Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-21 / 44. szám

INTERJÚ 2003. FEBRUÁR 21., PÉNTEK — 7. OLDAL Kinek, mikor, mennyit? A belvízrendezés ütemezését kétféleképpen látják a képviselők A szakemberek szerint a máris lebegtetett, idei, újabb hatalmas bel­víz még aktuálisabbá teszi a belvízrendezés kérdéseit — mind a 31 veszélyeztetett megyei településen. A legutóbbi megyegyűlés egyik legélesebb vitáját is a belvíz rendezésének ütemezése váltotta ki. A kérdésfelvetők kizárólag ellenzéki (polgári) oldaliak voltak. Békéscsaba Milyen meggondolások alapján dől el, hogy ki került az idei, 9 kedvezményezett település közé, holott a kormány címzett támo­gatására rászorulók között mások is vannak, amelyek minden lehet­séges feltételnek megfelelnek? Egyáltalán, miért nem volt bátor­sága a megyei képviselő-testület vezetésének a programban érde­kelt további helységeket egyszer­re „bevenni” legalább a legköze­lebbi pályázók közé? (Merthogy ott is csak további kilencről be­szélnek.) Ezek voltak a leggyako­ribb kérdések, akik feltették: Dankó Béla, Domokos László, Gajda Mihály, Hamza Zoltán Gá­bor. Egy félig-meddig személyes jellegű támadtatásban Domokos László kérdőre vonta Nagy Mi­hály sarkadkeresztúri polgármes­tert, ugyan miért védi a mérsékelt támogatást előtérbe helyező programtervezetet, hi­szen régen lejárt az a gondolatvilág, miszerint ne terheljük fölöslegesen a kormány pénztárcáját! Ellenkezőleg, tette hoz­zá, nagyon keményen kell ilyen támogatási pénzekért lobbizni a szocialistáknak is. Az éles visszautasítás mel­lett itt arról van szó a ko­alíciót alkotók szerint, hogy informális csator­nákon szerzett ismerete­ik szerint a korlátozott összegű támogatásigény­nek van nagyobb esélye elfogadásra a kormány, illetve a parlament előtt. Varga Zoltán megyei közgyűlé­si elnök elődjének azt is mondta: jobb, ha belvízügyekben egy szót sem szól, mert ha annyira „rajta lett volna”, mint most, a program már régen előbbre tartana. Ami a jelenlegi tényeket illeti, már csak parlamenti megerősítés­ványa, Szeghalom, Körösladány, Füzesgyarmat, Ecsegfalva, Vész­tő, Biharugra, Zsadány, Doboz, ezek belterületi belvízrendezésé­hez most kérnek majd címzett tá­mogatást. A döntés erről jó egy év múlva születik meg. A címzett támogatás elnyerésé­hez - ezt nem vitatták - több má­sik település is megfelel (t), de (a A MÁR MEGSZAVAZOTT (1. ÜTEM). ÖSSZESEN 1 MILLIÁRD 617 335 FORINTNYI TÁMOGATÁS MEGOSZLÁSA - A BÉKÉS MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT GESZTORI KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL Építés, tervezés 2003 2004 2005 2006 Összesen 11 Békéscsaba l. 7 104 28 300 50 000 50171 135 575 Békéscsaba II. 2 687 48 604­­51 291 Gyula 16 820 84 200 110 000 110 000 321 020 Békés 5 420 48 019 50 000­103 439 Kétegyháza 10 998 48 893 75 000 75 000 209 891 Elek 10 998 75 000 75 000 48 893 209 891 Lökösháza 2 675 — 48 375 — 51 050 Orosháza 19 844 126 186 129 751 103 654 379 435 Békéssámson 4 545 82 199­­86 744 A táblázat számadatai millió forintban értendők. (Megyei feladatvállalás összesen: 69 millió, ebből címzett támogatás 62,1, saját forrás 6,9 millió.) re vár az első nyolc települést se­gítő pályázatcsomag, ez várható­an május-júniusban történik