Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-08 / 33. szám

2003. FEBRUÁR 8., SZOMBAT - 9. OLDAL

Roger Vadim mindenkit jókedvre tudott deríteni

Feleségeit a filmtörténet nagyasszonyaivá tette

A napokban lenne 75 éves Roger Vadim francia filmrendező, színész, Brigitte Bardot, Catherine Deneuve és Jane Fondd felfedezője és férje. A világhírű rendezőt három évvel ezelőtt ragadta el a gyógyíthatatlan kór.

Diplomatacsaládban, francia-orosz szülők gyermekeként - eredeti neve Plemjannyikov — Párizsban született 1928-ban. 19 évesen színházi színészként kezdte pályafutását, Charles Dullin legendás színiiskolájának növendéke volt. 1947 és 1955 között mint Marc Allégret forgatókönyvírója és segédrendezője került a filmszakmába, majd a Paris Match fotóriportereként dolgozott.

1956-ban rendezte első filmjét És Isten megteremtette a nőt címmel. Ezzel indította el a világhír felé felfedezettjét,

Brigitte Bardot-t, akit feleségül is vett. A 22 éves színésznő szexepilje viharos lelkesedést keltett a közönség soraiban.

1957-ben elvált Bardot-tól, de ezután is jó barátok maradtak, amiről a színésznő így vallott: „Egy vérből valók vagyunk, ő volt a családom és ifjúságom hőse. Egyszerűen ő volt a kulcs az életemhez.”

Ahogy Vadim 1956-ban B. B.-t avatta szexszimbólummá, úgy 1962-ben A bűn és az erénnyel Catherine Deneuve- öt, 1968-ban a Barbarella című filmmel pedig Jane Fondát. „Szentségtörés lenne azt kérni Rodintől, hogy csúnya

Történeteit festékkel, ecsettel mondja el

Aki kigúnyolta a fasiszta diktátort

alatt is felkeresett könyvesboltokat s egy-két antikváriumot.- Szenvedélyem a bikaviadal és a boksz is, noha sem torreádor, sem bokszoló nem voltam soha. Kézilabdáztam viszont a Real Madridban, igaz, jobbára csak a kispadon ültem. A boksz, mint az élet metaforája érdekel. A küzdés nemes szelleme. S az a kettősség, hogy amikor győztest hirdetnek, egyúttal a vesztest is megjelölik. Milánóban festettem is egy sorozatot a legyőzött bokszo- lóról, később egy panamai ökölvívó életrajzát is megírtam.

Arroyo ír, olvas, sportol, de azért mégis csak festőként, mégpedig igen jeles festőként tartja számon a világ. Aki „mellesleg” grafikusnak, szobrásznak, díszlettervezőnek is kiváló.- Naponta hat-nyolc órát festek vallja. - Az a rögeszmém, hogy mindennap megfessek egy képet. Amúgy nehéz a kapcsolatom a képeimmel. Mindegyik egy élőlény, „akivel” csatázom, s mindig én vagyok a vesztes. Ha nincs ihletem, gondolatom, három dolog közül választok: sétálok az utcán, újságot olvasok vagy költeményekbe merülök. Biztos, hogy pályatévesztett író vagyok, aki több regényt és néhány elbeszélést megfestett. Irodalmi szenvedélyem késztetett arra, hogy néhány történetet festékkel, ecsettel mondjak el. K. M.

Újságíróból lett napjaink egyik legnevesebb festőművésze. Nem zárkózik a művészet elefántcsont tornyában politika élők és van humora. Ráadásul nagy kedvelője a magyar irodalomnak, s most Magyar- országon is látható 35 alkotása.

Arroyóval, korunk legismertebb spanyol képzőművészével abból az alkalomból sikerült találkoznunk, hogy jelen volt az első kelet-európai kiállításának megnyitóján, amelynek helyszínét maga választotta ki. A spanyol kultúrát külföldön népszerűsítő állami intézmény szervezésében létrejött budapesti kiállítás február 23-áig látogatható a Ludwig Múzeumban Eduardo Arroyo festményei címmel. Innen Moszkvába, majd Varsóba utazik a harmincöt, többnyire nagyméretű vásznat tartalmazó tárlat.

A madridi születésű festő igazi világpolgár. Újságírónak tanult, majd 1957- ben, tanulmányai folytatására, Párizsba utazott. A francia főváros kétszeresen is meghatározó lett életében. Itt lépett kapcsolatba a spanyol polgárháború száműzöttjeivel. S itt vált festővé, képzőművésszé, aki meglehetősen nagy feltűnést keltett provokatív, az akkori művészeti irányzatokkal szembe forduló magatartásával. Nem kevésbé Franco-ellenességével. A pop art kritikus figuraábrázolásaival gúnyolta ki a diktátort és tábornokait, magas rangú katonai és egyházi személyiségeket.

Eduardo Arroyo felettébb kedveli a magyar irodalmai.'Olaszul, franciául s újabban már spanyolul is olvassa Márait, József Attilát. Kertész Imrét és könyveit évtizedek óta ismeri.

S hogy honnan a magyar irodalom iránti vonzalom? Már gyerekkorában, apja könyvtárában találkozott magyar szerzők műveivel. Pedig a családnak semmilyen kötődése nincs országunkhoz, mindössze a színházrajongó, színdarabokat író és előadó, művelt, nagyvilági apa széles látókörére utal, hogy könyvtárában magyar írók is helyet kaptak.- Régóta kíváncsi vagyok Magyarországra - állítja Arroyo. - Azért is, mert ismerem és kedvelem a magyar irodalmat, amely — csakúgy, mint az egész

közép-európai literatúra - igen magas színvonalú. Festő vagyok, de szenvedélyem az irodalom. Több időt töltök könyvesboltokban, mint múzeumokban. Magam is írtam egypár könyvet.

Már rövid budapesti tartózkodása

„Mindegyik képem egy élőlény, »akivel« csatázom, s mindig én vagyok a vesztes”

Negyedik

feleségével,

Jane rondával, akinek elege lett az ügyeletes szexszimbólum szerepkörből

szobrot készítsen, én miért készítenék filmet csúnya nőkkel?” - mondta egyszer.

Második felesége, a dán Annette Stroyberg 21 éves volt, amikor találkozott a 29 éves Vadimmal. Hamarosan kislányuk született.

Stroyberg férje két filmjében szerepelt, a híres Veszedelmes viszonyokban Gerard Philipe partnereként láthattuk. Aztán a szerelmi történeteket rendező és megélő Vadim életében újabb botrány következett: beleszeretett a 17 éves Catherine Deneuve-be. Ekkor 34 éves volt. Együtt forgatták a Bűn és az erény című vígjátékot, s hamarosan, 1963-ban megszületett Vadim első fia, Christian. Catherine-nel nem házasodtak össze, s hamarosan útjaik is szétváltak.

Vadim akkor megfogadta, hogy többé nem lesz szerelmes színésznőbe, de megismerkedett a szintén gyönyörű és fiatal Jane Fondával... Az amerikai színésznő 1965-ben lett a francia rendező felesége. Együtt forgatták a Körbe-körbe, illetve A zsákmány című filmeket, legsikeresebb közös munkájuk a Barbarella című erotikus sci-fi volt, amelyet 1968- ban mutattak be. A címszerepet átlátszó

űrruhában alakító Fonda végre elérte az áhított hírnevet, de azon az áron, hogy beskatulyázták ügyeletes szexszimbólumnak és Vadim-feleségnek. Ő viszont többre vágyott, ezért szakított férjével, kislánya apjával és Párizzsal.

Szeretőiről és feleségeiről Vadim 1988-ban könyvet jelentetett meg (Szerelmeim: Bardot, Deneuve, Fonda), amiért Deneuve és Bardot beperelték, ám a

legközelebbi személyes találkozáson már sírva borultak a nyakába. „Mindenét szétosztotta gyermekei és szerelmei között. Soha nem jelentett számára semmi problémát, olyan karizmája volt, hogy mindenkit jókedvre tudott deríteni” — mondta róla Bardot.

1968-ban az Edgar Allan Poe írásaiból készített novellafilm egyik epizódját forgatta, majd később Amerikában rendezett, ám ezek a filmjei már nem váltottak ki komoly visszhangot sem a közönség, sem a kritika részéről. 1988-ban Hollywoodban újraforgatta első filmjét, az És Isten megteremtette a nőt címűt, de az már nem eredményezett akkora figyelmet, mint az első változat.

A sokak által irigyelt rendező, akinek legnagyobb érdeme, hogy tehetségeket fedezett fel, s indított el a filmes karrier útján, a bukásokat is kénytelen volt elviselni. 2000. február 11-én halt meg egy párizsi kórházban. Akkori feleségén, Marie-Christine Barrault-on kívül a filmtörténet három nagyasszonya siratta.

Baczonyi László-Ajánló--------CD

U

2: The Best Of 1990-2000. Három évvel a nagysikerű The Best Of 1980-1990 után a U2 karrierjének második évtizede is válogatáslemezt kapott, két új dallal. Az albumra az 1990-től 2000-ig terjedő időszak négy stúdióalbumáról 12 dal került (ebből három felfrissített, új mixverzióban), plusz a Passengers név alatt megjelentetett 1995-ös kísérleti album egy száma, a Mindörökké Batman betétdala (a monumentális Hold Me, Thrill Me, Kiss Me, Kill Me), továbbá a már említett két új felvétel.

«•fr»#®-**®

MOZI

Szent Iván napja. Szent Iván (Kamarás Iván) színész és sztár. Az év színésze díj birtokosa s az év férfija választások verhetetlen bajnoka. Női magazinok címlapfotója, pletykarovatok hőse, a budapesti Művész színház vezető színésze. Divatbemutatók kifutóin s a reggeli tévéműsorok színes kanapém épp olyan otthonos, mint egy Shakespeare drámában. A film Szent Iván egy napját mutatja be. Amelybe, mint egy feneketlen zsákba, Iván megpróbálja belegyömöszölni a nagybetűs művészetet és a könnyebb műfajokat, a jól jövedelmező, butácska reklámokat és Kosztolányi Dezsőt, sikert, pénzt és népszerűséget, barátságot, kalandot és szerelmet.

KÖNYV

I eredni urnibdi dolog > l

«MII

SS I

les Snmeptroq rosszal Innak

Tévedni nembeli dolog (?). Karin Hertzer- nek és Christine Wolfrumnak a Tévedni nembeli dolog(?), Amit a férfiak a nőkről, a nők a férfiakról rosszul tudnak című, a Magyar Könyvklub kiadásában megjelent könyve saját elbizakodottságunktól igyekszik megóvni bennünket. Mert lehet, hogy tudjuk az ősrobbanás „menetrendjét”, de nem vagyunk tisztában azzal, hogy miért akarnak katonák lenni a lányok, miért csökken a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között a férfiak aránya, mi történik a nőkkel, ha genetikai bevásárlókörútra indulnak, milyen szerepet játszanak a feromonok a párválasztásban. Sőt, valószínűleg a legtöbben arról is keveset tudunk, müyen hatással van a bonobó majmok közösségi életére a prostitúció. Nos, a lexikon összeállítói ezeken kívül még több száz kérdést válaszolnak meg emberközeli tudományossággal, sok humorral és mélységes őszinteséggel. A kiadvány a békéscsabai Radnóti és a gyulai Ady könyvesboltban klubáron 2691 forintért vásárolható meg.

PROGRAM

Játszóház gyerekeknek. Február 9-én, vasárnap délután három órától hat óráig Ákombákom kreatív játszóházba várják a gyerekeket a megyeszékhelyi Csaba Centerbe.

Hétvégi olvasmány

Egy ember, aki menthetetlenül eltévedt

Fontosabb dolgaim is lennének, nagyon nehezemre esik, egyáltalán nem élvezem, sőt..., mégis idéznem kell:

„Nem tudtam a rendszer híve lenni, ezért nehezen alakult ki a sorsom. 1949 évben mégis községi alkalmazásba kerültem, s viselnem kellett a népellenes nyomást, mit a kommunista rend kikövetelt magának. (...)

Az 56-os események hatására én is lelkes támogatója voltam a szovjet hatalom megdöntésének. Ez később munkalehetőségi megtorlásokban ért leginkább.

Azonban mindenki tudta, hogy a költészet egy velem született tehetség. Szinte pillanatok alatt írtam verset egyénről, vagy vállalt munkák dicséretéről. (...)

írásaim szépek voltak és érthetők. Az olvasó közönség ki volt éhezve a magyar líra után. Minden felől jöttek a visszajelzések, melyben a verseim elfogadták és dicsérték. (...)

Ezekután megkezdődött a személyes meghívásaim a megyei Művelődési Házak, Magyar Könyvtárak rendezésében. (...)

Ezután egy felszabadult nyugalommal indultam el a költészet felé. Úgy érzem, hogy az elnyomott rendszer idő alatt meg nem írott versek is felgyorsultak bennem, s ma látom, hogy talán a lemaradást is behoztam. (...)

Ötödik kötet, - Hazámba, ha megyek 1998 évben jelent meg. Ebben a kötetben a magyar történelem, főleg a honfoglalás időszaka kapott hangsúlyt, mely bemutatja az 1100 év előtti állapotot, mikor Árpád és utódjai egy erős Kárpát-medencei hazát adtak át a magyaroknak. Helyt kap több megvilágításban a magyar nép rendszerfordulatáról, amikor megváltoztak a munkaértékek, s sok esetben a visszaélések helyzete miatt is csak a föld szeretetére van utalva. (...)

E válogatott kiadás, az eddig megjelent kötetek és az időközben megírt költeményekből áll.

Hét ciklusra osztottam az elrendezést, mely verstanilag egységessé jöttek létre. (...)

A ballada nagyon hálás műfaj. Szerelmi lángok fényes halálba menése. így

a szerelmi drámák következtében történt halálesetek, de véletlen, szép vadász jelenet, amikor a hajtó barátot találja a sörétes golyó. De ott vannak az országosan ismert nagy színészek, énekesek halálára, vagy emlékeire írott versek. A gyulai kis Nikolett utáni sirató ének, vagy rekviemi gyászünnepi versek magasan gyászsiratásban. (...)

A Költészet a romantikus művészet közé sorolt alkotás, mely más művészi ágakkal együtt, nagy alkotói munka.

Minden vers kissé fantáziára épül, mégis megadott stílusában, hogy olvasva, szavalattal, vagy színmű előadásban bekerül az ember érzelmi világába, s együttérzést vált ki maga, az előadó, de leginkább a költő művével. (...)

Ma, amikor veszélyben van a magyar nyelv megmaradása, harcolni kell, hogy a felnövekvő fiatalság folytassa és szeresse a magyar nyelvet.”

No comment?

Sajnos, folytatni kell, mindez nem hagyható szó nélkül, többek között épp az utoljára idézett mondat miatt. Megállj!-t kell mondanunk anyanyelvűnk védelmében, a költői mesterség, a költői szó méltósága, egyáltalán a leírt, kinyomtatott emberi szó méltósága miatt, hogy a nyelvérzékünk ne romoljon tovább, hogy a költészetbe vetett maradék hitünk el ne veszítsük, hogy ép eszünknél megmaradjunk.

Szerényen, mégis azt kell kérnünk, de maradjak inkább az egyes számnál, én kérem szerényen, mégis határozottan: ne mondjuk azt egy emberre, aki az önmaga által írt, szerkesztett és kiadott (lektorálatlan, korrektúrázatlan) könyv előszavában, bemutatkozásként, a fentebb idézettek és még néhány hasonló mondat leírására képes volt, hogy költő. Lehet költő az, akinek ilyen zavaros gondolatai vannak, aki ennyire hadilábon áll az anyanyelvével? Elképzelhető

a fentiek után, hogy „Szuverén költészet a Hetényi Györgyé, jól ötvözi a népi szürreális tradíciót a modem beszédmód lágyabb változataival.” - ahogy Kántor Zsolt írja e hasábokon (A költő, aki visszatalált a poétikai meseszövéshez, 2003. 02. 01.) Szabad Hetényit bárkihez is hasonlítani Parti Nagy Lajos Sárbogárdi Jolánján kívül? (Igaz, ő fikció, míg Hetényi György, bizony, maga a vaskos valóság.) Ha már írunk róla, lehet érdemben tárgyalni, hétvégi olvasmányként ajánlani egy könyvet („ha a nyelv őszinte, tiszta” stb.), amely tele van értelmetlen sorokkal, súlyos nyelvhelyességi és helyesírási hibákkal, bántó tördelési és nyomdahibákkal?

Én azt mondom: nem, és kérem, ne tegyük! Amikor már úgyis annyi zagy- vaság, silányság, nívótlanság, primiti- vitás, talmi és gagyi vesz körül bennünket, akkor legalább mi (írók, újságírók, szerkesztők, nyomdászok) próbáljunk meg hűek maradni jobbik önmagunkhoz, s arra használjuk a nyilvánosságot, amire való.

Elek Tibor