Békés Megyei Hírlap, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-05 / 283. szám

KULTÚRA 2002. DECEMBER 5., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL Százötven év a hátuk mögött A Madách iskola épülete harminc kiló cukorból! A békéscsabai Madách Utcai Általános Iskola az elmúlt év­ben nagyszabású ünnepség- sorozattal ünnepelte fennál­lásának 150. évfordulóját. Gellén Katalinnal, az iskola igazgatónőjével a jubileum­ról és a tervekről beszélget­tünk. Békéscsaba Az épület szerkezetében semmi sem emlékeztet a múltra. Már csak régi iratokban bukkanunk a Szántó Kovács János utcai egytantermes épület nyomára, ünnepségeken mesélnek arról, hogyan alakították ki tíz évvel ké­sőbb, 1862-ben a második, majd a harmadik helyiséget. Az osztat­lan osztály is emlékké fakult, sőt ma már az is elképzelhetetlen, hogy hetven-nyolcvan gyermek tanuljon egyetlen oktató keze alatt.- Az egyik iskolai ünnepségen a gyermekek elevenítették fel az iskola történetét - meséli Gellén Katalin. - A tanulók egyébként is sokat segítettek, számos bizonyít­ványt, füzetet kutattak fel otthon, a padláson. Még a szüleiké, nagy- szüleiké voltak. Az egykori és Az iskola jövőre Madách-napokat rendez - tudtuk meg Gellén Katalintól D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET mostani tanárok szintén sokat dolgoztak, újságokat lapoztak át, hogy minden információt felku­tassanak az iskola történetéről.- Az egyik visszaemlékezésen több egykori tanuló jelent meg.- Sokan már nem is Békéscsa­bán laknak, mégis elfogadták a meghívásunkat. A diákok behív­hatták a felnőtteket az osztályba, akik szívesen meséltek az itt töl­tött esztendőkről.- Az évfordulóra kiadott könyvből kiderül, a Madáchban nagy hangsúlyt fektetnek a sport­ra, a közösségi életre.- Az ünnepségre tekintettel sportnapot szerveztünk. Miköz­ben a gyerekek mozogtak, a szü­lőknek főzőversenyt hirdettünk. Bár nem a megmérettetés volt a legfontosabb, az elkészült étele­ket mesterszakács zsűrizte. A szülők egyébként is szívesen részt vettek a programokban. Az egyik anyuka hat nap és hét éj­szaka sütötte azt a hatalmas „tájképtortát”, ami az iskola épü­letét és a mögötte magasodó templomtornyot ábrázolja. Még az ablakok száma is egyezett! Harminc kiló cukorból és tíz kiló dióból készült a csemege!- Hogyan tovább? Bővítik az épületet?- Szeretnénk, de pénz kérdé­se. Jó lenne, ha az alsó és felső ta­gozatosok egy helyen tanulhatná­nak. FEKETE G. KATA Irodalmi hagyományainkkal ismerkedtek Hagyományteremtő szándékkal indította útjára az orosházi ön- kormányzat és a helyi Szántó Kovács János Területi Múzeum iro­dalmi rendezvényét, aminek a Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola ad otthont. A december 3-ai találkozón a megye irodalmi hagyományaival ismerkedhettek az érdeklődők. zó személyisége, Czine Mihály munkásságát vázolta. Elek Tibor irodalomtörténész a megye mai irodalmi életéről szólt. Koszorús Oszkár helytörténész régi isme­retlen orosházi irodalmárokról tartott előadást. Dr. Hévízi Sándor irodalomtörténész a Darvas Jó­zsefnek ajánlott könyvek dediká- ciója kapcsán felmerült gondola­tait osztotta meg az irodalmi dél- után közönségével. k.e. Cigányprímás kontra Big Brother Az operett műfaja tovább él, mint a valóságshow-k Holnap este ismét a klasszikus elegancia: a nagyestélyi és a szmoking kap főszerepet a Jó­kai színház színpadán, a Cigányprímás című operett bemutatóján. Hídvégi Miklós rendező­vel a darabról és a közönség operett iránti ér­deklődéséről beszélgettünk. Békéscsaba- Konter László, a színház igazgatója egyszer tréfásan azt mondta: a Jókai színház lassan ki­meríti a cigányságról szóló darabok készletét.- A Cigányszerelem és a tavalyi Cigánybáró után a Cigányprímás a harmadik olyan operett, amelynek a címében is szerepel ez a szó, igaz, több ilyet én sem tudok sorolni. Ettől függetle­nül tény, hogy a magyar zenéhez szorosan hoz­zátartozik a cigányzene. A Cigányprímás Kál­mán Imre ritkán játszott művei közé tartozik, rá­adásul némi átdolgozásra is szorult, a mai kor íz­lésének megfelelően kellett frissíteni. A prózát színesebbé és pörgősebbé tettük, néhány zenei betétet pedig kicseréltünk Kálmán Imre más mű­veiből.- Alig találunk csabai színészeket a szerep- osztásban. Mi ennek az oka?- A Jókai színház színészei jelenleg más da­rabokban próbálnak, de a Cigányprímást még így is kettes-hármas szereposztásban játsszuk. A Jókai színház immár hetedik éve áll velünk, a Művész-Ház Kft.-vel - szinte baráti - kapcsolat­ban. A mi társulatunk az operett műfajában or­szágos hírű művészekkel dolgozik, a mostani előadásban is fellép Szóka Júlia, Teremi Trixi, Csere László, Jankovits József és Bozsó József. Az együttműködésünk a Marica grófnővel kez­dődött, majd a Csárdáskirálynő, a Cirkuszher­cegnő, a Cigányszerelem, a Magyar menyegző, a Cigánybáró, most pedig a Cigányprímás követ­kezett. A békéscsabai előadások után most is két és fél hónapos németországi turnéra indulunk a darabbal, majd nyáron Gyulán is bemutatjuk.- Számíthatunk olyan különlegességre, mint néhány éve a Magyar menyegzőben, amikor bog­rácsban főztek a színpadon?- Mindig törekszünk arra, hogy valami újat találjunk ki. Most Déki Lakatos Sándor és ci­gányzenekara a meglepetés. Bátran kijelenthe­tem, világhírű zenekarról van szó, hiszen csak az elmúlt hetekben Japánban, Egyiptomban és Svájcban jártak. Az eltűnőben lévő éttermi mu­zsikálást képviselik, a budapesti Mátyás Pincé­ben játszanak.- Az operett haláláról már régóta beszélnek. Rontott-e a helyzeten a valóságshow-k megjelené­se?- Bízom abban, hogy a Big Brother és társai után is maradtak jóérzésű emberek, én minden­esetre kikapcsoltam otthon a tévémből a két or­szágos kereskedelmi csatornát. Aki szereti az operettet, a klasszikus mesét és a szép zenét, biztosan jól fogja magát érezni a színházban. Felvételünkön Sári és Kadó (Teremi Trixi és Kokas László) D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Rácz Paliról, a legendás prímásról és a fiáról, La­ciról mesélünk, akinek kezdetben nem ismeri el a tehetségét az apja. Az operett hanyatlásáról pe­dig már száz éve tart a vita, de szerintem még jó pár évtizedig tartani is fog. ________CSICSELY ZOLTÁN ne k, eszmecserére sarkallnak. Szabó Ferenc nyugalmazott me­gyei múzeumigazgató Móricz Zsigmond Békés megyei kapcso­latait vázolta. Dr. Végh Károly iro­dalomtörténész a XX. századi ma­gyar irodalomtörténet meghatáro­Orosháza Megnyitóbeszédében Blahó Já­nos, a házigazda gimnázium igaz­gatója hangsúlyozta: minél több hasonló találkozóra lenne szük­ség, ahol gondolatokat ébreszte-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom