Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-25 / 47. szám

2003. FEBRUÁR 18., KEDD - 7. OLDAL •SáRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP EURÓPA I UNIÓ Ösztönzik a gyepterület növelését Jövedelmező lesz a szarvasmarha- és a juhtartás Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a négy­lábú haszonállatok közül el­sősorban szarvasmarhát és juhot lesz majd érdemes tar­tani. Mindez egy szeghalmi agrártanácskozáson hangzott el a közelmúltban. A Körös- Sárréten nagy hagyományai vannak a juhtartasnak. Saj­nos mostanra a birkaállo­mány jelentősen megcsap­pant a térségben, de a csatla­kozás lendületet adhat ennek az ágazatnak. KdBÖE^AlUIÉT- A csatlakozást követően a szar­vasmarhatartás - azon belül is a hfzómarhákkal való foglalkozás- rendkívül felfutó ágazat lesz. Erre 5-6 jogcímen jár támogatás. Ma Magyarországon évente 24 ezer húsmarhát nevelünk, Az Eu­rópai Uniótól kapott kvóta pedig 94 ezer 620 húsmarhát határoz meg. Anyatehénből 117 ezer, vá­gási borjúból 94 ezer 439, egyéb vágási marhából 141 559 tartha­tó. Mindezekkel az unió a gyep művelésű területek növelését szeretné nálunk is ösztönözni - közölte Tóth Péter, az Agrár Eu­rópa Consulting Kft. ügyvezető igazgatója, Az előadó elmondta, sikeres gazdálkodásra a csatlakozás után sem lesz egységes előírás. Amennyiben valaki több lábon áll, azaz állattenyésztéssel és földműveléssel egyaránt foglal­kozik, nagyobb az esélye, hogy mezőgazdasági tevékenysége nyereséges legyen.- Mint köztudott: a Körös- Sárréten nagy hagyománya van a juhtartásnak. Mire számíthat ez az ágazat a csatlakozás után? - vetette fel Kaszai János, Vésztő polgármestere.- A juhtartás számára is ked­vező lehetőséget kínál a csatlako­zás. A kvótában szereplő referen­ciaszám hazánk számára 1 millió 146 ezer juh tartását teszi lehető­vé EU-s támogatás mellett - vála­szolta Tóth Péter.- Térségünkben az utolsó tíz­tizenöt évben a juhállományban hatalmas „zuhanás" történt. Az 1980-as évek végén csak Szegha­lom közigazgatási területén 30 ezer juhot tartottak, most pedig ez a szám alig éri el a 3 ezret - tette hozzá Oláh György, a szeg­halmi térség vezető falugazdá­sza. Tóth Péter megemlítette azt is, hogy a biotyúkoknak és a biotojásnak Európában óriási pi­aca van, ezért a szabadtartásos baromfinak is nagy jövője lehet a csatlakozást követően. MAOVAHI »AUW« KVÓTÁK ÉS TÁMOBATÁSOK MAGYARORSZÁG OH 2004-BEH: Állatfajták Kvóta összes (darabszámban) Húsmarha: 94 620 támogatás euróbán 10 304118 uniós pénz 4 683 690 nemzeti kiegészítés 5620 428 Anyatehén: 117 000 12 870000 5 850 000 7 020000 Vágási borjú: 94 436 2 597073 1 180488 1 416585 Vágási egyéb szarvasmarha: 141 559 6 228 596 2 831 180 3397 416 Juh: 1 146000 13 236 300 6 016 500 7 219 800 Nyertes lehet a csatlakozásunk Az ellenőrzést az Agrárintervenciós Központ végzi A Békés Megyei Mezőgazdasági Szövetség tit­kára, Győrfi Károly (képünkön) úgy véli: ha valamely területen, akkor a gabonafronton úgymond „győztesek” lehetnek az itteni ter­melők, az állattartókhoz képest mindenkép­pen. Szándékosan nem mond gazdákat vagy társaságokat, mert az unió szótárában nincs családi gazdálkodó, meg részvénytársasá Termelő van és terület, meg támogatási kv ták. A mostaniak 2007-ig érvényesek, bár li sebb módosítások történhetnek addig is. Az EU-ban a gabonafélék képviselik a szántóterület legnagyobb részét. A 76 millió hektárnyi területből a szántó­föld 48 százalékán, 36 millió hektáron termesztenek gabonát. Az éves össz­termés 85 millió tonna búza. Vetítsük ezt hazánkra, majd Békés megyére: a 4,7 millió hektárból mint­egy 2,8-on terem gabona (búza, őszi­tavaszi árpa, kukorica). Nálunk tavaly 279 ezer hektáron, a hazai bázis 10 százalékán (az olajosokkal és többi növénnyel együtt 330 ezer) 2001 különösen kiváló év volt - a maga 4,98 tonnás hektáronkénti rekordtermésé­vel.- Magyarországon évi 12-14 millió tonna ga­bona megtermelésére van lehetőség, jelentős ex­portkészlettel De ha Békés megye ilyen kiváló mu­tatókkal indul a csatlakozásnak, a kvótaelosztás­nál is élvezi-e majd ezt az előnyt?- Nos, ez még egy nagy kérdés, több másik mellett. Az bizonyosnak látszik, hogy az adott kvótaérték megjelölése után nekünk, magyarok­nak kell feloldani a saját vitáinkat. A belső elosz­tás nem lesz egyszerű, a bázisértékek persze ve­Nem szorít Szanyl Tibor politikai államtit­kár: ,,A mezőgazdasági kvó­ták tekintetében a csatlako­zási tárgyalásokon Magyar- országnak sikerült elérnie, hogy egyetlen mezőgazda- sági alágazatban sem fog szorítani a cipő." A szakszerűen tárolt gabona több évig is megőrzi minőségét. (Archív felvétel) zethetik a döntéshozók ceruzáját. Nagyon remé­lem, hogy a megye jól jár, még akkor is, ha tisztá­ban kell lennünk vele: az EU nem azért fizet, hogy növeljük a termelést, miközben arra is ügyel, hogy megmaradjon a jövedelem.- Most a gabona intervenciós ára az unióban 101 euró tonnán­ként, ami azt jelenti, ez alá való­színűleg nem mennek a jelzett időszak végéig.- Ha mégsem így van, és pi­aci zavar keletkezik, akkor be­lép az államilag támogatott fel­vásárlás, utána ezt exportálja, belső piacra felhasználja, ami­kor kisebb a termés. Két-három évig minőségvesztés nélkül tart­ható, bár a kukoricánál kénye­t- sebb a dolog, mert tárolás közben forgatva-moz- a gatva bizony törik... Ide tartozik egy figyelemre n érdemes jellemző: az EU tagországaiban mosta- ■- nában többlettermés van kalászos gabonákból, i- kukoricából viszont nincs felesleg. Ebből követ- y kezik az a nekünk első hallásra furcsa megoldás: s mindent egyformán támogatnak, noha a búza [. világpiaci ára most 120 dollár, a kukoricáé 90, i- tonnánként. 1- - Egyformán támogatnak, vagyis mennyivel1- 24 ezer 300 forinttal, körülbelül ennyi a 100 euró körüli ár. Ez elvileg csak az EU- tervezési időszak végén módosul, bár hallani arról, hogy készülnek változtató intézkedések.- Annyit emlegetjük azt a bizonyos 25 százalékos EU-támogatást.- Tegyük fel, hogy önnek van 10 hektár támogatott növénye. A bázisho­zam bizonyos időszak alapján x meny- nyiség. Erre jár tonnánként 60 euró, va­gyis 15 ezer forint támogatás minden tonnára. Mindegy természetesen, hogy egyébként 12 hektáron termel. Nos, a magyar ter­melő ennek a támogatás­nak a 25 szá­zalékát kapja majd az első esztendőben, ezt kiegészít­heti és remél­hetőleg ki is fogja a magyar állam, akár 55 százalékig is.- Kicsik és nagyok, ez szintén beszédtéma.- Szögezzük le: az Európai Unió­ban nem ismerik a családi gazdaság nálunk értelmezett fogalmát, minden termelő egyforma a rendszerben, ott mindenki mázsáról, hektárról és ton­náról beszél gabona esetében. Most a más irányú pályázati támogatásokról persze nem beszélek, azt az úgyneve­zett kisebbek ettől természetesen még megkaphatják. Ne felejtsünk el viszont még egy növénytermesztési EU-s szabályt! Aki 19 hektárnál na­gyobb területen gazdálkodik, annak a területe 10 százalékán nem szabad élelmiszer- és takarmánynövényt ter­melni, ugaroltatnia kell. A kisterme­lőknek földpihentetés nélkül is jár kompenzációs támogatás.- Egy nyújtok-követelek viszony­ban fontos az ellenőrzés.- Amit nagyon komolyan kell ven­ni, mert a hazai központ munkatársa­in túl, szúrópróbaszerűen érkeznek EU-megbízottak is, és ha nem egyeznek a „bevallott” és a mért adatok, akkor bizony súlyos árat fizet a termelő, hiszen rövidebb-hosszabb időre megvonják a támogatást tőle. ipAiiAni A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁS MÉRTÉKE AZ EU-BAN 2001-2002-BEN Földhasználat módja Támogatás tonnánkénti alapösszege _______________________(eurő/tonna) Pihen tetett területek 63 Olajos magvak Fehérjenövények 72,37 72,5* Olajlenmag Rostlen 75,63 Rostkender 75,63 75,63 A támogatás mértéke _ A támogatás _ tonnánkénti _ alapösszege, _ szorozva az _ adott tagállam _ vagy régió ga­bonahozamával a 2000/2001. gazdasági évtől Az EU-oldal a Külügyminisz­térium támogatásával készült. Nézőpont Kiszámíthatóbb jövőt! Magyaror­szág 2004 májusában - más álla­mokkal együtt - be­lep az Euró­pai Unióba. Állandó ro­vatunkban ismert, neves személyisége­ket kérdezünk a témáról. Ez­úttal Szabó Józsefhez (ké­pünkön), a Magyar Zöldség- gyümölcs Terméktanács el­nökéhez fordultunk kérdé­sünkkel.- Gyümölcstermesztéssel foglalkozom, így gyakorló ker­tészként mondhatom, hogy a szakmában nagyon fontos a ki­számíthatóság. Most minden év­ben találgatnunk kell, hogy va­jon a következő év miként in­dul. Ezzel szemben az unió sza­bályozása folyamatos és előre, 5-8 évre tartalmazza az elvárá­sokat. Ha csak termelői oldalról vizsgálom - hisz' innen kapjuk a pénzünket -, akkor ez a kiszá­míthatóság máris indokolja az unióba lépést. Másrészt, nem szabad figyelmen kívül hagyni az unió által kibővülő piacot, hi­szen 400 millió ember iszonyú mennyiségű árut használ fel. Szintén sokat számítanak a megnyíló határok, melyek új le­hetőséget kínálnak. Ha minő­ségben tudok olyan terméket előállítani, mint a versenytársa­im, akkor elvileg nincs akadá­lya, hogy magasabb áron értéke­síthessek, Látom azonban azt is, hogy a jövőben komolyabban kell venni a minőségi kritériu­mokat. Ez nem lehetetlen, a ma­gyar ember mindig nyitott és szorgalmas volt, Emellé meg kell építeni azokat a feldolgozó- és csomagolóházakat, amelyek­kel biztosíthatjuk áruink piacké­pességét. Ebben kellene az ál­lamnak többet segítenie. A ker­tészet abszolút önjáró vállalko­zás, és aki jól csinálja, megél, de hiszem, hogy a csatlakozás után jól élünk majd belőle. _________________________HJj. Többet ér egy szónál Európai uniós sorozatunk mai részében újabb agrártémákról szólunk. Egy hét múlva - ha­sonló kérdéskörben - arra ke­resünk választ, mire és milyen módon kell felkészíteni az agráríum szereplőit. Aki segít ebben: dr. Böő István állator­vos. A mezőgazdasági felsőok­tatás szemszögéből pedig rávi­lágítunk arra: az integráció a pályakezdőtől és a tapasztalt szakembertől egyaránt többet kíván. Várjuk olvasóink kérdéseit, véleményeit e témakörökkel, il­letve általában az uniós csaüa- kozással kapcsolatban. Címe­ink: 5600 Békéscsaba, Mun­kácsy u. 4., e-mail: szerk.bekes@axels.hu. Kérjük, a küldeményre írják rá: Európai Unió. : . ____________________a Fog almak, kérdések, vélemények EU AGRARTAM06ATÁS0K HAZÁNKNAK (MILLIARD FT) 2004 2005 2006 közvetlen támogatás 71 85 99 piaci támogatás 18 43 48 vidékfejlesztés 32 52 63 SAPARD-program 10 9 5 EU összesen 130 190 214 közv. tám. nemzeti kiegészítés 85 85 85 kofinanszírozás 11 18 20 Összes agrártámogatás 226 292 318 (Forrás: Külügyminisztérium) az Állattenyésztés közvetlen támogatása (ft/dababi speciális prémium 9 hónapos kort betöltött bika után (élettartam alatt egyszer) 27143 speciális prémium 9 hónapos, ill. 21 hónapos kort betöltött tinó után (élettartam alatt kétszer) 19388 anyatehén prémium (olyan hústípusú vagy kettős hasznosítású jószágok után, amelyek tejhozamát a saját gazdaságban használják fel) 25850 vágási prémium (1-7 hónapos, 160 kilónál kisebb borjú után) 6463 (8 hónapos kortól, tinó, bika, tehén, üsző)________________10340 (Forrás: agrárkamara) Marad az otthoni mészárlás Állítólag az unió tagjaként nem le­het többet odahaza csirkét vágni - hangzik gyakran a kérdés. Nos, szó sincs arról, hogy a csatlakozást kö­vetően ne lehetne otthon baromfit vágni, azt viszont igaz, hogy a szár­nyasok húsát csak odahaza fo­gyaszthatjuk el. Mákosguba az unióban Minden híreszteléssel ellentétben nem lesz tiltott cikk a mák. Miért is lenne, hiszen az EU-ban sem isme­retlenek a mákkal töltött sütemé­nyek. (Egy mostanában elhangzott jó tanács szerint a kétkedőknek ér­demes körülnézniük Bécsben, a cukrászdákban bőségesen találnak mákos rétest.) Sőt, a tagságot köve­tően is lehet majd étkezési célra má­kot termelni. A közösség kimondot­tan a gyógyszerek alapanyagául szolgáló mákfajták termesztését szabályozza. Az alkaloidát gyakorlatilag nem tartalmazó étkezési mák szabadon termeszthető Magyarországon, de a mák szalmáját a termelő köteles megsemmisíteni (elégetni), illetve a talajba forgatni, de át is adhatja az ipari mák feldolgozásával foglalkozó ICN Magyarország Rt.-nek. (A cég 2002-től nem veszi át az étkezési mák tokját.) Az étkezési mák ter­mesztésével kapcsolatos szabályo­kat a közeljövőben módosítják, de a tervezet sem tartalmaz számottevő korlátozást. Az ipari máknak is nevezett, ma­gas alkaloidatartalmú fajták terme­lését ugyanakkor szigorú szabályok­hoz kötik. Vásárlásával és termelte­tésével csak meghatározott feldolgo­zó (az ICN Magyarország) foglal­kozhat. A pénzelosztás irányelvei A SAPARD-forrásoknak a tagjelölt országokhoz ren­delését az Európai Unió költségvetési hatósága ob­jektív kritériumok alapján határozta meg. Ezek: az egy főre eső bruttó hazai össz­termék (GDP) vásárlóerő­ben kifejezve, a mezőgaz­daságban foglalkoztatottak száma, a mezőgazdaságilag hasznosított terület nagysá­ga, területi sajátosságok. A felsoroltak alapján a leg­több forrás Lengyelországot illeti meg, de hazánk is él­mezőnyben található. A for­rásokhoz Magyarországon minden esetben a Földmű­velésügyi és Vidékfejleszté­si Minisztérium rendelet formájában kiírt pályázata­in lehet hozzájutni. _____________________(Cl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom