Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-28 / 50. szám

4. OLDAL - 2003. FEBRUÁR 28., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP Szíwel-lélekkel a gyermekek jövőjéért Az emberség, a hivatástudat vezérelte egy életen át Baráth Mihály, a végegyházi Általános Művelődési Központ és Általános Iskola igazgatója tavaly júliustól nyugállományba vonult. A 42 évi pedagógusi szolgálat és különböző társadalmi megbízatás után méltán érdemelte ki a pihenés időszakát, ám csodálatra méltó munkabírása továbbra is a közéletbe csábít­ja. Kitartása, a gyermekekbe, az emberekbe vetett hite ma is töretlen. Olyan pedagógus, aki mindig megtalálta a hangot időssel és fiatallal, akire évtizedek óta nagy tisztelettel gon­dolnak tanítványai és a szülők egyaránt. gabb időszaka volt. Közben a magasabb képesítés vágya és a tanyai tanítókra jellemző időmil- liomosság arra sarkallt, hogy megszerezzem a magyar-törté­nelem szakos tanári oklevelet. Hozzá kell tennem, hogy a lel­kemben mindvégig és most is ta­nító maradtam. Baráth Mihály 42 évi pedagógusi szolgálat és különböző társadalmi megbízatás után mél­tán érdemelte ki a pihenést d-fotó, veress erzsi Végegyháza Baráth Mihály munkája során ki­emelkedően sokat tett a viharsar­ki települések oktatásának terüle­tén. Olyan ember, aki szíwel-lé­lekkel szolgálta a tanítást, a neve­lést és valóban hivatásának tekin­tette a kiművelt emberfők sokasá­gának útjára bocsátását - hang­zott el az önkormányzati búcsúz­tatón. — Milyen változások következ­tek be életében az igazgatói meg­bízatás lejártával? — kérdeztük Baráth Mihálytól. — Alapvető változás nincs az életemben, inkább a hivatásom gyakorlásában történt átrendező­dés. Idén április 20-áig a felmen­tési időm töltöm, így a volt intéz­ményemben nem dolgozhatok. Jelenleg óraadó vagyok a Mezőhegyesi Ipari Szakképző Is­kolában. Éppen ezért a sokak ál­tal feltett jóindulatú kérdésre, mi­szerint „Hogy telnek a nyugdíjas napok?”, nem igazán tudok vála­szolni. Úgy érzem, még nem ér­tem nyugdíjassá, így természet­szerűen nem is készültem a nyugdíjas életre. A 60 évem - benne a 42 év pedagógusi szolgá­lat — úgy elszelelt, mintha csak egy hosszabb folyamat része és nem a vége lenne. — Hogyan kezdődött a pedagó­gusi pályája? — Nagy áldozatot hozott a családom 1956 tavaszán, amikor a tanítóképzőbe jelentkeztem. Lemondtak rólam, mint olyan munkaerőről, aki az iskolából szabadulva hozzájárulhat a már útban levő harmadik testvérem­mel hat tagúra duzzadt család megélhetéséhez. Számomra nem a földművelés, hanem az emberekkel foglalkozó polgári foglalkozás volt életem célja. Tisztában voltam azonban az­zal, hogy ezen áldozat mellett még az egyetemi tanulmányaim terhét is a családnak kellett fel­vállalnia — emlékezett Baráth Mihály. — A pedagógussá válásom el­ső lépése, amikor szeretett szülő­falum, Medgyesbodzás általános iskolájában szerzett alapokkal elkezdtem a Szegedi Tanítókép­ző Intézetben a tanulmányaim. Itt merőben más miliő, életrend és hatások értek. Erőteljesen meghatározó volt a római katoli­kus tanítóképző tanárai által képviselt szigorú és következetes felkészítés a néptanítói megfele­lésre, másfelől befolyással volt a fiatalabb tanítóképzők által köz­vetített dialektikus szemlélet- mód a természeti és társadalmi valóság iránt. Pályám 1960-ban Végegyházán kezdődött a 2. osz­tály vezető tanítójaként, mivel ide helyeztek gyakorlóévre. A ké­pesítő vizsga után még két évet töltöttem itt. Sorsom állomásai az évek alatt változtak, de Vég­egyházától sosem szakadtam el. Itt ismertem meg a feleségem, és a családi kötődés végérvényesen végegyházivá tett. Sokat kaptam az akkori iskolától. Az önálló élet, a jobb anyagi körülmények reménye és egy újfajta szakmai kihívás indított arra, hogy Puszi aottlaka-Tökfaluban az összevont tanulócsoportú osz­tály tanítását kérjem. Az ott töl­tött évek életünk egyik leggazda­— Mint tudjak, munkája nem csak kizárólag az oktatásra korlá­tozódott.- Az ambiciózus pedagógu­sokra az a „veszély leselkedett”, hogy előbb-utóbb elragadja őket a tanügy, az államigazgatás vagy a politika. Az utóbbit sikerült el­kerülnöm, de az elsőt nem. 1968 augusztusában kezdődött az a 32 év, melyből tízet a tanügyigazga­tásban igazgatóhelyettesként, huszonkettőt igazgatóként töltöt­tem. Pusztaottlaka körzeti iskolá­jába helyettesnek nevezett ki Petrucza Tivadar igazgató bará­tom. Bekerültem egy olyan mun­kaközösségbe, melyben olyan „igazgató papáktól” lehetett el­lesni az iskolavezetés csínját-bín- ját, mint Palotay Béla, Hubai András, Arnóczky József, és nem Névjegy Baráth Mihály 1942-ben született, Gyulán Családi állapota: nős, gyakorló nagyapa Iskolai végzettsége: tanárképző főiskola Munkahely: szakmai hivatása mellett 1971-1973 között Pusztaottlakán tanácselnök, 12 évig Végegyházán tanácsel­nök-helyettes. Volt végrehajtó bizottsági tag, megyei tanács­tag, a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság elnöke is. 1990 óta települési képviselő, jelenleg alpolgármester Hobbi: olvasás és kertészkedés utolsósorban a máig példaké­pem, Csáky Kálmán. Olyan osz­tályvezetőktől tanultam, mint Tóth Zoltán, Pántya Imréné, illet­ve a legendássá vált Tompa Ádám és a rubin diplomás Barta Bálint tanulmányi felügyelőktől - mondta a volt igazgató.- Ezt követően kitérő volt szá­momra az Eleki Általános Iskola Diákotthon igazgatása. A család jól érezte magát, de emberileg és pe­dagógiailag nem tudtam elfogadni a 6-10 éves gyerekek családon kí­vüli nevelését, így egy lehetőség folytán 1977-ben Végegyházára, a kezdő munkahelyemre kerültem. Öt olyan év következett, melyben visszakerülve a régi munkaközös­ségbe, aktívként még én lehettem a kollektíva „utolsó mohikánja”. Ezen idő volt a felkészülés a húsz­éves vezetői tevékenységre, amely számomra a Kiváló Munkáért ki­tüntetéssel zárult.- Ön szerint mikor válik valaki igazi vezetővé?- Igazgató nem akkor lesz az ember, amikor kinevezik. Amikor nem azzal az izgalommal megyek be az iskolába, hogy mi lesz a probléma, hanem azzal a lelki nyugalommal, hogy ma is lesz­nek új kihívások, melyeknek meg tudok felelni. Mindezek birtoká­ban pedig azon munkálkodom, hogy az adott feltételek között sa­ját arculatú intézményt teremt­sek. Ehhez széles körű, egy cél, a gyermek érdekében összefogni tudó kapcsolatrendszer (a fenn­tartó, egységes szemléletű neve­lőközösség, a szülők közössége) működtetésére van szükség. Nem könnyű feladat. Különösen nem településünkön, ahol a roma nemzetiséget is jelentős számú gyermek képviseli az iskolában. Talán nem szerénytelenség, de úgy érzem, iskolaszervezői mun­kám eredményes volt. Elismerés­ként 1990-ben átvehettem az ak­kori Békés Megyei Tanács által alapított Czabán Samu-díjat.- Mit tart aktív pályája legfon­tosabb tanulságának?- Az alázattal gyakorolt hiva­tást, ami nem azonos az alázatos­kodással, a megalázkodással. Munkám szolgáltató jellegét tar­tom szem előtt a társadalom, a gyermek és a szülők érdekeiért. Nevelés terén a népben, nemzet­ben való érzésre és gondolkodásra alkalmassá tételt tartom döntő­nek. Azt, hogy minden időszak­ban tudjunk értékelni, ha kell, vál­toztatni, új lépéseket tenni, netán elismerni és megköszönni dolgo­kat. Ezért is tartozom hálával szü­leim életre szóló fáradozásáért, a pályára felkészítők odaadó mun­kájáért, a velem dolgozók együtt­működéséért és a kapott lehetősé­gekért. Amíg bírom erővel, to­vábbra is tevékeny részese szeret­nék lenni a gyermekek nevelésé­nek és községünk előrevitelének. HALASI MÁRIA Megkérdeztük olvasóinkat Az EU-ról való tájékozottságukról Vágó Éva, 42 éves, sarkadi zongoraoktató: — Nagyon közel van ápri­lis 12-e, s nem érzem, hogy a kormányzati kommunikáci­ós gépezet minden tőle elvárha­tót megtenne az EU-csatlako- zással kapcsolatos érvek, ellenér­vek megismertetése érdekében. Nem egyoldalú igenlésre vá­gyom, hanem arra, hogy ténysze­rűen megismerhesse a magyar la­kosság, mit is várhat, ha úgy dönt április 12-én. Sajnos én nem sok jót remélek. A nagyobb, tőkeerő­sebb vállalkozásoknak biztosan jobb lesz, de a kisebbek esetében még hatványozottabban vissza­köszön majd a klasszikus köz- gazdasági axióma, miszerint a nagy hal megeszi a kisebbet. Hortobágyi Ma­rietta, 29 éves, sarkadi BM- dolgozó: — Vélemé­nyem szerint, aki odafigyel a híradásokra, az igenis „képben van” az uniós csatlakozással kap­csolatban. Szerintem ugyanis a különböző médiumokban éppen elégséges információ hangzik el a közösségről, illetve a csatlako­zásról. Egy picit hazai vizekre evezve, én nagyon bízom benne, hogy nekünk, BM-dolgozóknak jó lesz a csatlakozás. Magyarul: a köztisztviselők, közalkalmazot­tak remélhetőleg nyertesei lesz­nek a csatlakozásnak. Sajnos, úgy tűnik, hogy vesztesekkel is számolni kell: az agrárium egyes ágazatai, szereplői nem lesznek a nyertesek listáján. Móroczné Bén­áé Gabriella, 37 éves, sarkadi bölcsődei gon­dozónő:- Magát a tényt, hogy csatlakozunk az EU-hoz, jó­nak tartom, hi­szen, ha jobban belegondolunk, a tét az: előre lépünk egyet, vagy esetleg visszafele kettőt. A csatla­kozással kapcsolatos tájékoztatás természetesen lehetne szélesebb körű is, de összességében, azt hi­szem, aki figyel a híradásokra, az elégséges információhoz juthat. Egyébként nemrégiben éppen Sarkadon is volt egy fórum, ami különösképpen a csatlakozás és az agrárium jövőjét, kérdéskörét feszegette. Hasonló tematikájú, tényismertető előadások azért el­kelnének. Kesztyűs Sán- domé, 63 éves, sarkadi nyugdí­jas:- Lassan a nyakunkon a népszavazás, s istenigazából még nem sokat tudunk az Európai Unióról. Nem tudjuk, hogy miért lesz jobb ne­künk, ha jobb lesz, s azt sem, hogy ránk nézve mik az esetle­ges csatlakozás negatívumai. Mondjuk, az én korosztályom­nak már teljesen mindegy, mert mi megettük a kenyerünk javát, de a fiatalok szemszögéből csep­pet sem mindegy, hogy mi lesz itt jövőre. Természetesen szeret­ném, ha az ügydöntő népszava­záson a dolgok ismeretében vok­solhatnék. B. I. , _________________D-FOTÓ; KOVÁCS ERZSÉBET Ke dves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szí­vesen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önö­ket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az ut­ca emberének. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsa­ba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük ol­vasóinkat. Roma polgárőröket ajánlanak A Sarkadi Cigány Kisebbségi Önkormányzat Boros Ele­mért, Boros Rolandot és Rácz Aladárt ajánlják a Kajári György által elnökölt sarkadi polgárőr egyesület tagjainak sorába. __ Sarkad __ __ A kisebbségi önkormányzat dön­tött a családsegítő, gondozási és szociális központtal való együtt­működésről. Jövő havi ülésükön visszatérnek az óvodai intéz­ményhálózat vezetőjének együtt­működési javaslatára. Ugyanaídror sikerült megálla­podni a 9. számú választókerü­letben - az egyre inkább meg­szaporodott közterületi rongálá­sok, lopások visszaszorítása ér­dekében — kezdeményezett utca- bizalmi-hálózat kiépítéséről, s immár az érintettekkel való egyeztetést követően véglegessé vált a 17 bizalmi kiléte is.- A testület Buzi Anikó hato­dikos, és Raffai Adrienn nyolca­dikos tanulók esetében átvállalta az utazási költségeket, illetve Mohácsi Józsefné személyében kísérőt biztosít - tájékoztatta la­punkat Ajtai Zsolt, a Sarkadi Ci­gány Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese. - Március 1-jén a Fekete Rózsa Közhasznú Ala­pítvány által a debreceni újkerti közösségi házban megrendezen­dő vers- és prózamondó verse­nyen képviselik majd a sarkadi roma fiatalságot - tudtuk meg az elnökhelyettestől. __________b.i. Tel epüléseink krónikája Téltemető Kamuion Az elmúlt hét végén igencsak mozgalmas és zajos volt a falu élete. A hagyományteremtés szándékával, a farsang jegyében maskarás fel­vonulással téltemetést rendeztek a községben. A rendezvény tulajdonképpen Kamut testvér- településének, az erdélyi Ditrónak köszönhe­tő: egy 45 tagú csoport látogatott a községbe, s másfél órás bolondozással, zeneszóval igye­keztek eltemetni a telet. Ditróban március el­sején rendezik a hasonló téltemetést, melyen minden esztendőben legalább hatszáz jelme­zes vonul fel. Az idei rendezvényen Kamut is képviselteti magát, a falu delegációját Földesi István, a helyi általános iskola nyugalmazott igazgatója, Ditró díszpolgára vezeti. Adóemelés Körösújfaluban A körösújfalui képviselő-testület úgy döntött, hogy a korábbi, évi 1200 forintról évi 3600 forint­ra emeli a magánszemélyek kommunális adóját. Ezt az új összeget csak a beépített ingatlanok után kell fizetni. A beépítetlen telkek esetében a kommunális adó továbbra is 1200 forint marad. A képviselő-testület ezzel egy időben arról is határozott, hogy az önkormányzat a meg­emelt összegű kommunális adóból egyenlíti ki a kommunális hulladék elszállításának költségét. így a lakosságnak a szemétszállítá­sért külön nem kell fizetni, mint a környező települések némelyikén. Étkeztet a Szélrózsa A békéscsabai Szabó Pál téri iskola aulájában szombaton délelőtt 11 órakor ingyenes étkez­tetést szervez gyermekeknek egy fonyódi székhelyű alapítvány. A VIN’S Gyermekalapítvány az S. O. S. Szol­gálattal karöltve indította el a Szélrózsa mozgal­mat, amely az ország különböző városaiban hátrányos, vagy nehéz helyzetű gyermekek ét­keztetését vállalja. A program első állomása Sal­gótarján volt, ahol 500 gyermek kapott élelmi­szert, édességet, gyümölcsöt. Az alapítvány fő­védnöke, dr. Csehák Judit egészségügyi, szoci­ális és családügyi miniszter. A szombati progra­mon műsort is láthatnak a gyerekek. Benzinkút és autómosó Vésztőn- Hogyan áll az új benzinkút és autómosó építése? Kértek-e segítséget a beruházók az önkormányzattól? - érdeklődött Halasiné Kirizs Ildikó önkormányzati képviselő a vész­tői képviselő-testület legutóbbi ülésén.- A benzinkút műszaki átadása már megtör­tént, jelenleg a szükséges engedélyek beszerzé­se van folyamatban. Az autómosót egy békési vállalkozó működteti majd. A rossz időjárás késlelteti a beruházást, ezért nem készült még el. Mindkét beruházás magántőkéből valósul meg, ezért az önkormányzattól nem kért senki segítséget — reagált Kaszai János polgármester. A településvezető megemlítette azt is: a vá­rosközpontban működő másik benzinkút tel­kére a bérbeadási szerződést vissza akarja mondani a város. <■, Egészségnevelési hét Fogápolás, ortopédiai szűrővizsgálat A gyulai Béke Sugárúti Óvoda március 3-ától 7-éig egészség- nevelési hetet rendez. Szó lesz a fogápolásról, a mozgás­ról, ortopédiai szűrővizsgála­tot rendeznek és vitaminsalá­tát készítenek. Gyula A Béke Sugárúti Óvoda március 3-ától 7-éig egészségnevelési he­tet rendez, melyet hétfőn _9 óra­kor dr. Mucsi Gyula, az ÁNTSZ városi tisztifőorvosa nyit meg. Ezután táncházat tart az Erkel Fe­renc Általános Művelődési Köz­pont alapfokú művészeti iskolá­jának néptánctagozata. Március 4-én 9 órától dr. Popa Délia fogászati kérdésekről, a szűrésről beszél. Ezután dr. Novotny Gabriella a Szív Kincses­láda Programot ismerteti. Márci­us 5-én 8.30 órától dr. Havas Atti­la ugyancsak a programról szól. Gróh Piroska gyógytornász 9 órá­tól beszél a mozgás szerepéről, gyakorlati bemutatóval. Március 6-án 9 órától Szabó Enikő tart elő­adást a „Színevő színező” kör­nyezetvédelmi programról. Orto­pédiai szűrővizsgálatot 15 órától tartanak. Március 8-án 8 órától Beke Szilvia és a Semmelweis Egészségügyi Szakközépiskola diákjai a fogápolásról tartanak gyakorlati bemutatót. Vitaminsa­látát Herczegné Szabó Mariann és Szalai Ilona készít. ________________________jöl

Next

/
Oldalképek
Tartalom