Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-11 / 35. szám
EURÓPAI UNIÓ 2003. FEBRUÁR 11., KEDD - 7. OLDAL Támogatás három csatornából A csatlakozással nem verik szét a mezőgazdaságot! Nemcsak nekünk van szükségünk az Európai Unióra, hanem az uniónak is szüksége van ránk. Ezért nem lehetünk olyan borúlátóak, hogy a csatlakozással szét akarják verni a magyar mezőgazdaságot. Ha az unión belül valamit szétvernek, azt újra fel kell építeni, és ez sokkal költségesebb. Mindezt dr. Baitner Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium európai integrációs osztályának munkatársa hangoztatta Füzesgyarmaton, a Csatlakozás gazdaszemmel elnevezésű fórumon. Füzesgyarmat- Magyarország nemzeti jövedelmének mintegy 10-12 százaléka származik a mezőgazdaságból, de az agrárágazatból ennél is kevesebben élnek. Amennyiben már a belépéskor minden magyar termelő ugyanazt a támogatást kapná, mint a uniós tagállamban élők, az feszültséget teremtene a társadalomban, mert az egyéb területen dolgozók jövedelmi helyzete is csak folyamatosan javul. Ez persze a kisebbik gond. Sokkal nehezebb az unió jelenlegi tagállamaiban megértetni a termelővel, hogy a jövőben valamivel kevesebb támogatás jut neki- fogalmazott dr. Baitner Ferenc. A csatlakozás után az unióban háromféle csatornából számíthatnak támogatásra a magyar gazdák. A normatív támogatás az állatok darabszáma, valamint a művelt földek nagysága után automatikusan jár. A vidékfejlesztési támogatáshoz pályázat útján lehet hozzájutni. Ennek elnyeréséhez saját erővel is rendelkezni kell. A nemzeti támogatást a magyar állam költségvetéséből biztosítják majd, s ez azért szükséges, hogy hamarabb utolérjük az EU mai tagállamaiban bevezetett támogatási feltételeket.- Az EU a mezőgazdaságban csak arra ad támogatást, amiben a csatlakozási tárgyalásokkor decemberben megegyeztünk. Évente például 3 487 792 hektár a szántóföldi bázisterület, ennyit támogat az unió. Egy hektárra kevesebb támogatás jut, ha többet vetünk. Éves szinten 1 947 280 tonna tejet állíthatunk elő támogatással, ez több a jelenlegi országos fogyasztásnál. A sertésnél és a baromfinál nincs kvóta. Igaz, e körben támogatást sem kapunk. így a jövőben ezekkel az állatokkal igazán csak azoknak éri meg foglalkozni, akik támogatott szántóföldjükön a tartáshoz megtermelik a takarmányt - zárta gondolatait dr. Baitner Ferenc. MAGYARI BARNA Donald kacsa nem kell a disznóknak Nem sok újdonságot tartalmaznak az állatvédelmi előírások HEKTÁRONKÉNTI SZÁNTÓFÖLDI TÁMOGATÁSOK MAGYARORSZÁGON A CSATLAKOZÁS UTÁN Evek Az EU által garantál összeg 30 százalék nemzeti forrással kiegészítve 2004-ben 29 000 forint 38 000 forint 2005-ben 32 000 forint 42 000 forint 2006-ban 35 000 forint 46 000 forint 2007-ben 38 000 forint 50 000 forint* Az EU-tagállamokban jelenleg a hektáronkénti támogatás 72114 forintnak felel meg. * megjegyzés: 2007 az új költségvetési időszak első éve. VISSZAVÁGÁS [BOROS BÉLA KARIKATÚRÁJA) — Semmi olyan nem szerepel az uniós normáknak megfelelő állatvédelemről szóló törvényben, amelyet egy gondos állattartó eddig ne tartott volna be — fogalmazott dr. Joó Jenő, a Békés Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazga- tó-főállatorvosa. A szakember lapunknak adott nyilatkozatában emellett kitért a házi disznóvágásokra, illetve arra, hogy milyen játékszereket kell biztosítani a sertéseknek. Szó sincs arról, hogy az unióban ne lehetne házilag disznót vágni. A januártól 1-jétől életbe lépő rendelet azt írja elő, hogy állatorvossal meg kell vizsgáltatni a sertést. (Archív képünk illusztráció) Békéscsaba- A magas szintű törvényi szabályozást az indokolta, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni is képesek, így a jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége — idézte az 1998. évi XXXVIII., az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényt dr. Joó Jenő.- Semmiféle olyan új szabály nincs, amit a magyar állattartók eddig ne tudtak, ne alkalmaztak volna. Végképp nem új előírás például, hogy az állattartó a jó gazda gondossága szerint köteles eljárni. Az életfeltételeket az állat kora, neme, élettani igényei szerint biztosítani kell. Úgy kell őket lekötni, hogy az megfelelő mozgást és kényelmes lefekvést engedjen meg, a szabadban tartott egyedeket az időjárástól védeni kell. Mit tilt a törvény? Az állatot nem szabad kínozni — kivéve a szabályszerűen történő tépést —, az emberre, vagy más állatra uszítani. Tilos továbbá kény- szertakarmányoz- ni, persze a szabályos tömésre most nem gondolva. Kíméletlenül mozgatni, szállítani, illetve állatviadalra kiképezni sem szabad. A fájdalommal járó beavatkozásokat lehetőleg kerülni kell. Kikötötte továbbá a jogalkotó, hogy az állat életét elfogadható ok nélkül nem szabad kioltani. Ilyen elfogadható ok lehet például a sertésvágás, vagy ha támadás megakadályozásáról van szó, illetőleg fertőzésveszély esetén. Viszont olyan kíméletesen kell elvégezni ezt, hogy a lehető legkevesebb szenvedést okozzunk az állatnak. Ha már a disznóölés szóba került, a szakember ismételten megerősítette lapunknak: szó sincs arról, hogy az unióban ne lehetne házilag disznót vágni. A januártól 1-jétől életbe lépő rendelet azt írja elő, hogy állatorvossal meg kell vizsgáltatni a sertést. Ehhez a témához kapcsolódóan tért ki dr. Joó Jenő azokra az előírásokra, melyek szerint játékszert kell biztosítani az ólokban.- Az állatok játékossága különböző mértékű. A húsevők általában játékosabbak, míg a gazdasági haszonállatoknál fajtája válogatja. Ebből a szempontból a sertés játékos állat, amely ha unatkozik, egymás farkát és fülét rágja. A gazdák egy része ma is különböző tárgyakat lógat be ennek a megakadályozására, csak ezeket az eszközöket nem játékszernek neveztük eddig. Szó sincs arról, hogy például egy Donald kacsát kellene tenni a sertések közé. Arról nem is beszélve, hogy mindez a sertés- tartás érdekében történik, hiszen olyan sérüléseket okozhatnak egymásnak az állatok, hogy a komoly vérveszteség következtében kimúlhatnak — magyarázta a meA ketreces tartás lehet gond- Az EU-s előírásokból igazából egyedül a ketreces tartás az, ami komoly anyagi terhet jelent a gazdáknak, mert a ketrecek többsége 1990 előtt létesült és nem érik el a meghatározott normát - emelte ki a szakember. A jogszabály értelmében egy tyúkra 450 négyzetcentiméter helyet kell biztosítani, az etetö-itató minimális nagysága 10 cm/tyúk, a ketrec magasságának 65 százalékban negyven centiméteresnek kell lennie, de sehol nem lehet 35 cm alatt, s a lejtés nem lehet 14 százaléknál több - sorolta dr. Joó Jenő, aki ugyanakkor azt is kiemelte, hogy ezeknek az elvárásoknak a teljesítésére a kormány derogációt (halasztást) kért 2009. december 31-éig. gyei állategészségügyi állomás vezetője.