Békés Megyei Hírlap, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-22 / 18. szám

^BÉKÉSljBlliip SI 2003. JANUÁR 22., SZERDA - 7. OLDAL Alig emelték a vízdíjat Testületi ülést tartottak a napokban Újkígyóson. Az egyik fő napi­rendi pont során megállapították az új vízdíjakat is, amelyek Ko­vács Lajos polgármester szerint alig térnek el az előző számoktól. Újkíoyós A lakossági vízdíj nettó 110-ről 113 fo­rintra emelkedik Újkígyóson, a csa­tornadíj áfa nélkül nyolcvanról kilenc­venre. A közületek számára a vízért 135, a csatornáért pedig J50 forintot plusz áfát kell fizetni. Az alapdíjat vál­tozatlanul, havi, vízmérőnkénti nettó 150 forint mértékben hagyták. Kovács Lajos polgármester la­punknak elmondta, a csatornaszol­gáltatást és vízellátást szinte önkölt­ségi alapon végzi a település. Egy, a testületi ülésen elhangzott beszá­molóból kiderült, a település szeret­ne megfelelni az uniós normáknak, ezért igyekeznek elérni Újkígyós teljes rákötöttségét a csatornaháló­zatra. Jelenleg ez a mérték 70 szá­zalék körüli, az ugyanazon tisztító- telephez tartozó Szabadkígyóson 90 százalékos. A további fejlődést elősegítendő korszerűsítik és bőví­tik a szennyvíztisztító telepet, a 200 milliós beruházást várhatóan még ebben az évben elkezdik és jövőre fejezik be. (A vízműtelep vezetői pályázatával is foglalkozott a testü­let, a posztra egyetlen beadvány ér­kezett, amely azonban nem felelt meg a kiírás feltételeinek.) A testület a helyi kábeltelevízi­ón keresztül általános tájékozta­tást adott a lakosságnak a földbér­leményekkel kapcsolatban, vala­mint a falugazdász a rendkívüli hóhelyzet miatt a fóliaházas ter­melők számára meghirdette a rendkívüli kárfelmérést. v.j. A megyék helyett régiók? Az egyelőre még kérdőjeles, de leginkább köztudatban lévő majdani középszintű, földrajzilag elhatárolt, tervezési-statisztikai régió rend­szer. Vajon hogyan fest majd a 2006, január 1-jétől érvényes, hasonló térkép? (Folytatás az 1. oldalról) Szilágyi Menyhért személyesen is azonosul azzal az állásfoglalás­sal, amelyet a Települési Önkor­mányzatok Országos Szövetsége fogalmazott meg:- Nem csak szerkezeti átalakí­tásban kell gondolkodni. Nincs uta­lás a kistelepülések problémáira. Nem vagy csak nagyon kevés szó esik az autonómia alapját képező pénzügyi kérdésekről. Nem elha­nyagolhatóak az olyan hirtelen fel­bukkanó és néha megoldhatatlan­nak tűnő problémák, amikor a köz- igazgatásban már használt, valame­lyik számítógépes rendszer napok­ra felmondja a szolgálatot. Ilyenkor aki itt áll az ügyintézői ablak előtt, nem a EU-konformok szükségessé­géről győzköd bennünket... Tóth Imre jelenleg ellenzéki képviselő a parlamentben. Szin­tén nagy gyakorlattal rendelkező településvezető.- Az önkormányzatok életét szabályozó törvény tele van ano­máliákkal, az ágazati szabályok aszinkronban vannak a költségve­tés tényleges lehetőségeivel. A fel­adatok és hatáskörök aktualizálása azonban mára nem politikafüggő- véli a parlament önkormányzati bizottságának tagja. Ugyanakkor leszögezi: ezt a reformot az EU- csatlakozáshoz is kötik, de eleddig senki sem tudott felmutatni olyan dokumentumot, amelyben elkerül­hetetlen ukázként írják elő Brüsz- szelben a régiósítást. Ez tehát nem lehetne kizárólag mozgatómgó, de a reform ettől még szükséges!- Kihagyhatatlan az egységes politikai akarat, több kétharmados jogszabály megváltoztatása is szük­séges a reformhoz, és megjegyzem, Medgyessy Péter még nem zárta ki az előrehozott választásokat. Egy­előre hiányzik a kormány decem­ber végére ígért szakmai vázlata, amit a költségvetési vitában magam is szorgalmaztam. Enélkül nem vághatunk neki a témának, és az idő rettenetesen sürget! Úgy látom, ebben nincs is ellenvetésem, a tele­pülések fölé - felerősödő szereppel- a kistérség rendelődik majd, a megye, mint intézményfenntartó társulás működik tovább. A kistér­ségek a forrásokkal, feltételekkel megkapnak mostani, fontos megyei feladatokat, egyben közigazgatási központtá is válnak, ha úgy teszik, újkori járási székhelyként. A me­gyei feladatok másik része föllifte­zik a régióhoz. Varga Zoltán, a Békés megyei képviselő-testület elnöke:- Való igaz, nem EU-követel- mény, hogy regionális önkormány­zatok alakuljanak, miközben a do­log lényege, hogy a középszintnek lényegesen több feladatot kell majd ellátnia, mint jelenleg. Tény viszont, hogy a fejlesztési források a mosta­ninál nagyobb területi egységeket céloznak meg. Az önkormányzati­ságot és területfejlesztést meglátá­som szerint nem kell mindenáron összekapcsolni. Az egyik dilemmát a forráselosztások, illetve a felhasz­nálásuk kontrolljában látom, hiszen jelenleg döntően miniszteriális szempontok érvényesülnek. Közép­szinten döntő lesz a szerepleosztás mellé társított finanszírozás! A közigazgatás, az önkormány­zatiság óriási változásáról van Szó, amelyet csak a meghatározó politi­kai erők egyetértésével lehet ered­ményesen végrehajtani. Nagyobb a változás hordereje annál, hogy most arról beszéljünk, mi lesz majd 2006 végén a megyei közgyűlés tag­jaival, a státusukkal - véti az elnök. FÁBIÁN ISTVÁN Demokráciát akar a pártján belül „A MIÉP-ben teljes arculati és retorikai váltásra van szükség” Dr. Deák Péter, a MIÉP elnök­ségének tagja volt a napokban online-szerkesztőségünk ven­dége. Lapunk internetes olda­lán, a www.bmhirlap.hu-n bárki feltehette kérdéseit dr. Deák Péternek. Az alábbiak­ban az online-interjú szer­kesztett változatát közöljük.- Lehetséges ellenfeleit Csurka István keményen támadta a Magyar Fórum hasábjain. Kí­sértetiesen hasonlít ez arra, ahogyan egykor Torgyán József járatta le leghűségesebb párttár­sait. Nem tart attól, hogy a MIÉP-ben az elnök elmozdításáért indult kezde­ményezések a párt szétzilálódását vonják ma­guk után?- De igen. Mégis remélem, hogy a józanság kerekedik felül és Csurka István belátja: a javítást és a megújítást célzó gondolatok nem ő ellene születtek, hanem a MIEP által képviselt értékek jobb érvényesíthetőségét szolgálják.- Igaz-e, hogy Csurka Önt is el akarja távolíta­ni a MIÉP-ből?- Igen. Nemcsak ellenem, hanem más lehet­séges elnökjelölttel szemben is elég durva lejára­tó kampányt indított. Fontos leszögezni, hogy a változást szorgalmazók a MIÉP kere­tein belül, zárt ajtók mögött szerették volna ezt a kérdést rendezni, de Csurka István erre nem adott módot, mivel kezdeményezte a „reformis­ták” eltávolítását.- Biztos abban, hogy Grespik László volt a legal­kalmasabb személy az újjá­alakulás ,,levezénylésére”?- Grespik Lászlót - aki egyébként kiváló jogász - Csurka István címol­dalas cikke erőltette a reformerekre.- Ön szerint miért van szükség Csurka távozá­sára?- Csurka István rendkívül tehetséges ember, az elmúlt évek azonban bebizonyították, hogy nehezen tud csapatban dolgozni, szereti maga intézni a dolgokat, így viszont óhatatlanul nő a hibázás lehetősége. Véleményem szerint neki már két-három éve a párt örökös tiszteletbeli el­nökének kellene lennie.- Igaz-e, hogy Győri Béla a Magyar Rádió MSZMP párttit­kára volt? Ha igen, mit keres a MIÉP-ben? Igaz-e, hogy az alap­szabály szerint volt MSZMP-ta- gok nem lehetnek a párt tagjai? Ha igen, akkor egy III/III-as ügy­nök hogyan lehet tagja és elnöke a pártnak?- Én is úgy tudom, hogy Győri Béla MSZMP-párttitkár volt, és Önnel együtt én sem tu­dom, mit keres a MIÉP háza tá­ján. Csurka István ügynök múltja köztudott, mégis állítja, hogy ilyen tevékenységet nem végzett, bár arról ő maga szá­molt be - igaz, nem egészen önként - az első szabadon választott parlamentben.- Milyen reformokra lenne szüksége a párt megújulásához?- Teljes arculati és retorikai váltásra, az okta­lan és megbotránkoztató nyilatkozatok helyett komoly szakmai munkára volna szükség. A pár­ton belül valódi demokráciát kell teremteni és át­láthatóvá kell tenni a vagyoni ügyeket.- Meg tudná mondani, hogy Ön és pártja mi­ért utálja a zsidókat?- Sem az általam ismert MIÉP-esek többsége, sem én nem utáljuk a zsidó­kat.- Ha Ön lenne a MIÉP el­nöke, mit tenne az alábbi te­rületeken: rasszizmus kérdé­se, idegenellenesség, Tria­non, EU-ellenesség?- Elítélem az öncélú és másokat sértő kijelentések hangoztatását. A MIÉP ed­dig sem volt idegenellenes, fontos azonban, hogy olyan jogszabályi környezetet te­remtsünk, amelyben nem­csak a más országokból érkezettek, hanem az itt születettek is jól érzik magúkat. A trianoni kér­dés egy 80 éve elintézetlen, máig ható tévedése a történelemnek, amit az érintettek körének bevo­násával orvosolni kell, nem pedig elhallgatni. Meg kell nézni, hogy milyen előnyeink és hátrá­nyaink lehetnek az unióból, és azon kell dolgoz­ni, hogy az előnyök jelentős túlsúlyba kerülje­nek. (Az interjú teljes változata a www.bmhirlap.hu internetes oldalon olvasható.) „Nem utáljuk a zsidókat..." Névjegy Dr. Deák Péter a Pécsi Tudo­mányegyetemen tanít jogot, szakterülete a büntető-eljárás­jog. Pécsett született, harminc­egy éves, nős, felesége köz­gazdász, egy gyermekük van. A MIÉP-közeli politizálást 1993- ban kezdte, 1997-től a párt or­szágos elnökség tagja. Hobbija az olvasás és a sport. Hiányt okoz a közalkalmazotti béremelés — Kicsit el vagyok keseredve, a kistelepüléseknek nem lesz könnyű a 2003-as esztendő — nyilatkozta lapunknak Gajdács János, Gerendás polgármestere a település költségvetési kon­cepciójával kapcsolatban. Gerendás Elkészült a település költségveté­si koncepciója, miszerint előrelát­hatóan 100 millió forintos bevé­tellel számolhat idén Gerendás, a kiadások összege várhatóan 8-9 millió forinttal több lesz. A hiányt a közalkalmazotti béremelés fi­nanszírozása okozza majd. - Fél­reértés ne essék, nem a béreme­léssel van gondom, nem azt so- kallom, csak azt nem tudom, ho­gyan fogjuk kigazdálkodni. A közalkalmazotti béremelést a kormány november 30-áig finan­szírozta, most már nekünk, ön- kormányzatoknak kell. A plusz- költségeket a gépjárműsúlyadó­ból befolyt összeg és az szja meg­emelt, helyben maradó része nem fedezi. Településünkön a földhaszonbérleti díjból is csak minimális a bevétel. Iparűzési adót pedig hiába vetnénk ki, hi­szen nagyon kevés a vállalkozá­sok száma. Vagyis valahogyan ki kell gazdálkodnunk az összeget.- Fejlesztésre, beruházásokra gondolhatnak-e 2003-ban?- Terveink vannak, amikhez forrásra lenne szükségünk. Sze­retnénk felújíttatni a művelődési házat, ami régóta húzódó ügy. El kell készíttetnünk a településren­dezési tervet, meg kell oldani a szennyvízelvezetést. A strandfür­dőt is szeretnénk bővíteni. Remé­lem, az elképzeléseinkhez sikerül majd pályázat útján állami támo­gatást nyernünk. A költségvetés­ről, a koncepció ismeretében, ter­veink szerint február 3-án tárgyal képviselő-testületünk. ______^ Há rom intézmény A szeghalmi képviselő-testü­let a közelmúltban három intézmény (Sárréti Múzeum, Nagy Miklós Városi Könyv­tár, művelődési központ) élére írt ki pályázatot. Szeghalom A beérkezett pályamunkákat legutóbbi ülésükön tárgyalták a város vezetői. A Sárréti Múze­um igazgatói álláshelyét a ko­rábbi igazgató, Nagy, László nyerte el, akit 5 évre nevezett ki a testület. A Nagy Miklós Városi Könyv­tár igazgatói állását szintén a ko­rábbi vezető kapta meg, akit eb­ben az esetben is 5 évre neve­zett ki a város vezetése. A városi művelődési ház igaz­gatói álláshelyére jelentkezett pályázók közül senki sem kapta meg a szükséges többséget, így itt új pályázatot írtak ki. _________________________ül Ki stérségi koordinációs irodát terveznek Három ingatlan jöhet szóba - A pályázatot beadják Jelenleg az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesz­tési Társulás székhelye Dévaványán van, a Békés Megyei Vál­lalkozási Övezet Szolgáltató Kft. és a Sárréti Tourinform Iroda viszont Szeghalmon működik. A körös-sárréti polgármesterek most azt szeretnék, ha ez a három szervezet — plusz a kistér­ségi megbízott — a jövőben Szeghalmon, egy épületben tevé­kenykedne. Az óhajt pályázati támogatással akarják megvaló­sítani. Szeghalom A Körös-Sárréten négy város (Szeghalom, Dévaványa, Vésztő, Füzesgyarmat) található, ame­lyek vonzáskörzetükben bizo­nyos térségi feladatokat ma is el­látnak. Az észak-békési térség közigazgatási központja viszont Szeghalmon van. Ézért az utóbbi években már többször felvető­dött, hogy a 11 település alkotta Észak-Békés Megyei Önkormány­zati Térségfejlesztési Társulás székhelyét is célszerű volna Szeghalomra áthelyezni. A társu­lás legutóbbi - Kertészszigeten tartott - ülésén ismét terítékre került ez a téma. A Miniszterelnöki Hivatal által kiírt egyik pályázaton kistérségi koordinációs iroda létrehozására most lehetőség nyílik támogatás elnyerésére. A körös-sárréti pol­gármesterek úgy vélik, ez remek alkalmat nyújt arra, hogy a társu­lás, a vállalkozási övezet, a tourinform és a kistérségi megbí­zott irodáját egy városban, sőt egy épületben helyezzék el. Dévaványa évek óta ingyen biztosít helyet az észak-béké­si társulás irodájá­nak. Szeghalom a Dévaványához ha­sonló feltételekkel vállalna kistérségi ko­ordinációs iroda mű­ködtetését.- A célra három épületet is felajánl vá­rosunk. Ezek közül szerintünk az az ingatlan lenne a legmegfelelőbb, amely a városhá­za közvetlen közelében található - közölte Macsári József, Szegha­lom polgármestere.- A Miniszterelnöki Hivatal pályázatán túl a SAPARD-prog- ram keretében is lehetőség van ar­ra, hogy e célra (akár 90 százalé­Országosan nyolcvanmilliót A Miniszterelnöki Hivatal által kistérségi koordiná­ciós iroda létrehozására kiírt pályázaton csak a statisztikai kistérségek indulhatnak. A célra orszá­gosan 80 millió forint áll rendelkezésre, s egy kis­térség maximum 5 millió forint értékben nyújthat be támogatási kérelmet. Ez azt jelenti, hogy a maximális igények kielégítése esetén 16 projekt megvalósításához elegendő a keret. kos) támogatást nyerjünk. Ha az európai uniós feltételek letisztul­nak, ott is megnyílik a lehetőség, hiszen a csatlakozással a térségi feladatok felerősödnek - mondta Balog Károlyné térségfejlesztési menedzser. A körös-sárréti polgármeste­rek szorgalmazták, hogy Macsári József a szeghalmi képviselő-testülettel szavaztassa meg, hogy Szeghalom a Dévavá­nyához hasonló felté­telek mellett helyet biztosít a kistérségi ko­ordinációs irodának. A Miniszterelnöki Hiva­talhoz beadandó pá­lyázattal kapcsolatban pedig úgy döntöttek: a pályázatot a szakem­berekkel elkészíttetik, s a kész pályázatot a februári ülésén tár­gyalja meg az észak-békési társu­lás. MAGYARI BARNA

Next

/
Oldalképek
Tartalom