Békés Megyei Hírlap, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-21 / 17. szám

6. OLDAL - 2003. JANUÁR 21., KEDD KULTÚRA 1BÉKÉS MEGYÉI HM.AP Menekvés csak egy van: a szellem világa Varga Imre,, szobrásztábomok” szerint majd. eljön a magyar felvilágosodás kora — A különösség értéke pénzzel nem mérhető. A magyar kultú­ra különössége piaci érték. Ma hatodrangú televíziós sorozato­kat importálnak. Egy jó filmet nem a sztárok visznek, hanem azzal lettek sztárok, hogy abban a filmben szerepelhettek. Fel­adat a magyar kultúra sajátosságainak megőrzése, támogatá­sa, ez olyan értékünk, mint az aranykészlet a bankban — fo­galmazott minap Gyulán, a Mogyoróssy János Városi Könyv­tárban Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész, akinek egyénisége, sorsa legalább olyan különös, magával ragadó, mint alkotásai. Élmény volt hallgatni. Gyula A Mester beszélgetőtársa Árpási Zoltán, lapunk főszerkesztője volt, kettejüknek nemrégiben „be­szélgetőkönyve” jelent meg. Az estet Krasznahorkai Géza könyv­tárigazgató vezette be, s mint mondta, a művész alkotásai nem maradnak hatás nélkül. Egyik sa­játos újítása, hogy szobraival a nagy alakokat lehozta a minden­napokba. Talán ebből, talán a min­tázásból ered az intenzív hatásuk. Varga Imre országosan és nem­zetközileg elismert szobrászmű­vész. Repülőtiszt - ahogy '45 után mondták: horthysta katona­tiszt - volt a II. világháborúban.- A leszerelés után miért épp a művészi pályát választotta? - hangzott az első kérdés.- A családi körülményeim olyanok voltak, hogy mindkét irányba elindítottak. Egyfajta el­lenállásként rajzzal, festéssel, leg­utoljára szobrászkodással kezd­tem foglalkozni. Kiszakadtam a környezetből, ahol pátyolgattak - válaszolta a Mester. Varga Imre vidéken nevelke­dett, elmesélte, egyszer elment hozzájuk a nagybátyja, akinek fia a budai cisztercitákhoz járt, de 1937-ben agyonlőtte magát. A nagybácsi egy angol-magyar bank igazgatója volt, a fia halála miatt összetört minden a család­ban, mint egy üvegpohár, ezért odavette magához az unokaöcs- csét, aki Budán becsöppent a pári­zsi világkiállításra készülő ciszter­cita művészek csoportjába. Varga Imre akkor 13 éves volt, s végül egy Franciaországban élő magyar festő hívta ki. Örök nosztalgia ma­rad számára Párizs, hogy ott festett az orra előtt Chagall... így került a művészet közvetlen közelébe. Azután apja a követség útján haza­hozatta, pedig a legtöbb rajzot, ké­pet ő adta el a kör tagjai közül. Elkeseredése végtelenül mély volt, haragudott az apjára, aki új iskolába vitte, Szombathelyre, ahol megtiltották, hogy rajzoljon, fessen. Kiutat keresett. Ekkor ta­lálkozott a repüléssel, 1938-ban. Abban az időben indították el Ma­gyarországon a repülőképzést.- Mámorító volt elhagyni a föl­det. Fegyelmezett magatartást kö­vetelt. A másik oldala volt ugyan­azon éremnek - idézte fel az em­léket Varga Imre. Aztán arról be­szélt, hogy gondolkodott, hová menjen egyetemre. Apja tilalma után a művészi pályát meg se merte próbálni, s nagyapjának - akit nagyon szeretett és akire na­gyon hallgatott - sem volt jó véle­ménye a művészetekről. A beszélgetés során szó esett Horthy István halálos balesetéről is. Varga Imre bár ugyanazon szá­zadhoz tartozott, az esetnél nem volt jelen, de konkrét információ­ikkal rendelkezett. Az akkor elter­jedt híresztelésekkel szemben, Horthy a bevetéskor nem volt ré­szeg, István-napot tartottak ugyan, ami csupán felköszöntés­ből állt. Felesége merényletet ál­lít, ám Varga Imre nem hisz ben­ne, inkább a gépet gondolja a bal­eset okozójának: az eredetileg olasz konstrukciójú repülő tör­zsét meghosszabbították, ezáltal a típus alkalmatlanná vált a fel­adatra, amelyre készítették.- A katonatiszti múlttal is fel­vették a főiskolára? — hangzott az újabb kérdés. „A munkámhoz az kell, hogy független le­gyek és szabad az elhatározásomban” D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET csületesen felírt mindent, a kato­nai rendfokozatát, a kitüntetéseit, a származását (apjának, nagyapjá­nak sok hold földje volt). Amikor a tanulmányi osztályon egy hölgy, aki szimpatizált vele, meglátta, majdnem elájult. Új lapot vett elő és kitöltötte: katona - volt, szülei - földművesek, és így tovább. Pár évvel később, 1956-ban, miközben Csohány Kálmán grafi­kussal tüzelték a káderanyago­kat, kezébe akadt a sajátja. Leg­nagyobb megdöbbenésére, mind­Mondatok a Mestertől- A szentjeimet úgy akarom megcsinálni, hogy imádkozni lehessen hozzájuk... - Egy szobrász az alkotásával mondja el a véleményét egy személyről.- Az ember életútja ki van számolva. Ha kocsmában töltök tiz évet, ez az idő nem jelentkezik a művészi pályán.- Amit még nem olvastam el, nem pótolja senki...- Lehetséges egy olyan ország, ahol nem mákony, vakhit bódítja az embereket, hanem végre, háromszáz-egynéhány év után meg­indul a felvilágosodás nálunk is. Abban a világban szeretnék élni.- Az újságírásban is meg kell jelennie a felfrissítő erőknek. Eljön majd az a társaság, amilyenek Adyék, Kosztolányiék voltak, hi­szen az Egyesült Európában a kultúránk olyan értékünk, mint aranykészlet a bankban. Varga Imre a kérdésre kérdés­sel folytatta: — Hogyan lehetett elviselni 1848 után a Bach-rendszert? Mi is rettenetes diktatúrában éltünk, de voltak kis egérlyukai... Majd elmesélte, találkozott Pátzay Pállal, aki tudta róla, hogy festő, rábeszélte hát, hogy jelent­kezzen a főiskolára. Amikor Szőnyi István megnézte a rajzait, azt mondta, felveszik festőnek, majd Poór Bertalan is rábólintott, akit magyar Bicassónak hívtak, mert fekete bikákat rajzolt, Mikus Sándor pedig felszólította: ugyan jöjjön már szobrásznak... A főis­kolán aztán Mikus Sándor látta, hogy nincs ösztöndíja, ezért nála dolgozhatott délutánonként. Egy másik élmény: a főiskolai káderlap kitöltése. Varga Imre be­kettőt ott találta. A hölgy zavará­ban összetűzhette őket, az igazit és az áligazit is... Varga Imre arról is beszélt, hogy ennek ellenére semmilyen '56-os hősiességet nein lehetett „rálőcsölni”. Tudta, a múltja mi­att nem vállalhat szerepet, ezért amikor október 23-án felkérték, vezesse a forradalmi ifjúság tilta­kozó menetét, nemet mondott. Csohány Kálmánnal együtt érte a hír, hogy ég az Iparművészeti Múzeum, odarohantak, ott egy géppisztolyt akasztottak a nya­kukba, de mindössze egy tároló égett. A tüzet széttaposták — ez volt a hősi tettük. Csohány Kál­mánnal 1956 novemberében ta­lálkozott ismét, kiskabátja tele volt röpiratokkal: „Ne olvasd a Szabad Népet!” — Ezért falhoz állíthatnak — mondta neki és kiszedte zsebéből a röpiratokat és elégette őket. Két hét múlva letartóztatták röpirat- terjesztésért és engedély nélküli fegyverviselésért. Végül ejtették a vádat, de öt év „szilenciumot” róttak rá. Ám mivel a politikai emlékműveket újra fel kellett állí­tani, másoknak segédkezett. Köz­ben próbálta megérteni a külön­böző gondolkodásmódokat, stílu­sokat és vázlatokat készített... — Menekvés csak egy van: a szel­lem vüága, ami pedig bent viselte­tik. Az utak valahol befele vezetnek, afölött csak én vagyok az úr, senki más - így hangzik Varga Imre igaz­sága. Azok az idők megtanították mindennel beszélni, így a mintázó­fával, az olvasztópákával is. Később, 1972 nyarán, egy tiha­nyi kiállításán megkereste Aczél György, a párt központi bizottságá­nak titkára, aki a legjobb magyar szobrásznak mondta, s megkér­dezte, hogyan tudna rajta segíteni. — Nem tud rajtam segíteni, mi­vel a maga rendszerében én nem lehetek gazdag. Ha elzárja a csa­pot, én szomjan halok. Nem lehe­tek tehát független és ezért nem lehetek szabad, márpedig az én mesterségemben ez alapfeltétel. — Jó, megegyeztünk — vála­szolta Aczél és haláláig védelmez­te őt. Egy ízben Kádár János is „meglátogatta”, mert feljelentet­ték, amikor a vatikáni Magyar Ká­polna szobrain dolgozott. — Minden bokrot megszálltak. Begördült egy nagy fekete autó, ki­szállt Kádár János és a felesége. Ká­dár legalább öt percig nézte Szent Istvánt, csak azután szólalt meg: egy kóbor lovasnak így kell kinéz­nie - mondta. — Ezzel kvázi fel­mentett engem. Most is megúsztam — emlékezett a szobrászművész. Varga Imre végűi a Hősi emlék­mű, más néven Katona című szobráról beszélt, amelyhez a fronton készített légi felvételei ad­ták az indítékot. A hóban fekvő halottak olyanok voltak, mint a szétszórt mákszemek. — Nyári felszereléssel vitték őket téli hadjáratra. Ha arra a kér­désre kell válaszolni, hogy hősök voltak-e, azt válaszolom, áldozatok voltak, mert rablóhadjáratra vitték őket. Osztozni akartunk a nagy rablóval, Hitler úrral. Ennek ellené­re tisztelem a doni hősöket, mert tisztelem a halottakat - mondta. A kérdésre, hogy milyen rend­fokozata van a hadnagyként le­szerelt egykori repülőtisztnek, Varga Imre azt válaszolta: — Negyvenöt után lefokoztak honvéddé. Kilencven után vissza­kérhettem volna a rendfokozato­mat, de nem tettem, mert a ma­gam területén én már tábornok vagyok. SZŐKE MARGIT Mohamed megy a hegyhez Nem pletyka: a legtöbben elhelyezkednek Remek krimivígjátékot mutat­tak be a békéscsabai Fiatal Színházművészeti Szakközép- iskola végzős hallgatói a Jókai Színházban. A darabban erede­tileg kilencen szerepeltek vol­na, végül hatan léptek színpad­ra. A diákok jövőjéről Konter László direktorral, az iskola ve­zetőjével beszélgettünk. Békéscsaba Hétfőn este általában nem nyitja meg a kapuit a Békés Megyei Jó­kai Színház, a múlt héten azon­ban aggódó szülők, drukkoló ba­rátok vonultak be a nézőtérre, hogy ha külső szemlélőként is, de részesei lehessenek a negyed­éves hallgatók vizsgaelőadásá- nak. Konter László Neil Simon Pletyka című vígjátékát választot­ta a megmérettetésre. Bár a főis­kolások nagysikerű bemutatóját valószínűleg nem láthatja többet a közönség, a darabot még meg­ismerheti. Nyáron Zalaegersze­gen, ősszel Békéscsabán mutat­ják be végzett művészekkel.- Színházigazgatók is megje­lentek a vizsgán? Keresnek új ar­cokat a társulatukba? — Sajnos legtöbbször csak hal­lomásból ismerik a növendéke­ket. Akkor találkoznak velük, ha Mohamed megy a hegyhez, va­gyis ha a diákok meghallgatáso­kon vesznek részt. Szerencsére a tanulók nyolcvan százaléka talál állást annak ellenére, hogy egyre inkább szűkül a szakma. A mara­dék húsz százalék zöme tovább­tanul, sokan jogot vagy bölcsész­kart végeznek. Mások már az it­teni tanulmányaik mellett főisko­lai vagy egyetemi hallgatók. Az ország valamennyi vidéki teátru­mában játszik egykori hallga­tónk, de Budapesten is szeren­csét próbálnak. Többen tévésoro­zatokban, filmekben tűnnek fel.- Van már valakinek konkrét állásajánlata az osztályból?- Korai még a kérdés, a szer­ződtetések január végétől márci­us elejéig tartanak. A neheze még a hallgatók előtt áll, de nem féltem őket. Nagyon sokat fejlőd­tek az elmúlt esztendőben. Bár kétségtelenül elfogult vagyok, azt hiszen;, egy külső szemlélő is va­lódi előadást láthatott hétfőn.- Négy évvel ezelőtt tízen in­dultak ebben az osztályban. Né­gyen lemorzsolódtak. Mi történt?- Két lány és két fiú nem végez. Van, aki máshol próbál szerencsét, van, aki úgy gondolta, nem alkal­mas a pályára. Lemorzsolódással mindig számolnunk kell, általá­ban ennyien végeznek egy évfo­lyamon. Aki viszont színházba ke­rül, többnyire ott is marad. FEKETE G. KATA A hallgatók bár kisebb szerepeket játszanak, valójában a vizsgaelöadásokon mutathatják meg, mit tudnak d-fotó: veress erzsi Folytassa, krónikás! Zsadányi Nagy Lajos írónak Folytassa, krónikás! címmel nemrég jelent meg legújabb kötete. A könyvben a szerző Zsadányhoz, Bocskaikerthez, Hajdúhatházhoz és Téglás­hoz fűződő élményeit tárja a nyilvánosság elé. __________Zsapány_________- Áldom a sorsomat, hogy króni­kás lehetek, közszereplésem, kró­nikás létem története hétesztendős koromtól kezdődik - emlékezett vissza Zsadányi Lajos. — A máso­dik vüágháború utolsó hónapjait 1944-ben a budai Városmajor utcai bunkerben éltük át. Sokan vol­tunk, s akkor anyámnak egy ötlete támadt: énekeljük el az Ott, ahol zúg az a négy folyó...” kezdetű dalt. Mi kiálltunk a bunker közte­rére Béla öcsémmel, aki akkor még csak négyesztendős volt, és velem együtt énekelte a szép dalt. Vékony cémahangunkat a jelenlévők 300 pengővel honorálták... M.B. Új Puntót nyertek a G&T sorsolásán A Grósz és Társai Burkolóház egész éves játékának főnyere­ményét vehette át tegnap Lédeczi Ferenc nyugdíjas villanysze­relő a csempeáruház békéscsabai központjában. Az új Punto egy öreg Audi 80-as helyére került, miután a nyertes az egyik G&T üzletből újította fel fürdőszobáját, konyháját.- Érdekes, hogy éppen azon a na­pon fejeződik be a G&T csempe­boltból hozott hidegburkolatok beépítése, amikor átveszem az új Puntót — feleli kérdésünkre Lé­A G&T-kínálat Minden ami egy modem lakás beren­dezéséhez kell! A kft. forgalmazza a leghíresebb olasz és spanyol csem­pegyárak termékeit, ríiellettük azon­ban megtalálhatjuk a magyar, cseh, német cégek kiválóságait is. Emellett különféle kiegészítőkkel, szegélyleme­zekkel, élvédőkkel, valamint dekoráci­ós elemekkel fürdőszoba-tartozékok­kal, szekrényekkel, mosdókkal, WC- kel és egyéb szaniter cikkekkel, továb­bá laminált parkettákkal is foglalkozik. deczi Ferenc, aki teljes lakásfelújí­táshoz vásárolt anyagot a cégnél.- Lottóztam már száz szel­vénnyel is, de amíg itt, a Grósz és Társai Burkolóházban meg nem nyertem az autót most ka­rácsonykor, még soha nem volt szerencsém - mondja Feri bácsi. Felesé­gével eddig ugyan nem gondolkodtak rajta, de az új kocsi birtokában egy próbautat, kirándulást is terveznek most már. A család szerencséjét egyébként a Nagy Testvér valóságshowból ismert Sza­bi „hozta meg”, aki kará­csonykor az ő nevüket húz­ta ki a sorsoláson. ▼ BÉKÉSCSABA, Lipták A. u. 7/2. (a volt sörgyár) ’ p D | IP l/fll ÓH Á 7 Tel./fix: (66) 430-792, (66) 529-630. VT&O) GYULA, Megyehál ö. 4-8.TeL/fax: (66) 361-204. KECSKEMET, Izsáki út 3. (bejárat» Szauna Hotel felöl) Tel.! (76) 507-919; 507-918 Az új Puntón a reklám is rajta marad, Feri bácsi büszke nyereményére (felvételünkön balról jobbra: Lédeczi Ferenc, a felesége és Grósz György, a G&T egyik tulajdonosa) A csabaiság nevében A Békéscsabai Városvédő és Vá­rosszépítő Egyesület 1985-től működik Békéscsabán. Össze­fognak időseket és fiatalokat, hogy erősítsék a csabaiság, a városféltés érzését. Legutóbb Békéscsabán, a megyei könyv­tárban találkozhattunk velük. Békéscsaba Az egyesület munkája igen sokré­tű, őrzik a település hagyományait, emlékeztetnek neves személyisé­geire, figyelik jelenének alakulását, véleményt nyilvánítanak a város fejlesztéseivel kapcsolatosan. Az utóbbi tíz esztendőben 21 emlék­táblát helyeztek el a városban, jeles eseményekre és jelentős csabaiak­ra hívva fel az itt élők figyelmét. Környezetvédők, az ifjúság szem­léletét alakítók, múltidézők és je­lenféltők, jövőépítők vannak több­ségben a másfél száz tag soraiban. Korán, már az általános iskolá­sok körében formálják a gyerme­ki szemléletet, ifjúsági táborok, vetélkedők szervezésével. Mostanság már kétévente ren­deznek a gyermekkönyvtárosok és a tagság szervezésében városis­mereti vetélkedőt, ahol egyre több diák ad számot tudásáról. Termé­szetesen jelentős mértékben a fel­készítő pedagógusok érdeme is a gyerekek érdeklődése és felké­szültsége. Az idén a város 10 isko­lájából mintegy másfél száz gyer­mek vetélkedett 35 csapatban. A sokoldalú ismereteket kívánó ver­seny döntőjében tíz csapat közül azonos pontszámmal végeztek az első helyen a 9- es számú általános iskola gyermekei, a Munkácsy diákjai és a Fiume közössége, így legtöbb gratulációt Szabó Regina, Szu- la Gabriella, Kluck Mónika, Vasas Móni­ka, Makai Gabriella és Alt Brigitta érde­melték ki. Második helyen a Petőfi utcai Általános Iskola diákjai végeztek: Szilágyi Anita, Gyenge Andrea és Kutas Tamara. Harmadikok a Szabó Pál téri Általános Is­kola Kócbabái: Patai Flóra, Szemancsik Viktória és Gálik Kata lettek. b. zs. 1 l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom