Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-07 / 32. szám

2003. FEBRUÁR 6., CSÜTÖRTÖK Békés megyei agrárhíradó v. Régi és új egy sertéstelepen A FUNKI már bizonyított Ä A Goldfood Kft. szarvasi telepét 1995 óta jegyzik a szakma él­vonalában. Békés megyében két egymást követő évben érde­melték ki a legmagasabb szakmai elismerést, amelyet a Disz­nó Alapítvány „Magyarország legjobb sertéstelepe” díja köve­tett 2001 évben. A IX. Alföldi Állattenyésztési Napokon a Pick Szeged Rt. különdíjában részesültek a szarvasiak 2002-ben. A magyar befektetők tulajdonában lévő Goldfood Kft. fő tevé­kenysége a sertéstenyésztés és -hizlalás. Az átlagosan 830 ter­melő tenyészkoca után évente több mint 18 500 sertést hizlal­nak meg a szarvasi telepen. Mester Károly termelési igazgatót arra kértük, foglalja össze az eredményekhez vezető utat és el­képzelésüket a sertéságazat műszaki fejlesztéséről. — Az egy anyakocára jutó hízóér­tékesítés 22,3 db, az egy átlagkocá­ra jutó hízókibocsátás 2270 kg, az összes elhullás a szaporulat száza­lékában 7,5%, az egy életnapra ju­tó testtömeg-gyarapodás 617 g, a telepi fajlagos takarmány-felhasz­nálás pedig 3,05 kg. Ha áttanulmá­nyozzuk a termelési adatokat, úgy gondoljuk, hogy ezzel a fejlett ser­téstartó országokban is áÚnánk a Ezzel a technológiával a beadagolt takarmány - beltartalmi értékeinek teljes megőrzése mellett nul hasznosul versenyt — kezdte értékelését Mes­ter Károly. — Évek alatt az egy át­lagkocára jutó vágósertés-kibocsá­tást 16,1-ről 22,3-ra növeltük. Az állatok termelésének szint­jét a sertéstenyésztésben is több tényező határozza meg. A geneti­ka, az állategészségügyi státus, a takarmányozás és az elhelyezés körülményei, ahogy ezt az EU- ban nevezik, a „welfare”. Magyar- országon rendelke­zésre áll a jó sertésgenetika, ezért szakmai dön­tés kérdése, melyi­ket válasszuk. Tele­pünkön Magyar nagyfehér x Magyar lapály kocaállo­mány termel, ter­minál kanként mi a Rattlerow HC apai hústípusú nagy­fehér kant használ­juk. Telepünk nem­csak „négyes­mentes. Ez annak a többéves preventív állategészségügyi gondolkodásnak a következménye, amely nagy súlyt helyez a higiéniára, megelőzésre. Több eredményes mente­sítési programon pazarlás nélkül - maradéktala­vagyunk túl, ennek megfelelően elmondhatjuk, hogy telepünk „kilencesmentes”. Ezentúl az állategészségügy­ben a jelszó: csak az egészséges állat fejlődik töretlenül. Az állat elé tett takarmány a környezet fontos része. Takar- mány-receptúráinkat a legkorsze­rűbb hazai és külföldi kutatási eredmények és ajánlások alapján állítjuk össze. Egy sertéstakar­mányt körülbelül 80—100-féle pa­raméterrel lehet jellemezni, hogy az jó-e egy korcsoportnak, terme­lési szintnek, de elfelejtjük meg­vizsgálni, hogy az állat biológiai értelemben jól érzi-e magát, jól működik-e az immunrendszere. A sertésnek is egészségesen kell táplálkoznia, és ez az állatte­nyésztők felelőssége. — Szívesen hasonlítjuk a sertés­tenyésztési paramétereinket a fej­lett sertéstartó országok mutatói­hoz. Úgy vélem, hogy a körülmé­nyeinkben éppen annyi a különb­ség, mint a mutatóinkban. Igaz ez a genetikára, állategészségügyi ál­lapotra, takarmányra és az elhelye­zés körülményeire, a welfare-ra. A sertés jó közérzete a jó levegőn, az optimális hőmérsékleten, a kényel­mes és higiénikus elhelyezésen múlik. Természetesen fontos, hogy mindezt milyen áron, milyen biz­tonsággal - és milyen technológiá­val - valósul meg. A sertéstenyész­tési bevezetővel kívántam érzékel­tetni, hogy, ha minden összetevő a „helyén van”, akkor akár 15 éves technológiával is lehet „Fradi-szív- vel” jól termeim. Kíváncsiak vol­tunk, hogy ha a technológia is Laj­tán túli, akkor mit hoz a konyhára? Nálunk erre a kérdésre a FUNKI rendszer adta meg a választ. Telepünkön 2001-ben és 2002- ben is építettünk egy-egy körülbe­lül 800 férőhelyes hizlaldát FUNKI technológiával. A kivá­lasztás alapja az ár-érték-minőség és az üzemeltetés költsége volt. A FUNKI hizlaldában körülbe­lül 4000 hízót neveltünk fel. Ter­melési paramétereinkben jól mér­hető változások álltak be a régi technológiához képest. A napi testtömeg-gyarapodás 75-171 nap között 68 grammal volt nagyobb, a takarmányértékesítés 6%-kal ja­vult, az élőmunka-ráfordítás mindössze 25%-a a régi technoló­giáénak, a szellőzést pedig 27%- nyi villamos energiával oldjuk meg. Összegezve e néhány muta­tó eredőjét, a FUNKI hizlaldában körülbelül 1064 forinttal alacso­nyabb költségen nevelünk fel egy hízót, mint a régi hizlaldákban. — Hogyan teszi ezt a FUNKI le­hetővé?- A technológia három részből áll: szellőztetés, takarmánykiosz­tás, kutricák. A szellőztetés célja, hogy folyamatosan, a külső mete­orológiai körülményektől függet­lenül optimális mennyiségű, hő­mérsékletű és jó összetételű leve­gő legyen a hizlaldában, és ezt energiatakarékosán oldjuk meg. Hizlaldánkban úgynevezett ala­csony nyomású szellőztetést épí­tettünk be. A berendezés figyeli a külső és belső hőmérsékletet. A légcsere során beáramló friss le­vegő előmelegszik, s nem kerül hideg levegő az állatra. A légse­besség nem éri el a huzat szintjét. A hizlaldába kerüléskor a beállí­tott értékeknek megfelelően a kö­rülbelül 80-100 napos hizlalási idő alatt a szellőzés automatiku­san követi az állatok növekedésé­vel a hízók igényét.- Az idén és az elmúlt évben is voltak szélsőséges időjárási viszo­nyok. Hogyan vizsgázott akkor a FUNKI? — A nyugati technológiának gyakori hibája, hogy nem veszi fi­gyelembe a magyar kontinentális éghajlatot, hisz náluk nem jellem­ző a plusz 38 és a mínusz 25 fok. Mindkettőben volt részünk, s mindkettőnél jól vizsgázott a A FUNKI kutricák praktikusak, könnyen és gyorsan tisztíthatok. Az istálló szellőzési rendszere hozzájárul az állat jó közérzetéhez FUNKI berendezés. Télen sem volt soha +18 °C alatt a benti hő­mérséklet, nyáron pedig a párásí- tásos hőelvonás hígtrágya-növe­kedés nélkül, jól működött.- A takarmányozási technoló­gia a takarmánybehordóból és az önetetőkből áll. A behordó szer­kezet nem változtatja meg a gra­nulátum minőségét, s mindezt meghibásodás nélkül, nagy biz­tonsággal teszi. Az önetetők ki­képzése - és a takarmány előtá- rolása olyan, hogy minőségi vesz­teség nélkül adagolják maguknak az állatok olyan ütemben, ahogy azt meg is eszik. A régi önetetők problémája, hogy abban a takar­mány felveszi az istálló páratartal­mát és az esetleges ammóniát, így a kiadagolási hibák rossz irányú mikrobiológiai folyamatokat indí­tanak el még az egyébként jó mi­nőségű takarmányban is. Ezeken a korszerű, FUNKI önetetőkön - azt is mondhatnánk - még a disz­nó is jól neveltté válik, mert csak annyit szed ki, amennyit meg­eszik, sőt, az etetőtálca kiképzése miatt még el is mosogat. Igen, az etetőtálcák mindig tiszták, nin­csen bennük pangó takarmány.- A kutricákkal szemben tá­masztott követelményeket a kö­vetkezőképpen lehet összefoglal­ni: ne korrodáljanak, (hisz az az élettartamot befolyásolja), s könnyen gyorsan tisztíthatók le­gyenek. Nem mindegy környezet­védelmi szempontból sem, hogy egy hizlaldái termet mennyi víz felhasználásával tudunk megtisz­títani. Jól fertőtleníthetőnek is kell lenniük, amit az egyszerre telepí­tés szabályának betartása miatt gyorsan kell elvégezni, s minél ke­vesebb élőmunkával. Úgy vélem, ezeknek a követelményeknek megfelel a FUNKI, mert a kutrica- elemek anyagminősége - a mű­anyag, a rozsdamentes acél, a jó minőségű tűzihorganyzott acél — alkalmassá teszi erre.- Jó döntés volt a FUNKI-t vá­lasztani?- Mindenképpen, hiszen ha egy hízó nevelésén körülbelül 1000 forinttal több marad, az nagy eredményjavulás. Az uniós versenyképesség fontos tényezője a műszaki fejlesztés.- A mezőgazdaság, ezen belül az állattenyésztés fejlesztési for­ráshiánnyal küszködik évek óta. Ha a sertésárak nem tartalmaznak eredményt, akkor hogyan lehet fejleszteni? Ha ilyen szélsősége­sen változnak a sertésárak, hon­nan vegye a bátorságot a termelő a műszaki beruházáshoz?- Ez viszont nehezebb kérdés, mint az, hogy jó döntés volt-e a FUNKI! Kiváló termékek, biztató eredmények Sertéstenyésztés hatékonyan: WTFOSS-szal és a fUNKÍ-val! Dévaványa és környéke nem bővelkedik jó termőképességű föl­dekben. Az itteni 10 és 20 aranykorona közötti értékek mellett nem igazán várhatnak a gazdák kimagasló eredményeket a ga­bona és más növények termesztésében, mert errefelé az aszály vagy a belvíz sokkal nagyobb károkat okoz, mint másutt. Érde­kes viszont, hogy az állattenyésztés fontos megélhetési forrássá vált az itt élőknek, függetlenül attól hogy a takarmányt legtöbb­ször nem maguk termelik meg, hanem vásárolják. A Szarka és Társai Kft. sertéstenyésztéssel foglalkozik a településen, még­pedig nem is akármilyen szinten, jól kialakított istállók, nyuga­ti technológia, korszerű takarmányozás, jó fajtakiválasztás, mindezek együtt képezik egy jól működő nagygazdaság alapja­it, és most úgy tűnik, ez itt mind jelen van. — Ezt most jólesik hallani, mert az utóbbi időben gyakran írunk arról, hogy felszámolják, leépítik, megszüntetik ezt a tevékenysé­get, mert annyira nem éri meg ma sertést tartani. Hogyan lehet, hogy önök pont az ellenkezőjét mondják? — Mi ezt már évek óta csinál­vezető gyártója és forgalmazója a tartástechnológiai berendezések területén. Célja a sertéstartók igé­nyeinek megfelelő optimális istál­lórendszerekkel való ellátása, amelyekkel megteremthető és fo­kozható a tartás gazdaságossága és termelékenysége. Nekünk ter­mészetesen ez a legfontosabb, és- Hogyan és mióta működik ez a sertéstelep, mert látok itt régi és új istállókat, és még újabbnak az alapjait. - kérdezem a családi kft. tagjait, Szarka Ignácot, feleségét, és az ifjú Szarka Zsoltot.- Túl sok munkalehetőség nem volt itt a településen, talán Szarka Zsolt és édesapja a fiaztatókutrica előnyeit már a zsebükön érzik. Több kismalac marad életben. még a környéken sem, mondhat­nám azt is, hogy a helyzet szülte ezt a vállalkozást. Először felépí­tettünk a benti házunknál két na­gyobb ólat, és évente 50-60 hízót szállítottunk, majd a hely szűk­nek bizonyult, ezért terveztük a bővítést. Amikor megtudtuk hogy a Róna Mezőgazdasá­gi Szövetkezet bérbe vehető ingatlanokat hirdet, azonnal lép­tünk. Ezek az épüle­tek ma már a mieink, amiket rengeteg mun­kával, mondhatnám úgy is, hogy saját erő­ből átépítettünk, hoz­záépítettünk és fej­lesztettünk. Ma már 160 anyakoca van ezen a négyesmentes telepen - Dalland Breeding fajta — és nagyon elégedettek vagyunk, mert bár az árak végtelenül inga- dozóak, jobbára ala­csonyabbak most, mint a sokéves átlag, mégis jövedelmezővé tudtuk tenni, elsősor­ban partnereink, a Pankotai Agrár Rt., a VITFOSS és a FUNKI segítségével, és úgy látjuk, megéri csinál­ni. Magyarországi forgalmazó: VitfOSB PANKOTAI AGRÁR RT., , . SZENTES, KLAUZÁL U. 17. Ki TEL: (63) 311-366 Termékmenedzser: Területi képviselő: Schuller Aladár Illés Róbert 06 (30) 2782656 06(30)2391458 juk, s bár nem ez a kifejezett szakmánk, mégis ismerjük már minden csínját-bínját. Próbáljuk folyamatosan kitapasztalni, mi a legjobb, nem félünk a technológia váltástól, így az újabb takarmá­nyok kipróbálásától sem. Ebben van némi kockázat, de semmi esetre sem annyi, mint amennyit nyerhetünk vele. Korábban egy is­mert, jó nevű cégtől vásároltuk a premixeket és a takarmányt, ak­kor azzal is elégedettek voltunk, s úgy gondoltuk, az a legjobb, ám mint utólag kiderült, nem így van, mert már egy jó éve használjuk a dániai VITFOSS cég premixeit, amit a szentesi Pankotai Rt. for­galmaz. Tapasztalatunk szerint óriási a különbség, nemcsak a ter­mékek kedvezőbb árát illetően, hanem a premixek és a takarmá­nyok hatékonyságában is, ame­lyet a 2001 decemberében lefoly­tatott kísérletek is bizonyítanak. — Mi a változás a technológiá­ban, mert említette hogy abban is váltottak? — Ma már a FUNKÍ-termékeké a terep. Ez a cég Dánia és a világ az uniós csatlakozáshoz közeled­ve az is, hogy ez a cég az istálló­berendezések speciális fejleszté­sével eleget tesz a környezetvé­delmi előírásoknak. Az, hogy mi a FUNKI tartástechnológiát alkal­mazzuk a fiaztatóban az plusz másfél darab választottmalac-nö- vekedést jelent. Ennek oka az, hogy a fiaztató kaloda megfelelő beállítása mellett a kocák sokkal kevesebb malacot tudnak agyon­nyomni. Ezt a csövek speciális beállítása biztosítja, ennek kö­szönhetően még a malacok is jobban hozzáférnek a malac cse­cseihez, amikor szopnak, így ma­gasabb választási súlyt tudunk el­érni. Ezek a kutricák könnyen ta- karíthatóak, higiénikusak, ami nagyban hozzájárul a telepen ah­hoz, hogy csökkent a malacok egészségügyi problémája és így a gyógyszerköltségünk is. A mala­cok a szopás után védett helyre tudnak vonulni, ami nemcsak azt jelenti hogy a rácsok mögé búj­nak ki, hanem egy újabb FUNKI- elem alá, amit búvóládának neve­zünk, s ahol huzatmentes, meleg helyet biztosítunk számukra. En­nek a búvóládának a magassága állítható, hogy a pihenőterületen a növekedő malacok hőigény­ének megfelelő legyen a hőmér­séklet. A fiaztatóban a kocákat automata térfogatadagolós etetési rendszerrel takarmányozzák. A vályú és az itató szopóka rozsda- mentes anyagból készült. Ez biz­tosítja a higiénikus takarmányo­zást. Tervezzük még az Acél Koca megvásárlását is a Pankotai Agrár Rt.-től, aminek a célja az, hogy óránként meleg tejjel lássa el azo­kat a malacokat, amelyek csecs­vesztettek (magas fialási átlag) vagy lemaradtak társaiktól és fel akarjuk javítani kondíciójukat. Mint ahogy látja, szinte minden harmadik kutricában 18 malac van, és mi úgy érezzük, ezeket az eredményeket az elmondott új­fajta technológia, illetve takar­mány felhasználásával értük el a Vitfoss és a FUNKI segítségével. — Vannak még terveik, hiszen az épületekből látom, hogy ké­szül a folytatás?- Igen szeretnénk tovább bőví­teni a telepet, még korszerűbbé és még kényelmesebbé tenni az álla­tok számára. Jelenleg 800-900 hí­zót értékesítünk csak a hizlaldái férőhelyek hiányában, így a sza­porulat jelentős részét folyamato­san malacként értékesítjük, ame­lyekre újabb és újabb vevőket ke­resünk. Terveink szerint 200 anyakocára akarjuk felfejleszteni az állományt. Ehhez a legfonto­sabb a gáz bevezetése, és az ide­vezető utak felújítása, mert már csak ez hiányzik a tökéletes mun­kavégzéshez. Ez a mi életművünk és büsz­kék vagyunk arra, hogy ezt meg­alkottuk, s ebben nagy segítséget nyújtottak a partnereink: a PANKOTAI AGRÁR RT., a VITFOSS és a FUNKI. ▼ Nem hitt a szemének a gazda A takarmányozásban felhasznált WTFOSS-termékek súlygyarapodást előidéző hatását vizsgálták egy kísérletben a dévaványai Dalland- tenyészetben. Szarka Zsolt az egyik régebben használt készítményt ad­ta a kontrollcsoport hízóinak. Az eredmény önmagáért beszélt. A 16 na­pos etetési kísérlet alatt a VITFOSS VIP - Bronz Hízó komplett premix ajánlott receptúra szerinti keverékével etetett 20 hízó 1140 kilóról 1436 kilóra gyarapodott, addig a másik, kontroll tápot fogyasztó, az 1045 kilós összsúllyal indult 21 hízó a kísérlet végén csak 1250 kilót nyomott. A testtömeg-gyarapodásra vetítve ez annyit tesz, hogy a V/TFOSS-táptól az 57 kilós hízó 71,75 kilós lett, (a 20 disznó összgyarapodása 296 kilót tett ki), ami naponta 0,925 kg-os súlytöbb­letet jelent. Ezzel szemben a másik táppal etetett csoportban csupán 205 kilós összes többletértéket mértek a 21 (!) hízó mázsálásakor (1045 kilós kezdősúly, 1250 kilós zárósúly, egyedi testtömeg-gyarapo­dás: 49,76-ról 71,75 kilóra), s így napi 0,46 kilós testtömeg-gyarapo­dást könyvelhettek el. A V/7FOSS-kísér1etben az összes takarmányfel­vétel 916 kg volt, ami alapján a fajlagos takarmányértékesítő képesség 3,09 kg/kg értéket mutatott. A kontroll csoporthoz használt táp estén az összes takarmányfelvétel 701 kilogrammot tett ki, ebből következő­en a fajlagos takarmányértékesítő képesség 3,41 kg/kg volt. Illés Róbert termékmenedzser elmondta, hogy miután a gazda „nem hitt a szemének” a kiváló eredmények láttán, megismételte a kísérletet egy újabb 16 napos ciklusban. A VITFOSS premixet fogyasztó 826 ki­ló összsúlyú 18 hízó a zárómérlegeléskor 1139 kilogrammot nyomott, vagyis 313 kilós összes testtömeg-gyarapodást mértek. Ennek alapján kitűnik, hogy egy hízó naponta 1,087 kilót „szedett föl”.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom