Békés Megyei Hírlap, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-11 / 288. szám

KULTÚRA 2002. DECEMBER 11., SZERDA - 7. OLDAL Vidéki idegenforgalmi lehetőségek fiatal kutatói Diákszemmel Vésztő-Mágor jövőjéről, amely ha pénz is lesz talán egyszer valósággá válik Ürmös Evelin és Császár Márk mezőberényi érettségiző gimna­zista az Aldo Papone nemzetközi pályázat keretében az egyre nagyobb idegenforgalmi lehetőséget rejtő Vésztő-Mágort dol­gozta fel. A hazai megmérettetésben egy szakemberekből álló zsűri a legjobbnak ítélte azt, így ők és felkészítő tanáruk, Wéber Károlyné képviselte hazánkat Franciaországban a niz­zai nemzetközi konferencián, sikerrel. Mezőberény A két végzős hónapokon át dolgo­zott a vésztő-mágori történelmi emlékegyüttesnek az idegenfor­galom szolgálatába való állításán.- Egy olyan projektet képzel­tünk el, mely nem egy, már meg­lévő idegenforgalmi látványossá­got mutat be, hanem azt szerettük volna érzékeltetni, hogy milyen, még ki nem használt lehetősége­ket kínál az idegenforgalom szá­mára Vésztő-Mágor — kezdi Eve­lin. A diákok fotósorozatok segítsé­gével mutatták be a látványossá­got a budapesti versenyen, me­lyen tizennégy középiskolai csa­pat indult olyan tanintézetek kép­viseletében, ahol tanítják az uta- zás-túrizmus tantárgyat. Wéber Károlyné csak mellékesen jegyzi meg, hogy az ország ötven közép­iskolájában tanítják ezt a tantár­gyat. — A budapesti vetélkedőn ma­gyarul mutattuk be munkánkat, Nizzában ugyanezt angol nyelven kellett prezentálnunk - kapcsoló­dik a beszélgetésbe Márk. Mint mondja, szigorú követelmények szerint, szakmai zsűri értékelte a pályázatokat és a bemutatókat. A diákok több hónapos kemény munkáját végül siker koronázta: megnyerték a versenyt, s ezzel jo­got szereztek a franciaországi nemzetközi konferencián való részvételre.- A versenyben csak győztest hirdetnek, a legjobb pályamunkát választják ki — pontosít a felkészí­tő tanár. A gyerekek a beszélgetés során azt feszegették, hogy hasznosítási terveik szerint hogyan lehetne még vonzóbbá, ismertebbé tenni Vésztőt és a város térségét. A fővárosi győzelem után újabb kemény munka követke­zett: amit a hazaiak előtt magyar nyelven ismertettek, azt Nizzában a nemzetközi zsűri előtt angol nyelven kellett bemutatniuk. Vé­gül ez is sikerült, négy kontinens tíz csapatának produkciója közül a legjobb három közé rangsorol­ták a herényi diákokét. Az értéke­lésben elhangzott, hogy több szakember az első helyre jelölte Evelin és Márk munkáját, ugyanis ez volt az egyetlen olyan dolgo­zat, amelyet sok fantáziával, számtalan ötlettel vázolta a lehe­tőségeket. Úgy tűnik, a terv pénztelenség miatt az íróasztalfiókba kerül.- Érettségi után hogyan to­vább? - fordultam a fiatalokhoz. Mindketten idegenforgalmi terü­leten szeretnének majd dolgozni, boldogulni, sikert aratni. Most az érettségire, majd a főiskolai felvé­telire készülnek. ________________________(SZEKERES) Császár Márk és Ürmös Evelin mezőberényi érettségiző gimnazisták remélik, hogy terveik egyszer megvalósulnak d-fotó: veress erzsi Fiatalok erdei képzése Az Óz a csodák a csodák csodája gyermekszínjátszók előadásában ARCHÍV KÉP A kaszaperi általános iskola nyolcadik osztályosai az ősz fo­lyamán egyhetes erdei iskolában vettek részt Szilvásváradon, amelyről a napokban tartottak beszámolót. A színjátszás az iskolában kezdődött Nevelés, oktatás, nyelvművelés, szórakoztatás, térítés Még az ősz elején Miskolcon rendezték meg azt a nemzetközi tudományos konferenciát, amelynek témája kultúránk két fontos alappillérének valamikori szerves egységét jelentette a magyar pedagógiában. Máté evangéliumát illusztrálták Az előadók írásaikban kiutat ja­vasoltak abból a káoszból, amely ma a világban a nevelésre egyre inkább jellemző. A pedagógiai al­ternatívák útvesztőjéből pedig csupán Ariadné fonala, vagyis a művészettel művészetre nevelés vezethet ki. Kizárólagosan és ta­gadhatatlanul azért, mert ha az iskola való­ban az életre nevel, il­letve szeretne nevelni, más eszköze nem le­het. Nem lehet, mivel a művészetben a legfon­tosabb az élet szerete- te. Oktatási intézmé­nyeink - úgymond a saját bőrükön érezve - már évtizedek óta jel­zik, produkálják a mű­vészeti és a művészetre nevelés hiánytüneteit. A sikeres nevelés zálo­gának eszköze viszont nem új találmány a pe­dagógiában, már az ókorban is alkalmazták. Komp­lett művészettel azonban csupán a színház rendelkezik. A konferencia színháztörténeti áttekintésében jelentős szekcióté- mák voltak: Comenius és kora, Az iskoladráma fejlődése, A drá­mapedagógia jelene és A színházi nevelés új útjai. Magyarországon a színház műfaji hagyományait a XV. századtól a XVIII. századig az iskolák művelték. A színjátszás - a katolikus és protestáns iskolák­ban egyaránt -, mint nevelő és oktató eszköz sokféle célt valósí­tott meg. Biztosította a diákoknak a történelmi, mitológiai, matema­tikai, nyelvtani, költészettani is­meretek átadását; az erkölcsi és vallásos nevelést; felekezeti pro­pagandát és térítést; továbbá a magyar nyelv kiművelését; vala­mint az előadások, által valamely előkelő személy/ek támogatásá­nak elnyerését. A bemutatott is­koladrámák pedig jelentősen fej­lesztették a tanulók beszédkész­Külföldi tapasztalatok Maria H. Kakucska és Kristin Lyhmann kutató be­mutatott neveléstörténeti ritkaságokat. Tanulmá­nyaikban bizonyították, hogy a spanyol Juan Luis Vives, a szlovák Joannes Amos Comenius és a norvég Ingeborg Refling Hagen szellemisége — időben és térben távol egymástól! - megegyezik. Mégpedig abban, hogy a háborúk miatt fordultak a költészethez és a tudományos publikációkhoz, az anyanyelv használatát és megőrzését tartották fontosnak, a színházat pedig a háttérbe szoruló irodalomra való figyelemfelhívás eszközének te­kintették. Továbbá mindhárman nagyon fiatal gye­rekeket kezdtek tanítani, és harcoltak az éppen divatos pedagógiai irányzatok ellen. ségét, szónoki képességeit és mozgáskultúráját. Mindezeken túl azonban az iskolai színjáték­ok legfőbb feladata az volt, hogy a leendő értelmiséget (tanárokat, papokat, politikusokat) minél megfelelőbben készítsék fel a majdani közszereplésekre. Mind­ezek után nem valótlan gondolat az, hogy a színház lehetne az egyik legkifejezőbb és leghaszno­sabb eszköz egy ország építésére. Gondolom, a több mint 200 éves múlttal bíró iskolai színjátszás nevelői, oktatói létjogosultságát bizonyítani már szükségtelen. Az élő irodalom (színház) „hiányzásáról” az oktatásban egy fülöp-szigeteki irodalomtörté­nésznő tartott előadást. Egy kísér­let szerint azok értették meg leg­jobban az olvasott történetet, akik az olvasás mellett el is ját­szották, kevésbé, akik színház­ban látták, s legkevésbé azok ér­tették meg, akik csak elolvasták. Mi lenne a teendőnk ezek után? Először és azonnal újjá kellene éleszteni az iskolai színjátszást Magyarországon. Talán a 25. órá­ban tennénk ezt, mint ahogyan Temesváron megva­lósították 2000 máju­sában. Német taná­rok, pedagógus szak­emberek, színészek a hermannstadti és te­mesvári Német Szín­házból, valamint szín­házrajongók gyűltek össze megvitatni az iskolai színjátszás új­jáélesztését a német iskolákban. Az elmúlt hatvan évben közel 500 éves tradíció me­rült feledésbe. Csak néhány magányos je­lenség maradt meg, ismertette az örömteli hírt U. M. Wittstock kutatónő írá­sában. Másodszor és azonnal ke­vesebbet és támadhatatlan minő­séget kell tanítani. Olvasni-ját- szani-előadni és elemezni! Minél több teret adni az ifjúságnak, mert a tartalmak ott vannak körülöt­tünk, és persze benne az iskolai olvasókönyvekben is. Ez pedig ugye, tananyag és a tanító kérdése is. Bizony, hogy az! S mindig van a tartalom, szövegmondás, gesz­tus, mimika, ami alkalmas az em­ber építgetésére, és harcolni kell az ízléstelen műanyag- és mese- filmfigurák, a pokemonok, digi- monok ellen az alakuló pszichiku­mok fejlesztéséért. OÁL ZSUZSANNA Országos jelentőségű sikert ért el három középiskolás, akik a békéscsabai Arany Já­nos kollégium festő stúdiójának tagjaiként indultak a Siklósi Katolikus Általános Isko­la és Gimnázium által megrendezett pályá­zaton. Békéscsaba—Siklós A nemrég elbírált pályázaton az ország számos iskolájából beérkezett 1200 pályaműből válogat­ta ki a szakértő zsűri a díjazottakat, melyekből hamarosan kiállítást rendeznek Pécsett, köztük a megyei diákok képeivel. Az előre megadott té­ma szerint Máté evangéliumának illusztrálása volt a feladat. Békés megyét kizárólag az Arany János Középiskolai Kollégium festő stúdiójának 12 fős csapata képviselte, Scholtz Endre festő­művész-tanár vezetésével. Közül hárman ér­tek el helyezést: Török Csaba, a békéscsabai evangélikus gimnázium tanulója második lett Menekülés Egyiptomba című képével; negye­dik helyezést ért el Babcsán Tamás, a megye- székhelyi ruhaipari középiskolából, aki Jé­zust ábrázolta halászat közben. Az egyik leg­fontosabb díjat, a Szent Imre különdíjat a szintén evangélikus gimnáziumba járó Ko­vács György érdemelte ki. Golgota című fest­ménye Krisztust mutatta be a feszületen; a zsűri a különös fényhatásokat értékelte mun­káján. ___________ ____________________. v. J. Sc holtz Endre és három sikeres tanítványa, (balról jobbra) Kovács György, Török Csaba és Babcsán Tamás, a festőstúdióban készült képekkel »FOTÓI KOVÁCS ERZSÉBET Teljes átlényegülés, maga a csoda! Schiff András zongoraművész szonátaestje a Jókai színházban „Reméljük, hogy a ma esti összeállítás újszerűnek és szerencsés­nek bizonyul, amelyben a művek egyéni arca mellett újabb kap­csolatokra és gondolattársításokra is fény derül” — olvastam a hangverseny előtt azon a szórólapon, amelyen az előadó, Schiff András Kossuth-díjas zongoraművész a szerzőkről, művekről és szándékairól ír. Számomra valóságos ars poetica ez az önvallomás. Békéscsaba Haydn, Beethoven és Schubert egy-egy kései zongoraszonátáját tűzte ezúttal műsorára Schiff And­rás és szánta - Haydnt idézve - „értőknek és zeneszeretőknek”. Olyan remekművekről van szó, akár Haydn C-dúr (Hob.XVI:50), Beethoven op. 109-es E-dúr, vagy Schubert legutolsó c-moll szonátá­ját nézzük, amelyek egyrészt mű­fajuknál fogva, másrészt amiatt, hogy a szerzők legérettebb alkotó periódusában születtek, valóságos kvintesszenciái az egyes kompo­nisták zsenialitásának. Schiff Andrást nem kell bemu­tatnunk a csabai közönségnek. Több mint húsz éve, 1976-ban már koncertezett városunkban és nemzetközi sikereinek híre eljut a zenekedvelő közönséghez. Azt hiszem, nem találnék olyan pozi­tív jelzőt, amelyet művészetéről mások már le ne írtak volna. Zon­gorahangja puha, átölel és befo­gad. Dinamikai és színskálája ezerféle és mindig kifejező. A ze­ne természetességgel árad, a szer­zői szándék annyira nyilvánvaló, mintha maga a szerző ülne a hangszernél. Ehhez párosul ugyanakkor egy olyan fokú ki­munkáltság - nevezzük művészi tökélynek -, amelynek forrása csak a remekművel szembeni előadói alázat lehet. Semmi öncé­lú virtuózkodás. Teljes átlényegü­lés, maga a csoda! Attól az, hogy a hallgató úgy érzi, megértette a csaknem 200 év távlatából neki szóló eszmei és érzelmi üzenetet. A közönség lelkes ovációját egy fél zongoraestnyi ráadásda­rabbal köszönte meg az előadó: Schubert f-moll moment musical­je után olyan nagy lélegzetű alko­tásokkal, mint Haydn f-moll vari­ációi, vagy búcsúzóul Beethoven op. 110-esAs-dúr szonátája. Régóta vártuk Schiff Andrást. Köszönjük, hogy eljött városunk­ba és megörvendeztette művé­szetével a közönséget! Köszönet illeti azokat is, akik ezt lehetővé tették! FARKAS PÁL Kaszaper A táborozásra a pilisborosjenői Pedagógiai Továbbképzési, Mód­szertani és Információs Központ Kht. közreműködésével, pályáza­ti úton nyertek támogatást. Az is­kolában 9 éve működik környe­zetvédelmi szakkör, így a pedagó­giai programban is kiemelt helyet foglal el a környezet védelme.- Az erdei iskolában jó lehető­ség nyílt a társadalom és a termé­szet kölcsönhatásainak megisme­résére, illetve annak a szemlélet­nek az elmélyítésére, hogy az em­ber nem a természet korlátlan ura, áfa mindent büntetlenül el­vehet - mondta Gaál Istvánná igazgatónő. A jó tapasztalatok alapján szeretnének idén is je­lentkezni a pályázatra. __^

Next

/
Oldalképek
Tartalom