Békés Megyei Hírlap, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-18 / 15. szám

12. OLDAL - 2003. JANUÁR 18., SZOMBAT HÁT TÉR ÍKÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Gyámoltalan menekült gyermekeken segítenek Békéscsabán Az Oltalom Karitatív Egyesület kísérő nélküli kiskorú mene­kültek részére gyermekotthont kíván létrehozni Békéscsabán, az egykori Tábor utcai bölcsőde ingatlanában. Az intézmény a jelenlegi helyzet szerint április elején kezdené meg működé­sét. Alábbi írásunkban arról adunk számot, hogy az itt elhelye­zett gyerekek milyen feltételek között töltik el majd napjaikat, illetve mi tette szükségessé a gyermekotthon létrehozását. Tavaly január elsején hatályba lé­pett a menedékjogról szóló törvény módosítása, amely többek között magában foglalja a Magyarországra kísérő nélkül érkező, 18 éven aluli kiskorúak elhelyezésének és ellátá­sának új feltételeit is. Eszerint „a kí­sérő nélküü kiskorú szálláshelye­ként gyermekvédelmi intézményt vagy az elkülönített elhelyezést biz­tosító befogadó állomást vagy szer­ződés alapján fenntartott szálláshe­lyet kell kijelölni”. Jelenleg Magyar- országon nem létezik ilyen intéz­mény, így a kísérő nélküli kiskorúa­kat befogadó állomásokon helyezik el, vegyesen a felnőtt korú mene­elsődleges cél, a Magyarország­ra érkező, magukat önállóan el­látni képtelen, 18 éven aluli, kí­sérő nélküli kiskorúak védel­me, elkülönített elhelyezése és átmeneti gondozása (életvitel­szerű bentlakás biztosítása), beiskoláztatása, a kötelező egészségügyi szűrővizsgálatok megszervezése mindaddig, amíg 18. életévüket elérve elhe­lyezhetők nem lesznek egyéb szálláshelyen, vagy sorsuk másképpen nem rendeződik. Az otthon segítséget nyújt a krí­zishelyzet kezelésében, a csalá­di környezet hiányának pótlá­Tárgyi, személyi feltételek Az otthonban mindkét nembeli kiskorúak lakhatnak, és különös fi­gyelmet fordítanak a testvérpárok együttes elhelyezésének biztosí­tására, valamint a teljes fiú- és lánykörletek kialakítására. Az Így el­helyezendő kiskorúak 80 százaléka várhatóan 10-16 év közötti fiú lesz. Ettől függetlenül természetesen szükség van egy teljes lánykörtet kialakítására külön zuhanyzóval és WC-vel, a közös konyha- és ebédlőhasználat mellett. Az Oltalom egyesület gyermekotthonát egy általuk kinevezett intéz­ményvezető, Demeter Júlia igazgatja majd. Hét, főállású szociális munkás — akik szociális munkás, illetve pedagógiai végzettséggel rendelkeznek - intézi a gyermekek napi ügyeit, szervezi program­jaikat és állandó, 24 órás ügyeletet biztosit számukra. Egy rész- munkaidős egészségügyi dolgozó (ápolónő) intézi és nyilvántartja a szűréseket, továbbá a szerződéses orvos mellett ellátja az asz- szisztensi teendőket, kezeli a kisebb sérüléseket, betegségeket. Szükség van továbbá egy főállású takaritói és konyhai feladatokat is ellátó munkatársra, egy főállású gépkocsivezető-karbantartó férfira, valamint két gondnokra, akik két műszakban, egymást váltva, a hét minden napján, a nap minden órájában portaszolgálatot látnak el. kültekkel és egyéb státusú külföldi­ekkel. A 14 éven aluliak a magyar gyermekek mellé, a Gyermek és If­júságvédelmi Intézményekbe (GYIVI) kerülnek. Ez a megoldás azonban nem felel meg a jogsza­bály előírásainak: az egészségügyi szűrővizsgálat nem megoldott, a gondozók és az ellátottak között nyelvi problémák vannak, és a sze­mélyzet a menekültügyi eljárások menetével sincs tisztában. Az Európai Unió tagállamaiban bevált gyakorlat, hogy kísérő nélküli kiskorúak részére külön speciális otthonokat tartanak fenn, ahol szak­képzett személyzet (pedagógus, szociális munkás, egyéb szociális végzettségű szakember) gondosko­dik fejlődésükről, ellátásukról. Az otthon célja, feladata A gyermekotthon (továbbiak­ban: otthon), az Oltalom Kari­tatív Egyesület telephelye. Az sában. Iskoláztatja a gyereke­ket, szabadidős tevékenysége­ket szervez, teljes ellátást, napi ötszöri étkezést, szállást, ruhá­zatot, zsebpénzt biztosít, meg­teremti a nyugodt körülménye­ket a menekültügyi meghallga­tás idejére és elősegíti a család- egyesítést. A befogadás folyamata A gyerekek elsődlegesen a Bel­ügyminisztérium Menekültügyi Főosztálya által kiállított beutaló határozattal érkeznek az otthon­ba, esetenként a települési önkor­mányzat jegyzője, a gyámhivatal, a bíróság, a családsegítő szolgála­tok és a rendőrség parancsnoksá­ga által hozott határozattal. A kis­korú önként is kérelmezheti a gondoskodást, amely nem minő­sül hivatalos beutalónak, érvé­nyessége 3 napig tarthat. Jelentős hangsúlyt fektetnek a szakszerű, emberséges fogadásra, mivel a fi­atalok zöme krízishelyzetet élt át. Az érkezés után, ha még nem tör­téntek meg a szükséges egészség- ügyi szűrővizsgálatok, a kiskorú karanténba kerül mindaddig, amíg az egészségügyi szűrőtesz­tek eredményei meg nem érkez­nek, utána csoportszobában he­lyezik el a gyerekeket. A pszichológus a lehető legha­marabb - amennyiben szüksé­ges, tolmács segítségével - elbe­szélget a gyermekkel, felméri pszichológiai jellegű problémáit. Ezek után következik a ház be­mutatása és a legfontosabb ház­szabályok megismertetése, hi­szen azok segítségével tudnak együttműködni társaikkal és a fel­nőttekkel. Az érkezés után a kiskorú ügyének gondozása egy szociális munkás feladata lesz, áld érdekeit figyelemmel kíséri. Kríziskezelés Mint ahogy már a fentiekben is el­hangzott, a kiskorúak majd mind­egyike krízishelyzetben van a be­kerülésének pillanatában. Ezt a helyzetet a szakembereknek, szo­ciális munkásoknak, gyermekfel­ügyelőknek, pszichológusnak szakszerűen kezelnie kell. E mun­ka során igen sokat szükséges a kiskorúval személyre szabottan foglalkozni, aminek legfőbb esz­köze az egyéni beszélgetés, és az ebből kiinduló nevelés, gondozás. Gondozás, nevelés A gyermekotthon szigort házirend szerint működik majd. így az elhe­lyezett kiskorúaknak minden eset­ben be kell jelenteniük, hogy hová távoznak és mennyi időre, szükség esetén ez dokumentálható is. A há­zirend célja többek között a rend­szeres életvitel kialakításának, a fe­lelősségérzet, illetve a szabályok­hoz való alkalmazkodási készség kialakításának elősegítése. Az otthon megismerése és a befogadás után a kiskort találko­zik az egészségügyi szolgálattal. Az első feladat az ismert egész­ségügyi problémák diagnosztizá­lása, a közösségbe kerülés feltét­eleinek biztosítása. A kiskorú megfelelő kezelésre számíthat. Hozzájut az előírt gyógyszerek­hez, gyógyászati segédeszközök­höz. Ennek érdekében az otthon­ban egészségügyi szolgálat műkö­dik majd, folyamatos orvosi ellen­őrzéssel. A kiskorúak a jogszabályi elő­írásoknak megfelelően 14 éves ko­ruktól kezdve szabad felhasználá­sú havi költőpénzben részesül­nek. A havi költőpénz összege egységesen 2500 Ft/fő/hó. Az oktatás a törvény által sza­bályozott keretek között történik. Az óvodások képzése, foglalkozta­tása az intézményen kívül zajlik, elfogadott tervek alapján. Megfele­lő hangsúlyt kap a visszamaradot- tak felzárkóztatása, és az általáno­mény falain kívül oldható meg leg­inkább. Szintén a szabadidős tevé­kenységek biztosítanak lehetősé­get a rokoni, iskolai, baráti kapcso­latok ápolására. Ez történhet láto­gatás, telefonálás, illetve levélírás formájában is. Fontos a táborok, A otthonba kerülő gyerekek nagy része a békéscsabai Menekülteket Befogadó Állomásról költözik át tápanyag összetevőinek tekinteté­ben. Lehetőség nyílik az étkezés egyéni kiegészítésére is. Az étke­zések terén (és minden más vo­natkozásban) tekintettel lesznek a gyermekek vallási szokásaira is. A ruházattal kapcsolatban is a törvényi előírásokat tartják szem előtt. A gondozók hangsúlyt fek­tetnek a ruházat megfelelő ápolá­sára, állagmegóvására, tisztántar­tására, valamint az esztétikus megjelenésre. A mosás, vasalás, varrás feltételeit szintén biztosít­ják. Az elbocsátás Az otthon munkájának utolsó fá­zisa a gondozottak elbocsátása, elindítása azon az úton, amely­nek kijelölésében igen nagy sze­repe volt az intézménynek. A tá­vozáskor mindig nyitva hagyják gondozottaik számára az otthon­tól való segítségkérés lehetőségét. Fontos a nagykorúság elérése után távozó és gondozásból kike­rülő fiatalok megfelelő tájékozta­tása az utógondozás lehetőségei­ről. Ez a munka nemcsak infor­mációt ad, hanem aktív részvételt is jelent a gondozás megszűnését követő időszakban. san elfogadott iskolaérettség biz­tosítása. Az általános iskolás korúakat normál iskolai keretek között is lehet oktatni, a másik lehetőség pedig az otthonban - esetleg a békéscsabai befogadó állomás te­rületén - működő felzárkóztató, szoktató jellegű iskolapótló fog­lalkozás. A középisko­lások képzése minden esetben az otthon fala­kívül történik. Ezt iskolákkal kialakí­üdültetések szerepe. Ezenkívül fo­lyamatos elfoglaltságot jelentenek a sport-, a kézműves és egyéb al­kotó szakkörök, az önálló életre felkészítő, háztartási tevékenysé­gekre felkészítő foglalkozások. Minden eszközt megragadnak majd arra, hogy a testvérek együtt maradhassanak. Figyelembe veszik in az tott jó kapcsolat, nap­rakész tájékoztatás, in­formációcsere teszi le­hetővé. Ehhez is hoz­zátartozik a tanszerrel való ellátás, a korrek­ció, a korrepetálás, a szakköri, tehetséggondozói mun­kába való bekapcsolódás, még ak­kor is, ha ezek további anyagi esz­közöket igényelnek. Ugyanakkor az otthonban biztosítani kell a csend, az önálló tanulás lehetősé­gét. Jelentős szerepe lesz az otthon személyiségformáló tevékenységé­nek. Pozitív változást eredményez­hetnek az egyéni beszélgetések, csoportfoglalkozások. Havonta egyszer az összes kiskort részvé­telével általános megbeszélést tar­tanak, ahol megvitathatók a felme­rülő kérdések és események. Biztosítani kell a gondozott jo­gát a szabadidő hasznos eltöltésé­hez. Ez csoportszinten, kis közös­ségekben, vagy pedig az intéz­A gyerekek tervezett időbeosztása A lakók tanítási időszakban legkésőbb 6.30-kor kel­nek, reggeliznek 7.30-ig. A házimunkára beosztottak elvégzik a számukra kijelölt feladatokat a konyhában, fürdőszobában. Nyolctól délig iskola, délután egyig ebédidő, ezután szabad délutáni tevékenységek kö­vetkeznek (azok számára, akiknek nincs délutáni is­kola): sport vagy kézművesség, illetve kulturális tevé­kenységek. Hétkor vacsora, tízkor villanyoltás. az egyéni elvárásokat, de a nációkat lehetőség szerint elegyítve helyezik el a szobákban, így is sarkallva őket a magyar nyelv használatára. A kötelező teljes ellátás fontos részét képezi az étkezés és a ru­házat biztosítása. A növendékek számára a törvényi előírásoknak megfelelően biztosítják a napon­kénti ötszöri étkezést. Az étlap összeállításánál figyelembe kell venni a különböző korúak igénye­it, mind mennyiségben, mind a Kapcsolatrendszer Az otthon céljainak elérése, fel­adatainak végrehajtása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart fenn valamennyi szakemberrel, szolgáltatóval, intézménnyel és hatósággal (Belügyminisztérium, ENSZ, az Egészség- ügyi Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium, rendőrség, határőrség, családsegítő szolgála­tok stb.). A kapcsolat naprakész és folyama­tos lesz, hiszen meg­fontolt döntéseket csak pontos informá­ciók ismeretében le­het hozni. És végül: rendkívül fontos, hogy a város és annak vezetői el­fogadják az otthon létét, érezzék szükségességét, átlássák működé­sét — vallja az intézmény vezeté­se. Ezért célszerűnek tartják egy „pártfogói kuratórium” létrehozá­sát önkormányzati képviselőkből, oktatási, kulturális intézmények vezetőiből, akik folyamatosan fi­gyelemmel kísérnék a gyermek- otthon működését, és az elhelye­zettek sorsának alakulását. Lakossági fórum A létesítendő menekülteket befogadó gyermekotthonnal kap­csolatban lakossági fórumot szerveznek január 21-én, kedden, 16 órától a békéscsabai Vasutas Művelődési Házban. Kisfiúk világraszóló kalandja „Szüleik helyett védjük őket” Egy szerencsés kimenetelű törté­net Sajnos nem minden mene­kült gyermek mesélhet ilyet, ezért van szükség a gyermekotthonra. Kísérő nélküli testvérpár érkezik a békéscsabai Menekülteket Be­fogadó Állomásra. Navid és Mujid nyolc és fél, illetve tíz és fél évesek. Zárkózottak, csendesek, magukba fordulók. Kérdésre el­mondják születési adataikat, ál­lampolgárságukat és édesanyjuk nevét. Nem tudják, milyen nem­zetiségűek, vallásúak. Édesapjuk­ról csak annyit tudnak, hogy a tálibok elhurcolták. A fiúk édesanyjukkal és két nő­vérükkel elmenekültek Afganisz­tánból. Az embercsempészek elő­ször Iránba vitték a családot, ahol több hónapot töltöttek együtt nyomorúságos körülmények kö­zött, majd az anyát és két lányát Dániába, míg a fiúkat Magyaror­szágra szállították. Hogy ez miért így történt, a családnak miért kel­lett szétválnia, arra a csempészek nem adtak magyarázatot. A menekült gyerekek gyakran komoly lelki­sérüléssel érkeznek (Felvételünk illusztráció) Megérkezésük után a gyere­kek a tábor egyik munkatársnő­jének a védőszárnyai alá kerül­tek, akinek többször sírva pana­szolták, mennyire hiányzik édes­anyjuk. A befogadó állomás kéré­sére a Magyar Vöröskereszt nem­zetközi keresést kezdeményezett a fiúk édesanyjának felkutatásá­ra. Érdekes módon, ugyanazon a napon, a dán Vöröskereszt is kapcsolatba lépett Magyaror­szággal, keresvén a testvéreket. Mujid és Navid még aznap dél­után beszélhetett édesanyjával telefonon. Anyjuk az első pilla­natokban annyira zokogott, hogy nem bírt szóhoz jutni. Aznap este a két gyerek nem bírt ágyba bújni. Rohangáltak, ki­abáltak, sírtak. A magyar illetéke­sek számára nyilvánvaló volt, hogy a családegyesítésnek miha­marabb meg kell történnie. A Be­vándorlási és Állampolgársági Hi­vatal békéscsabai menekültügyi osztálya kiállított a gyerekek szá­mára egy egyszeri kiutazásra ér­vényes okmányt, a dán nagykö­vetség megadta a vízumot. Ennek költségeit a befogadó állomás, az első osztályú repülőjegy árát a Vö­röskereszt finanszírozta. A kop­penhágai repülőtéren egy hihetet­lenül boldog anya ölelte magához hónapok óta nem látott fiait. Demeter Júlia, a menekült gyermekek otthonának leen­dő vezetője az alábbi gondola­tokkal járul hozzá az intéz­mény megismeréséhez. temunkába beleerőltethesse­nek. Fel kell keltenünk a ma­gyar állampolgárok figyelmét e probléma iránt! Emberek va­gyunk, nekünk is vannak gyer­„A nagyvilágban minden nap gyermekek válnak menekültté valahol. El­hagyják hazájukat, mert ha maradnak, kockáztat­ják testi épségüket, életü­ket nemzetiségük, vallá­suk, fajuk vagy szüleik politikai beállítottsága mi­att. Csupán néhány hol­mit vihetnek magukkal, annyit, amennyit éppen elbírnak. Vannak olyan lelkiis­meretlen lélekkufárok, akik mindent megtesz­nek, hogy egy felügyelet nélküli gyermeket a prostitúcióba, a szervkereskedelembe és a feke­Névjegy helyett... Demeter Júlia 1999 óta foglalkozik menekültek­kel, eleinte az Oltalom Karitatív Egyesület Krí­zis Menekültszállóját vezette Budapesten. Idén diplomázik szociá­lis munkásként, és ter­vei között szerepel az Államigazgatási Főiskola továbbképzési programjának elvégzése. Ezután szakképzéseken fo­lyamatosan fejleszti majd menekültügyi ismereteit. mekeink, akiket védünk, miért ne tehetnénk ezt mások gyer­mekeivel is? Szükségünk van a lakosság megértésére és támogatására. Ha őszintén belegondolunk abba, hogy mi kényszerülnénk mene­külni, és menekülésünk közben elszakadunk szeretteinktől, gyermekeinktől, sorsuk szá­munkra ismeretlenné váük, és majd beleőrülünk az ag­godalomba, nem jelentene-e nagy megkönnyebbülést, ha később kiderülne, hogy gyermekeink biztonságban voltak mindaddig, amíg újra karjainkba zárhatjuk őket? Nem ez egy anya és egy apa legnagyobb öröme? És nem az a legirtózatosabb fájdal­munk, hogy gyermekünk nyomtalanul eltűnik, szer­veit még életében kiveszik, netán prostitúcióra kénysze­rítik? Tagadhatatlanul bennünk van ivadékaink védelme. Akár öl­ni is képesek lennénk értük.” Az oldal Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala támogatásával készült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom