Békés Megyei Hírlap, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-27 / 300. szám

KULTÚRA 2002. DECEMBER 27., PÉNTEK — 7. OLDAL iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Keze nyomán formát ölt az agyag A fazekas szakma nem gépesíthető teljesen A napokban zárult a mező- berényi Petőfi Művelődési Központban a nagyhírű mező­túri Túri Fazekas Kft. kiállítá­sa. Az érdeklődők a népművé­szet remekeit láthatták, a be­mutató egyaránt felvonultatta dísz- és használati termékeit. Mezőberény Az 1951-ben alakult szövetkezet­ből ‘90-ben, a privatizáció során lett magántulajdonú kft., termé­keik nemcsak határainkon innen, hanem azon túl is ismertek, kere­settek: néháriy éve termelésük­nek közel 98 (!) százaléka export­ra került. Mezőtűr nevének halla­tán a többségnek a települést hí­ressé tevő fazekasság jut az eszé­be. Már az 1700-as esztendők leg­elején az Alföld egyik meghatáro­zó fazekasközpontja volt, ügyes kezű mesterek készítették reme­keiket, csodálatosabbnál csodála­tosabb termékeiket, használati tárgyaikat, díszítve azzal a máz­zal, amit Erdélyből hozattak. A túri fazekasok az évszázadok so­rán világhírnévre tettek szert, fo­galom a túri, más néven aratókor­só vagy a csalikorsó. S hogy mennyire fogalom a korsó, ezt a családnevek is őrzik a városban.- Nagyon jó minőségű agyag van a térségben, a föld 50-60 cen­timéter mélyen rendkívül jó mi­nőségű alapanyagot rejt, s ebből az ország más vidékén dolgozó kézműveseknek is szállítunk — kezdi a beszélgetést Ozvald Már­ton, a Túri Fazekas Kft. ügyveze­tője, a cég huszonhárom tulajdo­nosának egyike. - Hogy az agyag vonzotta erre a vidékre az ügyes kezű mestereket vagy az agyag termelte ki őket...? Ez rejtély, olyan, mint a tyúk és a tojás szindrómája. Az 1700-as évek ele­jén afjfcielyi íazekascéh mesterle­veléért, a remekért,, sokat.,kellett tenni a jelöltnek: egy megszabott alakú, nagy méretű, 40-45 magas, húsz Uteres, nagy hasú, szűk nya­kú, befogott szájnyílású kancsót kellett készíteniük. Ez a nagyon nehéz, nagy ügyességet igénylő munka komoly tudást igényelt - idézi a múltat az ügyvezető. Azt már csak mellékesen emlí­ti, hogy a település leghíresebb fazekasmestere Badár Balázs volt, aki három világkiállításon, Ozvald Márton, a Túri Fazekas Kft. ügyveze­tője a mezőtúri fazekasok egy remekével A SZERZŐ FELVÉTELE Torontóban, Párizsban és Brüsz- szelben vívott ki elismerést nem­csak magának, hanem a magyar kézműiparnak is. Kevesen tud­ják: az ország egyetlen fazekas­múzeuma Mezőtúron van, s itt látható a túri fazekasok munkái­nak egy része. — Eddig a múltról beszélget­tünk, mi a helyzet napjainkban?- Termékszerkezetünk átala­kult, a piachoz igazítottuk és iga­zítjuk. Az idei árbevételünk min­den bizonnyal meghaladja a 40 millió forintot. Kemény küzdel­met folytatunk létünkért. Korábbi szövetkezetünkben, majd a kft.- ben több olyan fazekas-dolgozott, aki a népművészet mestere cím­mel dicsekedhetett... Kiöreged­tek, nincs utánpótlás, az ügyes kezek száma rohamosan csök­ken. Igyekszünk termelésünket fejleszteni, de ebben a szakmá­ban nem gépesíthető minden, a kézzel formázott termékeink a hagyományos technológiával ké­szülnek — mondta az ügyvezető, aki megemlítette,,: hpgy a kiállítás Takács Győző keramikusművész segítségével jött létre. A kiállításon csodálatos dísz- és használati tárgyakat mutattak be a mezőtúri fazekasok: sütő-, főzőedényeik, kancsóik, kávés- és teáskészleteik, étkészleteik, halászlékészleteik, valamint a dísztárgyak és a virágkultúrához kötődő termékeik egész sora méltán aratott sikert. SZEKERES ANDRÁS Graffiti: művészet vagy firkálmány? Mindenki ki akar lógni, de tartozni is akar valahová — Mindenki ki akar lógni, de egyúttal tartozni is akar vala­hová máshová — mondja a GaZe becenéven ismert, graffitivel, azaz falrajzokkal hosszú évek óta foglalkozó bé­késcsabai fiatalember. A graffitik országszerte, így Csa­bán is rengeteg vita forrását képezik, de GaZe állítja: ezek­nek, ha szépen készítik el, megvan a művészi értékük. Bánfi Ádám, a csabai város­üzemeltetési iroda vezetője is elismeri ezt, de mint mondja, csak ott, ahol nem zavaróak. A megyei rendőr-főkapitány­ság szerint térségünkre nem jellemző ez a probléma. Békéscsaba Lapunkban időről időre olvashat­nak arról, hogy a város egyes ré­szein ismeretlenek különböző rajzokat festettek házfalakra, avagy éppen műemlékekre, a na­pokban például a Halászlányos kútra. — A kút összefirkálása nem művészi graffiti volt - szögezi le határozottan a csabai graffitisek egyik vezéralakja, GaZe. Mint mondja, az csak egy tag, azaz egy aláírás, amit valaki az ismertség, a hírnév miatt helyezett el. GaZe még azt is elfogadja, hogy azt va­lahol vandalizmusnak lehet tekin­teni, ugyanakkor azt gondolja, ha a tag-ek miatt üldözik a graffitit, akkor az olyan, mintha a huligá­nok miatt betiltanák a focit.- Az igazi, a művészeti graffiüre vevők az emberek, hi­szen a szép, színes rajzokat min­denki szívesen látja, persze csak ott, ahol ő akarja. Csabán is ren­deztünk jameket, versenyeket, melyek sokaknak tetszettek - je­lenti ki. Azon felvetésemre, hogy az emberek többsége nem értékeli igazán ha összefirkálják a házát, GaZe elismeri, hogy ez így van, de szerinte ez ezzel jár, majd is­mételten hangsúlyozza, hogy 95 százalékban a tag-elés okozza a gondot. Mint országszerte mindenhol, a graffitisek Csabán is csoporto­—— Az igényes és a megfelelő helyen lévő graffiti, mint a sportcsarnokkal szembeni téren lévő, nem bántja a városüzemeltetés munkatársai­nak szemét sem d-fotó: veress erzsi san „dolgoznak”, s kizárólag éj­szaka. Egyikük mindig lesben áll, figyeli a környéket, így minimális a lebukás veszélye. A graffiti egyébként nem olcsó szórakozás, hiszen egy kanna festék 1200 fo­rint körüli áron kapható, s a legki­sebb rajzhoz is szükség van leg­alább két, két és fél kannára. S, hogy mi a jó ebben? GaZe akkor nem foglalkoznának cégek az ahhoz szükséges speciális fes­tékek és különböző, az eltávolítá­sukra használatos szerek gyártá­sával. Állítja, hogy megvan a mé­dia felelőssége is, hiszen szerinte például éppen a napokban az egyik tévéműsorban eleve úgy ál­lították be a graffitit, mint egy ül­dözendő dolgot, még a műsor cí­Kisszótár Tag-elés: amikor a saját, vagy csoportja művészi aláírását he­lyezi el a rajzoló a falon. Ez a hímév, az ismertség miatt fon­tos. Krómozás: ezüst vagy krómtartalmú festékből készített rajzok. Cél az, hogy minél nagyobbak és vadabbak legyenek. Bumer: színes, sokszínű rajz, ez az, ami tulajdonképpen a művészetek közé sorolható. Murai: falfestmény, amikor sok burner van egymás mellett. szerint az illegalitás a hajtóerő, pont ez az, amitől vonzóvá válik.- A nagyváros termeli ki magá­ból a graffitiseket, akik fel akarják hívni magukra a figyelmet. Min­denki ki akar lógni, de egyúttal tartozni is akar valahová máshová - vélekedik GaZe, aki egy kicsit álszentnek tartja a társadalmat ez ügyben, hiszen meglátása szerint ha tényleg elítélnék a falfestést, me is az volt, hogy „Ocsmány a graffiti”. — A graffitik hozzátartoznak egy városhoz - húzza alá Bánfi Adám, a városüzemeltetési iroda vezetője. Ügy gondolja, ha olyan helyen rajzolnak a fiatalok, ahol nem zavaró, akkor hadd tegyék, példaként említi a sportcsarnok­kal szembeni, különböző rendez­vényeknek helyet adó téren lévő WC-t, amit úgy újítottak fel, hogy meghagyták a rajta lévő rajzot. Amikor viszont olyan értékeket festenek össze a graffitisek, mint például a Halászlányos kút, akkor azt természetesen ő is elítéli.- Nekem tulajdonképpen any- nyi lenne a kérésem a graffitisek iránt, hogy az értékes tárgyakat, berendezéseket, műemlékeket, falfelületeket hagyják békén — hangsúlyozza az irodavezető, aki azt sem felejtené el, hogy az épü­letek zöme magántulajdon, tehát vagy egyeztetni kellene a fal ösz- szefestése előtt a tulajdonosok­kal, vagy egyáltalán nem kellene bántani azokat. Bánfi Ádámtól azt is megtudjuk, hogy az önkor­mányzatnak minimális, évenként mintegy százezer forintnyi költ­sége van a falrajzok eltávolításá­ból.- Amióta én itt vagyok, még nem találkoztam ilyen problémá­val, inkább a fővárosra jellemző ez a gond - jelenti ki Oláh Tamás alezredes, a megyei rendőr-főka­pitányság közbiztonsági igazgató­ja, aki arra is kitért, hogy adott esetben maximum szabálysértési eljárást indíthatnak graffiti ügy­ben. POCSAJI RICHÁRD Európai uniós szak a főiskolán A Tessedik Sámuel Főiskola Gyulai Egészségügyi Intézetének igazgatója, dr. Köteles Lajos szerint a közelgő európai uniós tagság nagy kihívás valamennyiünknek, hiszen a maitól telje­sen eltérő viszonyok között kell élni és boldogulást keresni. Ezért európai uniós szakértő szakirányú továbbképzési sza­kot terveznek a pécsi tudományegyetem közreműködésével. majd önálló felkészülés követke­zik. A képzés iránt érdeklődők legkésőbb január 20-áig jelent­kezzenek írásban a gyulai főisko­la címén! Az európai uniós szakirányú továbbképzési szak célja olyan szakemberek képzése, akik a nemzetközi gazdasági élet te­rületén dolgoznak. Az oktatás­ban részvétel előfeltétele az egyetemi vagy főiskolai vég­zettség. A képzési idő három félév. SZ. M. Emelkedik a hallgatók költségtérítése Az elmúlt három évben másfél ezerrel nőtt a Tessedik Sámuel Főiskola hallgatói létszáma. A növekedés üteme a jövőben várhatóan lelassul, emelkedik viszont a költségtérítéses kép­zésben résztvevők száma. Szarvas Dr. Wébel Dezső, a Tessedik Sá­muel Főiskola főtitkára lapunk­nak elmondta, a jelenlegi hét és fél ezres hallgatói létszám előadói és szemináriumi teremmel való kiszolgálása a főiskolán jónak mondható, ám a jelenlegi feltéte­lek mellett jelentős létszámnöve­lést nem terveznek. Az utóbbi években gyors ütemben emelkedett a hallgatói létszám: 2000-ben 6100-an tanul­tak a főiskolán, idén 7481 diákjuk van. Jellemző tendencia, hogy a hallgatói létszámon belül nőtt a költségtérítést vállalók száma. Két éve ez 23,5 százalék volt, idén 35 százalék. A jövőben ez az arány tovább emelkedik. A nö­vekvő hallgatói létszám még jobb kiszolgálására való törekvés a fő­iskola intézményfejlesztési tervé­ben is megmutatkozik. Várható­an jövő év tavaszán valamennyi főiskolai karon megindul az épü­lettervezési munka. A korsze­rűbb körülmények megteremté­sében már idén is örvendetes vál­tozás történt. A gyulai, a mezőtú­ri és a szarvasi kar összesen közel félmilliárd forint értékben jutott új épülethez, amelynek eredmé­nyeként a kollégiumi ellátáson tudtak javítani. __________ CS. R. Vastapsot kaptak a szerbek Medgyesegyházán a szlovák kisebbségi önkormányzat mellett ez évben román is ala­kult. A napokban a művelő­dési házzal és az általános is­kola diákönkormányzatával karöltve nemzetiségek napját rendeztek, ahová a környező települések kisebbségei is meghívást kaptak. Medgyesecyháza Az egész napos program délelőtt játszóházzal kezdődött, majd a művelődési ház a nemzetiségek fellépéseinek adott otthont. A lát­ványos hagyományőrző előadá­sok közül a medgyesegyházi Ta­vasz Táncegyüttes főként szlovák koreográfiákat, míg a kétegy- háziak román, az almás- kamarásiak német táncokat mu­tattak be. A magyarbánhegyesi szociális foglalkoztató intézet la­kói színdarabbal kedveskedtek a jelenlévőknek. A nap csúcspontját jelentette a közel 50 tagú szerbiai és belgrádi tánccsoport vendégszereplése. A kapcsolat Farkas Gyula, a műve­lődési ház igazgatója segítségével jött létre, és szeretnék, ha hosszú távú együttműködéssé válna. A külföldiek elmondták, hogy jól érezték magukat Medgyes­egyházán, szeretnének nyáron a bánkúti táborba és a dinnyefesz­tiválra is eljönni. A medgyesieket viszonzásként fellépésre hívták meg a szerb fővárosba. A vendé­geknek nagyon tetszett a gyerme­kek játszóháza is, ezért elkérték az itt készített kézműves tárgya­kat, és otthon kiállításon mutat­ják be azokat. H. M. Titkos napló 2003 Immár harmadik éve jelenik meg a minden oldalán egy raj­zot és egy idézetet tartalmazó kiadvány, a Titkos napló, hogy a 8-18 éves gyerekeket, fiatalo­kat naplóírásra buzdítsa. Mert naplót írni jó, hasznos, élve­zetes: fejleszti az íráskészséget, az önkifejezést, önismeretre nevel. A szerző tanulja a fontossági sorren­det, a válogatás, a rögzítés „mű­vészetét”, újraolvasgatja művét. S „a mindennapok nem tűnnek el nyomtalanul a felejtésben, a múlt­nak mélységes mély kútjában”. A kiadványt kezdettől a Gyer­mek-, Ifjúsági- és Sportminisztéri­um és a Országos Baleset-megelő­zési Bizottság támogatja, később társult a segítőkhöz a Praktiker, a Masterfoods és a Sláger Rádió. A könyvekből származó keres­Naponta tíz perc, és év végére tele a napló! kedelmi bevétel a Gézengúz a Születési Károsultakért Alapít­vány számlájára kerül. A könyvek nagyobb részét ajándékba kapják országszerte a diákok. Makettes sikerek, kiállítás-szervezés A Békéscsabai Helyőrségi Klubban működő KIT Makett Klub tagjai jól szerepeltek a minap Budapesten megren­dezett országos makett­kiállításon és -versenyen. Emellett elkezdődött a januá­ri békéscsabai, országos ren­dezvény szervezése is. Budapest—Békéscsaba Fekete László, a KIT Makett Klub vezetője tegnapi tájékoztatóján elmondta, hogy tagjaik közül Kocziha Attila a repülő, Frikk Zoltán a motor, Nagy Anna a gyermek repülő kategóriában szerzett első helyet a budapesti megmérettetésen, Nagy Anna pe­dig különdíjat is kiérdemelt. Fekete László szólt arról: a Bé­késcsabai Helyőrségi Klubban jö­vő év január 18—26. között im­máron a kilencedik országos makettkiállítást és -versenyt ren­dezik meg. Nevezni a helyszínen lehet majd január 17-én 10-20 óráig, elsősorban a Békéscsabán még nem díjazott alkotásokkal. Gyermek, ifjúsági, felnőtt férfi és női kategóriákat hirdettek meg a makettek szinte teljes körét fel­ölelve a repülőktől a harcjármű­vekig, a figuráktól a hajókig, au­tókig, motorokig. A zsűri díjai mellett közönségdíjakat és kü- löndíjakat is kiosztanak a január 26-ai eredményhirdetésen. A rendezvényt számos kísérő- program színesíti, többek között figura látványfestést és makettújdonságok bemutatóját tervezik, valamint a megjelentek ismét találkozhatnak Vári Gyula világbajnok repülőssel. NY. L. zásaira. A pécsi tudományegye­tem közreműködésével európai ■ uniós szakértő szakirányú to­vábbképzési szak indítását terve- i zik a Tessedik Sámuel Főiskola Gyulai Egészségügyi Intézetében. A térítéses képzésben félévente kétszer egy-egy hetes intenzív szakaszban folyik az oktatás, Gyula Mivel az önkormányzatok fejlesz­tési lehetőségeit elsősorban a kü­lönféle pályázati úton elérhető alapok teremtik meg, minden ön- kormányzat jövőjét meghatároz­za, vannak-e olyan munkatársaik, akik felkészültek az új világ váltó-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom