Békés Megyei Hírlap, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-23 / 19. szám
6. OLDAL — 2003. JANJJÁR 23., CSÜTÖRTÖK ORVOSTUDOMÁNY ítKÉKÉS MEGYEI HlRI.AP Ha nincs kéznél a kéz... Az anatómia nem sorolja fel a kezet az érzékszervek között, holott a szakemberek szerint a kéz is az. Egy csomó információ úgy jut el az agyba, hogy a kezünkkel megtapintjuk a külvilág tárgyait, gondoljunk csak a vakokra, akik úgyszólván a kezükkel látnak. Mindez akkor értékelődik fel, ha a kezünk megsérül, és nem tudjuk használni. A kézsebészet, mint önálló szakma még „kiskorú” Magyarországon, nincs még tíz éve, hogy külön szakvizsgát lehet tenni kézsebészetből. Maga a kézsebészeti tevékenység a sérülések, betegségek pontosabb diagnosztikájával szinte önmagát hozta létre. Régebben az általános sebészek, baleseti és ortopéd sebészek végeztek persze kézműtéteket, maga a szakvizsga is ezekre az alapszakvizsgákra épül. Mindezekről dr. Bíró Edit főorvossal beszélgettünk.- Melyek a leggyakoribb kézsé- rülések1- A tenyéren a legsérülékenyebb a bőrfelszín, a legbanáli- sabb' háztartási balesetek érik: késsel dolgozva elvágja valaki a kezét, üvegbe tenyerei. Vannak aztán a munkahelyi balesetek, amelyek az ipari fejlődéssel, a gyorsan mozgó, bonyolult gépek megjelenésével szaporodtak el. A tenyér és az ujjak normális működését nagyon sok ín, ér, ideg biztosítja. Ha valaki például üveggel elvágja a tenyerét, átvág néhány érző- és mozgatóideget, elég bonyolult műtét szükséges a rendbehozatalához. Ezeket a- Igen gyakoriak a kopásos eredetű elváltozások. Megerőltető, állandóan ismétlődő mozdulatokat végzőknél fordul elő gyakran az ínhüvelygyulladás. Nem is kell nagy fizikai igénybevétel ehhez, elég, ha valaki egész nap az írógépen, illetve most már a számítógépen dolgozik, ír. Ezek a panaszok gyulladásgátló gyógyszerek és pihentetés hatására többnyire megszűnnek.- Hajlamosak vagyunk félelemből yagy más okból bagatellizálni a kisebb sérüléseket, és inkább a vizes borogatást alkalmazni orvosi vizsgálat helyett.- Sokan ódzkodnak bejönni, ha a körömágy gyulladása lép fel, ami pedig elég fájdalmas. Ez mikrosérüléseken át bakteriális fertőzés nyomán alakul ki, ha például mosogatás közben megsérül a körömágy, és a bőrünkön lévő baktérium bejut a pici sebbe. Tudom, régebben volt is ok a félelemre, hiszen a gyulladt körmöt némi érzéstelenítéssel eltávolították. Szeretnék mindenkit megnyugtatni: körömlevétel már nincs, sőt, ha sérülés közben leesik a köröm, még azt is vissza szoktuk ölteni, ha egyébként egészséges, nem gombás. így ugyanis nem szárad ki a körömágy, és a régi védi az új körmöt. A bevérzett, gyulladt részt kíméletesen eltávolítjuk, de sosem az egészet.- Ha egy gyerek például ráesik a kezére, kicsit megdagad, kicsit fáj a csuklója, de nem vészes az ügy. Ilyenkor is célszerű orvoshoz fordulni?- Egy nem kezelt, nem gyógyult törés nyomán gyakran Achilles sarka csabai módra A külföld is érdeklődik a békéscsabai módszer iránt A tisztántartó kötözés döntő tényező a gyógyulásban, így tudják távol tartani a külső fertőzéseket műtéteket lehetőség szerint a tenyér redőinek metszésével végezzük úgy, hogy a gyógyulás után a műtét nyoma igazából nem látszik. Vannak olyan sérülések, amelyek következtében az agynak bizonyos dolgokat újra kell tanulnia. Ha például súlyosan megsérül a hüvelykujjban a feszítőin, akkor áthelyezzük a mutatóujj egyik inát, ami átveszi a funkciót. Ilyen esetben az agynak meg kell tanulnia, hogy mutatóujj-parancsra hüvelykujjnyújtás következik be. Volt olyan páciensem, akinél a csuklófeszítő ín sérült meg, neki az ujjakat hajlító ínból helyeztünk át egy darabot. Meg kellett tanulnia, hogy a csuklót hajlító parancsra az ujjak nyújtásával válaszol a keze. Nem könnyű, de megtanulható.- Nyilván nem csak sérüléses eredetű panaszokkal kerülnek ide a betegek... Ha egy ötletre, megoldásra, javaslatra azt akarjuk mondani, hogy jó, használható, van rá egy sajátosan magyar kifejezés: épkézláb. Nyelvünket gazdagító őseink is tudták, amit legjobban a traumatológusok tudnak: mennyire fontos, hogy ke- zünk-lábunk ép és egészséges legyen. A megbeszélt időpontban villogó tisztaság, kellemes, nyugodt légkör fogad a baleseti sebészeten, pedig most is gőzerővel dolgozik a „nagyüzem”. Dr. Nemes György professzor, osztályvezető főorvos két műtét között szakított időt a beszélgetésre. Dr. Nemes György álízület alakul ki, ami legtöbbször súlyos csuklókopást okoz és rendkívül fájdalmas. Ezért ha a sérülés után duzzanat és fájdalom jelentkezik, mindenképp érdemes elmenni orvoshoz. Előfordul, hogy a röntgenfelvételen nem látszik törés, de nem múlik a panasz. Ezért az ilyen sérüléseket általában begipszeljük, s 7-10 nap múlva kontrollra hívjuk vissza a beteget. Ha fájdalmai vannak, ha a röntgen ellenére is gyanús, hogy valahol törés van, akkor MR-vizsgálatra küldjük, az a mikrotöréseket is kimutatja. Bizonyos kéztő- csonttörést 8-12 hétig rögzített állapotban kell tartani, de ha ez elmarad, mint mondtam, komoly csuklóízületi károsodást okozhat. Annak a gyógyítása pedig sokkal nehezebb és hosz- szadalmasabb, tehát nem célszerű az orvosi vizsgálat halogatása vagy elmulasztása. Az oldal a Békéscsabai Réthy Pál Kórház Rendelőintézet támogatásával készült. | Internet: www.rethy.hu ? E-mail: titkar@korhaz.rethy.hu- A rendőrségi hírekben mostanság igen sok a közlekedési balesetről szóló tudósítás. Érezhető a zord idő hatása a baleseti sebészeten is?- Hogyne! Ilyenkor hatalmas a szezonális forgalom nálunk. Leggyakoribb a csuklótáji törés; amikor elcsúszik valaki, reflexszerű- en előrenyújtja a kezét, próbálja az esést lefékezni, támaszkodni. Ilyen sérült átlagosan napi 4-5 is van. Ugyancsak a csúszós utak miatt sok a boka- és a lábszártörés, és az idős nőknél a szokásosnál is gyakoribb télen a combnyaktörés. A másik szezonális baleset a disznóvágásokhoz kapcsolódik, a szokásos hajnali pálinka is sokszor belesegít abba, hogy baj történik. A legjellemzőbb, hogy amikor a disznó eldől, ráesik valakinek a lábára, és az illetőnek boka-, illetve lábszárcsontja törik. Tavasszal aztán megszaporodnak a fűnyíró okozta sérülések, ősszel a dióverés, gyümölcsszedés „áldozatai”, úgyhogy itt a traumatológián lehet követni az évszakok változásait.- Mi minden tartozik tulajdonképpen az osztály profiljába?- Gyakorlatilag mindent gyógyítunk, ami sérülést jelent. A késsel mellbeszúrt ember éppúgy hozzánk kerül, mint a lépcsőn el- botlott bokatöréses vagy az autóbaleset koponyasérültje. A forgalom nagyságát érzékelteti, hogy ha egy hétvégi ügyeletén 24 óra alatt harminc beteg fordul meg nálunk, az ügyeletes kolléga azt mondja: kellemes nap volt. Előfordul olyan is, hogy 180 beteget látunk el. Naponta mintegy húsz műtétet végzünk. Van egy előre kiírt napi programunk, hiszen nem biztos, hogy mindig konkrét sérülés vagy baleset okozza a tüneteket. Az ilyen beavatkozásokat előre tervezzük, s ha nem jön közbe nagyobb baj, végre is hajtjuk. Ha közbejön mondjuk egy autóbusz-baleset, akkor a tervezett műtéteket elhalasztjuk, és csináljuk azt, ami sürgős. Mindennap két orvos ügyel, ők ilyenkor nem operálnak program szerint, ők a balesetek sé- rültjeit várják készenlétben. Átlagosan három-négy ilyen ügyeleti műtét van naponta, de tavaly is a mostanihoz hasonló csúszós, fagyos idő volt, akkor állítottunk csúcsot: 27, azaz huszonhét műtétet hajtottunk végre 48 óra alatt. Az osztály nyolcvan ágyas, ebben van egy kis száj- és nyaksebészeti részleg, és ugyanott van a kézsebészet is. Most alakítunk ki egy idegsebészeti részleget, ahová a gerinc-, koponyasérültek kerülnek, épp ma is csináltunk egy négy és fél órás gerincműtétet.- Hajói tudom, ez a megyei traumatológiai osztály, és büszkélkedhetnek néhány kuriózummal is...- Igen, ez a megyei traumatológia, és itt működik az ország egyetlen lábsebészeti szakrendelése. Én 1992-ben jöttem ide, előtte az országos baleseti intézetben dolgoztam. Amikor az osztályt megnyitottuk, megnyílt egy kézsebészeti részleg is. 1995-ben itt Békéscsabán rendeztük meg az országos traumatológus kongresszust, ami az eddigi legnagyobb létszámú ilyen rendezvény volt.'Hat éve részt vettem egy amerikai-osztrák lábsebészeti konferencián, utána ősszel megszerveztük az első magyar lábsebészeti konferenciát, azóta ez a tanácskozássorozat vándorgyűlésként működik. Ezután kérvényeztük, hogy itt egy lábsebészeti szakrendelés indulhasson, meg is kaptuk az engedélyt. Tavaly zártuk az első évet, lassan növekvő forgalommal. Még szokatlan ez a tevékenység a betegeknek.- Eszerint a tudományos munka nem szorul háttérbe, a nagy forgalom ellenére sem? — így van. Hadd említsem meg az Achilles-ín szakadásának ragasztásos kezelését, amit mi dolgoztunk ki. Erről tartottunk már több előadást, idén fogunk először semmit, de a térd, amelyben elszakadt a szalag, használhatatlan. A csonttörést ma már olyan jól tudjuk operál- ni, olyan eszközök és eljárások vannak, hogy a beteg néhány hét alatt ismét lábra tud állni. A szalagszakadás gyógyulása minimum hat hétig eltart.- A sportolók körében gyakori a térdízületen végzett műtét is...- A térdsérülés jellegzetes táncos és futballista sérülés, magam is voltam az Operaház balettkarának orvosa, náluk csakugyan foglalkozási ártalomként jelentkeznek a térdtáji panaszok. De ha a térde fáj dekes, hogy amikor valaki először hallja, hogy Békéscsaba, akkor megrémül - a határ menti fekvésünkhöz furcsa képzetek társulnak az emberek tudatában —, aztán itt mindig meglepődnek. Kitűnő az osztály elhelyezése, korszerű a felszereltség, igen jó a karbantartás, a takarítás, mert ezen is sok múlik ám. Hosszú évekig dolgoztam Budapesten, és mondhatom, imponáló a csabai nővérek felkészültsége, munkabírása, empatikus készsége - én nagyon elégedett vagyok velük. A messziről jött betegeink is megerősítik ezt a véleményemet, hiszen sokszor egy kontrollvizsgálatra is lejönnek Budapestről vagy az ország túlsó végéből. Úgy hiszem, jó a híre a csabai traumatológiának, sokat is dolgozunk ezért. Sűrűn fordulnak a mentősök a csúszós utakon balesetet szenvedettek, a sérültek ellátása miatt külföldre kilépni ezzel a témával. Februárban lesz Ausztriában egy olyan baleseti sebészkongresszus, ahol új eljárások bevezetéséről lesz szó, és elfogadták a mi előadásunkat. Ez a tény jelzi, hogy ez külföldön is új módszer. Monacóban ugyanerről fogunk előadást tartani egy sportsérülésekkel foglalkozó világkongresszuson. Gyakori ugyanis ez a sérülésfajta sportolóknál, főként ugrók, futók esetében, de a balett-táncosoknál sem ritka. Régebben mi is felmetszettük a bőrt és összevarrtuk az Achilles-ín szakadását. Csakhogy a sarok bőre nehezen gyógyuló bőrfelület, hosszadalmas volt a kezelés és sovalakinek, lehet, hogy tulajdonképpen a lábfejen van elváltozás, vagy csípőízületi, esetleg ülőidegelváltozás miatt nem tud úgy járni, mint szokott, s ettől érez a térdében fájdalmat. Ezért, ha térdfájdalommal kerül be valaki, általában a csípőjéről is készül röntgenfelvétel. Amit itt feltétlenül el kell mondanom: a csabai kórházban a korszerű diagnosztikai berendezéseknek igen gazdag tárháza áll rendelkezésünkre, a hagyományos röntgen- felvételen túl készíthetünk computertomográfiát vagy ott az MR- készülék, aminek óriási előnye, hogy a lágy részeket is láthatóvá teszi. Ha ez sem elég, akkor jön az Ki fizeti az emberséget? Tudvalevő, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár meghatározott norma szerint fizet a kórházaknak az elvégzett munka után. Minden betegségnek megvan az előirt kezelési időtartama, s ha egy beteget ezen túl is a kórházban tartanak, akkor az ellátását senki sem fedezi. Első hallásra ez teljesen logikusnak tűnik, de ez a szabály a normális, az átlagos körülmények között élő beteg esetében működik csak megfelelően. Nemes professzor sajátságos gondot említett meg beszélgetés közben:- Ha például egy idős nő combnyaktöréssel kerül az osztályra, megoperáljuk, tíz nap múlva begyógyul a seb, mankóval haza lehetne küldeni. De egyedül él, tanyán. Hogy küldjük el!? Ez gyakori probléma, most is van három ilyen esetünk. A család nem jelentkezik, nem látogatják, vagy nincs is családja - mit tehetünk? Tizennégy nap után az OEP nem finanszírozza, mert valóban nem igényel állandó orvosi felügyeletet, kórházi kezelést, ugyanakkor Magyarországon gyakorlatilag semmiféle utógondozó intézmény, hálózat nincs megfelelő, vagy túlzsúfolt. káig kellett a betegnek gipszben lenni. A ragasztásos módszer helyi érzéstelenítéssel történik, a ragasztóanyagot befecskendezzük a szakadt részbe, ez összeragasztja a sérült szalagot, és később átépül szövetté, tehát nem kell külön eltávolítani. Mi már négy éve csináljuk így, és a módszer kiállta a próbát: csupán tizedannyi az újraszakadás előfordulása, mint a hagyományos beavatkozások esetében.-Ha az embert baleset éri, leginkább a csonttöréstől retteg, és rögtön megnyugszik, ha a röntgen épnek mutatja a csontjait. Ön szerint mi a rosszabb, a szalagszakadás vagy a csonttörés? — Negyven év szakmai tapasztalata azt mondatja velem, hogy sokszor egy csonttörés „jobb”, mint egy szalagszakadás. A szalagok stabilizálják az ízületeket. Ha ez sérül, látszólag nem olyan drámai a dolog, a röntgen sem mutat artroszkópia (magyarul csőtükrözés, ma is volt már kettő). Ehhez a beteget elaltatjuk vagy gerincérzéstelenítést alkalmazunk. Az eszközt beledugjuk az ízületbe, feltöltjük folyadékkal és körülnézünk odabenn. Ez két négymilliméteres lyukon át történik, sőt műtét is végezhető így. Amihez régen húszcentis metszés kellett, ahhoz most elég ez a két lyuk. A szakadt rész kivételéhez van egy miniatűr daráló, ami bent megőrÚ a sérült szalagrészt, és a darálékot kimossuk belőle utána. Az artroszkópia az utóbbi 15 évben hatalmasat fejlődött, s ha már itt tartunk: itt, a csabai kórházban, a megyei traumán végeztük az első csípőízületi artroszkópiát (a térd gyakoribb).- Megyei osztály lévén, gondolom, az egész megyére kiterjed a betegellátás.- Sőt, az ország minden részéből jönnek hozzánk betegek. Ér- Sok helyen panaszkodnak a szakemberhiányra. Önöknél milyen a helyzet?- A magyar egészségügyre jellemző növekvő szakemberhiány minket is nagyon sújt. Összesen kilenc orvos dolgozik az osztályon, az átlagéletkor ötven év körül van. A fiatalok nem választják ma már a traumatológiát, inkább elmennek az orthopédiára, ahol nyugalmasabb az élet: a műtétek tervezhetők, nincs állandó készenlét, forgalmas éjszakai ügyeletek, viszont többnyire szabad a hét vége. Tagja vagyok a traumatológus szervezet vezetőségének és a szakmai kollégiumnak is, ezért mondhatom: legalább 160 traumatológus hiányzik az országban. A megoldás? Hát, ez csak a pénz lehet. Én dolgoztam pár hónapot Bécsben is, ott van egy nagyon híres baleseti kórház, azt láttam, hogy a többi bécsi orvoshoz képest majdnem kétszeres a traumatológusok fizetése. Ott nincs is hiány. Itt Békéscsabán, ha mindenki egészséges és senki sincs szabadságon, akkor is minden negyedik éjjel ügyelnie kell a kollégáknak. Hat szakorvos kellene most azonnal, de hozzánk hét éve nem jött fiatal orvos. Kilenc orvos végzi a munkát nemcsak az osztályon, hanem a szakrendelésen is. Évente csaknem kétezer műtétet hajtunk végre, ez rengeteg. Az Országos Traumatológiai Intézetben, ahol száznál több orvos van, körülbelül 3400 a műtétek száma. Műtőnk, felszerelésünk van is elegendő, ezen nem akad el a dolog, de hiába van négy műtő, ha csak két orvos ügyel. Ki merem mondani, hogy óriási baj van az egész országban a traumatológiával, nagyon súlyos gondok lesznek hamarosan a baleseti ellátás terén. Egészen friss adatot tudok mondani: január 9-én adtak át Pécsett egy gyönyörű, új baleseti osztályt. Tizennyolc orvost tudnának felvenni a meglévők mellé, és összesen kettőt sikerült szerezni. ,