meg. Fokozottan veszélyesek A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság illetékességi területéhez tartozó 50 település közül az alábbi 43 tartozik a bel- és csapadékvízzel fokozottan veszélyeztetett helységek közé, a legfrissebb besorolás szerint: Békés, Békéscsaba, Békés- szentandrás, Bélmegyer, Biharugra, Csaba- csüd, Csárdaszállás, Dévaványa, Doboz, Ecsegfalva, Elek, Füzgyesgyarmat, Geszt, Gyomaendrőd, Gyula, Hunya, Kertészsziget, Kétegyháza, Kétsoprony, Kondoros, Kötegyán, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Lökösháza, Mezőberény, Mező- gyán, Méhkerék, Murony, Nagykamarás, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szabadkí­gyós, Szarvas, Szeghalom, Tarhos, Telekge­rendás, Újkígyós, Újszalonta, Vésztő, Zsadány. A „második körben” kedvezmé­nyezett 9, a tíz százalékos saját forrást ugyancsak biztosítani tudó és pályázó települések: Déva­már említett okokból) a megyei vezetés úgy látja, előnyösebb, ha nem mind a 23 rászoruló kérelmét összegezve egyszerre nyújtják be. A témához még annyit: az idei kor­mányzati segítség a jelek szerint 1,6 milliárd forintot tesz ki, a teljes állami támo­gatási összeg a 31 település­re vetítve 4,5 milliárdnyi igényt jelentene. A megyei képviselő-testület áprilisi ülésén dönt arról, hogy 2004-ben, az indításkor ter­vezett kilenc település tá­mogatási igénye 1 milliárd forint támogatás alatti pá­lyázat keretében kerüljön benyújtásra. Arról viszont már szüle­tett határozat, hogy a 3. ütem indításakor, 2005-től a programból még kimaradt 14 te­lepülés belvízrendezési ügye is címzett támogatás megpályázta- tásával valósuljon meg. ______rj. To vábbra is védelem alatt Nem függesztették fel a mentelmi jogot Tóth Károly mentelmi jogá­nak felfüggesztése témájában szavazott néhány napja a par­lament, miután a szocialista országgyűlési képviselőt fel­jelentette egyik Fideszes kép­viselőtársa, Domokos László. Békéscsaba—Budapest Tóth Károly a következőképpen kommentálta az esetet: - Az ön- kormányzati választások idején a Fidesz egy olyan szórólapot ter­jesztett, amelyen Domokos Lász­ló nem Orbán Viktorral, hanem Medgyessy Péterrel népszerűsí­tette magát, ezzel azt sugallta, hogy az MSZP-t támogatja. A szórólap könnyen megtéveszt­hette volna a választókat, ezért mi is megjelentettünk egy nyom­tatványt a helyzet tisztázására. Mindezek után Domokos László büntető feljelentést tett ellenem, nagy nyilvánosság előtt tett rágal­mazás miatt. A Gyulai Városi Bí­róság ekkor kérdezte meg az Or­szággyűlést a mentelmi jogom felfüggesztéséről. A szavazást követően (17 igen, 252 nem és 29 tartózkodás) kiderült, Domokos László követelése a Fidesz sorai­ban is döbbenetét keltett, hiszen egyértelműen bebizonyítható, hogy a szocialista szórólap tartal­ma felel meg a valóságnak. Ezzel az ügy minden szempontból le­zártnak tekinthető. Cs z Dankó: elhibázott döntés- Elhibázott döntést hozott a me­gyegyűlés, de a polgári oldal egy­hangúlag megszavazta ezt a válto­zatot is, mert bármilyen lépés tör­ténik, azt támogatni kell - mond­ta a belvízrendezési kérdések kap­csán a Fidesz napokban tartott saj­tótájékoztatóján Dankó Béla me­gyegyűlési képviselő. Szerinte nem a legveszélyeztetettebb tele­pülések kerültek be a címzett tá­mogatás iránti pályázatba. - Mi van akkor, ha újabb források nyíl­nak meg és semmi akadálya nem lenne annak, hogy az összes öblö- zetben elkészüljön a munka? Eb­ben az esetben a megyei önkor­mányzat lesz a hibás, mert nem készíti elő a terveket mind a 31 te­lepülést érintően, így a most kima­radóknak az esélyt sem adják meg- fogalmazott Dankó Béla. P, R, Elhagytuk a bölcsek kövét Beszélgetés a humán fejlesztési központ igazgatójával Napirenden volt a legutóbbi megyegyűlésen dr. Hajnal Lajos (képünkön), aki egy levelet küldött a képviselőknek, melyben arról írt, úgy érzi, hogy el akarják távolítani a két éve több intézmény összevonásából megszületett Békés Megyei Humán Fejlesztési és Informáci­ós Központ éléről. Az igazgató leveléről bőveb­bet nem kívánt mondani, lapunknak adott in­terjújában kitért viszont számos fontos, mun­kájukat érintő kérdésre. Békéscsaba- Miért döntött úgy, hogy megírja a szóban forgó levelet?- Ez a levél megszületett, elküldtem a képvi­selőknek, s ezzel lezártnak tekintem az ügyet. Nem kívánok erről többet mondani.- Beszéljünk akkor egy kicsit az intézményük­ről! Bár már 2000 nyara óta létezik, sokan még ma sem tudják, mit is takar a Békés Megyei Hu­mán Fejlesztési és Információs Központ elnevezés.- Intézményünk munkája három nagy tevékeny­ségi körre - pedagógiai szakmai szolgáltatások, pe­dagógiai szakszolgálat és sportszakmai szolgáltatás­ra - terjed ki. Ezek együttesen egészségfej­lesztésnek is nevezhe- tőek. 37 fővel dolgo­zunk, nemrégiben ké­szült el egy tájékozta­tónk az elmúlt két év­ben végzett munkánk­ról. A pedagógiai szak­mai szolgáltatás teszi ki tevékenységünk egyik nagy részét, ide tartozik többek között az értéke­lés, a szaktanácsadás, a továbbképzések, tanul­mányi versenyek meg­szervezése, míg a szak- szolgálat keretében a beteg, fogyatékos tanu­lókkal is foglalkozunk. Amit hangsúlyosnak ér­zek, az a pedagógiai ér­tékelés, ez kutatásmód­szertant foglal magában oktatási közegben. Je­lenti egyrészt a tanulók teljesítményértékelését, másrészt képesség-, illetve motiváció vizsgálat. Az országban nincs más olyan pedagógiai intézet, ahol négy szakdiplomás szakemberrel rendelkeznek. En­nek is köszönhető, hogy októberben országos neve­léstudományi konferencián is megjelenhettünk. A sportterületen támogatjuk a szövetségeket, illetve a fogyatékosoknak a sportba való bekapcsolásában modell értékűek programjaink.- A közoktatási törvény tervezett módosításai megosztják a pedagógustársadalmat. Önnek mi a véleménye az elképzelésről1- Nagyon sok ponton akar a törvényalkotó változtatni, amit örömmel üdvözölünk, de az már nem annyira tetszik, hogy igen rövidek a ha­táridők. Úgy tűnik, hogy több kérdést vetnek fel egyszerre, mint amennyit „szabadna”, a keve­sebb talán több lenne.- Sok pedagógus attól tart, hogy az óraszámok megemelé­se miatt elveszítheti állását... — Minden pénz kérdése, erre ezt lehet mondani. Az is­kolákban szükség lenne olyan segítő-fejlesztő tevékenysé­gekre, amelyek felvennék a felszabaduló munkaerő-kapa­citást. Erre nem tudok mást mondani, mint hogy csak a pénzen múlik.- Szakfelügyeleti munkát ma már nem végez­nek, de szaktanácsadóik járják az iskolákat. Mi­lyen kép alakult kiaző visszajelzéseik alapján a megye oktatási intézményeiben folyó munkáról? Kérdezem ezt akkor is, ha ebben az esetben álta­lánosítani biztos, hogy nagyon nehéz.- Úgy gondolom, hogy az ország más megyé­ivel összehasonlítva, a középmezőnyben helyez­kedünk el, ami - ismerve a perifériális elhelyez­kedésünket - nem annyira rossz. Békésben dol­gozik jelenleg több mint 6000 pedagógus. Az tény, hogy évtizedek óta kontraszelektált a szak­ma. Nem jellemző, hogy a legjobbak tanárnak mentek volna, s ez a mostani fizetésemeléssel sem hiszem, hogy je­lentősen megváltozik... Ugyanakkor ma már a pedagógusokra is vo­natkozik a life-long- learning, azaz az élet­hosszig való tanulás.- Úgy tűnik, hogy a régiós rendszerre való áttéréssel egyértelműen a Szegedi Tudomány- egyetem lesz a Dél- Alföld tudásközpontja. Ön mit szól ehhez?- A szegedi a ma­gyarországi egyetemek legjobbjai között van, s tényleg egyfajta tudás- központként működ­het. Ugyanakkor Békés­ben a Tessedik Sámuel Főiskola is szépen fejlő­dik, amivel az együtt­működést mi is szorgal­mazzuk. Csak az együttműködés lehet a jövő útja, mert az az idő már elmúlt, hogy egy ember hordozza magánál a bölcsek kövét és mindent tud. Össze kell fogni és szakosodni kell. Marx György, a nemrégiben el­hunyt akadémikus, fizikus mondta azt, hogy van­nak analizáló tudományok, amelyek mélyítenek, mint például a kémia, a fizika és vannak szinteti­záló tudományok (környezetgazdálkodás, föld­rajz), amelyek szélesítenek. Egy árokhoz hasonlí­totta mindezt, amit lehet szélesítem és mélyíteni. Marx szerint optimális árokrézsűre van szükség, tehát az sem jó, ha nagyon lemélyítünk, mert az azt jelenti, hogy a gyakorlatban nem tudjuk hasz­nosítani a tudásunkat, ha meg nagyon szélesí­tünk, akkor felszínes. A mélyítés a szakosodás, az összefogás meg az, hogy a tudásunkat a gyakor­latban is képesek legyünk hasznosítani. POCSAJI RICHARD Rendelet az autóbusz-közlekedésről Van? Nincs?- Az a kérdés, hogy mi vezet egy intézmény- vezetőt arra, hogy egy ilyen levelet megírjon a megyegyűlés tagjainak? - fogalmazott a Fi­desz közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján dr. Szelezsán Róbert, a párt megyei alelnöke. Szerinte ez tisztázásra váró ügy, ami azért is érthetetlen, mert dr. Hajnal Lajos szakember­ként vezeti az intézményt, semmilyen politikai tevékenységet nem végzett. - Hajnal Lajos- ügy nincs - erősítette meg a legutóbbi köz­gyűlésen elmondottakat Varga Zoltán, a me­gyei képviselő-testület elnöke. Szerinte egy ál Hajnal Lajos-ügy azóta van, mióta a humán fejlesztési központ vezetője megírta levelét, s azt az ő kivételével eljutatta a képviselőknek.- És azóta létezik ez az álügy, amióta Szelezsán Róbert fideszes megyei képviselő közhírré tette a megyegyűlésen napirend előt­ti felszólalásában ezt a levelet, amelyet nem a nyilvánosságnak és nem a sajtónak szánt író­ja, Hajnal Lajos - fogalmazott Varga Zoltán. Hosszú tél: többletmunka, több költség A vadásztársaságoknál fogyóban a takarmány A rendkívüli idő miatt a dél-békési vadásztársaságok is foko­zottan ellenőrzik a területeket, etetik a vadállományt és igye­keznek biztosítani az állatok védelmét, a vadkárok megakadá­lyozását. Vadelhullás itt is tapasztalható, de nem súlyos mérté­kű. A többletköltségek meghaladják a társaságok erejét. Dél-Békés- Januártól két traktorral naponta 4-8 vadász dolgozik azon, hogy a vadak élelemhez jussanak. Volt, ahol hódúróval takarítottuk le az utat, az etetők környékét, hogy az állatok könnyebben hozzáférjenek a takarmányhoz - mondta Köböl András, a Nagykamarási Vadász- társaság elnöke. A 300 bála lucer­naszénához és 150 mázsa csöves kukoricához jelentős többletet kel­lett vásárolni, másrészt 500 mázsa vegyes takarmányt is folyamatosan hordanak a területre. A téli etetés háromszorosan több munkát je­lent, és a nehezen járható hóbuc­kákon a gépek is többet fogyaszta­nak. A lakott terület védelmében a falutól megfelelő távolságban, a ki­helyezett etetőknél és a vadak által látogatottabb csatornapartokon, valamint a frissen telepített erdők­től 400 méteren kívül helyezik el az élelmet. A bekerített gyümöl­csösöket 3-4 naponta ellenőrzik, ri­asztólövésekkel igyekeznek távol tartani a vadakat. Vadkárbejelentés nem érkezett a társasághoz, de a bekerítetlen helyeken előfordul, hogy megdézsmálják a terményt. A kertek, udvarok védelméről a gazdáknak kell gondoskodniuk. A társaság területén eddig négy nyúl- és két őzelhullás volt. A mezőkovácsházi Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság elnöke, Czúth János szerint a jelentős mennyiségű hó megviselte a vad­állományt. Elhullást minimális mértékben tapasztaltak, mely kö­szönhető a hivatásos vadászok és néhány vadásztárs áldozatos munkájának, akik naponta járják a határt. Nagy mennyiségű ter­ményt és szénát juttattak a vadál­lomány élőhelyére, az etetőkbe. Ilyen útviszonyok mellett nehéz kijuttatni az élelmet, mert a dűlő- utak nem látszanak a hó alatt. Sok az elakadás, többször traktorvon- tatásos segítségre van szükség, mely jelentős többletköltséget je­lent. Az ősszel betárolt termények máig elfogytak, így komoly meny- nyiségű élelmet kellett vásárolni, és még nem látszik a tél vége. Mindez negatívan befolyásolja a társaság költségvetését. Többen jelezték, hogy a nem várt költsé­gek és a tavaly elmaradt piaci be­vételek miatt sok társaság kerül válságos helyzetbe, ezért a vadál­lomány megőrzése érdekében - mint természeti kár esetén - álla­mi segítségre lenne szükség. _ HALASI MÁRIA A vadállomány megőrzése érdekében - mint természeti kár esetén - állami segítségre lenne szükség ________________________________________D-FOTÓi KOVÁCS 1RZSÉMT Me zőkovácsháza képviselői leg­utóbbi ülésükön elfogadták a helyi buszközlekedésről szóló új önkor­mányzati rendeletet. Eszerint az önkormányzat 51 százalékos törzs­tőke arányában kft.-t alapít egy bu­dapesti székhelyű céggel, melyet két egyenlő részletben fizet meg. A közlekedést két busz és egy tartalék járat biztosítja, melyhez 3 buszve­zető és egy négyórás munkaidőben dolgozó ügyvezető tevékenysége társul. A díjtétel szerint a vonaljegy egy utazásra 85 forint. Egy havi bér­let 2356, míg a tanuló és nyugdíjas havi bérlet 767 forintba kerül, mely ; biztosítást is tartalmaz. Az önkor­■ mányzat rendeletéi lehetőséget ad- i nak arra, hogy a 6-18 éves gyerme- ; kék és a nyugdíjasok ingyen utaz- ' hatnak. A menetrendet az igények ■ messzemenő figyelembe vételével ; alakítják ki. A helyi buszjárat indítá- ' sa március közepére várható. |L|

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom