Békés Megyei Hírlap, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-21 / 297. szám

4. OLDAL - 2002. DECEMBER 21., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP Külső felújítás után eredeti szépségében pompázik A kivitelező a tervezettnél hamarabb végzett, a belsőre már nincs pénz Egy évig tartó felújítás után a napokban elkészüítek a béké­si Szentháromság római kato­likus templom külső munká­latai. Karácsonyra megszé­pült és eredeti pompájában díszük az 1792-95 között, copfstílusban, a város köz­pontjában épült templom. Békés A templom alapkövét 1792. au­gusztus 10-én Hidassy Jakab espe­res rakta le. Három évvel később, 1795. november 8-án Jedlicska An­tal nagyváradi prépostkanonok, püspötó helynök áldotta meg.- A templom külső rekonst­rukciója 22 millió forintba került, az összeg 45 százalékát egyház- községünk állta, a többit a Szé- chenyi-terv keretében nyertük — magyarázza Nagy József plébá­nos. - A templom új cserépfedést és cseréplécezést kapott, ahol szükséges volt, kicserélték a sza­rufákat, megszüntették a falak vi­zesedését, kicserélték az elektro­mos vezetékeket és a villámhárí­tókat, elkészült a festés, a bádo­gos munka, kiépítették a vízelve­zetést. Nem mellékesen jegyzi meg Nagy József, hogy a felújítást az a Vígh Imre helyi építési vállal­kozó végezte, aki az elmúlt öt esztendőben három új templo- A felújított templom a város egyik ékessége a szerző felvétele mot - Bélmegyer, Kamut, Mu- rony - épített, a vésztői katolikus templom után a békési volt a má­sodik felújítás, amit vállalt. A munkák teljes befejezési idő­pontja december 31. lett volna, a kivitelező viszont ezt nem tartot­ta: a tervezettnél korábban, jó mi­nőségben és hiánypótlás nélkül fejezte be a műemlék jellegű templom felújítását, s a napokban megtörtént a műszaki átadása is.- A templom külső felújítása látványos munka volt, a belső fel­újítása is sürgős lenne, sajnos er­re már nincs pénzünk - össze- gezte Nagy József. [szekeres) Öt freskó díszíti A templom egyhajós, hom­lokzati toronnyal, nyújtott fél- köriv záródású szentéllyel épült, hosszúsága 27, szé­lessége 11, a torony magas­sága 30 méter. A főoltár 1853-ban készült, a szentély mennyezetét öt freskó díszíti. Az oltárképet Ortai Petries Soma festette. A kereszten függő Jézust ábrázoló fres­kót Jantyik Mátyás festőmű­vész készítette. A torony há­rom harangjának - 80, 68 és 55 centiméter az átmérő­jük — hangja messze haitik. A multik a versenytársai Építőipar: a nemzetgazdaság húzóágazata Az európai uniós csatlakozási tárgya­lások lezárulta a gazdaság vala­mennyi szektorának képviselőjét tovább­gondolkodásra kész­tette. Középméretű építőipari cég veze­tőjét kérdeztük: mi­lyen várakozással tekint uniós tagságunk elé? __________Szarvas_________ A szarvasi Integrál Építő Rész­vénytársaság idén ünnepli alapí­tásának huszadik évfordulóját. A cég árbevétele 2002-ben megha­ladja az egymilliárd forintot. Százötven alkalmazottat foglal­koztat, az alvállalkozók bevoná­sával azonban több mint kétszáz embernek ad megélhetést. Bődi János (képünkön), a rész­vénytársaság elnök-vezérigazga­tója arra számít, hogy európai uniós tagként hazánk gazdasági ereje nő és a közgondolkodás is kedvező irányba változik.- Hiszem, hogy az európai uni­ós csaüakozásunk után eljön majd az idő, amikor európai módon be­csüljük meg egymás munkáját és eredményeit. Megtanulunk örülni egymás sikereinek, és nő majd azok száma, akik attól érzik sike­resnek magukat, hogy a körülöt­tük élők is sikeresek. Remélem, hogy kemény küzdelem árán, de napról napra úrrá leszünk a szoci­alizmusból magunkkal hozott, jobb sorsra érde­mes erőinket megbénító irigységen — kezdte Bődi János. Hozzátette, cége évek óta sikerrel veszi fel a versenyt az európai konkurenciá­val. Többször nyertek el munkát jelentős euró­pai építő cégek, így az osztrák-német Strabag, a francia Colas csoporthoz tartozó Alterra és Debmut, a francia tulajdonú Híd­építő, a portugál Mota és a francia­luxemburgi Sade ellenében.- A 2003. április 12-ei népsza­vazáson nyugodtan szavazha­tunk az uniós tagságunkra, mert egy erős, önmagát becsülni, a le­hetőségeit kihasználni képes, húszéves értékeire büszke Integ­rál léphet — a siker reményében — az államszövetségbe. A Ma­gyar Köztársaság Európai Unió­hoz történő 2004. május 1-jei csatlakozását azért is óhajtom, mert remélem, hogy az uniós tá­mogatások következtében az épí­tőipar lesz a nemzetgazdaság hú­zóágazata. Ezért a csatlakozást követően az eddig kiharcolt pozí­ciónk megtartására, hatékonyabb munkaszervezéssel a piaci ver­senyképességünk további javítá­sára, s az EU-komform vállalko­zás kialakítására kell töreked­nünk — nyilatkozta Bődi János. CSATH RÓZA Szabi „húzza ki” a G&T-Puntót Itt lesz Szabi Békéscsabán, a G&T burkolóházban! Sőt, nemcsak hogy eljön, hanem az ő kezére lesz bízva — (Zsanitól) szűz kéz szerencsét hoz — azoknak a sorsa, akik beszálltak a csempeáruház nagy játékába, a „Puntó- termő” vásárlási akcióba. Te­hát Szabival hétfőn 15 órakor a csabai G&T-házban . (Lipták András utca^P 7/2.). Az idei esztendő hamarosan el­múlik, de az év vége még tartogat egy nagy meglepetést a Grósz és Társai burkolóház üzleteit meglá­togatók számára is, hiszen aki de­cember 22-éig vásárol tőlük öt­venezer forint értékben, az részt vehet nyereményakciójukban, melynek a végén többek között egy FIAT Puntót sorsolnak ki. A több mint féléves akció vége pe­dig elérkezik 23-án, hétfőn, ami­kor a fenti cím alatt található bé­késcsabai központban a Nagy Testvér című valóságshow szerelmes sztárja, Szabi el­jön, és az üzlet udvarán köz­jegyző jelenlétében kihúzza az új Punto boldog tulajdonosát is. Sok nyeremény vár egyébként gazdá­ra, televízió és DVD mellett szá­mos dolog. A nyeremény összér­téke több millió forintra rúg.- Mindenkit szeretettel várunk az akciónkat lezáró összejövetel­re — mondta Grósz György cégve­zető —, azokat is, akik részt vesz­nek benne, de azokat akik csak Szabit szeretnék látni, és egy kicsit jól érezni magukat. A Grósz és Társa Kft. munkatársai nevében ezúton kívánok boldog karácsonyt, sikeres újévet, és jó pihenést az ünnepekre! T G&e) BURKOL OHAZ BÉKÉSCSABA. LipUk A. u. 7/2. U volt sdrgyÁr) Tel./f«: (66) 450-792, (06) 529-650. GYULA. Megyeház u. 4-8. Tel./fax: (66) 561 -204. Megkérdeztük olvasóinkat ___________ Mi ért öröm az ajándékozás? Szabó Tibomé gyomaendrődi rokkantnyugdí­jas:- A tanyán a közelünkben lakik egy ki­lencvenéves né­ni a mozgáskor­látozott lányával. Időnként bené­zek hozzájuk. Karácsonykor vi­szek nekik egy kis banánt és na­rancsot, hogy nekik is jusson a szeretetből. Nemrégiben otthon leselejteztük a ruhákat és bevit­tük a Vöröskeresztbe. Az ember úgy segít, ahogy tud. A családban mindenkinek tartogatok megle­petést. Előre tudom, a legjobban az a fiam örül majd, amelyik szá­mítógépet kap. Mag Lajos gyomaendrődi plébános:- A rászoruló gyermekeket megajándékozó tempíomi ün­nepségen is be­bizonyosodott, jobb adni, mint kapni. Ezért is fo­gadtam nagy örömmel és re­ménnyel a rendezvényt a temp­lomban. Nagy igazság, hogy csak a szeretet boldogít. A szeretet for­rása pedig az Úrjézus tanítása és példája. Az emberek sokszor a tudományban és a technikában hisznek, remélik, hogy az majd megoldja a bajokat, ám az élet sorra rácáfol erre. Ifj. Szabó Tibor- né, gyoma­endrődi, gyesen lévő anyuka:- Öt gyerme­künk van. Min­den apró aján­déknak őszin­tén tudnak örülni. A karácsonyi meglepe­tés már mindegyiküknek meg­van. Nagyon várjuk az ünne­pet, ami idén azért más mint a többi, mert a legkisebbnek, Dó­rának ez lesz az első karácso­nya. A karácsonyfa díszítése a kicsik dolga, az enyém a sütés­főzés. Remélem, szép lesz a ka­rácsonyunk. Mindegyik napot otthon töltjük játékkal, tévé­zéssel. Dáma Vaszkó Sándomé Rácz Margit gyoma­endrődi könyve­lő:- Az Élet Má­sokért Egyesület elnökeként idén szerveztem meg a második karácsonyi jótékonysá­gi akciót. A gyűjtéshez az iskolá­kat is segítségül hívtuk. Öröm volt megtapasztalni, hogy az adakozó gyermekek lelke kinyílt. Jó szívvel adnak az emberek. Legalább ek­kora boldogság volt látni a meg­ajándékozottak örömét. Szép volt az is, ahogy a gyermekek áhítattal figyelték a templomi szertartást. CS. R. Gyermekek adnak gyermekeknek A VIVA+ televízió, a VIVA- csoport többi tagjával, aján­dékgyűjtést szervezett kará­csonyra: a német, svájci, hol­land és magyar VIVA-tele- víziók párhuzamosan indítot­ták akcióikat. Magyarorszá­gon a battonyai SOS Gyer­mekfalu a támogatott intéz­mény, ahová december 19-én látogatott el a VIVA+. Battonya A magyar zenecsatoma - is­merve a nézők segíteni akarását - felhívta a figyelmet az elhagyott gyermekek sorsára, és karácsony alkalmából ajándékgyűjtést szer­vezett a battonyai SOS Gyermek­falu részére; három vidéki város (Kaposvár, Szeged és Debrecen) egy-egy iskoláját választotta hely­színül, ahol a Megálló stábjával Timo várta a nézők ajándékait. Olyan sportszerekre, játékokra, könyvekre számítottak, amelyek még jó állapotban vannak, s így használni tudják őket a 4-16 éves gyermekek. Az országos akció idején a segítem szándékozók a HT Event, 1033 Budapest, Hajó­gyári sziget 108. címre is elküld- hették ajándékaikat.- Nagyon jó érzéssel tölt el bennünket, hogy az egész orszá­got érdekli a nálunk felnövő gyer­mekek sorsa. Külön szépsége a történetnek, hogy ebben az akci­óban gyermekek adnak gyerme­keknek. Ez azt bizonyítja, hogy az új nemzedékben is van szoli­daritás - mondta Mádi István, a battonyai SOS Gyermekfalu veze­tője. Mádi Istvántól azt is megtud­tuk, hogy a VIVA-csoport na­gyobb összeget ajándékozott az SOS Gyermekfalu Nemzetközi Szervezetének. A „VIVA plusz SOS-ajándék” elnevezésű jóté­konysági karácsony legfőbb moz­gatója a csatorna egyik műsorve­zetője, Timo. A Megálló házigaz­dája maga is több évet töltött gyermekotthonban, így tökélete­sen átérzi, mit jelentenek az aján­dékok a gyermekfalu lakóinak. — Bízom benne, hogy egyre többen csatlakoznak az adomá­nyozók táborához — mondta Timo, aki egy kedves műsor ke­retében, az SOS Gyermekfalu óri­ási karácsonyfája alatt adta át az Inflagranti, a Groovehouse tagjai­val és Mohamennel az adomá- nyokat. __________________»loy. Ő volt Hárs Márta! A gyulai megyei bíróság elnöki szobája dermesztőén hideg. A szoba lakóját alig egy hete eltemették. Az íróasztalán nyitva egy akta, az utolsó, amin dolgozott. Gyászcsokor, az elnök asszony fotója fekete szalaggal átkötve és sok-sok gyásztáv­irat, együtt érző, megdöbbenést kifejező levél fekszik a hivata­los iratok mellett. A munkatársak még nem dolgozták fel: dr. Hárs Márta nincs többé. Mélységes űrt hagyott maga után. A megemlékezés most róla szól. E sorok írója az édesanyjával, a kollégákkal, barátokkal, ügyvédekkel beszélgetett, akik sze­rették, tisztelték őt. S az emlékezés kapcsán kirajzolódott egy kép Hárs Mártáról, a korán elment EMBER-ről. A hatodik emeleti lakásban, Mária asszonynál, az édesanyánál min­den rá emlékeztet. Kiskori fotói, érettségi képe, a bírósági kineve­zésről készült felvételek, mind ott sorakoznak a könyvszekrényen. Az édesanyja minden gondolatá­val, szavával öleli, simogatja, si­ratja egyetlen gyermekét. — Méltónak kell lennem az em­lékéhez, hiszen ha ő méltósággal tűrte sorsát, nekem is úgy kell vi­selnem a tragédiát - fogalmaz, s összeszorul a szívem, ahogyan er­re az erős, szálfaegyenes asszony­ra nézek. Nem merek megszólal­ni, félek, sírásba torkollik a szó...- Tudod, Mártának első volt a bíróság, második voltunk mi, a családja, de ne hidd, hogy ez bán­tott. Tudtuk, az élete így teljes, és boldoggá tett, hogy ő szíwel-lé- lekkel a munkájának él. Büszke voltam rá, hiszen eljutott a híre, mennyire szeretik, becsülik őt... Két lánya is tudta, bármikor szá­míthatnak rá, de azt is megértet­ték, hogy a munkája az élete. A nagyobbik lányunokám babát vár. Márta annyira várta a kicsit, kértem Istent, adja meg neki, hogy legalább egyszer magához ölelhesse... Mária asszony egy magnósza­lagot tesz fel.- Ezt énekelték a temetésen - mondja és fojtott zokogásba ful­lad a hangja: „Kell még egy szó - énekli a Honfoglalás fümzenéjét egy szépen csengő női hang... —, mielőtt mennél, kell még egy öle­lés, ami végig elkísér. Az úton majd néha, gondolj reám. Ez a föld a tiéd - ha elmész - vissza­vár. Nézz rám és lásd: csillagokra lépsz. Nézz rám — tovatűnik a ré­gi szenvedés... Szállj, szállj, só­lyom szárnyán három hegyen túl. Szállj, szállj, ott várnak rád, ahol véget ér az út.” Tehetetlenül állok, mit is mondhatnék az egyetlen gyerme­két gyászoló édesanyának? Csak megölelni tudom, szótlanul. * * * A megyei bíróság egyik bírói szo­bájában a kollégákkal beszélge­tünk Hárs Mártáról.- Példát mutatott, hogyan kell a hivatást művelni - kezdi az emlé­kezést egyikük. Aztán átveszik a szót, a többiek sorolják, milyen szakmai alázattal, emberséggel vé­gezte munkáját. Mondják, szemé­lyesen felügyelte a bíróság épületé­nek felújítását, pedig az nem az ő feladata lett volna. Ilyen volt. Ma­ximalista. Az életműve volt az épít­kezés. A gyulai igazságügyi palota az ország egyik, ha nem a leg­szebb épülete lett kívül, belül. Egy éve, pontosan december 18-án el­sőként a munkatársaival akarta megünnepelni a ház elkészültét. Utána jött csak a hivatalos ünnep. — Ti tudjátok, engem nem ér­dekel a protokoll. Azt is, hogy a bíróság a mindenem, az ottho­nom, s a családom ti vagytok. Nektek kell elsőként örülni, hogy ez a szép épület a munkahe­lyünk... - mondta akkor. Végigcsinálta, persze a proto­kollt is, de a munkatársai voltak az elsők. Nála mindig nyitva állt az ajtó, bármilyen problémával ke­reshették, s a segítségére minden­ki számíthatott. Lehet talán egy éve, amikor a kollégák látták, vala­mi nincs rendben az elnök asszonnyal. Csak sejteni lehetett, hogy baj van az egészségével, de senki nem merte megkérdezni őt. Illetve egyetlen bírónő felajánlotta a segítségét, de Hárs Márta meg sem hallotta az ajánlatot. Erős asszony volt, nem akarta, hogy sajnálják, s egyébként is azt hitte, ő erősebb a halálnál. Négy éve tudta, hogy gyógyíthatatlan, de nem törődött vele. Az ő élete neki nem volt fontos. Alázattal szolgál­ta az ügyet... Soha nem élt a hata­lommal - ahogyan sírjánál Solt Pál a Legfelsőbb Bíróság, és az Or­szágos Igazságszolgáltatási Ta­nács korábbi elnöke fogalmazott, „Nála az elnökség nem a hatalom­ról, hanem a munkáról szól...” „A munkában nem ismert határo­kat - fogalmazott a jó nevű gyulai ügyvéd. Magas követelményeket támasztott magával és a munka­társaival szemben. Kezdő bíró­ként is igényes volt, s ezt várta el az ügyvédektől és az ügyfelektől is. Tette ezt úgy, hogy senki szá­mára nem volt bántó. Megkövetel­te a üszteletadást, de a formalitá­sokat mellőzte. Határozottságával, emberségével érte el, és nem asz­talcsapkodással, kiabálással, hogy a legnagyobb tisztelet övezte ügy­védi és ügyfél körökben egyaránt. A mi oldalunkról nézve korrekt bí­rói munka volt, amit végzett. Ő a bírói magatartás arisztokratája volt... * * * A család legközelebbi barátja így fogalmazott: - Úgy gondolom, minden közhely méltatlan hozzá, ami az emberi tulajdonságát illeti. Büszke vagyok arra, hogy ismer­hettem őt. Talán a legtalálóbb, amit mondhatok rá: Ő volt „a” Hárs Márta! béla vau ▼

Next

/
Oldalképek
Tartalom