Békés Megyei Hírlap, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-24 / 299. szám

SÜHH 2002. December 24., kedd HAZAI 3. OLDAL TŰK O R Első az egyenlők között Beszélgetés Kiss Elemérrel, a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjével Magánügyvéd, akinek kisujjában van az államigazgatás és a kormányzati munka. Azon ritka szakemberek egyike, aki már a rendszerváltozás előtt is betöltött államtitkári posztot. Lapunknak adott interjújában a többi között vezetési stílusába, munkamódszereibe enged betekintést, de elmond néhány részletet a családjáról is.- Tisztázzuk először a megszólítást! Ma­gyarországon nincs kancellár, önt mégis legtöbbször kancelláriaminiszternek neve­zik. Mi a helyes titulus?- Alkotmányjogi megközelítésben ez a megszólítás nyilvánvalóan nem állja meg a helyét. Újságírói „találmányról” van szó, amit az magyaráz, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter elnevezés túl­ságosan hosszú és nehézkes...- De sértésnek azért nem számít?- Természetesen nem. Kifejezi minden­esetre azt, hogy olyan miniszterről van szó, akinek a munkája a legközelebb áll a miniszterelnök tevékenységéhez. A kormányfő helyettese- Gyakorlatilag tehát ön miniszterelnök­helyettes.- Ez sem pontos, mert alkotmányos ér­telemben nincs ilyen poszt. A mi jogren­dünk szerint a kormányfőnek van joga ar­ra, hogy kijelölje az őt helyettesítő minisz­tert. Most rám esett a választás, és amikor a miniszterelnök távol van, én vezetem a kormány üléseit, illetve én veszek részt az adott nemzetközi programban.- Ezt azt is jelenti, hogy a miniszterelnök tartós távollétében ön utasítja miniszter- társait, felülbírálja őket... szóval azt teszi, amit a kormányfő megtehetne?- Ebben a munkában nincs olyan, hogy az egyik miniszter utasítja a másikat. Kor­mányülések vannak, és azokon közös dön­tések, amelyeket természetesen befolyásol az ember. Ilyen alapon születhet kormány­ülésen olyan utasítás, amelyet az érintett minisztereknek kötelességük végrehajtani. Az azonban nem történik meg, hogy az egyik kormánytag, jelesül én, felhívja az egyik;minisztert, és közli, hogy mondjuk holp^ptól ezt és ezt kell csinálnod! .Szeren­csére’ egy nagyon jól együttműködő kor­mányról van szó, amelynek a tagjai egy­mással szolidárisak. A miniszterek fel- készülten végzik a munkájukat, s ha egyi­künk javasol valamit, azt - amennyiben megalapozott indítványról van szó - rend­szerint el is fogadjuk. Az a jó, ha a dolgok közös konzultációk és egyeztetések ered­ményeként haladnak.- A Hom-kormány idején elég sok súrló­dás volt a koalíciós partnerek között. Most kevesebb ilyen vitáról hallani.- Az eddigi eltelt valamivel több mint fél esztendőről persze még nem lenne helyes ítéletet alkotni, de láthatók bizonyos ten­denciák. Azt mondhatom, hogy a jelenlegi kormányban nincsenek körömszakadtáig vagy vérre menő viták; előfordulnak - szakmai alapon - eltérő megközelítések, de egy ponton túl nem megyünk a viták­ban, s eddig még mindig sikerült kompro­misszumos megoldást találni. Sem a kor­mányon belül, sem azon kívül nincsenek olyan momentumok, amelyek az együtt­működést zavarnák, vagy a közvélemény­ben olyan képzetet keltenének, hogy azok a miniszterek, akiknek az a dolguk, hogy a lehető legtöbbet kihozzák a lehetőségek­ből, azzal vannak elfoglalva, hogy egymás­sal civakodnak.- Feltehetően '94 és '98 között sem akart a kormány rossz képet alkotni magáról, mégis felszínre jöttek az ellentétek. A kívül­álló tippelhet: most a koalíciós partnerek között nincsenek olyan erős egyéniségek, mint akkor, vagy a választási győzelem nem volt olyan arányú, hogy a kormányt alkotó felek megengedhetnék maguknak a csatabárd kiásását.- Feltehetően több összetevőről van szó. A fő magyarázatot abban látom, hogy a koalíciós kormányzásban is jelentős tanu­lási időszakon vagyunk túl. A rendszervál­tozás óta csak koalíciós kormányok irányí­tottak, de az első kabinetben ez a szem­pont nem érvényesült. Az első igazán koa­líciós kormány a Horn-kormány volt, ab­ban viszont a kisebbik koalíciós párt min­den kérdésben érzékeltetni akarta eltérő álláspontját, önálló arculatát; ez egy bizo­nyos ponton túl már hátráltatta a kormány működését. Most, amikor ugyanaz a két párt alkotja a koalíciót, kétségtelenül érvé­nyesül az, hogy mindketten tanultak a ko­rábbi tapasztalatból. Azt sem szabad el­felejteni, hogy ebben a kormányban jelen­tős tényezőt alkot a párton kívüli miniszte­rek csapata - élükön a miniszterelnökkel. Vagyis: most sokkal jobban érvényesül a szakmai elem, mint a korábbi kormányok esetében. Döntési szintek- A Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe most rengeteg dolog tartozik, a kisebbsé­gektől a titkosszolgálatokig. Hogyan lehet ilyen nagy és szerteágazó területet áttekin­teni és felelőséggel irányítani? 2 Tíz politikai és három köztisztviselői beosztásban lévő államtitkár tartozik a hivatalhoz. Valóban nem könnyű a szer­vezet és a hozzá tartozó tevékenységek koordinálása. Én ezt úgy próbálom meg­oldani, remélhetőleg nem túl rosszul, hogy hetenként legalább egyszer közös megbeszélést tartok az államtitkárokkal, amelyen kölcsönösen megvitatjuk az elő­hozott témákat, s a kollektív bölcsesség alapján igyekszünk iránymutatást adni a végrehajtáshoz. A politikai államtitkárok felkészült, tapasztalt emberek, akik a maguk területén nem igényelnek „man­kót”, önállóan tudnak dolgozni, s én nem is kívánok részletkérdésekbe beleszólni, sőt: ha valamilyen részproblémával ke­resnek meg, azt szoktam mondani, hogy oldd meg, ez a te feladatod. Eredményes munkát egy ilyen szervezetben csak ak­kor lehet végezni, ha minden feladatot az adott szinten oldanak meg; ehhez min­denkinek megvan a maga hatásköre is. Gondoljon bele: még így is napi két-há- rom órát vesz igénybe csupán a bejövő ügyek, illetve a kimenő döntések áttanul­mányozása. Ezen túl minden héten van kormányülés, amelyet a közigazgatási ál­KISS ELEMÉR, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 1944-ben született Somlószőlősön. Az ELTE Jogtudományi Karán végzett. 1988-tól 1990-ig a Minisztertanács Hivatalának el­nökhelyettese, majd elnöke. 1990-1991: a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium államtitkára, 1994-98: a Minisz­terelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára. Kormányzati funkciói között ügyvédként dolgozott. lamtitkárok értekezlete előz meg, ezeken részt kell hogy vegyek, s szükség van a megfelelő álláspont kialakítására. S nem utolsósorban ott van a parlamenti ülés, ami szintén komoly terheket ró rám. Tehát idővel sem lehetne bírni, ha hagy­nám, hogy kollégáim minden üggyel rám várjanak.- Nem okoz gondot, hogy az említett po­litikai államtitkárok nemcsak önállóak, hanem - hogy úgy mondjam - „nehéz sú­lyú" politikusok is, akik megszokták az önálló döntéseket?- Úgy látom, hogy jó kollegiális együtt­működést tudunk megvalósítani; ennek az ellenkezőjére egyetlen példát sem tudnék felhozni. Ez persze segítség a számomra, hiszen ők egyben az MSZP-frakció tagjai, mint képviselők részt vesznek a parlamen­ti munkában, így aztán a frakción belüli ál­láspontról kellő időben értesülök, illetve sokkal könnyebben sikerül meggyőzni a segítségükkel a frakciót ilyen vagy olyan ügyben.- Medgyessy Péterrel tudomásom szerint korábban nem dolgozott együtt. Milyen munkastílust alakítottak ki?- Ha egészen pontos akarok lenni, akkor emlékeztetek arra, hogy Medgyessy Péter a Németh-kormány ide­jén miniszterelnök-helyettes volt, s akkor én egy darabig a Miniszterelnöki Hivatal helyettes vezetője, majd - államtitkári rangban - a vezetője voltam, s ilyen mi­nőségemben volt vele kapcsolatom. Ezt követően amikor 1996-tól ő pénzügymi­niszter lett, hetente találkoztunk a kor­mányüléseken, de ilyen közvetlen mun­kaviszonyunk még nem volt. Nem szol- galelkűség, amit mondok, de hangsú­lyoznom kell, hogy kiváló miniszterel­nöknek tartom, aki nem foglalkozik min­den részletkérdéssel. Az az alapállása, hogy szakmai részletek nem kerülhetnek a kormányülésre, mert azokat az állam­titkároknak és a tárcáknak egymás közti vitájukban kell eldönteniük. A kormány­nak a komoly politikai döntésekre kell koncentrálnia, s az összetétele erre alkal­mas is. Azt is szeretem, hogy Medgyessy Péter fél mondatokból is ért, kerüli a hosszú értekezleteket, így aztán a heti ta­nácskozásoknak igazi jó ritmusa van.- Előfordult az elmúlt fél év alatt, hogy a miniszterelnök felülbírálta helyettese döntését?- Úgy fogalmaznék: előfordult, hogy nem fogadta el a javaslatomat, de ezt én természetesnek tartom. Szőlészkedés vasárnap- Ha valaki az ön posztjára kerül, való­színűleg búcsút mond a magánéletnek. Ha netán mégis van egy kis szabadideje, mivel tölti?- A legnagyobb szívfájdalmam az, hogy a hétvégék is mindenféle hivatalos elfoglaltsággal telnek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem szívesen me­gyek el egy-egy szombat esti vagy vasár­napi eseményre, hanem hogy kialakul egyfajta monotónia, s a hétvégék is ugyanarról szólnak, mint a hét összes többi napja. Ritkán nyílik lehetőség arra, hogy a családommal, gyerekeimmel és néha-néha az unokáimmal legyek együtt. Ha még emellett is marad időm, leme­gyek Somló-hegyre, kicsit szőlészkedem és borászkodom, s mivel ilyen ülő foglal­kozás mellett különösen fontos a test­mozgás, igyekszem teniszezni is.- A politikusok magánéletét - hála a bulvársajtónak - eléggé ismerjük. Kiss Elemér családjáról keveset lehet tudni.- Azt hiszem, engem mindig szak­emberként tartottak nyilván, s ma is in­kább annak tekintenek; úgy ítélik meg, hogy inkább a szakmai előéletem alapján kerültem e politikai posztra is. Ráadásul körülöttem nincs semmilyen, nyilvános­ságra kívánkozó zűrzavar sem. Nyugodt, kiegyensúlyozott családi életet élek, há­rom gyermekem van...- Ok mivel foglalkoznak?- Legnagyobb lányom, akinek két gyermeke van, vegyészmérnök, és a fér­jével együtt az egyik gyógyszergyárban dolgozik. A fiam harmadéves a jogi egye­temen, a kisebbik lányom pedig a nyolc- osztályos gimnáziumban az ötödik évet tapossa. Örülök, hogy mindegyikük tud, illetve tanul nyelveket - ez elengedhetet­len a mai világban.- Neje?- Ő bölcsész, két idegen nyelvből van diplomája. Korábban a közigazgatásban dolgozott, most „szabadúszóként” oktat, ami rugalmas munkabeosztást tesz lehe­tővé, tehát a családi feladatokat is el tud­ja végezni.- Köszönöm a beszélgetést. CSÁK ELEMÉR KARÁCSONY A PARLAMENTNÉL ÉS A PARLAMENTBEN FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Elnöki ellenvélemény Módi Ferenc köztársasági elnök megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek az Egyes szo­ciális tárgyú törvények módosí­tásáról című törvényt, mivel a bevezetendő szabályozás meg­ítélése szerint hátrányosan érintheti azokat az állampolgá­rokat, akik a szociális alapellátá­sokat egyházi intézményben kí­vánják igénybe venni. Az alkotmány, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény, és az egyházakkal kötött megállapodások az állam és az egyházak viszonyát a szét­választás mellett úgy szabályoz­zák, hogy a felek számára part­neri együttműködést írnak elő. A köztársasági elnök úgy látja, a törvény elfogadásával ez a part­neri együttműködés sérül. Az állam és az egyházak kö­zött korábban létrejött megálla­podás értelmében a kormány csak előzetes egyetértés esetén hoz az egyházakat hátrányosan érintő döntést. Ez a mostani ja­vaslat szigorúan jogi szempont­ból nézve nem esik ugyan a tör­vény jogi hatálya alá, de a tör­vény szellemét tekintve sérti azt. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a történelmi egyházak ve­zetőinek és a miniszterelnök részvételével tartott, Mádl Fe­renc által kezdeményezett meg­beszélésen az egyházak részé­ről mindenki sérelmezte a tör­vénytervezetet. A miniszter- elnök ezért ígéretet tett a parla­mentnek benyújtott javaslat, illetve módosításának megvizs­gálására. Erre a feszített parla­menti munka miatt azonban már nem volt idő. Most a tör­vény megfontolásával, újra­gondolásával ez a lehetőség megnyílik. Tekintettel arra, hogy ez a javaslat más törvényeket is mó­dosít, olyanokat, amelyek ked­vezményeket biztosítanak az állampolgároknak, a köztársa­sági elnök felkéri az Ország- gyűlést, hogy a lehető legha­marabb tűzze napirendjére az újratárgyalást. Egyben javasol­ja, hogy a törvényjavaslatban foglalt kedvezmények a módo­sítás elfogadásakor vissza­menőleges hatállyal lépjenek életbe, hogy egyetlen állam­polgár se járjon rosszabbul a törvény hatályba lépésének ké­sedelme miatt. EUROPRESS _________Hírek_________ KATONÁK. A sorkatonák a ka­rácsonyi ünnepeket vagy az új­évet családjuk körében tölthe­tik a vezérkari főnök intézkedé­sének értelmében. Fodor Lajos intézkedése szerint a parancs­nokoknak december 24. és ja­nuár 5. között úgy kell szervez­niük a sorállományúak elfog­laltságát, hogy legalább az egyik ünnepet családjuk köré­ben tölthessék, mti MADÁRETETŐK. A Hortobá- gyi Halgazdaság Rt. hosszú tá­vú együttműködési megállapo­dást köt a Hortobágyi Nemzeti Parkkal - jelentette be Cseri Géza, a részvénytársaság de­cember 1-jén kinevezett vezér- igazgatója a nemzetí park igaz­gatóságán tartott hétfői sajtó- tájékoztatón. A több tízmillió forintos, madarak okozta károk csökkentése és a természet- védelmi értékek megőrzése érdekében egyebek mellett madáretető tavak kialakítását tervezik, mti ÉVA. Ötven-ötvenötezerre becsülik az egyszerűsített vál­lalkozói adóra (eva) jelentke­zők számát az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatalnál. A jelentkezést jogvesztő hatállyal múlt hét péntek éj­félig lehetett leadni, illetve postán feladni, mti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom