Békés Megyei Hírlap, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-16 / 292. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. December 16., hétfő Bát-összefoglaló Olcsóbb a kukorica A Budapesti Árutőzsde gabonapiacán az elmúlt héten összesen 1,1 milliárd forint értékű áru forgott a parketten, míg a határidős devizapiacon 13 milliárd forint értékű külföldi fizetőeszköz került új tulajdonoshoz - derült ki a BÁT hét végi összefoglaló jelentéséből. A kukoricapiacon ismét gyengültek az árfolyamok, 22010 forintig süllyedt a decemberi. A búza ára két határidőre emelkedett, kettőre pedig csökkent. A decemberi lejárat 22 590 forinton fejezte be a kereskedést. A kenyérnek valót májusra 22 900 forintért lehetett jegyezni. Az extrabúza márciusi elszámolóára 23 700 forint volt. A takarmánybúzát márciusra 21000, a takarmányárpát 19 500, az olajnapraforgót 62 000 forintért kínálták az alkuszok A határidős pénzpiacon a múlt héten a dollár volt a legnépszerűbb. A zöldhasú árfolyama az euró erősödésének hatására gyengült, a decemberi 230,14 forintra csökkent. Januárra 231,65 forintot ért. Az euró értéke két gyengülő határidő kivételével stabil maradt, a közös európai fizető- eszköz decemberi elszámolóértéke 236,26 forint volt, a januári pedig 238,08 forinton zárt. A japán jen júniusra vesztett az értékéből, decemberre 191 forintért cserélt gazdát. A svájci frank elszámolóértéke 160, a cseh koronáé 7,79, a zlotyé 60,47 forint volt. A zloty piacán megnyílt a januári határidő, amely 59,59 forinton várja a mai tőzsdenyitást.- UG Nem egységes a szerencseipar Brüsszel a szerencsejáték-iparra nem adott ki egységes eljárási szabályokat. A szerencsejáték definíciójában az egyes tagországok sem egységesek. Közvetlen verseny nincs az országok között, bár a hagyományos lottótársaságok rendszeresen egyeztetnek a lehetséges közös kezdeményezésekről. __________Budapest__________ A külföldi tapasztalatok szerint a lottótípusú szerencsejátékok nem tarthatók a nemzeti határok között. A gazdaságosság követelményei a határokon átnyúló játékszervezés és a szervezeti koncentráció irányába mutatnak. Európában 75-80 rendszeres adatszolgáltatást teljesítő, többségében az állammal tulajdonosi kapcsolatban álló vegyes profilú játékszervező, közel 400 kaszinó (80 százalékuk magánkézben), és néhány ezer magán-fogadóiroda foglalkozik szerencsejátékszervezéssel. A magyarországihoz hasonló közvetlen állami tulajdon nem mindenhol jellemző az Unió tagországaiban - derül ki az euro.hu összeállításából. A lottó szervezésének állami monopóliuma, a törvényi szabályozás elegendő garanciát adhat a játékszervező törvényes működésére. A bevétel egy részét az EU államaiban kisebb mértékben adó formájában vonják el, nagyobb részben a törvényben előírt közhasznú célú felhasználásra fizetik be. Az európai társaságok költség- szerkezetében a változó összetevők aránya a magyarországinál jóval magasabb, ennek következtében a játékszervezők a forgalom változására rugalmasan tudnak reagálni. Németország és Ausztria kivételével a lottójátékok extraprofitját az állam közvetlenül nem vagy csak kismértékben vonja el, és törvényben meghatározott közhasznú célokra fordítja. A szerencsejátékok kínálata az elmúlt tíz évben jelentős strukturális átalakuláson ment keresztül. 1989-ben még a piac 35 százalékát totó-lottó játékok és sorsjegyek, 31 százalékát a lóverseny- fogadás, 17 százalékát a kaszinók, 11 százalékát a pénznyerő automaták, 5 százalékát a bingótermek adták. Ma már a sorsolásos játékok (beleértve a sorsjegyeket is) aránya 52 százalék, a pénznyerő automatáké 21 százalék, a kaszinóké 9 százalék. Jelentősen visszaesett a fogadás, különösen a lóversenyé (11 százalék). A pénznyerő automaták terjedése ellen egyes országok tiltásokkal és alternatív rendszerek kiépítésével védekeznek. Ahol ez nem történt meg, az automaták tiszta árbevétele megközelíti a hagyományos játékokét. _______■ A H&M még kivár A kedvezőtlen piaci helyzet dacára terjeszkedik a Hennes&Mauritz (H&M) svéd ruhaipari konszern. A cégcsoport ugyanakkor továbbra sem tervezi magyar üzlet nyitását, a régiót ugyanis a cseh és lengyel piacon tesztelik. Budapest Az éves szinten tartósan húsz százalék feletti növekedés felmutatásáért a H&M el is nyerte a német kiskereskedők szövetségének (HDE) „egyedülálló cégvezetési teljesítményért” járó díját. A bővüléssel együtt ugyanis minden mutató szerint a hatékonyság és a jövedelmezőség is jelentősen javult. A H&M-koncepció lényege a kedvező ár és a legfrissebb divathoz alkalmazkodó kollekció. Bár a nagy riválisnak számító spanyol Zara, Mango és a brit Gap is ezt a filozófiát vallja, a svéd vállalat gyorsaságával igyekszik versenyelőnyhöz jutni. Rendszerében mindössze négy-hat hetet vesz igénybe, hogy a tervező ötlete megvalósuljon, és beárazva az üzletek polcaira kerüljön. Mint a cég hálózatbővítésért felelős vezetőitől a Világgazdaság megtudta, a H&M folyamatosan vizsgálja a kelet-európai piacok meghódításának esélyét. Stratégiájuk ugyanakkor kizárja a közvetett értékesítést, a franchise-t és a vegyesvállalati formát, kizárólag a saját tőkéből létesített és ön- ellenőrzés alatt álló üzletekre épít. így minden bizonnyal a „keleti nyitásokkal” még várni kell az uniós csatlakozásig. Kísérleü jelleggel a H&M már megvetette a lábát a lengyel és cseh piacon. 2003 elején az osztrák egység irányítása alatt két cseh üzlet indul, ezzel egyidejűleg a lengyelországi értékesítés pedig a németek vezetésével valósul meg. Magyarország tehát csak a szláv piacok sikere után kerülhet fel a H&M-birodalom térképére. A forrásokat addig a portugál, olasz és kanadai üzletek megnyitására összpontosítják^ _ EUROPRESS Ál lami garanciaalap kell Budapest Az agrárágazat szereplőinek a lehető legrövidebb időn belül a tagországok farmereivel azonos versenyfeltételekhez kell jutni - hangsúlyozta lapunknak Csige István. A Hangya Egyesülés elnöke elmondta: a piaci pozíciók megőrzése és a magyar gazdák versenyképességének növelése érdekében jelentős erőfeszítéseket kell tenni a csatlakozásig hátralévő időszakban. A Hangya-szervezetek a közvetlen kifizetéseken keresztüli tőkejuttatáson túl olyan feltételek megteremtését várják a földművelésügyi kormányzattól, amely előmozdítja a termelők piaci részesedésének megerősödését. Csige az ágazat tőke- és jövedelemhiányának okát a termelői tulajdonú értékesítési, feldolgozási szervezetek pozícióinak gyengeségében látja, megerősödésük nélkül az uniós támogatási források nem lesznek elérhetők, amelynek viszont az lesz a következménye, hogy a vidéki népesség gazdasági esélye a csatlakozás után romlani fog. A szervezet szükségesnek tartja a hazai szabályozásban a piaci kapcsolatok átláthatóságát növelő, a valós termelői érdekek alapján működő kis- és középvállalkozások esélyeit elősegítő termelői csoportok kiemelt támogatását. Továbbá a beszerző, értékesítő szövetkezetek hitelfelvételét megkönnyítő szövetkezeti garanciaalap állami szerepvállalással történő megteremtését.- ÚJVÁRI Hiányzik a középső láncszem Budapest Hazánkban eddig csak két területen jött létre a gazdasági érdekegyeztetés ágazati szintű fóruma, ám a jövő év végéig létre kell hozni a középszintű érdekegyeztetés országos hálózatát. E fórumok szerepéről Várkonyi Julianna, az Iposz jogi és közgazdasági igazgatója beszélt lapunknak. A gazdasági érdekegyeztetés három szintje közül Magyarországon csak kettő működik érdemben, ám a középső, az ágazati gyakorlatilag hiányzik. A kétoldalú üzemi-vállalati szintű érdekegyeztetés hatékonyan működik, és hasonlóképp jellemezhető az országos szintű érdek- egyeztetés is, amelynek munkájában idehaza hagyományosan három szereplő vesz részt: a kormány, a munkaadói és a munka- vállalói oldal. Az érdekegyeztetés harmadik pillére, az ágazati párbeszéd azonban mindeddig nem alakult ki. Ennek hiánya érzékenyen érintheti a gazdaság szereplőit, mivel e fórumok révén kapcsolódhatunk be az Európai Unió ágazati tanácsainak munkájába, amelyek a szociális párbeszéd mellett a jogalkotói munkában is érdemben részt vehetnek. A gazdasági érdekképviseletek - ha erre jogot formálnak - maguk nyújthatják be az őket érintő jogszabályok tervezetét az ületékes bizottsághoz. Az Unió Magyar- országon is támogatja az ágazati „paritásos” bizottságok életre hívását a PHARE-program keretében, ám eddig csak két területen: a kereskedelmi, valamint a vendéglátó és szálláshely-szolgáltató ágazatban jöttek létre ilyen fórumok. ___________dóczy
