Békés Megyei Hírlap, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-13 / 290. szám

A K T U Á L I S 2002. DECEMBER 13., PÉNTEK - 7. OLDAL Kiemelkedő év a tangazdaságban Százmilliós fejlesztés a mezőgazdasági intézetben Igazi, karácsonyi hangulat fogadja a betérőt a kétegyházi Me­zőgazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szakta­nácsadó Intézetben. A virágkötésben jártas hallgatók szemet gyönyörködtető kompozíciói szinte mindenütt a közeledő ün­nepekre emlékeztetnek. Kéteqyháza Az iskolában tegnap összdolgo- zói értekezleten összegezték az idei esztendő eredményeit, és is­mertették a jövő évi feladatokat. A gyakorlati oktatásról és a tan­gazdaság tevékenységéről, fejlő­déséről Gazdag Mihály igazgató- helyettes számolt be. Nem elhanyagolható tény, hogy a diákok gyakorlati oktatá­sát teljes egészében az intézmény saját gyakorlóhelyei biztosítják. Ez azért is lényeges, mert a kör­nyékbeli vállalatok, egyéni gaz­dák nem fogadókészek a tanulók gyakorlati oktatására, mert hiá­nyoznak az átfogó szakmai kép­zés feltételei. Az oktatási feltétele­ket életszerű körülmények között a tangazdaság biztosítja, ahol tervszerű, eredményérdekeltségű a munka, ugyanakkor nem hiány­zik az oktatás, a nevelés sem. Gazdag Mihály felhívta a fi­gyelmet: a tangazdaságban komplex szerkezetű termelő munkát kell végezni. így például a megtermelt takarmányt felete­tik az állatokkal, a húst részben az intézményben dolgozzák fel saját szükségletre, a többletet pe­dig értékesítik. Ugyanígy a kerté­szeti ágazatban a növényeket a saját „konyhára” termesztik, illet­ve eladják. E folyamatban vesz­nek részt a tanulók, és gyűjtik a tapasztalataikat a majdani gya­korlati és elméleti munkájukhoz. A tangazdaság hatékony mű­ködéséhez a személyi feltételek biztosítottak. A tárgyi feltételeket viszont csak lépésről lépésre tud­ja megteremteni az iskola. Az el­múlt éveket jellemző kedvezőtlen időjárás és a pénzhiány ellenére elégedetten állapíthatják meg, hogy 2002 eredményes, mi több, kiemelkedő esztendő volt. Az ezredfordulón megfogalma­zódott az intézmény középtávú fej­lesztési terve, benne a tangazdasá­gé is. Ennek keretében felépülhet az új majorközpont, ahol a már emlí­tett oktatói-termelői feladatokat megoldhatják a diákok. A leendő majorközpontban tavaly átadtak egy szociális épületet, idén elké­szült a szemestermény-tisztító és szárító telep, és megkezdődött egy 80 férőhelyes szarvasmarhatelep ki­vitelezése. Az istálló már szerkezet­kész állapotban van, jövőre szeret­nék állatokkal benépesíteni. Hosz- szú előkészítő munka után elké­szült a szilárd útburkolat az intéz­mény és a majorközpont között. A minőségi követelményekben is jelentős az előrelépés. Október­re elkészült az állattartó telep HACCP-t is magában foglaló minő­ségirányítási rendszere, mely kap­csolódhat a tavaly bevezetett konyhai HACCP-programhoz. A jövőben a kertészetben is kidol­gozzák a HACCP-rendszert, és elő­készítik a növénytermesztésben az ökogazdálkodás bevezetését. A fejlesztésre ebben az évben 100 milliót fordítottak, melyet a fenntartó Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium biz­tosított intézményi beruházás­ban, valamint pályázatok segítsé­gével elnyert vissza nem téríten­dő támogatásokkal. __________jei A zenés tornától a zöldségsalátáig A mezőkovácsházi egészségnevelési vetélkedőn a zöldséges vitaminsaláta készítése is a feladatok között szerepeit o-fotó, kovác» f«h«nc Nyelvi labor nyílt a közgében Teljessé vált az intézmény tudás-forrásközpontja Békéscsabán a Széchenyi Ist­ván Közgazdasági és Külke­reskedelmi Szakközépiskolá­ban szerdán délelőtt adták át hivatalosan azt a nyelvi la­bort, mely — a taniroda és a videokonferencia-terem után — teljessé teszi az intézmény tudás-forrásközpontját. Békéscsaba- A Munkaerőpiaci Alap decent­ralizált szakképzési alapjának négymillió forintos támogatásá­val alakítottuk ki a 16 állomásos nyelvi labort - nyüatkozta Mur­vai László, a 22 osztályban 760 di­ákkal rendelkező, az idegen nyel­vek közül az angolt és a németet emelt szinten oktató iskola igaz­gatója. Ezzel lett tulajdonképpen komplett az intézményben a tu­dás-forrásközpont, mely része­ként már korábban átadtak egy tanirodát és egy videokonferen- cia-termet. Utóbbi a maga nemé­ben egyedinek tekinthető, hiszen mindössze öt magyarországi is­kolában van ilyen. A nyelvi labort a nemzetiszí- Munkában a tizenkettedikesek: a csúcstechnológiájú laborban öröm a nyelvtanulás nű szalag átvágásával felavató d+otó. kovács Erzsébet Velkey Gábor alpolgármester rö- Az alpolgármester szerint a ha- Az avató részeként a 12/a né- vid beszédében arról szólt, hogy tékony nyelvtanulás a városnak met nyelvet tanuló diákjai bemu- egy ilyen fejlesztés nagyon jó az is fontos, hiszen nyelvismeret tatták a vendégeknek, hogyan intézménynek, de különösen jó nélkül nem lehet Európába jut- működik a gyakorlatban a labor, a kollégáknak és a diákoknak, ni. _________________________kk A fiatal rendőrnőt nem tudták elcsábítani Törékeny, vállig érő barna hajú lány. Óraadó­ként tanít a békési Farkas Gyula Mezőgazda- sági Szakképző Intézet és Gimnáziumban. Az egykori kick-boxos szívesen öltözik spor­tosan. Szünetben elvegyül a diáklányok kö­zött a 26 esztendős rendőr hadnagy kisasz- szony, Szilágyi Julianna (képünkön). A nyá­ron végzett a rendőrtiszti főiskolán, a diplo­ma átvétele után visszatért szülővárosába, arra a rendőrkapitányságra, ahonnan indult. Békés- Egy törékeny lány hogyan vá­lasztja a rendőri pályát? — Gyerekkorom óta mindig rendőr akartam lenni. Az Ady ut­ca környékén nőttem fel, fiúk vol­tak a barátaim, a játszópajtásaim, velük fociztam. A nyári szünet­ben lógtunk az utcán. Én is olyan rossz gyerek voltam, mint ők... Az általános iskola után a Szege­di Kis István Református Gimná­ziumban tanultam, majd érettsé­gi után rendőrnek jelentkeztem - mondja Szilágyi Julianna, aki a közelmúltban vette át azt az elis­merést, melyet a főiskola nappali tagozatán legjobb eredménnyel végző, s a megyébe visszatérő rendőrtisztnek ítélnek. Érettségi után Szegedre került, a rendőr-szakközépiskolába, s két évvel később kitűnő ered­ménnyel, rendőr törzsőrmester­ként végzett. A békési városi ka­pitányság bűnügyi osztályán vizsgálóként kezdett dolgozni.- Egy évig voltam vizsgáló. Ez az egy esztendő, a korábban ta­nult elméleti ismeretekkel kiegé­szítve, olyan szakmai alapokat adott, melyekre bátran lehetett építkezni. Vagyon elleni bűncse­lekményeket vizsgáltam, s renge­teg tapasztalatot szereztem - em­lékezik. Aztán '99-ben megkezd­te főiskolai tanulmányait a rend­őrtiszti főiskolán. Az egyhónapos alapkiképzés után a húszegyné­hány fős szakasz parancsnokává választották Szilágyi Juliannát.-- A szakaszunkban Pest me­gyeiek voltak, Békésből rajtam kí­vül egyetlen hallgató sem volt. Heten voltunk lányok... Remek társaság volt, a fiúk is elfogadtak. Bűnügyi szakon jeles eredmény­nyel diplomáztam, két négyesem volt: az egyik büntetőjogból, a másik bűnügyi szolgálati isme­retekből. A végzősök közül a Bé­kés megyeiek közül heten jöt­tünk vissza a megyébe.- Nem gondolkodott azon, hogy másutt próbál szerencsét? — Nem! Engem minden ide köt a megyéhez, a városhoz, itt élnek a szüleim, a barátaim. Tény, csábítottak Pestre, több be­osztást ajánlottak, de nem tudtak megingatni. A békési kapitánysá­gon jól érzem magam, bűnügyi megelőzésben dolgozom. Szep­tembertől a „Mezgé” közbizton­sági tagozatán rendőri ismerete­ket tanítok. A beosztásomban jól érzem magam, jó kollektívában dolgozom. Alapvető célomat, azt, hogy rendőrtiszt legyek, elértem.- Mivel tölti az idejét akkor, amikor nem rendőr? — Önállóan élek, vezetem a háztartást, szeretek főzni, teni­szezni, s két dobermann kutyám­mal „iskolába” járunk. A diszkó világát nem szerettem és nem szeretem. Barátaimmal alkalom adtán beülünk valamelyik kávé­házba egy jó csevegésre, ha tehe­tem, el-eljárok moziba, s szeretek olvasni - mondta búcsúzáskor Szilágyi Julianna rendőr hadnagy úrhölgy, akinek ez a hivatalos megszólítása. _____________________(SZEKERES) Hetvenhét esztendeje tette fel életét a szakmájára Luca-napján kilencvenéves a ma is aktív cipészmester A Tanonc Szerződés 4. pontja: „A tanonc tartására és ellátásá­ra, nevezetesen szállásadására és élelmezésére a mester köte­les; a szerződtetés költségeit a mester, a segédvizsga és segéd­dé avatás költségeit a mester, a betegsegélyző és balesetbizto­sítási járulékokat a mester, az iskoláztatásit a mester viseli. A tanonc ruházatáról a mester, a mosásról a mester gondosko­dik. A tanonciskolái mulasztásokból kifolyólag a tanonctartó iparosra kirovandó birság pedig kizárólag a mestert terheli, jo­gosult tehát a tanonctartó iparos a tanonc keresetéből ennek összegét esetenként levonásra hozni.” Orosháza Ezt a megsárgult szerződést is elővettük, amikor az emlékek kö­zött kutattunk a december 13-án 90. születésnapját ünneplő Szitás János cipészmesterrel. De ne legyünk ennyire hivata­losak, hiszen a városban minden­ki Szitás bácsiként emlegeti a még ma is aktívan dolgozó iparost. Igaz, a Meszes-közben lévő mű­hely ajtaja sokunkat visszatart at­tól, hogy megzavarjuk munkájá­ban Jani bácsit, mert elég gyakran egy tábla virít az ajtón: Munkafel­vétel szünetel! Ám egy kis beszél­getésre mindig jut idő. Két elkop­tatott cipősarok javítása közben tudtuk meg mi is, hogy az idei esztendő több szempontból is emlékezetes számára.- Hetvenhét éve annak, hogy erre a szakmára tettem fel az éle­temet! 1925. december elsején ke­rültem Ágoston Lajos cipészhez - a Szántó Kovács János Múzeum helyén volt akkor a mesterem mű­helye —, igaz, nem voltam elra­gadtatva apám döntésétől. Mert­hogy ő javasolta nekem ezt a szakmát. Azt mondta: „Fiam! Suszter legyél, mert nyáron hű­vös, télen meleg helyen dolgoz­hatsz!” Az első néhány nap után azonban úgy gondoltam, Ágoston cipésznél mindent bezárok, a kul­csot a szögre akasztom és én há­tat fordítok a mesterségnek. Ak­kor, 13 évesen jobban szerettem volna játszani, a társaimmal fut- kározni, mint a műhelyben dol­gozni. Ám ekkor is apám szavára hallgattam, 1929 májusában se­gédként felszabadultam. Utána Székely Károlyhoz kerültem, ott már a cipő felső részének szabá­sát is megtanulhattam, majd Pes­ten a cipőipari szakiskolában fe­jeztem be tanulmányaimat. 1930- ban besoroztak, de nem feleltem meg az alkalmasságin, ezért nem vittek el katonának. Orosházára jöttem, Brünner Ármin cipő­gyárában dolgoztam - mesél tovább élete hosszú történetében Jani bácsi. Mondandó­ját egy megsárgult kép­pel illusztrálja. Mintha ismerős lenne a háttér!- Ez a gyár a volt Ál­lami Áruház épületé­ben üzemelt, a hátsó gyülekeztünk ennek a nek a kedvéért - igazítja útba em lékezetemet a cipész.- A mesterlevelet 1941-ben sze­reztem meg. 1946-ban már önálló­an dolgoztam, 1951-ben azonban a cipész ktsz-be kerültem. Igaz, sír­va mentem a szövetkezetbe, de a nyugdíjazásomat is könnyekkel kí­sértem, annyira szerettem a kol­Szitás-cipő jó! A mester cipészműhelye valamikor Oroshá­zán, a Kossuth utca 24. szám aiatt volt. A mozik filmhíradójában 1946 és 1951 között az alábbi hirdetéssel találkozhattak a nézők: Három igaz szó, a Szitás-cipő jó! Az a tábla, amiről a kis képes reklámot készítették a fil­mesek, ma a Meszes-köz műhelyének falát díszíti. részében fénykép­lektívát - emlékezik a történelmi időkre Szitás bácsi, miközben hol egy pár csizmát sarkal, hol papu­csot ragaszt, vagy éppen az elké­szült cipőt adja át gazdájának. Nagy a forgalom a kis műhelyben.- Munka közben is sokat gon­dolkodom, mi legyen tovább?! Luca-napján töltöm a 90. élet­évemet. Sokat dolgoztam már, igaz, azt mondják, letagadhat­nék sok évet a koromból. Ezt a kilenc évtizedet azonban csak én érzem! Azt tervezem, visszaadom az ipart, itt hagynám vala­kinek a szerszámaimat, használja olyan kitartás­sal, szakmai szeretettel, ahogy azt én az elmúlt 77 éven át tettem. Én meg ol­vasgatok majd, nézem a sportot a tévében és pihe­nek - ez jár mostanában a fe­jemben. Olvasóink nevében 90. szüle­tésnapján szeretettel köszöntjük Szitás bácsit! Isten éltesse! CSETE ILONA A mezőkovácsházi általános iskola tanulói az egészségnevelés jegyében egész napos vetélkedőn mérték össze tudásukat. A versenyen sok érdekes feladat várt megoldásra. M EZŐKOVÁCSHÁZA A napokban rendezett iskolaszin­tű vetélkedőn korosztályonként hattagú csapatok versenyeztek, több helyszínen váltva egymást a feladatok megoldása közben. A beugrót a név kiválasztása és a maguk alkotta csapatinduló je­lentette, majd a könyvtárban, ; tornateremben, az iskola konyhá jában és az osztálytermekber folyt a verseny. A feladatok a: egészséges életmód, a táplálko zás, a szabadidő eltöltése, a spor és a szenvedélybetegségek téma körét ölelték fel. Ezek között írá sós teszteket, rejtvényeket és gya korlati feladványokat kellett meg­oldani. A szervezést és lebonyolí­tást két pedagógus, Chovan Er­zsébet és Török Andrásné koordi­nálta. A verseny szoros küzdelmet hozott. Sorrendben az 5/c, a 7/c és a 7/a osztály csapata végzett. Végül a gyerekek gyümölcsöt kaptak, majd mindannyian be­léptek a Magyar Vöröskereszt szervezetébe. H. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom