Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-27 / 49. szám

KULTÚRA 2003. FEBRUÁR 27., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL ^RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Magyar költészet hat húron Avagy: haszadik századi versek és romantikus gitármuzsika Aki eljött szombaton délután Békéscsabán, a Lencsési Közös­ségi Házba a pódiumestek rendezvényére, Varga Zsolt gitár­művész és a verset mondó Fekete Mónika műsorán maradan­dó élménnyel és hasznos tapasztalattal gazdagodott: értékes, színvonalas programmal, a hétvége ellenére, ma is sikerül az embereket otthonukból kimozdítani. Békéscsaba Szép, komoly, átélt előadásban a hu­szadik század kilenc magyar költő­jének 12 versét szólaltatta meg Feke­te Mónika, aki Kazinczy-díjas és fő­iskolai hallgató. Karinthy Frigyestől például az Előszót, Fodor Józseftől Az élet dolgait hallottuk, utóbbi a műsoron és CD-n egyaránt szereplő gitárművész és tanár. A jelen lévő gyulai Gaál Áron Ahogy érdemes cí­mű költeményéhez Vinas Álom művét választották a művészek. Gyóni Géza Bús strófák és Nem bá­nat az verséhez Franz Schubert Sze­renádja, illetve Fernando Sor H-moll etűdje társult. Reményik Sándor két verséhez Tarregia darabjai, a harma­dikhoz, a Békéhez J. S. Bach C-dúr Fekete Mónika és Varga Zsolt közös fellépésében éppen az volt az újdonság, hogy az iro­dalom és a zene, a líra és a gitár egyenrangú társként csendült fel. fotó: bazsó imre prelúdiuma szólt. A zeneműveket az előadók közösen válogatták a versekhez, Varga Zsolt 1998-ban megjelent, Szerenád hat húron cí­mű lemezéről „merítettek”. Versek zenés aláfestéssel vagy zene versekkel? Melyik az elő­adáshoz hű meghatározás? Egyik sem, mert Fekete Mónika és Varga Zsolt közös fellépésében éppen az volt az újdonság, a különös és a jellemző, hogy az irodalom és a zene, a líra és a gitár egyenrangú társként, testvérműfajként csen­dült fel, a két művészeti ág klasz- szikus, közös eredetére, legszoro­sabb kapcsolatára, örök harmóni­ájára emlékeztetve a hallgatósá­got. (A görög eredetű líra szó ze­nét, lantot is jelent, az irodalmi műfajra, a költészetre használatos líra pedig arra utal, hogy a régi gö­rögöknél és rómaiaknál a verseket lantkísérettel adták elő.) A gyertyafény, a tulipán és a me­leg tea — a hangulat meghittségét hangsúlyozó díszletek — a házigaz­dák figyelmességéről tanúskodtak. S persze illő környezetet teremtet­tek Az élet dolgait - szerelem, öröm, bánat, születés, elmúlás, ha­lál — felvillantó művekhez. Takács Péter, a közösségi ház igazgatója örömmel jegyezte meg, hogy ko­rábbi hasonló rendezvényükre het­venen voltak kíváncsiak, most sok­kal többen. Szinte minden korosz­tály képviselője eljött, elegánsan, ünnepre készülve; s láthatóan min­denki otthonosan, jól érezte magát és hálásan szívta magába mindazt a felemelő élményt, erőt, amit a zene és a költészet értő, alázatos, szere­tetteljes tolmácsolása nyújthat. Az élmény elmélyítéséhez a kö­zönségnek segített a már említett CD borítójáról készült másolat, ami tartalmazza a költők nevét és a ver­sek címét, de sajnos a zeneszám­okét nem. Ami nagy kár, hiszen en­nek a műsornak éppen a két műfaj egyenrangúsága, költészet és zene kölcsönös erősítése a legfőbb eré­nye. Ez a kritikai megjegyzés sem­miképp sem a produkció minősé­gét kifogásolja, sokkal inkább arra utal, hogy egy tartalmas műsorfü­zet vagy szakértő konferálás mél­tóbb lenne az előadók művészeté­hez. Lakatos István Kossuth-díjas költő azt mondta: „tartani kell a magaslatot”. niedzielsky Katalin Emlékpark az evangélikus temetőben A szarvasi evangélikus ótemetőben köztiszteletben álló sze­mélyiségek nyugodnak. A város képviselő testülete érdeklő­déssel fogadta a kezdeményezést, hogy a szép síremlékekben gazdag parcellát alakítsák emlékparkká. Szarvas A szarvasi pantheon létesítésével a közelmúltban dr. Molitorisz Pál kezdeményezésére foglalkozott a képviselő-testület. A helytörténeti tanulmányok szerzőjeként is is­mert vezető ügyész ama hívta fel a figyelmet, hogy az ótemető Vajda Péter sírja körüli része a leggazda­gabb szép síremlékekben. Itt nyug­szik a település több neves lelkésze, tanára, tanítója, közéleti szereplője, orvosa. Itt található Ruzicskay György festőművész, a város dísz­polgárának sírhelye is. Hozzátarto­zók hiányában, a sírok többsége gondozatlan, a temetőrész elhanya­golt. Dr. Molitorisz Pál javasolta, hogy a területet rendezve, a gyalog- utat sármentesítve, alakítsanak tó egy emlékparkot. A szarvasi pan­theon gazdagítaná a település látni­valóit, egyben példát mutatna a kor­társak és a jövő nemzedék előtt. A képviselők a Szarvasi Törté­nelmi Emlékűt Közalapítvány Ku­ratóriumát kérték fel, hogy a te­mető tulajdonosával, az ótemplo­mi evangélikus egyházközséggel, továbbá a városban működő, ha­sonló tevékenységi körű civil szervezetekkel együtt vizsgálja meg az emlékpark kialakításának lehetőségét, s az így kialakult el­képzelést ismertesse a képviselő- testülettel. cs. R. Reneszánsz parádé a színházban A Da Vinci holnap esti bemutatójára a francia szerző is eljön Felvételünkön balról Leonardo Da Vinci (Szomor György) és Paolo de Pozzo építész (Csomós Lajos), jobbról Verocchio mester (Makrai Pál) D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Nagy attrakcióra készül a Jókai színház. A Da Vinci című musicalt a világon másodikként Békéscsabán mutatják be, erre az alkalomra káprázatos színpadképet álmodtak a tervezők: csillogó jelmezeket, ritkaságszámba menő fénytechnikát, minden irányba mozdítható díszletet. Mindazt tehát, ami a reneszánsz kori pompa bemutatásához szükséges. Konter László igazgatóval, az előadás rendezőjével az egyik főpróba után beszélgettünk — nem kis sürgés-forgás közepette. Békéscsaba- Hogyan jutott el Békéscsabám az eddig isme­retlen Da Vinci?- Pozsgai Zsolt - aki rendezőként és íróként egyaránt kötődik a Jókai színházhoz - ugyanan- " nak a hamburgi szerzői ügynökségnek *a tagja,; mint a Da Vinci zeneszerzője, Christian Schittenhelm. Ennek az ismeretségnek köszön­hető, hogy a mű eljutott Békéscsabára. Ehhez gyorsan hozzá is kell tennem: másodikként a vi­lágon, hiszen előttünk csak egy francia színház játszotta. A szerző egyébként megnézte a tavalyi zenés bemutatónkat, a Sztárcsinálókat, és az alapján bizalmat szavazott a békéscsabai társu­latnak. Hatalmas megtiszteltetés ez a színhá­zunknak, főleg annak tudatában, hogy a Da Vin­ci — várhatóan — a Nyomorultakhoz hasonló si­kert fog befutni világszerte. Megtiszteltetés az is, hogy pénteken este ismét Békéscsabán köszönt­hetjük Christian Schittenhelm urat.- A kiszivárgott hírek szerint, igen magas színvonalú zenéje van a darabnak. Mennyire fel­készült erre a színház?- A Jókai színház már az előző években is in­tenzíven játszott zenés darabokat, ráadásul min­den alkalommal nagy fába vágtuk a fejszénket, gondoljunk csak A vörös malomra, az Evitára vagy a Jekyll és Hyde-ra. Ráadásul évről évre igyekszünk javítani a társulat képzettségén és a technikai lehetőségeinken. A Da Vinci sikerét Szomor György, Paczuk Gabi, Makrai Pál és Presits Tamás neve garantálja, de jelentős felada­tokhoz jutnak a színiiskolásaink is. A gyönyörű zenébe, a remek énekesi feladatokba máris bele­szeretett a társulat, remélem, az előadás a né­zőknek is ugyanekkora élményt fog jelenteni.- Mennyire ismerjük meg a színházban töl­tött néhány óra alatt a festő életét?- Olyan gyötrő konfliktusokba nyerünk be­pillantást, mint: hogyan lehet a hatalom árnyé­kában alkotni, mennyire lehet önálló egy mű­vész, ha megrendelésre, a megélhetéséért kell dolgoznia. Emellett némi ízelítőt kapunk Da Vinci repüléstani, építészeti és anatómiai felfe­dezéseiből is. CSICSELY ZOLTÁN Közös vezetés alatt a két óvoda Pusztaföldváron két évvel ezelőtt vonták közös vezetés alá a két településrész, Újfalu és Nagyfalu óvodáit. A gyermekintéz­mény vezetőjévé Pribeláné Baracsi Évát nevezte ki a képviselő- testület. A két óvoda azóta közös ünnepségeket szervez, leg­utóbb a művelődési házban együtt farsangoltak a gyerekek. mi, óvó nénik jelmezbe öltöz­tünk. Idei ünnepségünkön bemu­tatkoztak ovis néptáncosaink, fel­lépett Molnár Imre bűvész. A far­sang az egyedüli olyan rendezvé­nyünk, ami bevételt is hoz. A szü­lők nagy segítséget nyújtottak, tá­mogatók is szponzorálták a ren­dezvényünket. A belépő, a tom­bola, a sütemények és az üdítő bevételéből a nyári kirándulás költségeinek jelentős részét finan­szírozzuk - nyilatkozta Pribeláné Baracsi Éva óvodavezető. k. e. A műalkotások a valóság tükörképei A Tiszatáj könyvek sorozatban jelent meg 2002-ben Vadai Ist­ván irodalomtörténész Tükörben tükröződő tükör című könyve, alcíme: Műértelmezések. A szerzővel és a könyvvel nemrégiben Orosházán, a Városi Képtárban ismerkedhettek meg az érdeklő­dők. Vadai István tanulmányaiban néhol komoly, máshol, aho­gyan vallja, fecsegni kezd, van, ahol bohóckodik, provokál. Orosháza A Kulturális Kapcsolatok Egyesü­lete tavaly indította útjára a Házi­gazda sorozatot. Első alkalommal Jókai Anna íróval találkozhattak az érdeklődők, január utolsó esté­jén pedig Vadai István irodalom- történésszel beszélgetett unoka- testvére, Szilasi László irodalom- történész. A szerző elmondása szerint tíz év alatt gyarapodtak műértelme­zései egy kötetnyivé.- Hogy miért Tükörben tükrö­ződő tükör lett a könyv címe? És miért került a borítóra Jan van Eyck Az Amolfini házaspár című festménye? A műalkotások a való­ság tükörképei. A műelemzések pedig a művekről nyújtanak tükör­képet. Az alkotások visszatükrözik az alkotók lelkivilágát, de a tanul­mánykészítők gondolatait is. A címhez kitűnő illusztráció Jan van Eyck műve, a képen a házaspár kettős portréját látjuk, Arnol- finiékat polgári környezet veszi körül. A tárgyaknak szimbolikus jelentésük van, vallásos jelentést is hordoznak. A képen látható tükröt is vallásos motívumok veszik kö­rül. A festményen megjelenik ma­ga a festő is, amint éppen a valósá­got tükrözi - mondta Vadai István. A szerző beszélt arról is, hogy véleménye szerint nem szabad le­egyszerűsíteni a műértelmezéseket. — Tanítottam több iskolában, általános iskolásokat, szakmun­kástanulókat, gimnazistákat, fel­nőtteket, egyetemistákat. Amikor a gyermekeim óvodások voltak, nekik is ugyanazt mondtam Ba­lassiról, kicsi változtatással. Az állítmányt azonban nem szabad megváltoztatni, mert akkor valót­lant állítunk! Vadai István tanulmánykötete nem nehéz olvasmány, nem kí­ván nagy irodalmi előismeretet. A szerző közérthetően beszél a mű­vekről, a szerzőkről, a verstanról, a textológiáról. A tanulmányok hasznos segítséget nyújtanak az érettségire készülő fiataloknak és kellemes „utazást” kínálnak a szakembereknek és minden ér­deklődő olvasónak a magyar iro­dalomban. K. E. Ősi szólamok Mongóliától Erdélyig Alexander Horst és Baranyai Bernadett kissé fáradtan érke­zett megbeszélt találkozónkra a közelmúltban. Nem csoda, két nap alatt Csabacsüdön, Vésztőn, Körösladányban és Béké­sen adtak ízelítőt az ősi magyar dallamvilágból. Mint mond­ták, nem az utazás fárasztó, hanem a korán kelés. S reggel nem lehet olyan tiszta hangot kicsalni a torkunkból, pedig a mongol szólamok ezt megkövetelik. Békéscsaba- Alexander Horst, nem magyar. Miért foglalkozik a kultúránkkal?- Német és orosz vér folyik az ereimben. A magyar kultúrával 17 évvel ezelőtt találkoztam, ami­kor ez egykori NDK-ból disszidál­tam. Nem Magyarországon akar­tam letelepedni, de beleszerettem az országba, s itt ragadtam.- Hajói tudom, annyira erős a kötődés a hazánk iránt, hogy vé­gigjárta Mongóliát magyar nyo­mok után kutatva.- Mongóliától indultam és a Kárpát-medencébe érkeztem. Az összes területet végigjártam, amit a kalandozó, honfoglaló magyarok, bár én nem egészen egy év alatt tet­tem meg az utat. Kellemes tapaszta­latokkal gazdagodtam. Amikor megkérdezték, honnan jöttem, mindig azt mondtam, Budapestről. Nem hazudtam, valóban ott lakom.- Miért éppen az ősi dallamok­kal foglalkoznak? - fordulok Ba­ranyai Bernadetthez.- Nyolc éve népdalokat éneke­lek, Alexszel közösen alakult így az ízlésünk. Egy éve alapítottuk meg a Gyöngyös együttest.- Hol tanulták meg az ősi dal­lamokat?- Népdalokat még csak-csak oktatnak, de ősi dallamot nem, így magunk gyűjtögetjük — veszi vissza a szót Álexander. - A hangszereket magam készítem, holott az eredeti szakmám mé­hész, de foglalkoztam idegenve­zetéssel, tolmácsolással is. Most a zene tölti tó a napjaimat.- Vagyis a zenéből élnek?- Fanatikusan ragaszkodunk a muzsikához. A koncertekből tart­juk el magunkat. Az emberek többnyire nagyon nyitottak, bár akadnak negatív tapasztalataink is. Néha egyáltalán nem figyelnek arra, amit játszunk, de szerencsé­re ez ritka. A közönség zöme rá­csodálkozik az ősi kultúrára. A zene minden sérelemért kárpó­tol. Nagy türelmet és alázatot kö­vetel, és persze azt, hogy szeres­sük az embereket. FEKETE G. KATA hogy minél többször találkozza­nak a gyermekek, erre jó alkalmat adnak az ünnepségek: a kará­csony, a farsang és a juniális. Havi rendszerességgel ovimozit szer­vezünk, Békéscsabára színházba járunk. Az egyik legkedvesebb ünnepség a farsang, a kicsik és Pusztaföldvár- Elsődleges célunk, hogy a két agintézmény óvodásai egységes szemléletmódú és azonos színvo- lalú nevelésben részesüljenek. 3ár a két óvoda között helyileg ragy a távolság, arra törekszünk, válogatás címe is. Elsőként Fernando Sor E-moll, utána Matteo Carcassi A-dúr etűdjét játszotta Var­ga Zsolt, a legendás hírű Szendrey- Kaiper László egykori tanítványa,

Next

/
Oldalképek
Tartalom