- Hogy mi van Nyugat-Európában, az számunkra nem hivatkozási alap - zárta nyilatkozatát dr. Joó Jenő, reagálva ezzel a lapunkban is megjelent egyes véleményekre, amelyek értelében ott sem tartanak be minden előírást, sőt... A szakember szerint példákat és ellenpéldákat hosszasan lehetne sorolni, de nekünk, mint újonnan belépő országnak, ez nem lehet szempont. Megyénk főállatorvosa a fentiekhez még hozzátette, hogy bármilyen, szakterületükhöz tartozó témában szívesen adnak tájékoztatást, az ön- kormányzatok rendelkezésére állnak, kollégáik igény szerint kimennek egy-egy településre. POCSAJI RICHARD dlÉ fcr Az EU-oldal a Külügyminisztérium támogatásával készült. ________Nézőpont________ Ki csit fáj, de jobb lesz! Magyarország 2004 májusában — más államokkal együtt — belép az Európai Unióba. Állandó rovatunkban ismert, neves személyiségeket kérdezünk a témáról. Ezúttal dr. Eleki Jánost (képünkön), a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. igazgatóságának elnökét kerestük fel kérdéseinkkel.- Az EU-csatlakozással mérföldkőhöz érünk. Évszázadok kellenek ahhoz, hogy ilyen jelentőségű esemény történjék egy ország életében. Szent István óta talán nem is volt rá példa. Hazánk ismét szerves része lesz Európának, ezért mindenféle ellenpropagandát félre kell söpörnünk. Bűn lenne elszalasztanunk ezt a történelmi pillanatot- szögezte le határozottan. Más kérdés, hogy az 1980-as évek mezőgazdasági teljesítményével sokkal jobban jártunk volna. Az ágazat produktuma, a belső fogyasztás és az export egyaránt visszaesett, s ez rontotta a pozícióinkat. Mennyivel jobb lett volna ugyanolyan feltételekkel csatlakoznunk, mint az előttünk felvett országok! De ne feledjük azt sem, hogy most egyszerre sok ország csatlakozik! Áz EU anyagi lehetőségei végesek, amit valamelyest nekünk kell megszenvednünk. Olyan ez, mint a fogorvosi kezelés: kicsit fáj, de utána sokkal jobb lesz! Az idő sürget: éppen ezért a kormányzatnak világosan meg kellene mondania, hogy mire készüljünk. Legyenek félig kész pályázataink, mert csak így juthatunk hozzá a támogatásokhoz, a megnyíló piacokhoz. Békés megye szülötteként szeretném hangsúlyozni: nekünk, sereghajtóknak mindenki másnál nagyobb érdekünk fűződik a csatlakozáshoz. MÉNESI GYÖRGY Fogalmak, kérdések, vélemények Többet ér egy szónál Európa uniós sorozatunkban - mint olvasóink is tapasztalják — ezúttal a mezőgazdasággal, különösen pedig az állattartással foglalkozunk. A téma rendkívül szerteágazó, ezért egy hét múlva ugyancsak agrárkérdésekben igyekszünk tájékoztatást nyújtani. Terveink szerint interjú olvasható majd Vajda Lászlóval, az FVM Európai Integrációs Főosztályának vezetőjével, aki szerint az unióban minden ágazat sikeres lehet. Ugyancsak részletesen kívánunk foglalkozni a zöldségtermékekkel szemben támasztott minőségi előírásokkal, a piacszabályozással. Várjuk olvasóink kérdéseit, véleményeit e témakörökkel, illetve általában az uniós csatlakozással kapcsolatban. .Címeink: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4., e- mail: szerk.bekes@axels.hu. Kérjük, a küldeményre írják rá: Európa Unió. ______ (E) Az európai uniós csatlakozásnak a magyar mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról sokféle vélemény, elképzelés hangzott már el. A következőkben az eddig gyakran megfogalmazott kérdéseket és az azokra adott válaszokat tesszük közzé. További leépülés várható? A hazai közvélemény többször megfogalmazta már aggodalmát: a csatlakozás a magyar mezőgazdaság további leépülését jelenti majd. Megfelelő támogatásokkal és okosan végrehajtott reformokkal az agrárágazat a jövőben is fontos szerepet játszhat majd a magyar exportban. Magyarország a mezőgazdasági termékeinek több mint 55 százalékát már most is az Európai Unióba exportálja, és ezzel az egyetlen tagjelölt ország, amely nettó exportőr Mi vár a mezőgazdaságra? az agrártermékek tekintetében. Az uniónak nem érdeke, hogy gyengüljön a magyar agrárium, hiszen akkor a regionális alapokból többet kellene költenie a vidék felzárkóztatására, megfosztaná az európai fogyasztókat a kiváló magyar termékektől, és romlana a saját tárgyalási pozíciója a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) agrártárgyalásain. Az unióba irányuló jelenlegi magyar agrárexport azt bizonyítja, hogy az ágazat versenyképes, és van kereslet a kiváló minőségű magyar termékekre. A kistermelők jövőjéről Sokan kérnek tájékoztatást arról is, milyen jövő vár a kistermelőkre az unióban? Nos, az Európai Unióban nincs szabványos birtokméret. Bizonyos esetekben még a mellékállású gazdálkodók által művelt birtokok is jogosultak támogatásra. Általában 0,3 hektár és két állat a minimum határ, ami felett támogatásra jogosult egy gazda. Évi 2500 euró (kb. 575 ezer forint) támogatás alatt az EU nem követel túlzott papírmunkát a kistermelőktől. A vidéki térségek számára számos olyan közvetett támogatási forma létezik, amely nem közvetlenül a termeléshez kapcsolódik, és több módja is van annak, hogy a kisbirtokok életképessé váljanak a közös piaci szervezetek segítségével. Az unióban nem a kisbirtokok, hanem a közepes méretű családi gazdaságok jellemzőek. Ez egy harminc éve tartó racionalizálási folyamat eredménye. Magyarországnak ezen a téren még szüksége van néhány évre ahhoz, hogy behozza a lemaradását. Az EU javaslata szerint a mikro- és kisgazdaságok átalánytámogatásban részesülnének, hogy felzárkózhassanak a nagy mezőgazdasági termelőkhöz. A vegyszerek használatáról Ugyancsak gyakorta felvetődik: hogyan tudják a magyar gazdák megfizetni azokat a drága agrokemikáliákat, melyeket az uniós társaik természetesnek vesznek. Mint ismert, az 1980-as években a magyar mezőgazdaságban felhasznált gyomirtó, rovarirtó szerek műtrágya- és hormonmennyisége majdnem elérte az unió átlagát. Az elmúlt évtizedben a tőkehiány miatt csökkent ezeknek az anyagoknak a felhasználása, de ez tulajdonképpen bújtatott előnyt jelent. Az EU ugyanis fogyasztóorientált, az európai fogyasztók pedig nem szívesen fogyasztanak olyan élelmiszert, amelyben sok a vegyszer. Tehát a magyar agrártermékek nemcsak olcsóbbak, hanem kedveltebbek is. Jelenleg a magyar agrárvállalkozók nem használják ki teljes mértékben az ebben rejlő lehetőségeket, iiiszen az általuk megtermelt élelmiszereket gyakran átcímkézik, és egy holland vagy francia márkanév alatt kerülnek forgalomba egészséges, alacsony vegyszertartalmú termékként. Azonban, ahogy a magyar mező- gazdaság egyre inkább kihasználja a csomagolás és marketing kínálta előnyöket, és bekapcsolódik a forgalmazásba, nagyobb mértékben élvezi majd az adott helyzet előnyét. A magyar gazdák az uniós támogatások segítségével szükség esetén meg tudják növelni a felhasznált növényvédő szerek és műtrágyák mennyiségét. (FORRÁS: AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG MAGYARORSZÁGI DELEGÁCIÓJÁNAK KIADVÁNYA)
