Békés Megyei Hírlap, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-04 / 282. szám

10. OLDAL - 2002. DECEMBER 4., SZERDA Ú J S Z A L 0 N T A BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Röviden cím, ELÉRHETŐSÉG, a pol­gármesteri hivatal címe: 5727 Ujszalonta, Béke utca 35. szám. Telefon: 66/279-060, illetve 66/279-057. Polgármester: Ke­néz Péter, alpolgármester: Dobi Ferenc. Félfogadás: hétköznap­okon hétfőtől csütörtökig 7.30 és 15.30 között, pénteken 7.30- 12.00 óráig. EGYEDÜLIKÉNT. A települé­sen egyedüli cég a mezőgazda- sági termeléssel és szolgáltatás­sal foglalkozó dombegyházi székhelyű Agro-Ferr Mezőgaz­dasági Termelő és Szolgáltató Kft. (Dombegyház, Nyéki-ma­jor). Az agráriumban érdekelt társaság a község külterület­ének közel felén, azaz 1000- 1100 hektáron gazdálkodik. A termőterület egy részét megvá­sárolták, jelentősebb részét bérleményként művelik, több helybeli családnak is - szezo­nális - munkalehetőséget biz­tosítva. FÍLIA. Az újszalontai reformá­tus gyülekezet a Sarkadi Belvá­rosi Református Egyházközség fíliája. A település templomát javarészt egyházi adományok­ból, önkormányzati hozzájáru­lással, illetve a hívek támogatá­sával még 1992-ben kezdték el építeni. A 2000. november 4-én felszentelt templomban Kalmár János lelkipásztor minden hó­nap első vasárnapján, illetve ünnepnapokon tart istentiszte­letet, hirdet igét. A gyülekezet „mindenese” Kenéz Lajosné. Az egyházfenntartási hozzájá­rulást az újszalontai családok jelentős része fizeti, ennél lé­nyegesen kevesebb a vallásukat gyakorlók száma. KÖTEGYÁNBA. A településen 1977. szeptember 1-je óta nincs önálló tanintézmény. Az újsza­lontai gyermekeket mindennap iskolabusz szállítja Kötegyánba óvodába, illetve iskolába. A falu­ban jelenleg 5 óvodás korú, 13 általános iskolás gyermeket tar­tanak számon. Emellett két kö­zépiskolás diák, illetve egy főis­kolai hallgató él a megye legki­sebb falujában. Az oldalt szerkesztette: Both Imre. Fotó: Kovács Erzsébet Behatárolt lehetőségek, reális tervek A ,.legnagyobb falat’’ az Újszalonta-Mezőgyán összekötő út Esőáztatta réti héja gubbaszt az Újszalontát Méhkerékkel összekötő út melletti fa hegyé­ben. A rozsdavörös, csöpögős avarból han­gos surrogással kövér fácántyúkok emelked­nek a levegőbe, s a volán mögött ülőnek las­sítania kell, nehogy puska nélkül terítékre kerüljenek a tömött húsú, nehézkes szár­nyasok. Bár öreg délelőtt járja, a lucskos, tél eleji szürkület még mindig béklyóba veri a fényt, s nyoma sincs a Nap korongjának. Kenéz Péter A hivatal kellemes melegében az őszi mélabú egykettőre tovaszáll, csak az ablakpárkányon kopogó esőcseppek egyhangú zenéje tu­datja, hogy a jó időre egyelőre várni kell. A falu társadalmi megbízatású - októberben újraválasztott - polgármestere, Kenéz Péter örömmel újságolja, hogy ami leg­utóbbi beszélgetésünkkor még NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTEL 2001 Nemzetiséghez tartozók összesen: 4 VALLÁSI MEGOSZLÁS, 2001 Más vallású: 5 Nem tartozik egyházhoz: 25 Nem válaszolt vagy ismeretlen. 22 ■f csak távoli reménynek tűnt, az mára élő valósággá vált. Mintha gondolatainkban olvasott volna, hiszen magunk is azzal indítunk, hogy tartotta szavát a Békés Me­gyei Állami Közútkezelő Kht. ve­zetője, s igaz „csak” szórással, de megújult a Méhkerékét Újsza- lontával összekötő út.- A Démász Rt. is teljesítette ígérvényét, s így mára - a lakos­ság nagy örömére - a közterületi közvilágítás korszerűsítése is megtörtént. Energiatakarékos és nagyobb teljesítményű világító- testek ontják a fényt a sötét téli estéken - tudatja a polgármester. S amint Kenéz Péter szavaiból kiderül, az elkövetkezendő négy esztendőre sincs híja terveknek. A kistérségi szociális felzárkózta­tó program keretében az Egész­ségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (EüSzCsM) támo­gatásával 2003. július 1-jétől sze­retnék létrehozni, működtetni a falugondnoki szolgálatot. Az idő­sek, illetve rászorulók érdekében létrehozandó falugondnoki állás elindításához - 600 ezer forint saját erő biztosítása mellett - a tárca 5 millió 400 ezer forintot biztosít, s ebből egy kisbuszt, il­letve a falugondnoknak otthont adó irodahelyi­séget alakítanak ki a településen. A mű­ködtetésre a miniszté­rium a továbbiakban éves szinten 2 millió forintot biztosít. A'település vezeté­se a községet a gáz- közművagyon ellenté­telezéseként megillető összeg maximalizálá­sára törekszik a tár­gyalások során - je­gyezhetünk újabb el­végzendő feladatot. Kenéz Péter joggal em­líti „a legnagyobb fa­latként” a hat kilomé­ter hosszúságú Újsza- lonta—Mezőgyán ösz- szekötő út megépíté­sét. S ez ügyben ked­vező fordulatról is hírt ad, hiszen a gesztor település, Mezőgyán első embere, Szabó István Med- gyessy Péter miniszterelnök ka­binet-titkárságát is megkereste már írásban, jelezve, hogy: „a két település lakosságának sok évtizedes igénye klasszikus tér­ségfejlesztési célként kezelendő, hiszen az Északkelet Békés me­gyei, 304. számú statisztikai kis­térség két település együttesét kötné össze. Konkrétan Mező­községekkel, illetve Sarkad város­sal.” A Miniszterelnöki Kabinet személyes kapcsolatok titkárságá­ról postázott, dr. Tímár Ferenc fő­tanácsos által jegyzett válaszlevél­ből kiderül: „Levelét további szí­ves felhasználásra átadtam a Gaz­dasági és Közlekedési Minisztéri­umnak”. Az idei saját erőt az önkor­mányzati tulajdonú ingatlanban székelő vendéglátó-ipari egység vizesblokk kialakításának mun­kálatai emésztik fel. A települé­sen - a hulladékgazdálkodásról szóló törvény értelmében - jövő évtől szervezett keretek között gyűjtik össze, szállítják el a lakos­sági szilárd hulladékot. Minden bizonnyal a Tappe Kft. látja el a Névjegy Született: 1939. augusztus 22-én, Újszalontán Tanulmányai: 1975-ben a békéscsabai közgazdasági technikumban érettségi­zett; 1967-ben mérlegképes könyvelői szakképesítést szerzett Munkahelyei: 1959-62 Újszalontai Álla­mi Gazdaság; 1962-töl a helyi Béke té- esz adminisztrátora, pénztárosa, 1967- 1973 ugyanott főkönyvelő. 1973-75 a geszti téesz főkönyvelője; 1975-1999 a gyulai Fa és Fém Bútoripari Szövetke­zet számviteli és pénzügyi osztályának vezetője; 1998 óta polgármester, 2002- ben újfent megválasztották Családi állapota: nős, felesége Szabó Julianna, a Gyulai Szabók Rt. számvite­li és pénzügyi osztályának éléről vonult nyugdíjba. Három gyermek édesapja Hobbija: mezőgazdasági munkák kötelező közszolgáltatási teendő­ket. A volt iskolaépületben kiala­kított múzeum, illetve könyvtár továbbfejlesztése is az elkövetke­ző négy esztendő feladata. A könyvtár berkein belül telekuny- hót szeretnének kialakítani, ser­kentve ezzel is a fiatalokat a szá­mítógép használatára. — Természetesen a mára ha­gyományossá vált közterület-épí­tő, ,-szépítő tevékenységet sem kí­vánjuk elhanyagolni, s a játszótér A LÉLEKSZÁM ALAKULÁSA gyán, Zsadány, Geszt, Biharugra, Körösnagyharsány településeket Újszalonta, Méhkerék, Kötegyán bővítése, felújítása is megoldásra vár - zárja gondolatait Kenéz Pé­ter. A képviselő-testület tagjai N Balogh János, 41 éves, képviselő (független) Iskolai végzettség: autószerelő szak­munkás. Foglalkozás: rok­kantnyugdíjas Dobi Ferenc, 59 éves, társadalmi megbíza­tású alpolgármester (független) Iskolai végzettség: 8 általános Foglalkozás: nyug­díjas, őstermelő Diószegi István, 35 éves, képviselő (független) Iskolai végzettség: esztergályos szak­munkás Foglalkozás: trakto­ros ifjú Kenéz István, 31 éves, képviselő (független) Iskolai végzettség: autószerelő szak­munkás Foglalkozás: gépko­csivezető Kenéz Péter, 63 éves, polgármester (független) Iskolai végzettség: közgazdasági tech­nikumi érettségi Foglalkozás: nyugdí­jas Kiss Zoltán, 53 éves, képviselő (SZDSZ) Iskolai végzettség: gimnáziumi érettségi Foglalkozás: személy- és vagyonőr A község, amelyik visszatért A kis Trianon palotában ha­tárt rajzoló, a világ dolgait tollvonással igazgató „urak” fittyet sem hánytak a föld­rajztudós magyar miniszter- elnök, gróf Teleki Pál „vörös térképére”. E tény itt, a béke­diktátum szülte határ mentén valamennyi család sorsát örökre megpecsételte. A máig visszavonhatatlan döntés itt emberi, egyéni sorsokban, tragédiákban öltött testet. S a szervesen egységes geográfiai térségből erővel kiszakított mik- rorégióban is különös története, sorsa van Újszalontának. A település története ugyanis elválaszthatatlan az Erdély ré­vén Romániához csatolt Nagy­szalontáétól, mivel 1920-ig an­nak részét képezte, közigazgatá­silag Arany János városának kül­területe volt. Még korábbra te­kintve, egészen a XVI. század végéig az erdélyi fejedelmek fennhatósága alatt élt a telepü­lés, majd a hajdúk kezére került, akik a török invázió közeledtére elpusztították, és csak a XVII. század végén indult el újranépe- sedése. Maradva az elmúlt évszázad történelmi viharainál, bár furcsa, minden bizonnyal érthető, hogy az első világháborút lezáró béke­diktátum, mint Nagyszalontához tartozó területet, Romániához csatolta Újszalontát is. Ezen álla­pot csak két évvel később válto­zott meg, hiszen az 1922-ben végrehajtott kisebb határrevízió nyomán Újszalonta visszatért az anyaországhoz. A maroknyi faluval később sem bánt kesztyűs kézzel a törté­nelem. A második világháborút követően önállóságát megszün­tették, s a szomszédos Kötegyán- hoz csatolták. Önállóságát csak évtizedekkel később, 1990-ben nyerte el újra. Mindezek ellenére Trianon okozta a legnagyobb veszteséget az itt élőknek. Több idősebb em­bertől hallottam, hogy valame­lyik, de általában az anyai ágon lévő nagyszülei „odaát marad­tak”. Ugyanis, mivel Nagyszalon­ta tanyás külterülete volt - a pa­raszti társadalom ősi törvényei szerint - általában a fiúk marad­tak a föld mellett, s az „ősben”. Trianon tette zsáktelepüléssé a Isten házának tornyában ma a nagyszalon­tai anyaegyház által hajdanán adományo­zott harang zendül meg hajdanán mintatanyákkal ékesí­tett, jó módú középparasztok ál­tal lakott települést, s a fiatalok elvándorlását, ezáltal a falu elöre­gedését tovább gyorsította a köz­ség önállóságának megszünteté­se. A történelmi igazságtétel pa­rányi részeként e nehéz örökség felszámolását jelentené a hetven esztendeje hőn áhított Mező- gyán-Űjszalonta összekötő út megépítése is. Üdvözlőfa köszönti a betérőt Muzeális értékű helytörténeti gyűjtemény a faluban Szelekovszky László, az Új­szalonta Községért Közalapít­vány kuratóriumi elnökének jóvoltából míves fafaragások gyönyörködtetik a megye leg­kisebb falujába érkezőt. Már a helységnévtábla szomszédsá­gában Údvözlőfa köszönti a lá­togatót. Emellett az Újszülöttek parkjában Életfa ad hírt az érkező életek örömteli tényéről, s az államalapí­tás ezredik évfordulóján a millen­niumi emlékparkban is a Szelekovszky László keze munká­ját dicsérő kopjafát avattak Újsza­lontán. Az új temető bejáratánál ékeskedő kaput szintén a közala­pítvány kuratóriumi elnöke farag­ta, s jelenleg a volt iskolaépület­ben kialakított múzeum és könyv- A kákó, mángorló, favilla, billogozó, viharlámpa, kovácsbak, birkanyíró olló ma már csak tár kapubejáratán dolgozik a me- emlékei egy - az idő megállíthatatlanul pergő homokóráján - tovatűnt korszaknak... cénás mester. S a messzi földről érkezőnek, éppúgy mint a környékbelieknek, nyugodt szívvel ajánljuk a volt is­kolaépület nagytermében kialakí­tott muzeális értékű, helytörténeti gyűjteményt. A kiállított tárgyak javarészt Kenéz Péterné fáradha­tatlan gyűjtőmunkájának köszön­hetően gazdagítják a kollekciót. A kíváncsi szemlélő időutazást tehet nagyszüleink, dédszüleink korá­ba, s a hagyományos paraszti kul­túra sajátságos használati tárgyai, eszközei, háztartási kellékei kel­nek életre a szemünk előtt. Az 1900-as évek legelején készített, s viselt ünneplő ruhától a babake­lengyéig, a kenyérdagasztó teknő- ig, szakajtó kosárig, vajköpülő dé­zsáig, szenes vasalóig, gyalogrok­kához dukáló esörgős orsóig min­den elénk tárul. A szövésnél hasz­nálatos nyüst és borda mellett megfér az imádságos könyv. A bélyegek szerelmese... — Sine ira et studio, azaz: Ha­rag és részrehajlás nélkül, pártatlanul, tárgyilagosan - fogalmazza meg lakonikus tömörséggel a Publius Cornelius Tacitus történetíró­tól származó, s a közigazga­tás atyjaként emlegetett Max Webber által is „kölcsönzött” mondattal szakmai krédóját dr. Berke Imre, Újszalonta jegyzője. Mezőgyán s Újszalonta jegyzőjéről kevesen tudják, hogy civilben szen­vedélyes bélyeggyűjtő; mi több, 1997 óta a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége Békés megyei küldöttgyűlésének elnöke. — Bár Békéscsabán születtem, általános iskolába már Sarkadra jártam. Ötödik osztályos korom­ban „fertőződtem meg” a bélyeg­gyűjtéssel, s azóta sem bírok sza­badulni ezen szenvedélyemtől - mondja, majd beavat: mára mi­ként gyarapodott több tízezresre bélyeggyűjteménye.- Angliában 1840-ben adták ki az első bélyeget, s az Osztrák- Magyar Monarchia területén tíz évvel később jelent meg a bélyeg. Ebből a korból is akad a gyűjte­ményemben, s a közlekedési esz­közök fejlődését feldolgozó te­matikus kollekció mellett törté­nelmi jellegű, de az illeték- és ok­mánybélyegek fejlődését tükröző gyűjteményem is van. Emellett „díjjegyeseket” is gyűjtök — tu­datja, hogy középiskolai magyar szakos, közoktatási és minőség- biztosítási szakértői kompetenci­ákkal is felvértezett felesége, el­sős egyetemista Nikoletta lánya, illetve elsős gimnazista Viktor fia mára kénytelen volt tudomásul venni hobbiját.- Kikapcsol, gyönyörködtet a bélyeggyűjtés, s szerteágazó isme­retanyaggal vértez fel mindeköz­ben - teszi hozzá indoklásként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom