Békés Megyei Hírlap, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-27 / 22. szám
KULTÚRA 2003. január 27.; hétfő - 7. oldal Textil- és üvegcsodák A leglágyabb és a legkeményebb anyagból Három, Budapesten élő tehetséges, fiatal képző- és iparművész — Müller Rita (textil), Szőke Barbara és Pólyák János (üveg) — alkotásaiból nyílt kiállítás Orosházán, a Városi Képtárban január 17-én. A selyem- ás az üvegművészet remekei jutottak el az orosházi közönséghez. A tárlat a város kultúra napi ünnepségsorozatának első eseménye volt. Orosháza Bajnai István mezőhegyesi esperes-plébános karácsonyi utóajándéknak nevezte megnyitóbeszédében a kiállítást. - A tárlat érdekes pikantériája az anyagok ellentmondása. A selyem finomságát és lágyságát nem kell részletezni. Az üveg keménységét legfeljebb a gyémánt bírja szóra. Azért mégis találunk a két anyag között hasonlóságot: védenek a hidegtől, melegtől, tereket választanak el és nem utolsósorban gyönyörködtetnek bennünket, mint ahogy itt a mai kiállításon. A legkeményebb és a leglágyabb anyag is engedelmeskedik a művészeknek - mondta Bajnai István. Müller Rita (28) textilművész az Iparművészeti Egyetemen szerzett textilművészi, tanári és művészeti menedzseri diplomát. A művésznő számos hazai és külföldi tárlaton mutatkozott be, többek között Bécsben, Berlinben és Budapesten. - Szövött anyagtervezést tanultam, a diplomamunkám gobelin volt. A selyemfestést autodidakta módon tanultam meg. A selyem légies, transzparens anyag, talán ezért is kedveltem meg. Kedvenc színem a zöld és a kék. Szeretek utazni és fotózni. Az utazásaim során készített fényképeim indítják el a fantáziámat. Legutóbb, ősszel Afrikában jártam, ezt az élményt jelenítettem meg az itt, Oros- _____________ há zán kiállított selymeimen is. A másik kedvelt motívumom pedig a csiga, amit szintén láthat a helyi közönség. Összességében tehát a természeti ihletésű motívumokat kedvelem. Ha jellemezni kellene a motívumvilágom, valahol félúton a valóság és az absztrakció között található. Szőke Barbara (29) és Pólyák János (36) a főiskolán ismerkedett meg. A házaspár mindkét Szőke Barbara tagja üvegművész, ám e képző- művészeti ág más-más szegmensét képviselik, ami, Pólyák János megfogalmazása szerint, legalább olyan különböző, mint egy belgyógyász és egy sebész munkája. A két fiatal alkotásait a világ számos pontján megismerhette az üvegszerető közönség. Tavaly például a világ üvegeseinek találkozóján, Amszterdamban képviselték Magyarországot. Szőke Barbara az Iparművészeti Egyetemen üvegszakon végzett, a Képzőművészeti Egyetemen pedig festészetet tanult. Bajnai István értékelése szerint Szőke Barbara lágyított, nőies érzékenységgel közelít az üveghez. A festészet iránti érdeklődését elegyítette az üvegművészettel, üvegfestményeket készít. - Megpróbáltam a festészetet és az üvegművészetet úgy összehangolni, hogy a festmények a tömbökön belül jelenjenek meg. Örülök, amikor látom, hogy az emberek mennyire szeretik az üveget - fogalmazott a művésznő, akiről azt is megtudtuk, hogy a Guardian amerikai központjában is látható jó néhány munkája. Pólyák János üvegtervező iparművész, a Fiatal Iparművészek Stúdiójának elnöke, leginkább a hasábformájú üvegből indul ki. Alkotásai gyűjtik és szórják a fényt, melyek különböző fényviszonyok között más-más színben tündökölnek. Hogy hogyan „hívta el” az üveg? Véletlenül. A képzőművészeti gimnáziumban arra a szakra, amire szeretett volna menni, nem vették fel, helyette az üveg- művességet ajánlották számára. A gimnázium második évében kezdte megszeretni az üveget olyannyira, hogy a főiskolát is ezen a szakon végezte el, majd a mesterképzőt, ami a diplomáját egyetemi szintűre emelte. A budapesti iparművész az alkotás mellett oktat az egyetemen. - Szakmai és társadalmi feladatok találnak rám, szerencsére mindkét területhez van energiám. A legnagyobb boldogság, hogy nem kell feladni a művészetet. A mi generációnk az, amely ismét életprogram szerint lehet művész, a megélhetés miatt nem kell az alkotást a második vonalba helyezni. Pólyák Jánostól megtudtuk, hogy az orosházi Városi Képtárban kiállított üvegalkotások a Bárdudvarnoki Üveg Alkotó Telepen készültek, aminek új hutája a Guardian segítségével épült meg. KOVÁCS ERIKA FOTÓ: KECSKEMÉTI KRISZTINA Pólyák János A komolyzene öröm a szervezőnek és a hallgatónak A fiatalok szívéhez kell eljutnunk, hogy művészetkedvelő felnőttekké váljanak A magyar kultúra napján miniszteri elismerésben részesítették dr. Ambrus Zoltánnét, a Békés Megyei Filharmónia Kht. vezetőjét. A kitüntetést Görgey Gábor, a nemzeti kulturális örökség minisztere Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban adta át. Békéscsaba Dr. Ambrus Zoltánné irodájába lépve azonnal Bartók Béla poszter nagyságú fényképére esik a pillantásunk, majd a falra akasztott, faragott hegedűre. A vonó hiányzik mellőle, megtudjuk, a frissen díjazott évekkel ezelőtt elajándékozta. — Egyébként sem lehetett rajta játszani, kedves emlék. Megörököltem - magyarázza dr. Ambrus Zoltánné.- Komolyzenei hangversenyeket szervez. Játszik valamilyen hangszeren? — Gyermekkoromban szinte beleszülettem a zenébe. Édesanyám, dr. Matusovszky András- né a Bartók Béla Zeneiskola igazgatóhelyettese volt. Természetesen jártam zeneiskolába, zongorázni tanultam. Észrevétlenül teljesedett ki bennem az igény a zenehallgatás iránt.-1978 óta a Filharmóniánál dolgozik. Hogyan alakult a pályája?- A főiskola után a művelődéA komolyzene területén végzett kimagasló munkáért miniszteri emlékplakettel tüntették ki dr. Ambrus Zoltánnét d-fotó: kovács Erzsébet si központ művészeti előadójaként tevékenykedtem, majd a városháza művelődési csoportjától kerültem a Filharmóniához, amely akkor még Országos Filharmóniaként működött, majd nemzetiként, 1997 óta pedig közhasznú társaság. Mindig ilyen „örömmunkára” vágytam, és ezt a szó legszorosabb értelmében gondolom. A hallgatók akkor térnek be jegyet váltani egy koncertre, ha szórakozni szeretnének. Nincs is ennél szebb.- Milyen koncerteket szerveznek?- A közönség igen nyitott, szinte bármilyen stílust meghallgatnak, minden zeneszerző művét szívesen fogadják. A válogatás a kínálaton alapul, hiszen a zenekarok döntenek, milyen művet tanulnak meg. Persze a repertoárból mi is kérhetünk darabokat.- Békés megyében szinte soha nem látni üres helyet a Filharmónia komolyzenei koncertjein. A kulturális háttérnek köszönhető az érdeklődés?- A városok történelme mindent megmagyaráz. Békéscsabán 1913-ban jött létre az Auróra Kör, a már említett Bartók Béla Zeneiskola, a Békés-tarhosi zenei napok, Gyula, Orosháza, Szarvas zenei múltja szintén sokat segít. Már általános iskolásoknak is szervezünk koncerteket, minden évben ötven-hatvan hangversenyt a megye húsz településén. Élő muzsikával szeretnénk kiegészíteni a zenei nevelést. Azt vallom, a fiatalok szívéhez kell eljutnunk, hogy később koncertlátogató felnőtt váljon belőlük. FEKETE G. KATA Előbb elkergettük, aztán kérkedünk a Nobel-díjasainkkal Czeizel Endre a zsidó kultúráról, az elvándorlásról és a magyar szuperegóról Dr. Czeizel Endre elismert orvos-genetikus létére rendszeresen időt szakít az ifjúság felvilágosítására. A gyerekek — ahogyan minap a békéscsabai Ruhaipari Szakközépiskolában is — számos kérdést tesznek fel a fogamzásgátlással, a szexuális élettel kapcsolatban, de az utóbbi időben a No- bel-díj is felmerül. A genetikussal a magyar díjazottakról beszélgettünk az előadás után.- A sajtó sokat foglalkozott azzal a kijelentésével, hogy a Nobel-dí- jasok többsége zsidó. A megállapítása genetikai kutatásokon nyugszik?- Kilenc magyar születésű No- bel-díjasból hat zsidó. A díjazottak túlnyomó többsége, 18,5 százaléka izraelita. Kizárólag genetikával nem magyarázható a zsidók sikeressége, ami valószínűleg a kulturális háttérre vezethető visz- sza: négyezer éve tudnak írni-ol- vasni. A magyarság talán háromszáz éve képes erre. A zsidó kultúrában két meghatározó érték van: a tudás és a pénz. Még a szegény Olyan készítményért jelölték Nobel-díjra, amelyet a világon mindenhol elismernek, csak itthon nem D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET zsidó családok is inkább éheznek, hogy a gyerekük a legjobb iskolába járhasson. Az izraelitákat évezredek óta üldözik, ezért otthon azt sugallják, hogy az elnyomott, kiirtásra ítélt nemzetet fenn kell tartani. Kisdedkorban kialakul a versenyszellem. Az antiszemitizmus, illetve a vallás miatt csak egymás között házasodnak, beltenyészetet tartanak fenn. Mivel a rossz gének találkoznak, akadnak zsidó betegségek, amik csak ebben a kultúrában fordulnak elő. Azt viszont mindenki elfelejti, hogy a szervezetben lévő jó gének is egyesülnek. — Szintén érdekes, hogy a magyar származású díjazottak nagy része nem vallja magát magyarnak.- A három Magyarországon született tudós, Szent-Györgyi Albert, Hevesy György és Lénárd Fülöp magyarnak tartotta magát. Azok viszont, akiknek csak a szüleik magyarok, mint John Polanyi és Elie Wiesel, egyenesen kikérik a magyar jelzőt. Jobb helyre kerültek. Elie Wiesel felháborodásának adott hangot, amikor a Nobel- díjasok hazai bélyegsorozatban megjelent. Azt mondja, mindösz- sze annyi köze van a kultúránkhoz, hogy magyar csendőrök hurcolták el a családját Auschwitzba. Nem hagytunk a tudósokban jó benyomást. Amíg ezek a géniuszok az országban tartózkodtak, ott ártottunk, ahol csak tudtunk. Magyarországon akartak élni, de elkergették őket. Amikor Nobel- díjat kaptak, a szuperegónkba még a nagyképű büszkeség is belefért: mi vagyunk a legokosabbak a világon. Ajánlottam a kormánynak, amikor elkészül a szoborsorozat a Nobel-díjasokról, írják oda, köszönjük, hogy dicsőséget szereztetek a magyar népnek és bocsássátok meg, hogy nem ismertük fel az értékeiteket!- Önt is felterjesztették a magzatvédő vitaminok kapcsán, amelyet az egész világon használnak - kivéve Magyarországot.- Két amerikai és egy holland értesített a hírről. Miután nem kaptam díjat, nem tudhatom, igaz-e. Az akták ötven évig titkosak.- Hazánkban válhat valakiből Nobel-díjas tudós vagy író, hiszen, aki megkapta, mind külföldön alkotott.- Valljuk be, Kertész Imre ha Magyarországon marad, sosem lesz Nobel-díjas! Rossz érzés, hogy egyetlen magyar sem a szülőföldjén halt meg. Kíváncsian várom Kertész Imre sorsának alakulását. Fotókiállítás A magyar kultúra napja alkalmából Mezőkovácsházán Nagyné Makai Judit fényképész portréfotóiból nyílt válogatott kiállítás. M EZÖKOVÁCSHÁZA- A kultúra napja akkor válik igazi ünneppé, ha kijelöljük önmagunknak, hogy milyen módon kell a ránk hagyott örökségünkkel felelősséggel bánni. Feladatunk a múlt értékeinek cselekvő megőrzése, bemutatása, továbbadása a jelenben és gyarapítása a jövő számára — mondta Strifler Károlyné művelő- dészervező az ünnepség megnyitóján. Nagyné Makai Judit fényképész életútját Szabó Mihály méltatja. Makai Judit 18 éve alkot Mezőhegyesen, a hagyományos feketefehér portrékészítés jelenti számára ma is a fotózás igazi élményét. Képein a fény és árnyék ellentétét, illetve egységbe fonódását igyekszik bemutatni. A műsort a helyi zeneiskolások színesítették. id Segítő kéz a rászoruló családoknak Orosházán, a volt Meszes-közi kisiskolában egy évvel ezelőtt alakították ki a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat Családok Átmeneti Otthonát. — Az első rászoruló család 2002 februárjában költözött be, az intézmény néhány hét alatt benépesült. Az eltelt egy esztendő sikereket és kudarcokat is hozott — tudtuk meg dr. Molnár Mihálynétól, az átmeneti otthon vezetőjétől. Orosháza Az intézmény kilenc család, maximum 38 lakó befogadását teszi lehetővé, vagyis főként nagycsaládok átmeneti elhelyezéséről gondoskodnak, a szabályok szerint hat, maximum kilenc hónapig.-Jelenleg 11 felnőtt és 27 gyermekkorú lakónk van. Általában lakhatási problémájuk miatt kerülnek hozzánk a családok. Volt, akit kilakoltattak, egy másik családnak pedig eladták a feje fölül az albérletet. Márpedig több gyermekkel nagyon nehéz új otthont találni. Olyan eset is előfordult, hogy az édesanya és gyermekei a durva férj elől menekültek hozzánk. Tavaly februárban költözött be az otthonba az első család, áprilisban már teltházasak voltunk - nyilatkozta dr. Molnár Mihályné. — A fedél biztosítása mellett mi az, amiben az otthon munkatársai segíteni tudnak a családoknak?- Minden ideköltöző családnak felajánljuk a segítségünket, együttműködésünket, hogy elfogadják-e, arról ők döntenek. Ha nincs munkájuk, tájékoztatást nyújtunk a lehetőségekről, segítjük az önéletrajzírást, a hivatalos dokumentumok kitöltését. Ha igénylik, részt vehetnek családterápián, gyermekterápián, ami segít feldolgozni azokat a problémákat, melyek szerepet játszottak abban, hogy lakóink hozzánk kerültek. — Az ekeit hónapokban menynyire sikerült a családok társadalomba való visszatérését segíteniük? — Értek bennünket örömök és kudarcok is. Volt például egy sikeresen lezárult válóperünk, a hölgy a vagyonmegosztás után saját ingatlanába ment vissza a gyermekeivel. Előfordult, hogy albérletbe költözött tőlünk a család, miután lejárt az itt tölthető idő. Olyan eset is előfordult, hogy a házirend sorozatos megszegése miatt hat hónap után nem hosz- szabbíthattuk meg egy család itt- tartózkodását. Arra is volt példa, hogy jeleztük a gyámhatóság felé, hogy a gyermekeket ki kellene emelni a családból, mert veszélyben vannak. Sajnos, hiába a segítőkészség, ha valaki nem partner sorsa megváltoztatásában.- Az átmeneti otthonból kikerülő családok tartják önökkel a kapcsolatot?- Igen, és ez nagy örömet jelent számunkra. Vannak, akik idetelefonálnak, mások meglátogatnak bennünket. Ha igénylik, az utógondozásukat is vállaljuk. A volt lakók és a jelenlegi lakóink is tartják a kapcsolatot egymással, hiszen barátság is kialakul a hasonló sorsú emberek között.- Milyen tervekkel kezdték el az új esztendőt?- Fenntartónk, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat, egy külföldi alapítványhoz pályázatot nyújtott be annak érdekében, hogy a kikerülő családok albérleti díjának fizetését egy évig támogatni tudjuk, ez nagy segítséget jelentene a családok önálló életének kezdetén. Jelenleg elbírálás alatt áll a pályázat. Terveink között szerepel az önkormányzattal való szorosabb együttműködés annak érdekében, hogy a családok elhelyezését együttesen segítsük elő - fogalmazott az átme- neti otthon vezetője. k.e. Könyvtár az iskolában Pusztaottlakán, az intézmény- fenntartás korlátozott lehetőségei miatt, az általános iskolában található a községi könyvtár. PUSZTAOTTLAKA Laurinyeczné Szente Anna tanítónő a könyvtár vezetője. Hetente négy napon 13-tól 14 óráig tart nyitva a könyvtár. A kölcsönzők többsége gyermek, de időnként az iskola dolgozói, illetve néhány érdeklődő felnőtt is igénybe veszi a szolgáltatást. Az olvasók többsége szívesen olvassa a mesés, illetve az ismeretterjesztő műveket, de sűrűn kölcsönzik a kötelező olvasmányokat is. A felső tagozatos diákok gyakran kérik a szótárakat, lexikonokat, melyek a házi feladatok, illetve a plusz munkák megoldásához nyújtanak segítséget. Havonta 80-85 kölcsönző fordul meg az iskola könyvtárában, akik nyáron otthon, míg rossz időben inkább az olvasóteremben forgatják a könyveket. ______jy
