Békés Megyei Hírlap, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-05 / 283. szám

2002. DECEMBER 5., CSÜTÖRTÖK Békés megyei agrárhíradO iii. Támogatott Békés megyei gazdálkodók Év végi beszélgetés az FM-hivatal vezetőjével Milliárdokban mérhető beruházási össze­gek, technikai megújulást hozó fejlesztések sora jelzi, hogy a költségvetés megyénk ag­rártársadalmának szánt forintjai hol és ho­gyan segítették a gazdák gyarapodását a szétosztás rendjén őrködő hivatal közremű­ködésével. Bár az agrártámogatás intézmé­nye nem épp a „bőség kosara”, az azért igaz, hogy abból— ha a követelményeknek megfe­lel —, „mindenki egyaránt vehet”, s — Pető­finél maradva - az is tény, hogy „Még kér a nép...”. Pályázik, pályázik, és aki nyer, egy lépéssel közelebb kerül a magasabb követelményeket támasztó Európai Unióhoz. Ahová igyek­szünk...- Mit hoztak az agrárpályázatok fiatalítást szolgálta minden egyes a megyébe2002-ben?-kértükév- elnyert forint, amellyel egy új záró összegzésre Szabó Istvánt, a kombájnhoz vagy traktorhoz ju- Békés Megyei Földművelésügyi tott a gazda. A gépvásárlásoknál Hivatal vezetőjét. jól látható, hogy a magas technikai- Gépeket, magtárakat, gabo- színvonalat képviselő nyugati naszárítókat, hűtőtárolókat, nö- gyártmányok váltották a régi esz- vényházakat, ültetvényeket, ha- közöket. Aránytalanul jobban ér- lastavakat a korábbi éveknél na- vényesült ez a szántóföldi növény- gyobb összértékben. Ez mind a termesztés gépei esetében, mint kétféle támogatási típusra' igaz, például az állattartás technológiai vagyis az egyszerűbb rendszerű berendezései megújulásánál, gépvásárlásban és a klasszikus - Hogyan vehettek a családi pályázati formában elnyerhető gazdaságok,, a bőség kosarából"? fejlesztési támogatásokban is - Örvendetes, hogy a családi több jutott a megyébe az idén, gazdaságokra jutott az idei beru- mint tavaly vagy azelőtt. Gépvá- házások egyharmada. sárlásban 7,5 milliárd forintnyi - Mi van a másik kosárban, beruházás valósult meg, s ebből azaz melyek a klasszikus, gazda- 2,2 milliárd volt a támogatás, az sági számításokkal, üzleti tervvel építési pályázati rendszerben pe- megalapozott pályázatok ról dig a 3,5 milliárd forint értékű be- elmondhatod tapasztalatok? ruházás összesen 1,2 milliárd ál- - A megye sajátosságait tükrö- lami támogatást tartalmazott. zi, hogy főként a gabonatermesz­- A közelmúltban lapunkban tés építészeti infrastruktúrájához jelent meg egy értékelés az elörege- kértek — és kaptak — támogatást a dett gépparkról. pályázók. Nem nehéz kitalálni,- Mondanom sem kell, hogy a hogy az értékesítés biztonságát segítő tárolók, szárítók vannak az élen.- „Ki nyer mai” avagy mi a ga­rancia a hivatal pártatlanságára?- A bírálóbizottság összetétele eleve olyan, hogy a külső szak­mai és pénzügyi szervek képvise­lői vannak benne többségben. A két „belső” tag mellett az Agrár­kamara, a Békés Megyei Terme­lők és Szövetkezők Szövetsége, a Békés Megyei Gazdakörök képvi­selője is részt vesz benne, továb­bá megfigyelőként jelen van a kincstár küldötte is. Nem szavaz, de a véleménye meghatározó. Ha pénzügyileg kifogása van, a pá­lyázat nem nyerhet. E résztvevők adják a javaslatot a hivatalvezető­nek.- Tudunk-e pályázni?- Tudunk, ha azt veszem ala­pul, hogy idén 238 pályázat ké­szült el - melyből 21-et a minisz­tériumban bíráltak el -, s a me­gyei értékelés nyomán 104-et el is fogadott a hivatalunk, egymilliárd fölötti támogatást odaítélve, de azt is mondhatom, a jövőben még többet kell tudnunk. Az uniós csatlakozás közeledtével szigo­rodnak a követelmények.- A Sapard-pályázatokra gon­dol?- Azokról nem nyilatkozom, mert nem az FM-hivatalokhoz tartoznak, hanem regionális iro­dákhoz, arra viszont felhívom a figyelmet, hogy a csatlakozás után átalakul az eszközfejleszté­si pályázatok rendszere. Lesz, amit segít, s lesz, aminek nem kedvez olyan mértékben, mint a mai nemzeti agrártámogatás rendszere.- Most biztat vagy fenyeget?- Számítani kell rá, hogy a többlettermelést'nem támogatják, viszont a minőségi árutermelést és környezetbarát technológiákat, anyereségnövelő fejlesztéseket igen.- Akkor egy fotocellás érzékelé­sű. mütrágyaszórót csak saját zsebből vehetek majd, mert a csúcstechnika jóvoltából többet te­rem a búza?-Éppen ellenkezőleg! Egy in­telligens gép az optimális környe­zetterhelés garanciája és emellett alacsonyabb önköltségű egészsé­gesebb áru kerül ki a termelésből- Mire számíthatunk jövőre, az utolsó „kint” töltött évben?- Részletek még nem ismer­tek, de elmondhatom, hogy a be­ruházások segítése kiemelt fel­adata lesz a támogatási rendszer­nek. Fokozottan szorgalmazzuk a magyar gazdák felzárkóztatását, versenyképességének növelését az utolsó évben. A csatlakozás után, bár szűkül a mozgásterünk, természetesen nem szűnnek meg a nemzeti támogatási lehetősé­gek, csak épp az unió céljait nem keresztezhetik.- Egyszóval, jövőre még lehet cél a többet aztán már soha töb­bet...- Valahogy úgy. Finisbe érkez­tünk, jó lesz ügyelni, mert az utol­só körön sok múlhat, s a következő búzavetés termését várhatóan már az unió állampolgáraként aratják le a magyar agrártermelők, _______■ Ez a vadállat már baromfi! Struccpolitika helyett strucctenyésztés az Európai Unió kapujában „Uraim, nem dughatjuk fejünket a homokbal” - mondta a rang­idős kakas a gyulai farmon a kö­ré gyűlt hiveknek, akik egyetér­tőén bólintottak: „Igen, főnök. Itt nincs homok.” Ebben maradtak. Ifjabb Csenki János és Csenki Szabolcs farmtulajdonos ezt a je­lentős megállapítást elfogadta, de nem nagy örömmel. A fekete­földön ugyanis nem annyira tet­szetős a madarak híresen szép tollazata, mint homokos terepen. Ezzel szemben viszont jobbak a takarmánytermesztés adottsá­gai. Márpedig, ha az ennivalóról beszélünk, a magyar strucc ese­tében sokkal inkább helye van a háziállat-tartásban használatos takarmány megjelölésnek, mint a vadonban élőknél használható táplálék megnevezésnek. Ne­künk azonban ezek az ennivaló madarak egyszerűen: enni va­lók. Száraz, porhanyós hús, ko­leszterinmentes étek. Tőlünk nyugatabbra már jól tudják. Mint arról már korábban írtunk Agrárhíradónkban, az afrikai sza­vannák óriásmadara egy évtizede megjelent Európában, és hazánkba A struccfarmerek, a Csenki testvérek szinte elvesznek az óriásmadarak közt is betette - „lórúgással felérő” - lábát, s azóta egyre többen ismer­ték fel a vadállat házi tartásának gazdasági értékét. Békés megyé­ben, ha nem is az egyedüliek, de feltétlenül úttörők a gyulai Csenki fivérek, akik 1996-tól foglalkoznak strucctenyésztéssel, amelynek ha­zai gyakorlatát szakirodalom híján Pipipi! Csibék etetésen. A vadmadár háziállatként viselkedik gondozójával minden farmer a maga tapasztala­tával gazdagítja. Korábban a struccfarmmá fejlesztett tanya kö­rül termesztett lucernát tekintették a takarmányozás legfontosabb ele­mének, most pedig már saját ötlet alapján helyben készített siló, kon­zervipari melléktermék színesíti a struccétlapot. A kevés híján százas létszám­mal működő telepen mind a kelte­tés, mind a tudatos tenyésztés - mondhatni — napi gyakorlat, s az állatok értékesítése, tojásaik forgal­mazása sem számít már szenzáció­nak. Mint a fiatal farmerek - civil­ben órás-ékszerész szakemberek - elmondták, az utóbbi időben nemcsak a hazai érdeklődés, ha­nem külföldi, elsősorban romániai vevők jelentkezése is mutatja, mennyire elfogadottá kezd válni ez a nemrég még hóbortnak ítélt tevé­kenység. Romániába csak egyetlen helyre, egy állatkertbe vittek dísz­madárnak a gyulai struccukból, a többi állat mind tenyésztésre „exportálódon” az uniós tagságra kacsintgató szomszédunkhoz. Üz­letet sejtenek a mázsásra növő baromfikban... Ha a kedves olvasó hiányolná az előbbi mondat végén az idézőjelet, megnyugtathatjuk, nem felejtettük le. A magyar agrárirányítás már nemcsak felismerte, hanem elis­merte a struccot! A 20/2002. szá­mú rendeletben haszonállatként tartják számon és a baromfifélék között szerepel, mint háziállat - legfeljebb a baromfitenyésztés tá­mogatásait még nem terjesztik ki e fajra. Egyszóval, ez a vadállat már nem vadállat. Most már csak a feldolgozóipar­nak kellene ezt tudomásul vennie. Két évvel ezelőtti riportunkban szó esett a hajdúsági struccvágó- hídról, melyben már a húskészít­ményeken is gondolkoztak, ám - mint most a fiatal vállalkozók el­mondták — mire az összes hivatali procedúrán túl voltak, lejárt a struccfasírt szavatossági ideje. Nemrégiben a Szeged közelében fekvő Bordányban rendeztek fesz­tivált struccételekkel körítve, s le­rakták a speciális vágóhíd alapkö­vét is. A Csenki fivérektől tudjuk, az alapkőre egyelőre nem épül az üzem. Jó hír viszont, hogy egy má­sik helyen egy már meglévő vágó­híd átalakításába fogtak, amely jö­vő évre megkezdi működését. Lesz értelme az árutermelésnek, a hazai állomány növelésének. Az Európai Unió országaiban nagy a kereslet a strucchús iránt, a bevi­telt most sem korlátozza semmi. Dr. Balogh Sándortól, a „szakmában” elismert állatorvos­tól tudjuk, Magyarországon mint­egy húszezer struccot tartanak, a tenyésztők száma meghaladja a két és fél százat. A doktor titulusa: a Strucc Terméktanács elnöke. Előttünk a jövő: tanács már van, termék is lesz maholnap. Veszélyeztet a mezei pocok Hogyan irtsuk szakszerűen? Megyénkben is, mint országszer­te, veszélyes mértékben felszapo­rodott az idén a mezei pocok. Egyedszáma számos élőhelyén többszöröse annak a szintnek, mely érzékeny károkat okozhat áttelelő kultúráinkban. ' Veszélyeztetve vannak az éve­lő pillangósok, az őszi gabonák, a repce. Megrághatják - körül­rágják - a fiatal fák törzsét, ha nagyobb mennyiségű hó borítja tartósan a területet. A mezei po­cok tehát a hó alatt is károsít. A népesség még jelenleg is mozgásban van az egyes élőhe­lyek között. Az évelő pillangó­sokban egyedszámuk viszonylag állandó, azonban őszi kalászo­sokban és repcében például drasztikusan nőhet a számuk. Védekezés hiányában tavaszig súlyos károk következhetnek be (a lucerna kipusztulhat, foltok­ban kipusztítják a kalászosokat stb.) , Ajánlatos az áttelelő kultúrák és egyéb területek - árokpartok, töltések - fertőzöttségét folya­matosan nyomon követni. Egy­szeri bejárás nem elégséges, mert a vándorlás miatt akár ugrássze­rűen nőhet a fertőzés. Betelepe­dés az erősen túlnépesedett ruderáliák felől várható - először a szegélyzónába, később a tábla belsejébe is. Napraforgó és rész­ben kukorica után eleve számol­ni kell a tábla belsejében levő fer- tőzöttséggel. A bejárás alkalmá­val lehetőleg számszerűen is mérjük fel a fertőzöttséget. (En­nek a védekezés kivitelezésénél van jelentősége). Ahol lehetséges és indokolt (kultúrától függően, 4-10 db/100 négyzetméter, lakott járat felett), irtsák ki a károsftót a ké­sőbbi károkozást megelőzendő. Védekezésre a Redentin 75 al­kalmazható lehetőleg olyan dó­zisban, hogy egy-egy egyedre 8- 10 gramm Redentin jusson. A konkrét dózis az előzetes felmé­rés alapján kiszámítható. A ké­szítmény nem azonnal hat, ha­nem többszöri fogyasztás után következik be a mortalitás. A ha­tóanyag vadakra is veszélyes le­het szakszerűtlen kijuttatás ese­tén. (Erre utal a közelmúltban észlelt őzpusztulás isi) A készítményre vonatkozó előírások:- Használatának szándékát a tervezett kivitelezés előtt legalább 48 órával be kell jelenteni az ille­tékes növény- és talajvédelmi szolgálat körzeti felügyelőjének és az illetékes vadásztársaságnak (a felügyelet kontrollálni tudja, hogy egyszerre ne túl nagy terüle­ten történjen védekezés, a va­dásztársaság pedig szükség ese­tén elterelő etetést alkalmazhat).- A kijuttatás csík- és csomó­mentesen, egyenletesen történ­jen, csak a létszámra számított dózisban, gócos fertőzés esetén csak a gócokra, ne az egész terü­letre kijuttatva, Ne akarjunk a gócokra a szá­mított dózisnál „biztonság oká­ért” többet kijuttatni, mert a fe­lesleg - amit a pocok már nem tud megenni, mert elpusztult - hetekig a területen maradhat és a vadak elfogyaszthatják. Hangsú­lyozom, hogy mentes területekre ne szórjunk a készítményből, mert a mezei pocok mozgáskör­zete viszonylag szűk, a Redentin ott marad és rossz esetben káro­kat okozhat. Szegélykezelés ese­tén nem baj, ha a csatlakozó, ál­talában erősen fertőzött árok­partra is jut a készítményből, persze szigorúan a felsoroltak be­tartása mellett. TAT** jómir BÉKÉS MIQYII NÖVÉNY- Ét TALAJVÉDILMI SZOLGÁLAT Fogjál magadnak! Adatok halászatról, horgászatról, halakról Karácsony havába lépvén egyre többször kerül szóba a nálunk szokásos ünnepi étek, a hal, amely különösen nagy jelentő­séggel bír az ilyen „vizes” megyé­ben, mint Békés, amelyik nyolca­dik a halgazdálkodásra alkalmas vizek nagysága szerint felállított országos ranglistán. (Megjegy­zendő, hogy ebben a sorrendben a Balaton nem szerepel, ezért például Somogy csak a kilence­dik, Veszprém meg az utolsó.) A megye 4320 hektárnyi hasznosít­ható vízfelületéből a legkisebb egység alig nagyobb fél hektárnál (0,6), a legnagyobb több mint másfél ezer (1639) hektárt tesz ki, s mindezek összesen 176 he­lyen fekszenek. Tavakban, fo­lyókban, holtágakban, bánya­gödrökben nevelkedik szűkebb hazánkban az asztalra szánt (két­szeresen is igaz a szó) fogás. A megyei halászati főfelügyelő, Makaronné Demeter Edit tájé­koztatása alapján tudjuk, hogy a legutolsó, 2001. évi összesítés szerint a megyében az elmúlt év­ben 381 ezer 394 kilogramm ha­lat fogtak, s ebből csupán 800 volt a továbbnevelésre visszaen­gedett mennyiség. Amikor az áruház, a halas bolt akváriumai­ban tátogó potykákat mustrálja az ember, vagy a hűtőpulton a fa­gyasztott, tisztított halakat, hal­készítményeket válogatja, magá­tól értetődőnek tartja, hogy ami ilyen áruféleség, az halászati ter­mék. Noha ez így is van, igen­csak meglepő felfedezésre jut az érdeklődő a statisztikát látva: Bé­kés megye vizeiből nem a halá­szok, hanem a horgászok „ter­melték ki” a több halat. Amíg a hálós profik és kisszerszámos kollégáik az elmúlt évben 168 147 kilónyi pikkelyest zsákmányol­tak, addig a vízpartok - a versbé­li vadásznál még hosszabb méla lesben ülő - megszállottjai 210 447 kilóval segítettek a vizek túl- népesedési problémáinak megol­dásában. Csak a harcsa és az egyéb halak esetében engedték át az elsőséget a halászoknak, akik 3706 kiló harcsát mérlegel­tek a horgászok 3275 kilójával szemben, az egyéb halak kategó­riájában - értsd: keszegfélék és más, kevésbé nemes fajok - 130 ezer 496 kilós fogás jelentette az első helyet, szemben a pecások 94 ezer 85 kilójával. Revánsot viszont a pontyfo­gásban vettek horgászék (akik a nyilvántartás szerint ebben az időszakban 9800-an voltak), mi­vel 73 ezer 634 kiló szerepelt a le­adott fogási naplók összesítőjé­ben. A halászat rubrikában ugyanebben az időszakban csak 11 ezer 727 kilogramm. _______§ Bék és megyéi agrárhíradó Irta és szerkesztette: Majsai Éva ÉS IGRICZI ZSIGMOND. Telefon/fax: (66) 321-978, (30) 9041-556 E-mail: szerk.bekes@axels.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom