Körös-Sárréten Az ország csaknem kétszáz kistérségéből mind­össze nyolc vesz részt a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium által meghirdetett A birtokrendezés vidékfejlesztési célú megalapo­zása elnevezésű programban, amelybe me­gyénkből egyedül a Körös-Sárrét kapcsolódott be. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után a nö­vénytermesztésből élők összes támogatásának 70 százalékát a területalapú támogatás teszi majd ki. Ezért is fontos a birtokrendezés. A témában február 24-én két helyszínen, délelőtt 10 órától a szeghalmi városházán, délután 4 órától pedig a füzesgyarmati városházán jeles előadók tar­tanak fórumot, ahová elvárják a helyi földtulajdono- sokat és a mezőgazdaságból élőket. ____________m Gy ermekvédelem a körzetben A gyomaendrődi városi családsegítő központ öt esztendeje látja el Hunyán, négy éve pedig Csárda- szálláson is a gyermekvédelmi feladatokat. Mind­két település képviselő-testülete úgy döntött, hogy 2003-ban is igényt tart a gyomaendrődi központ szakembereinek munkájára. Az önkormányzatok ezt a szándékot együttműködési megállapodásban is megerősítik. Korábban a pedagógiai szakszolgá­laton belül e két településen, továbbá Dévaványán és Ecsegfalván nevelési tanácsadást is végeztek a családsegítő szakemberei. Tekintve, hogy 2003-tól állami támogatásból ezt a körzeti munkát nem le­het biztosítani, ezért nevelési tanácsadást külső te­lepüléseken idén már nem végeznek. _________________________________________1H

Next

/
Oldalképek
Tartalom