Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-04 / 29. szám

EURÓPAI UN I Ó 2003. FEBRUÁR 4., KEDD - 7. OLDAL MÉRÉS megyei hírláp Közösségi (létkérdések Tisztelt Olvasóink! Évekkel ezelőtt tapasztalhatták, hogy lapunkban rendszeresen, külön oldalakon jelentek meg írások hazánk európai uniós csatlakozásával kapcsolatban. Akkor egy hosszú folyamat kez­detén voltunk, annak a bizonyosságnak a tudatában, hogy rendkívül nehéz felkészülési időszak következik, bonyolult és küzdelmes csat­lakozási tárgyalásokkal. A hazai sajtó rendszeresen beszámolt a brüsszeli eseményekről, ám a híreknek a közvéleményre gyakorolt hatása csak most, a belépés előtti hónapokban vált igazán kulcsfon­tosságúvá. A Külügyminisztérium az EU Közvélemény-felkészítési Program keretében pályázatot hirdetett az országos és a megyei napilapok számára. A pályázat célja, hogy a magyar társadalmat érintő várható hatásokról minél több konkrét, közérthető ismeret, gyakorlati tudni­való jusson el az olvasókhoz. A pályázaton lapunk is sikerrel vett részt, így mostantól kezdve június végéig minden héten kedden kü­lön oldalon nyújtunk tájékoztatást olyan európai uniós témákról, melyek közvetlenül érintik, érinthetik a Békés megyében élőket is. Sorozatunk első részében interjú olvasható dr. Vastagh Pállal az Európai Unió jövőjéről, s nem kevésbé érdekesek azok a gondolatok, melyeket Hans Beck, a közösség magyarországi képviseletének egy­kori vezetője oszt meg velünk. Egy hét múlva mezőgazdasági témák kerülnek fókuszba. Választ kaphatuk többek között arra a sokakat foglalkoztató kérdésre, hogy az unióban miért nem akarják szétverni a magyar mezőgazdaságot. A részleteket dr. Baitner Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium európai integrációs osztályának munkatársa mondja el. Mostani és jövő heti témáinkhoz olvasóink hozzászólhatnak, és kérdéseiket is elküldhetik szerkesztőségünkhöz (címeinket lapunk alján közüljük). Az unió jövője, a jövő uniója Az eddiginél hatékonyabb szociális biztonság, egyenlőség A jelenleginél haté­konyabb, demokra­tikusabb és átlátha­tóbb Európai Unió­hoz csatlakozik ha­zánk, Magyarország és a további kilenc jelöltállam — össze­gezte elöljáróban dr. Vastagh Pál ország- gyűlési képviselő, az Európai Unió Alkotmányozó Konvent- jének tagja (képünkön), akit arról kérdeztünk, várhatóan milyen lesz az Európai Unió jövője a 10 ország csatlakozá­sa után?- Sokféleképpen lehet az Euró­pai Unió jövőjével kapcsolatos kérdést elemezni: szerkezetileg, az unió tevékenységét illetően, vagy pedig akár az állampolgárok és az unió kapcsolata tekinteté­ben. Az unió szerkezete soha nem látott változások előtt áll, hi­szen tíz ország vár csatlakozásra. Az unió Közös Piacként először hat államot fogott össze, majd ki­lenc, később tizenkettő tartozott hozzá, jelen­leg pedig ti­zenöt ország alkotja az Eu­rópai Uniót, melynek ha­marosan to­vábbi 10 ál­lammal bővül a tagsága. Ezért kell az unió intézményeit úgy át­alakítani, hogy a hatékony mű­ködés feltételrendszere továbbra is rendelkezésre álljon. 2001 de­cemberében született meg a dön­tés az Európai Kon­vent létrehozásáról az­zal a céllal, hogy a tag­országok és a jelölt or­szágok képviselői, összesen 105-en, kö­zösen gondolkodjunk a jövőről. A konvent 2002 februárjában ala­kult meg. Ma már az Európai Unió új Alkotmányos Szerződésének tervezetéről, va­lamint az intézményi változások­ról folyik a vita. Az unió új Alkot­mányos Szerződésébe bekerül az Alapvető Jogok Chartája is, mely tovább bővíti az emberi és állam- polgári jogok körét, új jogosítvá­nyokat vezet be, mint például az igazságszolgáltatáshoz való hoz­záférés jogát, illetve olyan jogo­kat, amelyek a szociális biztonsá­got és a munka világát érintik. Ezáltal erőteljesebbé válik az Eu­rópai Unió úgynevezett szociális dimenziója is. Nekünk, tagjelölt országoknak különösen fontos, hogy ezekben a hónapokban olyan Európai Unió formálódik, amely hatéko­nyabb szociális biztonságot és egyenlőséget biztosít, mint eddig. Az Euró­pai Parlament­nek nagyobb lesz a hatásköre és az ellenőrzési jogköre, erősebb lesz az Európai Közösségek Bizottsága és folya­matosabbá válik az Európai Ta­nács működése is - nyilatkozta dr. Vastagh Pál. ^ t Hírek a neten Az Európai Konventről to­vábbi információk a http://europeanconvention .eu.int oldalon olvashatók. 2004 Magyarország anti Mohácsa Harts Beck: ,,A hátrányos térségekre több pénz jut” Hans Beck neve összeforrt a hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozásának előkészítésé­vel. Jelenleg a Magyarországi Régiók Briisz- szeli Képviselete irodájának vezetője, és most abból az alkalomból érkezett hazánkba, hogy február 11-éig megismerkedjen az önkormány­zati választások után kinevezett területfejlesz­tési tanácsok új elnökeivel. A békéscsabai fó­rum után adott exkluzív interjút lapunknak. „A csatlakozás elsősorban történelmi szempontból nagy jelentősé­gű” - véli Hans Beck- Amikor véget ért az uniós képviseletvezetői meg­bízatása Magyarországon, akkor azt ígérte búcsú­zóul, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel előmozdítja hazánk uniós csatlakozását. Milyen te­rületeken tudott ebben hatékonyan közreműködni?- Magyarország olyan jól felkészült a csatlako­zásra, hogy nem volt szükség az én külön segítsé­gemre. Az Európai Unió azonban nagyon össze­tett, komplikált képlet és képződmény, amelyben a döntéshozatali folyamatok különféle pályákon mozognak és különböző szinteken zajlanak. Amit személy szerint tehettem, hogy ezekben a szerteágazó közösséghez kapcsolódó körökben mindenhol amellett érveltem, minél hamarabb létrejöjjön a há­zasság. Mint tud­juk, ez nem járt tökéletes sikerrel, mert már korábban, 2002-ben is lezárulhatott vol­na a csatlakozási folyamat.- Magyarországi munkássága idején követke­zetesen képviselte a hátrányos helyzetű térségek fejlesztésének ügyét. Milyen lehetőségeket lát erre most?- A hátrányban lévő területek ügye valóban mindenkor nagyon fontos volt számomra. Utólag elmondhatom, amikor felkértek erre a szerepre, sokáig vonakodtam, és szerettem volna inkább a három keleti régiót megkapni, a döntés azonban végül is dupla vagy semmi alapon alakult ki. Hadd mondjam el: a hátrányos régióknak meg­van az az előnye, hogy számukra nagyobb támo­gatási pénzek állnak rendelkezésre, ami azonban nem jelenti azt, hogy egy-egy pályázati kiírásnál előnyben részesítenék őket. Egyetlen dolog szá­mít: a pályázat minősége!- A sajtó-megnyilvánulások szerint, úgy tűnik, mintha nem számítottak volna arra, hogy a csat­lakozási tárgyalások idején, de főleg ezt követően, erőteljesebben minden a pénz körül forog, és Ma­gyarországon háttérbe szorul az önök által sokat emlegetett ,,békegalamb”-elv.- Tényleg úgy érzik a magyarok, hogy nem kaptak elegendő pénzt?- Igen, a jelenlegi ellenzéki pártok feltétlenül, mert szerintük sokkal többet is ki lehetett volna harcolni a tárgyalások során.- Nem erősíthetem meg, hogy ez így van. Akár az Antall-kormányt, akar az Hom-kabinetet vesz- szük, mindig a politikai előnyöket helyeztük elő­térbe és nem a pénzügyi kérdéseket. És, azt hi­szem, ez részükről is így mutatkozott. A financi­ális kérdésekkel először az Orbán-kormány ide­jén találkoztam.- Ami igencsak felerősödött a 15-ök ,.kapujához” történő közelítéskor.- Kétségtelenül. Az igazság és a teljesség kedvé­ért azonban hozzáteszem, ez az EU jelenlegi tagor­szágaiban is így van. Lassan olyannyira előtérbe kerül a pénz, hogy az alapvető célt máir lassan nem látják, el is felejtik sokan. Visszatérve önökhöz: ne­vetséges, hogy ha egy ilyen történelmi döntés azon áll vagy bukik, hogy még száz millió eurót átto­lunk az asztal egyik oldalából a másikra, vagy sem.-Ez is felér ugyan egy kiadós üzenettel, de mit mondana még a valóságos uniós csatlakozás kö­zeledtével a kétkedőknek?- Meg kellene nézniük alaposabban, mi is történt az EU országaiban a csatlakozás után. Rá fognak jönni, hogy tisztán gazdasági szempont­ból, csak előnyökkel járt a felvételük. Ha ez nem így lenne, eleve magszakadt vol­na az a folyamat, hogy időről időre újabb és újabb országok jelentik be csatlakozási igényüket. Mindig hangsúlyozom azonban, most önöknek is, hogy a gazdasági szféra, bár nagyon fontos, mégis csak egyetlen terület. Üze­netem még, hogy a legnagyszerűbb az egész­ben: teljes jogú tagként, minden koncepciónál együttműködhet Magyarország. Ezért lehet akár anti Mohácsnak is nevezni a 2004-es esztendőt az Önök hazája szempontjából, mint hogy ve­hetjük úgy is, 1526 tragikus történetük kezdő­pontja ______________________fAmAhictvAn A Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletének e-mail címe: rep.hongrie@skynet.be PHARE-CBC: sikeresen pályáztak A PHARE-CBC Magyar—román Közös Kisprojekt Alap pályázatán támogatást nyert Békés megyei projektek. Pályázó A projekt címe Partner Phare-támogatás Közösségfejlesztők „Közösségek fejlesztése CREST Nonprofit 17 598 euró Békés Megyei Egyesülete, határok nélkül" Szervezetek Forrásközpontja, Békéscsaba Szatmárnémeti, Románia Németh László „Magyar-román diákunió’' Csiky Gergely 37 470 euró Kollégium, Békés Iskolacsoport, Arad, Románia Békés Megyei „Kreatívan - határok nélkül” CZEA Regionális 23 988 euró Önkormányzat Felnőttképzési Központ, Arad, Románia Békés Megye Képviselő­„Képzések határok nélkül” Arad Megyei 64 625 euró testületé Területi Gyermekvédelmi Gyermekjogvédelmi Igazgatóság, Szakszolgálata és Gyermekotthonai, Gyula Arad, Románia ☆ ☆ ☆ Az EU-oldal a Külügyminisz­térium támogatásával ké­szült. Nézőpont Csollány igenje az EU-ra A hivatalos menetrend szerint 2004 máju­sában Ma­gyaror­szág, több más állam­mal együtt, belép az Európai Unióba. Állandó rovatunk­ban ismert, neves embereket kérdeztünk meg arról, sze­mély szerint mi a véleménye a felkészülésről, a csatlako­zásról, s mire számít a belé­pés után. Kérdéseinkkel elő­ször az olimpiai, világ- és Eu- rópa-bajnok tornászhoz, Csollány Szilveszterhez (ké­pünkön) fordultunk.- Megmondom őszintén, teljes alapossággal nem tudok még eligazodni a témában - vála­szolta Csollány Szilveszter. - Annyi ismerettel rendelkezem, hogy a tényleges kampány még csak ezután fog beindulni, az arra illetékesek talán kiadvány­nyal is kirukkolnak majd a honpolgárok számára. Nemré­giben beszéltem egy németor­szági barátommal, aki elmond­ta, hogy a csatlakozást követő­en az ottani átlagember nem vett észre semmi jelentős válto­zást, mondhatjuk úgy is: nem vált jobbá a helyzetük. Amikor a márkát kivonták a forgalom­ból, minden árucikk drágább lett. Hogy nekünk, magyarok­nak növekszik-e majd az élet- színvonalunk a várható 2004- es csatlakozást követően? Fel- mennek-e az árak? Nagy kér­dés. A sporttal kapcsolatban újfent bizonytalan vagyok, bár azt hiszem, hogy az nagyobb mértékű támogatásban ezután sem részesül. Nem hiszek a nagy változásban. Azt mon­dom, lépjünk be az Európai Unióba, és majd meglátjuk mi lesz. O.P. Többet ér egy szónál Összeállításunk ezen részében olyan fogalmakat, közérdekű ismereteket fejtünk ki, ame­lyek az unióval, illetve a csatla­kozással kapcsolatosak és fon­tosak lehetnek mindannyiunk­nak. Ugyancsak ezt a helyet szenteljük Olvasóink kérdései­nek - és a válaszoknak fel­vetéseinek, véleményének. A kérdéseket, álláspontokat a Bé­kés Megyei Hírlap Szerkesztő­ségének címére kérjük elkülde­ni (5600 Békéscsaba, Mun­kácsy u. 4.), ugyanez elküldhe­tő e-mail címünkre: szerk.bekes@axels.hu. Kérjük, hogy a küldeményre írják rá: Európai Unió. Sorozatunkban elsőként az unió legfőbb szerveit, azok fő tevékenységét mutatjuk be. _________________ wi Az Európai Unió jelképei A nemzetállamokhoz hasonlóan az EU is használ hivatalos jelképe­ket, szimbólumokat, hogy erősítse az állampolgárok EU-s és európai azonosulását. 1986 óta használja az Európa Tanács kék zászlaját, benne körben 12 ötágú aranycsil­lag helyezkedik el. A tizenkettes szám a tökéletességet és a teljessé­get szimbolizálja, nem egyezik meg a tagállamok számával! A kö­zösség „himnusza” Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának Örömódája. További jelképek az évente átadott Európa-díjak, a bel­ső határokon található Európa-cí- merek (a nemzetállamok címerei helyett), az európai útlevél és a május 9-ei Európa-nap. Intézmények Az Európai Uniónak alapvető­en öt fő intézménye van: a tanács, a bizottság, az Európai Parlament, a bíróság és a számvevőszék. Fogalmak, kérdések, vélemények Az Európai Tanács (European Council) az EU-tagállamok állam- és kormányfőinek évente leg­alább kétszer ülésező testületé. A csúcsértekezletre minden elnök­ségi időszak végén kerül sor, rendkívüli üléseket pedig egy-egy konkrét kérdés megvitatása céljá­ból hívnak össze. Az Európai Ta­nács nem rendelkezik formális jo­gosítványokkal, mégis ez a testü­let hozza a legfontosabb politikai és stratégiai döntéseket. Az állam- és kormányfők egyetértéssel (konszenzussal) határoznak, minden tagállamnak egy szavaza­ta van. A rendes üléseken hozott döntéseket az ülést követően ki­adott elnökségi következtetések foglalják össze. * Az Európai Unió Tanácsa (Council of the European Union) az Európai Unió kormányközi alapon működő, jogszabályalko­tó és döntéshozó szerve. Össze­tétele változó: az általános kérdé­seket a külügyminiszterekből ál­ló, úgynevezett Általános Ügyek Tanácsa tárgyalja, a speciális kér­désekben a szakminiszterekből álló Miniszterek Tanácsa dönt. Kiemelkedő jelentőségű ügyek­ben a tanács munkájában mind a külügyminiszterek, mind az érin­tett szakminiszterek részt vesz­nek. * Az Európai Bizottság (European Commission) az EU egyik legfon­tosabb, tényleges „végrehajtó ha­talmat” gyakorló szerve. Székhe­lye alapján „brüsszeli bizottság”- ként is emlegetik. A bizottság ki­fejezéssel egyaránt jelölik a ma 20 tagú testületet, valamint an­nak hatalmas apparátusát. Vala­mennyi tagállam biztossal ren­delkezik: a nagyobbak (Nagy-Bri- tannia, Franciaország, Olaszor­szág, Spanyolország, Németor­szág) 2-2 fővel, a kisebbek egy- egy fővel. A bizottság fontos sze­repet játszik a döntéshozatalban: állásfoglalásokat és javaslatokat dolgoz ki, a tanács felhatalmazá­sa alapján és saját hatáskörében jogszabályokat bocsát ki, vala­mint őrködik a szerződések vég­rehajtásán. * Az Európai Parlament (European Parlament) az EU tag­országainak képviselőiből álló, ma 626 tagot számláló intéz­mény. A képviselőket a tagállam­okban a nemzeti jogrendszernek megfelelően, közvetlenül vá­lasztják öt évre. A képviselők po­litikai frakciókba tömörülve kép­viselik érdekeiket. Az Európai Unióban a legfőbb döntéshozó és jogalkotó szerv a tanács, így az Európai Parlament a nemzeti parlamentektől eltérő hatáskör­rel rendelkezik. Ennek ellenére az Európai Parlament a döntés- hozatalban egyre fontosabb sze­repet játszik. Attól függően, hogy milyen eljárásról van szó, a par­lament akár meg is vétózhatja a tanács döntését. A plenáris ülé­sek helyszíne Strasbourg, a par­lamenti bizottságok viszont többnyire Brüsszelben működ­nek. * Az Európai Bíróság (European Court of Justice) az EU luxem­bourgi székhellyel működő egyik fő intézménye. A bíróság 15 tórá­ból áll, minden tagállam egy-egy bírát jelöl. Feladata egyrészt a konkrét ügyekben való állásfogla­lás, másrészt az alapszerződések és az EK-jog értelmezése, a közös­ségi jog egységes alkalmazásának biztosítása. * A Számvevőszék (Court of Auditors) független testület, melyben minden tagállam 1-1 taggal képviselteti magát. Fel­adata az EU szervei, elsősorban a bizottság gazdálkodásának el­lenőrzése. Székhelye: Luxem­bourg. (FOBHÁ»i BÉKÉS MEOYEI ÖNKORMÁNYZAT)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom