Békés Megyei Hírlap, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-22 / 18. szám
^BÉKÉSljBlliip SI 2003. JANUÁR 22., SZERDA - 7. OLDAL Alig emelték a vízdíjat Testületi ülést tartottak a napokban Újkígyóson. Az egyik fő napirendi pont során megállapították az új vízdíjakat is, amelyek Kovács Lajos polgármester szerint alig térnek el az előző számoktól. Újkíoyós A lakossági vízdíj nettó 110-ről 113 forintra emelkedik Újkígyóson, a csatornadíj áfa nélkül nyolcvanról kilencvenre. A közületek számára a vízért 135, a csatornáért pedig J50 forintot plusz áfát kell fizetni. Az alapdíjat változatlanul, havi, vízmérőnkénti nettó 150 forint mértékben hagyták. Kovács Lajos polgármester lapunknak elmondta, a csatornaszolgáltatást és vízellátást szinte önköltségi alapon végzi a település. Egy, a testületi ülésen elhangzott beszámolóból kiderült, a település szeretne megfelelni az uniós normáknak, ezért igyekeznek elérni Újkígyós teljes rákötöttségét a csatornahálózatra. Jelenleg ez a mérték 70 százalék körüli, az ugyanazon tisztító- telephez tartozó Szabadkígyóson 90 százalékos. A további fejlődést elősegítendő korszerűsítik és bővítik a szennyvíztisztító telepet, a 200 milliós beruházást várhatóan még ebben az évben elkezdik és jövőre fejezik be. (A vízműtelep vezetői pályázatával is foglalkozott a testület, a posztra egyetlen beadvány érkezett, amely azonban nem felelt meg a kiírás feltételeinek.) A testület a helyi kábeltelevízión keresztül általános tájékoztatást adott a lakosságnak a földbérleményekkel kapcsolatban, valamint a falugazdász a rendkívüli hóhelyzet miatt a fóliaházas termelők számára meghirdette a rendkívüli kárfelmérést. v.j. A megyék helyett régiók? Az egyelőre még kérdőjeles, de leginkább köztudatban lévő majdani középszintű, földrajzilag elhatárolt, tervezési-statisztikai régió rendszer. Vajon hogyan fest majd a 2006, január 1-jétől érvényes, hasonló térkép? (Folytatás az 1. oldalról) Szilágyi Menyhért személyesen is azonosul azzal az állásfoglalással, amelyet a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége fogalmazott meg:- Nem csak szerkezeti átalakításban kell gondolkodni. Nincs utalás a kistelepülések problémáira. Nem vagy csak nagyon kevés szó esik az autonómia alapját képező pénzügyi kérdésekről. Nem elhanyagolhatóak az olyan hirtelen felbukkanó és néha megoldhatatlannak tűnő problémák, amikor a köz- igazgatásban már használt, valamelyik számítógépes rendszer napokra felmondja a szolgálatot. Ilyenkor aki itt áll az ügyintézői ablak előtt, nem a EU-konformok szükségességéről győzköd bennünket... Tóth Imre jelenleg ellenzéki képviselő a parlamentben. Szintén nagy gyakorlattal rendelkező településvezető.- Az önkormányzatok életét szabályozó törvény tele van anomáliákkal, az ágazati szabályok aszinkronban vannak a költségvetés tényleges lehetőségeivel. A feladatok és hatáskörök aktualizálása azonban mára nem politikafüggő- véli a parlament önkormányzati bizottságának tagja. Ugyanakkor leszögezi: ezt a reformot az EU- csatlakozáshoz is kötik, de eleddig senki sem tudott felmutatni olyan dokumentumot, amelyben elkerülhetetlen ukázként írják elő Brüsz- szelben a régiósítást. Ez tehát nem lehetne kizárólag mozgatómgó, de a reform ettől még szükséges!- Kihagyhatatlan az egységes politikai akarat, több kétharmados jogszabály megváltoztatása is szükséges a reformhoz, és megjegyzem, Medgyessy Péter még nem zárta ki az előrehozott választásokat. Egyelőre hiányzik a kormány december végére ígért szakmai vázlata, amit a költségvetési vitában magam is szorgalmaztam. Enélkül nem vághatunk neki a témának, és az idő rettenetesen sürget! Úgy látom, ebben nincs is ellenvetésem, a települések fölé - felerősödő szereppel- a kistérség rendelődik majd, a megye, mint intézményfenntartó társulás működik tovább. A kistérségek a forrásokkal, feltételekkel megkapnak mostani, fontos megyei feladatokat, egyben közigazgatási központtá is válnak, ha úgy teszik, újkori járási székhelyként. A megyei feladatok másik része fölliftezik a régióhoz. Varga Zoltán, a Békés megyei képviselő-testület elnöke:- Való igaz, nem EU-követel- mény, hogy regionális önkormányzatok alakuljanak, miközben a dolog lényege, hogy a középszintnek lényegesen több feladatot kell majd ellátnia, mint jelenleg. Tény viszont, hogy a fejlesztési források a mostaninál nagyobb területi egységeket céloznak meg. Az önkormányzatiságot és területfejlesztést meglátásom szerint nem kell mindenáron összekapcsolni. Az egyik dilemmát a forráselosztások, illetve a felhasználásuk kontrolljában látom, hiszen jelenleg döntően miniszteriális szempontok érvényesülnek. Középszinten döntő lesz a szerepleosztás mellé társított finanszírozás! A közigazgatás, az önkormányzatiság óriási változásáról van Szó, amelyet csak a meghatározó politikai erők egyetértésével lehet eredményesen végrehajtani. Nagyobb a változás hordereje annál, hogy most arról beszéljünk, mi lesz majd 2006 végén a megyei közgyűlés tagjaival, a státusukkal - véti az elnök. FÁBIÁN ISTVÁN Demokráciát akar a pártján belül „A MIÉP-ben teljes arculati és retorikai váltásra van szükség” Dr. Deák Péter, a MIÉP elnökségének tagja volt a napokban online-szerkesztőségünk vendége. Lapunk internetes oldalán, a www.bmhirlap.hu-n bárki feltehette kérdéseit dr. Deák Péternek. Az alábbiakban az online-interjú szerkesztett változatát közöljük.- Lehetséges ellenfeleit Csurka István keményen támadta a Magyar Fórum hasábjain. Kísértetiesen hasonlít ez arra, ahogyan egykor Torgyán József járatta le leghűségesebb párttársait. Nem tart attól, hogy a MIÉP-ben az elnök elmozdításáért indult kezdeményezések a párt szétzilálódását vonják maguk után?- De igen. Mégis remélem, hogy a józanság kerekedik felül és Csurka István belátja: a javítást és a megújítást célzó gondolatok nem ő ellene születtek, hanem a MIEP által képviselt értékek jobb érvényesíthetőségét szolgálják.- Igaz-e, hogy Csurka Önt is el akarja távolítani a MIÉP-ből?- Igen. Nemcsak ellenem, hanem más lehetséges elnökjelölttel szemben is elég durva lejárató kampányt indított. Fontos leszögezni, hogy a változást szorgalmazók a MIÉP keretein belül, zárt ajtók mögött szerették volna ezt a kérdést rendezni, de Csurka István erre nem adott módot, mivel kezdeményezte a „reformisták” eltávolítását.- Biztos abban, hogy Grespik László volt a legalkalmasabb személy az újjáalakulás ,,levezénylésére”?- Grespik Lászlót - aki egyébként kiváló jogász - Csurka István címoldalas cikke erőltette a reformerekre.- Ön szerint miért van szükség Csurka távozására?- Csurka István rendkívül tehetséges ember, az elmúlt évek azonban bebizonyították, hogy nehezen tud csapatban dolgozni, szereti maga intézni a dolgokat, így viszont óhatatlanul nő a hibázás lehetősége. Véleményem szerint neki már két-három éve a párt örökös tiszteletbeli elnökének kellene lennie.- Igaz-e, hogy Győri Béla a Magyar Rádió MSZMP párttitkára volt? Ha igen, mit keres a MIÉP-ben? Igaz-e, hogy az alapszabály szerint volt MSZMP-ta- gok nem lehetnek a párt tagjai? Ha igen, akkor egy III/III-as ügynök hogyan lehet tagja és elnöke a pártnak?- Én is úgy tudom, hogy Győri Béla MSZMP-párttitkár volt, és Önnel együtt én sem tudom, mit keres a MIÉP háza táján. Csurka István ügynök múltja köztudott, mégis állítja, hogy ilyen tevékenységet nem végzett, bár arról ő maga számolt be - igaz, nem egészen önként - az első szabadon választott parlamentben.- Milyen reformokra lenne szüksége a párt megújulásához?- Teljes arculati és retorikai váltásra, az oktalan és megbotránkoztató nyilatkozatok helyett komoly szakmai munkára volna szükség. A párton belül valódi demokráciát kell teremteni és átláthatóvá kell tenni a vagyoni ügyeket.- Meg tudná mondani, hogy Ön és pártja miért utálja a zsidókat?- Sem az általam ismert MIÉP-esek többsége, sem én nem utáljuk a zsidókat.- Ha Ön lenne a MIÉP elnöke, mit tenne az alábbi területeken: rasszizmus kérdése, idegenellenesség, Trianon, EU-ellenesség?- Elítélem az öncélú és másokat sértő kijelentések hangoztatását. A MIÉP eddig sem volt idegenellenes, fontos azonban, hogy olyan jogszabályi környezetet teremtsünk, amelyben nemcsak a más országokból érkezettek, hanem az itt születettek is jól érzik magúkat. A trianoni kérdés egy 80 éve elintézetlen, máig ható tévedése a történelemnek, amit az érintettek körének bevonásával orvosolni kell, nem pedig elhallgatni. Meg kell nézni, hogy milyen előnyeink és hátrányaink lehetnek az unióból, és azon kell dolgozni, hogy az előnyök jelentős túlsúlyba kerüljenek. (Az interjú teljes változata a www.bmhirlap.hu internetes oldalon olvasható.) „Nem utáljuk a zsidókat..." Névjegy Dr. Deák Péter a Pécsi Tudományegyetemen tanít jogot, szakterülete a büntető-eljárásjog. Pécsett született, harmincegy éves, nős, felesége közgazdász, egy gyermekük van. A MIÉP-közeli politizálást 1993- ban kezdte, 1997-től a párt országos elnökség tagja. Hobbija az olvasás és a sport. Hiányt okoz a közalkalmazotti béremelés — Kicsit el vagyok keseredve, a kistelepüléseknek nem lesz könnyű a 2003-as esztendő — nyilatkozta lapunknak Gajdács János, Gerendás polgármestere a település költségvetési koncepciójával kapcsolatban. Gerendás Elkészült a település költségvetési koncepciója, miszerint előreláthatóan 100 millió forintos bevétellel számolhat idén Gerendás, a kiadások összege várhatóan 8-9 millió forinttal több lesz. A hiányt a közalkalmazotti béremelés finanszírozása okozza majd. - Félreértés ne essék, nem a béremeléssel van gondom, nem azt so- kallom, csak azt nem tudom, hogyan fogjuk kigazdálkodni. A közalkalmazotti béremelést a kormány november 30-áig finanszírozta, most már nekünk, ön- kormányzatoknak kell. A plusz- költségeket a gépjárműsúlyadóból befolyt összeg és az szja megemelt, helyben maradó része nem fedezi. Településünkön a földhaszonbérleti díjból is csak minimális a bevétel. Iparűzési adót pedig hiába vetnénk ki, hiszen nagyon kevés a vállalkozások száma. Vagyis valahogyan ki kell gazdálkodnunk az összeget.- Fejlesztésre, beruházásokra gondolhatnak-e 2003-ban?- Terveink vannak, amikhez forrásra lenne szükségünk. Szeretnénk felújíttatni a művelődési házat, ami régóta húzódó ügy. El kell készíttetnünk a településrendezési tervet, meg kell oldani a szennyvízelvezetést. A strandfürdőt is szeretnénk bővíteni. Remélem, az elképzeléseinkhez sikerül majd pályázat útján állami támogatást nyernünk. A költségvetésről, a koncepció ismeretében, terveink szerint február 3-án tárgyal képviselő-testületünk. ______^ Há rom intézmény A szeghalmi képviselő-testület a közelmúltban három intézmény (Sárréti Múzeum, Nagy Miklós Városi Könyvtár, művelődési központ) élére írt ki pályázatot. Szeghalom A beérkezett pályamunkákat legutóbbi ülésükön tárgyalták a város vezetői. A Sárréti Múzeum igazgatói álláshelyét a korábbi igazgató, Nagy, László nyerte el, akit 5 évre nevezett ki a testület. A Nagy Miklós Városi Könyvtár igazgatói állását szintén a korábbi vezető kapta meg, akit ebben az esetben is 5 évre nevezett ki a város vezetése. A városi művelődési ház igazgatói álláshelyére jelentkezett pályázók közül senki sem kapta meg a szükséges többséget, így itt új pályázatot írtak ki. _________________________ül Ki stérségi koordinációs irodát terveznek Három ingatlan jöhet szóba - A pályázatot beadják Jelenleg az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás székhelye Dévaványán van, a Békés Megyei Vállalkozási Övezet Szolgáltató Kft. és a Sárréti Tourinform Iroda viszont Szeghalmon működik. A körös-sárréti polgármesterek most azt szeretnék, ha ez a három szervezet — plusz a kistérségi megbízott — a jövőben Szeghalmon, egy épületben tevékenykedne. Az óhajt pályázati támogatással akarják megvalósítani. Szeghalom A Körös-Sárréten négy város (Szeghalom, Dévaványa, Vésztő, Füzesgyarmat) található, amelyek vonzáskörzetükben bizonyos térségi feladatokat ma is ellátnak. Az észak-békési térség közigazgatási központja viszont Szeghalmon van. Ézért az utóbbi években már többször felvetődött, hogy a 11 település alkotta Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás székhelyét is célszerű volna Szeghalomra áthelyezni. A társulás legutóbbi - Kertészszigeten tartott - ülésén ismét terítékre került ez a téma. A Miniszterelnöki Hivatal által kiírt egyik pályázaton kistérségi koordinációs iroda létrehozására most lehetőség nyílik támogatás elnyerésére. A körös-sárréti polgármesterek úgy vélik, ez remek alkalmat nyújt arra, hogy a társulás, a vállalkozási övezet, a tourinform és a kistérségi megbízott irodáját egy városban, sőt egy épületben helyezzék el. Dévaványa évek óta ingyen biztosít helyet az észak-békési társulás irodájának. Szeghalom a Dévaványához hasonló feltételekkel vállalna kistérségi koordinációs iroda működtetését.- A célra három épületet is felajánl városunk. Ezek közül szerintünk az az ingatlan lenne a legmegfelelőbb, amely a városháza közvetlen közelében található - közölte Macsári József, Szeghalom polgármestere.- A Miniszterelnöki Hivatal pályázatán túl a SAPARD-prog- ram keretében is lehetőség van arra, hogy e célra (akár 90 százaléOrszágosan nyolcvanmilliót A Miniszterelnöki Hivatal által kistérségi koordinációs iroda létrehozására kiírt pályázaton csak a statisztikai kistérségek indulhatnak. A célra országosan 80 millió forint áll rendelkezésre, s egy kistérség maximum 5 millió forint értékben nyújthat be támogatási kérelmet. Ez azt jelenti, hogy a maximális igények kielégítése esetén 16 projekt megvalósításához elegendő a keret. kos) támogatást nyerjünk. Ha az európai uniós feltételek letisztulnak, ott is megnyílik a lehetőség, hiszen a csatlakozással a térségi feladatok felerősödnek - mondta Balog Károlyné térségfejlesztési menedzser. A körös-sárréti polgármesterek szorgalmazták, hogy Macsári József a szeghalmi képviselő-testülettel szavaztassa meg, hogy Szeghalom a Dévaványához hasonló feltételek mellett helyet biztosít a kistérségi koordinációs irodának. A Miniszterelnöki Hivatalhoz beadandó pályázattal kapcsolatban pedig úgy döntöttek: a pályázatot a szakemberekkel elkészíttetik, s a kész pályázatot a februári ülésén tárgyalja meg az észak-békési társulás. MAGYARI BARNA