Békés Megyei Hírlap, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-24 / 299. szám
K A R Á C SONY 2002 Karácsonyi csillagszórók Márai Sándor naplófolyamának följegyzéseiből (Részlet egy Emberöltőt fog át a naplók hatalmas íve. Egy világhírű író övezi velük az Egy polgár vallomásai című művében foglaltakat. A polgár eleve úgy születik hogy körülményei polgáriak. A polgár él. Éli az életet. Netán meg is hal... Végletesen magánügyként. Szemérmes tartomány övezi, takarja a mozzanatot. A polgári szocializáció nem egy kérdőjeles életvitelt alapoz meg. A polgári lét kijelentő mód. A fenyőillatú, csillagszórós karácsony a polgári család legszebb ünnepe. A Kisjézus megjelenése a szeretet eljövetele. Ám ebben ott van már a folytatás, a megfeszítés, a halál. Az elmúlás mindig is szinte mindenütt jelen van az életműben, viszont, ahol egyáltalán néven neveztetik, többnyire zárójelbe kerül. Nemigen hozható összhangba eme gondolkodásmód rendszerével. A háborús tömeghalál is ott van a napló hátterében freskószerű- en. Szemlélhetjük, különösebb okulás nélkül. Decemberi bejegyzés az 1944-es naplóból: „Karácsony előtti napok Pesten. A riadókkal már senki sem törődik; „nagyriadó” alatt az emberek nyugodtan járnak dolguk után az utcán. Mi a dolguk még?... Igazolványok, mentesítések után szaladgálnak. Híre jár, hogy valahol kapni gombát, káposztát, karalábéleveleket. Ilyesmi után járnak”. Kicsit ezalatt a hazai „kínálat” alatt lehet az, amivel a „sorstalan” gyerek Kertész Imre Auschwitzban találkozhat ugyanebben az időben. A Gályanaplóban említi a különös esetet, amikor hajdani halálmenetük a szentendrei hév vonalában megpihen, a szerelvényen ekkor gyakorta utazó Márai a halálmenet látványát megörökíti bejegyzésében. Kertész a naplókat olvasva évtizedek után „ismer magára”, azaz siralmas halálmenetükre, amikor ő 14, Márai pedig 44 éves volt. Napló, Budapest, 1944 karácsonya előtt: „Egy kiló kenyér feketén tíz-huszonöt pengő. Mit mutat ez a „karácsonyi vásár” a pesti kirakatokban? Az üvegkereskedések árulnak még valamilyen üvegholmit; s mütyürke üzletek apró faragásokat, horgolásokat; drogériákban, fűszerüzletekben már nem kapni semmit. Néhány napja az almát, gyümölcsöt is „zárolták”. Karácsonyra egy szem alma, dió nincsen Pesten. A vendéglőben egy tál makarónit kapok, mert a tulajdonos híve az irodalomnak... Az utcán néhol lótetemek, csomagolópapírral letakart emberi hullák...” A Szentendre felé ingázó kisvasút egyre veszélyesebb. Állandó célpont, repülőgépek vadásznak rá, gépágyúk dörögnek közelében. A leányfalui szenteste - Márai ez idő szerinti gyakori tartózkodási és menedékhelyén is - feketén-fehéren fotografiku- san kemény. És persze dokumentatív. Szentendréig még jár a HÉV. Napló, Leányfalu: „Karácsony előtti délután. Az a bizonyos karácsony ez, melyről az angol rádió beszélője mint „a magyar történelem legtragikusabb karácsonyáról” emlékezett meg a délutáni híradásban. Igaza volt, csakugyan az. v Mi itt a fronton éljük meg a karácsonyt, valamilyen valószínűtlen, álomszerű helyzetben. Szemben Vác, ott az oroszok; nem tudni semmi bizonyosat, milyen ott az élet - de áthallani a Dunán a váci harangszót. Fót felől nagy csata robaja; második napja dühöng a viadal. Karácsony. Telihold, fagyos, tiszta táj. Estefelé a helybeli kis templomba megyek. A templom körül német muníciós ládák, teherkocsik, fegyveres őrök... A kis templom üres. Az ég, mint Pascal ege, szikrázó és ijesztően hallgatag. Néha felvillan egy piros, sárga rakéta, különös karácsony esti csillagszórók... Kilenc felé kialszik a villany. Aztán égzengető támadás a túlsó parton, pergőtűz nehéz ütegekkel. Éjfélig tart ez a vad karácsonyesti kórus... Bizonyos, hogy sok meglepő, aljas és nagyszerű történhet még velem; de bizonyos az is, hogy már nem tudok egész lélekkel meglepődni...” Dehogynem. Utolsó naplóbéli bejegyzése 45 évvel későbbről, 1989 januárjából való. A kötet a négy előző évet fogja át. Közeledik a vég, az élet befejezése. Feleségével él az USA nyugati partvidékén. A betegségek gyötrő évtizedei után most a kézzelfogható halálközelség démonai jelennek meg a Downtown utcáin is olykor felbukkanó, félvakon támolygó író följegyzéseiben. Drámaian válik egyre feszesebbé a húsába vágó hurok. Korábban azt írta, két igazi nagy ellenség van: az oroszok, meg az öregség. Most ez utóbbi megélésének, a végső legyőze- tésnek az ide jött el. Az 1984-es karácsony a Napló 76-83 közötti kötetének müncheni megjelenése jegyében zajlik. Ebben lapozgat. Még a felesége vele van, de szilveszterre már ájulásos rosszullét fogja el. A következő év karácsonyestéjét a kórházban tölti. nagyobb írásból) „Hatvankét esztendő alatt ez az első karácsonyeste, amit nem élünk meg együtt... Nem lát, nem ismer meg, fogom a kezét, egy órán át ülök így az ágy mellett. Soha nem hittem, hogy megélem ezt az estét.” 1986 november végi bejegyzés: „Lola halálát közvetlenül megelőző és követő időben, az elmúlt tizennégy hónapban számomra megüresedett az élet; elment Lola, kevéssel előbb Kató húgom, és Gábor öcsém, most Géza. Sereghajtónak én maradtam a családból, vér szerinti hozzátartozóm már senki nem él. A libasorban, akik „nem távoztak, csak előrementek” - utánuk ballagok.” Úgy járul a Csendesóceánhoz, ahol felesége hamvait szétszórták, mintha csak E. A. Poe keresné ott Lee Annácskát. Totemisztikus ilyen helyen állva azt gondolni: itt van a feleségem. Hol? A hamu micsoda? A vízben szétszórt hamu micsoda? Egy polgár nem kérdez ilyeneket. Időközben viszont vásárol egy revolvert. A kereskedő egy csomó golyót is rásóz. Sok lesz ez... - aggályoskodik az író. - Sohasem lehet tudni - mondja a kereskedő. 1988 utolsó, jóval karácsony előtti bejegyzése: „Ma nagyon hiányzott L. testének nemessége és előkelősége. Mosolya. Hangja.” A legutolsó bejegyzés 1989 január 15-én: „Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje.” Aztán eldördül a revolver. Mindig az életre volt berendezkedve. A halált sem bízta a halálra. Maga tett pontot életére. Mit jelent ez? Nem tudott meghalni. Netán, éppenséggel tudott... Csak így. BEBES8I KÁROLY Képeslap-történelem Az ünnep történetének beszédes emlékei a karácsonyi képes üdvözlőlapok. Kifejezetten polgári szokás volt az 1870-es évektől meghonosodó képeslapküldés, bár „feltalálója” egy - igaz, polgári foglalkozású - angol nemes, sir Henry Cole nevéhez fűződik, aki a 19. század hetvenes éveiben a londoni Viktória Múzeumot igazgatta. Képeslapokat azelőtt gyerekek készítettek az iskolában szüleiknek, kereskedők pedig korábban is így ápolták kapcsolataikat. Az üdvözlőlapokon szereplő képek tematikája és ikonográfiája - a karácsonyábrázolás főbb szabályai - már ekkor kialakultak. A család mellett egy másik fő képelemet Thomas Kinkade viktoriánus festőnek köszönhetünk. Kinkade képein a sötétkék téli égbolt vagy narancsban játszó alkony adja a hófödte házak kontrasztját, a füstölő kéményű polgári házak előtt az óriás lucfenyő gyertyáinak fényében vidám gyerekek szánkóznak. A cukorsüvegű házak képmeséjében a könyörtelen, zajos világot a karácsony tisztasága és csendje ellensúlyozza. A századforduló szecessziós képeslapjain lett uralkodóvá a már nem evilági tisztaságot képviselő angyalka, amely a késő középkortól végigkíséri a klasszikus korstílusokat. Az angyalok Isten küldöttei, Máriát Gábriel keresi fel a kis Jézus születésének ígéretével; a képeslapangyalkák azonban nem az angyali üdvözlet „férfi” angyalához, hanem a reneszánsz puttókhoz hasonlítanak. Fényük rózsaszínes, fürtjeik aranyosak, és alkalmanként nem nélkülöznek némi - inkább égi, mintsem földi - erotikát. A múlt század elején készült édeskés karácsonyi lapok ma is megtalálhatók aukciókon. Csakúgy, mint a harmincas években született társaik, amelyek Isten képmásai mellett gyerekeket, de hozzájuk hasonlóan ábrázolnak. A kor egyik magyar- országi képeslaptervezője, Pauli Ebner gyermek- és angyalarcai egyformán ábrándosak. A második világháború utáni rendszer- változások a képeslapokon is megjelennek. Egy időre eltűnnek az angyalok, sőt a havas tájak is. Azaz mégsem: egy, a negyvenes évek végén kiadott lapon az 1948-ban forgatott „kurzusfilm”, a Talpalatnyi föld egymást ölelő főszereplői, Szirtes Ádám és Mészáros Ági mögött jelzésszerűen látható a havasi táj, havasi pásztorral. Az ötveneshatvanas évek hangulatát, a rendszer kará- csonyellenességét jól jelzi a képeslapok tüntető szürkesége, és a hagyományos, keresztény eredetű motívumok elmaradása. Jelképes is lehet, hogy Mindszenty Józsefet 1949 karácsonyán tartóztatják le, s ma már könnyen feledésbe megy, hogy az ötvenes években a karácsonyt kivették az ünnepnapok közül, így érthető, hogy a nyomdák nem elsősorban a karácsonyi megrendelésekre összpontosítottak. Ahogy a rendszer a vallási ünnepet világi fenyőünneppé, az adventét ezüst- és aranyvasárnappá kívánta változtatni, a képeslapokon úgy uralkodott el a fenyő, körülötte babázó, falovazó gyermekekkel - szülők nélkül. Eltűnt a család mítosza, a naiv, de teljes kompozíció. A polgári karácsony ízlésvilágának mély beágyazottsága igazolódott az utóbbi évtizedekben. Napjaink üdvözlőlapjain a szecesszió és a naivitás új formákban, negédesen köszön vissza, amellett, hogy teret nyertek az „alternatív”, garfieldes, vagy interneten küldhető, Télapókat táncoltató képeslapok. TÓTH FERENC A Föld szíve fölött Térkép még nem Jelzi, pedig igaz: hazánk egy faluval gazdagabb lett. A Pilis erdőrengetegében megbúvó, faházas, kicsi, de takaros és szerfölött különös Komárom-Esztergom megyei település neve: Shaolin-Village. Mondhatjuk egyszerűbben is: Shaolinfalva... A shaolinok legtöbbünk tudatában misztikus, a keleti meditáció nyugalmát s a vele párosuló hihetetlen erőt, mozgás- és harcművészeti kultúrát jelentik. Az ezerötszáz éves kínai harcművészet ősét, a kung-fut gyakorolják, tanítják ma is, mesterfokon. Sokan közülük versenyeznek, világbajnokok... Bár a meditáló, igazi shaolin szerzetesek soha nem versengenek, pedig a tudásuk állítólag fényévvel megelőzi a bajnokokét.- A kung-fu nagyon régi harcművészet, hazáinkban mégis mindössze tíz éve vert igazán gyökeret - mondta Cséffalvay Péter, a Magyar Shaolin Kung-fu Egyesület elnöke. - Hogy mára népszerű lett, az elsősorban a magyar származású dr. Robert Lyonsnak köszönhető, aki tíz évvel ezelőtt tért haza Amerikából. Védőszárnyai alá vette azt a néhány fiatalt, akik már akkor vonzódtak az ősi kínai harcmodorhoz. Tanítványaiból nevelődtek ki a mai mesterek, annak a csapatnak a tagjai, akik e röpke tíz év alatt háromszor lettek magyar színekben világbajnokok.- Egy régi álom vált valóra azzal, hogy Esztergom határában, a Pilis rengetegében elrejtve, Mexikópusztán fölépült az első magyar shaolin falu. Mién éppen ezt a helyet választották?- Erős a helyi kötődésem. Ismerem a hely energetikai kincsét. Éreztem, hogy a shaolin filozófia számára nem is találhattunk volna ideálisabb helyet. Nem csupán sportról, harcművészetről, hanem életformáról, a lélek és a test harmóniájáról van szó. Ehhez a keleti bölcsességhez nagyszerűen illik a pozitív energiákkal telített, festői környezet. Másutt is vannak erdők, hegyek, tiszta levegő, ám ezt a pazar fekvésű helyet igazi misztikum lengi be. A legenda szerint a Pilis-hegység lélegzet-elállítóan szép magaslata alatt dobog a Föld szíve, a Föld szívcsakrája. Az egész hegy energiával telített, mivel energetikai vonalak találkozóhelye. Külföldön talán többet tudnak erről, mint akik itt élnek. A dalai láma háromszor járt már hazánkban, és mindhárom alkalommal ellátogatott ide, hogy feltöltődjön. Az erre járó turista bizonyára elcsodálkozik majd, hiszen a faluba vezető úton egy gyönyörű, faragott, kínai ihletésű kaput látnak. Továbbjutva elérik a szépen felújított, téliesített, színesre festett faházakból álló települést, ahol egy Buddha-szobor és lelkes shaolin szerzetesek fogadják a látogatót. A főépülethez tartozik az ősi kínai kultúrát idéző étterem...- A Föld szíve fölött régi álmunk vált valóra: a shaolin falu. Azoknak épült, akik szeretnének többet tudni erről a csodálatos világról, akik arra vágynak, hogy pozitív élményekkel gazdagodjanak. A sportolóknak például kiváló felkészülési lehetőséget kínálnak edzőink. Azokat is szívesen látjuk, akik nem akarnak sportolni, csak a különféle technikákat szeretnék kipróbálni. A lényeg, hogy a szakmai tréningeken, konferenciákon a résztvevőknek alkalmuk nyílik a shaolin életforma megismerésére, a meditációra, a kung-fu kipróbálására. MÉSZÁROS ISTVÁN Cséffalvay Péter
