Békés Megyei Hírlap, 2002. november (57. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-02 / 255. szám
A Békés Megyei Hírlap magazinja 2002. NOVEMBER 2., SZOMBAT Koltai Róbert: színész-rendezőből művészeti vezető 10. oldal Vamus Xaver orgonaművész hazajár Békés megyébe 11. oldal A „közeli” Normandiában jártak Országok közötti kapcsolatépítésből született és immár önmagától működő intézményi — valamint személyes — kötődések repítették nemrég Franciaországba, Normandiába a szabad- kígyósi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Intézet tanulóit. Azután, hogy a francia testvériskola diákjai is jártak már a megyénk legszebb kastélyában működő tanintézményben. Magyar szempontból ez a kapcsolat természetesen fontos, a tapasztalat azonban azt mutatta, a franciák is komolyan veszik. Közben a diákok életre szóló élményekkel gazdagodtak, a kontinens szélei pedig uniós csatlakozásunk előtt, hacsak néhány milliméterrel is, tovább „közeledtek” egymáshoz... Egy szűk hét alatt a csodálatos Normandiában, a Szajna és a La Manche találkozásának közelében. normann tehén bár ma már kénytelen megosztani életterét a holsteini „kollégákkal”, még mindig elmaradhatatlan forrása a finom sajtoknak. Teje a négy híres normandiai „frontage- t kínaija; a nálunk jól ismert Camembert is innen származik, valamint a Brie, a Neufchátel és a finom, erős, szagos Pont l'Évyque. Az almából olyan nyalánkságok készülnek, mint a tömény Calvados, a Pommeau, a lágy almabor és a legnagyobb meglepetés: a szénsavas, savanykás Cidre, amelyet sokan, ha ismernének, akár életre szólóan is felcserélnék a sörrel. A harmadik kincs pedig a szikár arcú normann paraszt, aki hoz„Az észak-francia mezőgazdaságnak két nagyon fontos eleme van: a normann tehén és az almafák... latban jeleskednek. Rendkívül erős az oktatás gyakorlati oldala. Karine Dehays, a francia iskola külkapcsolati referense - rendkívül tájékozott a magyar viszonyokat illetően; az ő kezdeményezésére kerestek magyar partneriskolát a meglévő két angol mellé — kalauzolja a kíváncsi csapatot. Érdekes módon elsősorban nem szakmai alapon nyugszik a program; úgy értve: nem gyárlátogatások sorából áll. Szemben ugyanis az általunk korábbról ismert világgal, Franciaországban a legtöbb üzem nem szívesen tárja fel titkait - mely hozzáállás persze felénk is egyre inkább teret nyer. Ötnapos program, átszőve Normandia minden színével, ami az Alföld horizontjához edződött szemnek különleges lehet. A francia iskola sajátosságai, lovardája, lovai, aztán egy kis tengerparti séta - a bátrabbaknak fürdés is (ősz ide vagy oda, a tengernek magyaros virtussal meg kell adni ami jár, még ha a tizenfokos vízben töltött néhány perc alatt az ember azt is megbánja hogy megszületett). A történelmi Rouen város, a hagyományos fapapucskészítés, és - diákjaink pékek - az 1845-ben épített pékség, a hagyományos kenyérsütés, azután egy fókamen- hely, egy 1200 éves fába épített szentély... Érdekesen hangzó élménysor, nem? Jó érzéssel tölti el a vendéget a normann tisztelet, amely a vendéglátásban, a nagyvonalúság, amely a kiszolgálásban és a profizmus, amely a programszervezésben megnyilvánul. Persze hogy a tengert illeti a legerősebb kíváncsiság! Yvetot-ban mégis csak a legcsekélyebb jelek éreztetik „a tenger illatát” annak a magyar kíváncsiskodónak, akinek Normandia egyenlő a második világháborús partraszállással, így a tengerrel. A szabadkígyósi középiskolás csoport úticélja, a normann kisváros 60-70 kilométernyire a tengertől, Normandia legkeletebbre eső megyéjében, Seine-Maritime-ben majdnem oly távol esik a tengeri világtól, mint mondjuk — „kis” túlzással - Békéscsaba. Azt kell mondanunk, a mezőgazdasági környezet még hasonlóvá is teszi a két város helyzetét - no persze, amennyi levonható egy vakuvillanásnyi látogatásból. A magyar pusztát fürkésző szem Yvetot szélét és viszonylag egyszerű környékét látva leginkább az agrárvilág „ráncait” veszi észre a tájban; minden kellékével együtt. A különleges, puritán, függőleges fabetétes házakat, körülöttük a széltől óvó földsáncokat, tetejükön az elmaradhatatlan fasorral, 20-50 kilométerenként az apró cháteau-kat, a kastélyokat. Az észak-francia mezőgazdaságnak - tegyünk egy sarkos megállapítást - két nagyon fontos eleme van: a normann tehén és az almafák. Ezek adják kincsét. A A tenger sós illatát is haza hozták szákjukban (Honfleur, a párizsiak kedvenc kirándulóhelye) zánk hasonlóan nem mondhat könnyű sorsot magáénak „huzatos” történelmű hazájában. Mégis barátságos, vendégszerető. A mezőgazdasági hasonlóságból eredően született tulajdonképpen az Yvetot-i és a szabadkígyósi szakközépiskolák kapcsolata is. Yvetot- ban állami intézményként oktatják a különféle ágazatokat, de a hagyományosan agrár irányok - mondjuk a rendkívül erős lótenyésztés - mellett mindenféle eladható tudást kínálnak a környékbelieknek, például kereskedelmet és kozmetikai ismereteket is. Érdekes, a diákok jelentős része nem a hagyományos nappali rend szerint jár iskolába, sok a felnőtt és a levelező hallgató, akik az iskolán kívül töltött időben a gyakorInkább kulturális alapú az együttműködés, a hosszabb távú megoldásokat helyezi előtérbe. így a francia diákokkal tett párizsi körséta, a Jeanne d'Arc megégettetésének roueni piacterén tett látogatás, az esti összejövetelek, barátkozások mind „az emberek egyesítését” (és nem az országokét) szolgálta, amint az EU alapeszméjét megfogalmazta egyik szellemi atyja, Jean Monnet, még 1952-ben. S hogy milyen sikerrel, azt elárulja a franciák készülődése a tavaszi szabadkígyósi viszontlátásra. Vandlik János A mieinknél kisebb, zömökebb normann tehenek egy tanyán A SZERZŐ FELVÉTELE Kifizetődő volt ,,elvhűnek” lenni. Volán-ügy, ami nincs Jól jött az önkormányzati választás a Körös Volán vezérigazgatójának: a szocialisták helyi politikusai ,,leszálltak" róla. A ,,történelmi hűség" kedvéért azért jegyezzük meg, egyikőjük még a nagy szavazás előtt kijelentette,, nincs Volán-ügy". Vagyis[ nem kezdeményezik az ÁPV Rt.-nél a vezér menesztését. Csak a Fidesz-aktivistáktól hemzsegő igazgatótanácsot és a felügyelőbizottságot cserélik le a feje fölött (gondolom szocialista-aktivistákra). Ami az én olvasatomban annyit jelent, hogy azok majd,,teszik a dolgukat”. Nem kell tehát helyi kezdeményezés, meg ÁPV Rt.-döntés, a testületek szép csendben megoldják a személycserét a Körös Volán élén. Kétségtelen, finomabb módszer, várhatóan kisebb viharral jár, a szakszervezeteket is állva lehet vele hagyni. Csak a kilógó lólábbal kell kezdeni valamit, de majd letakarják valahogy. Persze a lényeg ettől nem változik: a vezérnek előbb-utóbb távoznia kell - politikai okokból. Ami a hazai viszonyokat ismerve, akár természetes is lehet: mi jöttünk - ti mentek. Majd ha ti jöttök (egyáltalán, valamikor) - akkor meg mi megyünk (ha hagyjuk magunkat). A politikusok próbálják velünk elhitetni, hogy ez a normális, az európai megoldás. (Szerintem mpg balkáni vagy arab - az utóbbi sem jobb az előzőnél.) Magam inkább afelé hajlanék, hogy van a szakma és van a politika. Ha a kettő keveredik, akkor elkezdődik a párttagkönyvek szerinti funkcióosztogatás. A jól fizető helyek mindegyike hirtelen bizalmi állássá válik, s jön a mamelukok kora, amikor a tehetség, a szakmai teljesítmény nem számít. Helyét átveszi a párthűség. Leegyszerűsítve: ha valaki szakmai karrierre vágyik, lépjen be valamelyik pártba, s reménykedjen, hogy győznek az övéi, s főnököt csinálnak belőle valahol, egy jól fizető, zsíros állásban. Ha nem lép be, ha kimarad, akkor bizony le is marad: várhat ítéletnapig, csak örök második lehet. Mert mindig jön majd egy jó elvtárs, hol balról, hol jobbról, aki, politikai hátszéllel maga mögött, megmondja majd neki, hogy szakmailag mi a jó és mi a rossz. A Kádár-rendszert sokan azért (is) rühell- ték, mert csak a párttagok érvényesülhettek. Tény, időközben rengetegen rájöttek: a karrier érdekében érdemes beállni a sorba. Kifizetődő volt,,elvhűnek” lenni. Hogy mi lett az MSZMP sziklaszilárdnak hitt bázisából, valamennyien tudjuk. A múltból okulhatunk és persze nem okulhatunk. Lehet, hogy ezúttal az utóbbival állunk szemben? Árpási Zoltán Hírfőoíőfél Chris Rea Budapesten. November 14- én a fővárosi SAP-rendezvénycsarnok- ban lép fel Chris Rea angol gitáros, énekes. A fellépés apropóját Reá új albuma, a Stony Road adja. A hetvenes évek második felének nagy felfedezettjét, az ír-olasz származású Chris Rea-t a kritika annak idején mint az „angol Springsteent” méltatta. Személyisége, dalszövegeinek témái, a rythm and blues, a country és a folk alapokra építkező zenéje valóban sokban emlékeztet Springsteen muzsikájára, de zenei univerzuma mégis lényegesen más. Rea 1978-ban szólókarrierbe kezdett, amely mind a mai napig sikeresen folytatódik. Már első albumán tisztán felfedezhetők azok a jegyek, melyek meghatározzák muzsikáját. Tiszta gitárjáték, kellemes melódiák, remekbe szabott dalok. Dzsesszikák és Kevinek. Az ezredfordulón megszülettek hazánkban az első Dzsínók, Dilenek, Vanesszák és Dorotik. Ha egy név nem szerepel a hivatalos utónévkönyvben, akkor a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottsága adhatja meg az engedélyt. Döntésük precedensértékű, vagyis, ha az országban él már egy Zoé, akkor semmi akadálya a tömeges elterjedésnek. A szülők egyre inkább szeretik az olyan idegen hangzású neveket, mint a Kevin, a Krisztofer, a Brendon vagy a Robin. Mind több lány viseli a Vanessza, a Dzsenifer, a Dzsesszika vagy a Szamanta neveket is, így, magyar helyesírással. Él még nálunk Britni, Vanessza, Szabrína, Tifani és Doroti. Christina testékszerei. Egy rossz nap Christina Aguilera számára egy új testékszert jelent, néha nagyon intim helyeken. A fiatal énekesnő az egyik magazinnak mesélte el, hogy amikor rossz napja van, akkor berakat egy piercinget. Jelenleg 11 testékszere van: a fülében, az orrában, a száján és a mellén. Aguilera elmondta, hogy az egyik nagyon szép és drága piercing egy olyan helyen található, amelyet csak az orvosa és kedvesei tudnak. Majd hozzátette, hogy sok dicséretet kapott a gyémánt berakásos testékszerére. A sok piercing ellenére az énekesnőnek valahol meg kell húznia a határt: „Soha sem rakatnék testékszert a köldökömben, az olyan elcsépelt” — magyarázta. Boldogságrecept. A jóllakottság és a jó hangulat igenis egymást kiegészítő életjelenség — állapította meg egy brit kutatócsoport. Öt éve kísérik figyelemmel a különböző ételféleségek hangulatváltoztató hatását. A legfontosabb megállapítás: nem kell azonnal gyógyszerért rohanni a nyomott hangulat, a szomorúság, a kezdődő depresszió megállítására. A legtöbb esetben elég az étrend megváltoztatása. De melyek a boldogságérzést javító ételek? Ami jó a testnek, az jó a szellemnek is. Zöldség, gyümölcs, hal, dió, különféle magvak, teljes értékű és rostos ételek. Alkohol, kávé, csokoládé, zsíros sajtok, kenyér csak módjával fogyasztható. Talán a legfontosabb az időben és összetételben kiegyensúlyozott étkezés. Newman nem öregszik. Ahhoz képest, hogy egy évvel ezelőtt Paul Newman még arról nyilatkozgatott, hogy végleg visszavonul a reflektorfényből, aktívabb, mint valaha. A színészlegenda, aki januárban ünnepli 78. születésnapját, ismét egy Oscar-díj közelébe került. A kárhozat útja című (nálunk még nem vetített) gengszterfilmben a kritikusok szerint igazi shakespeare-i mélységeket ad a keresztapa szerepének. Newman nem nyugszik. Legújabb vagánysága: színpadi szerepet vállalt a Broadway-n előadásra kerülő A mi kis városunk című darabban. Az előadásra a pénztárnyitást követő első öt napon több mint másfélmillió dollárért vásároltak jegyet. Korai nemi érés. A televízió erőszakfilmjei hatásának tulajdonítják a korábban bekövetkező nemi érést. Egy nemzetközi orvoskonferencián elhangzott: vizsgálatok igazolták a feltevést, miszerint a gyerekek lelki világában sajátos hatást váltanak ki, érzelmi stresszhatást jelentenek az erőszak és a szexualitás sokkoló jelenetei. Az ilyen témájú filmek az agyműködést érintik, közelebbről is a hormonrendszert ellenőrző hipotalamuszt és a belső elvá- lasztású mirigyrendszer központi irányító szervét, a hipofízist. Az utóbbi erős ösztönzése vezet a korábbi nemi éréshez. Figyelemre méltó, hogy míg a 19. század közepén 16 éves korban váltak nemi éretté a lányok, ma már jóval korábban.
