Békés Megyei Hírlap, 2002. november (57. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-19 / 269. szám

6. OLDAL - 2002. NOVEMBER 19., KEDD INTERJÚ Brüsszelben mindenki futva dolgozik Megyei köztisztviselők uniós tanulmányúton Irodaépület várományosa a főiskola Oktatási centrumot terveznek a városközpontba Békéscsaba- Nem erőt meghaladó-e hat nap alatt ,, bejárni" a közgazdászok, pénzügyesek, főjegyzők számára ezt a, tartalmát tekintve is, hatal­mas területet?- Mondhatom, nem, és ehhez hadd tegyem hozzá egyik legfon­tosabb szubjektív benyomáso­mat: Brüsszelben és „környékén” egészen más munkatempóban dolgoznak a hivatalnokok, és nem csupán, mert egyenruhában és többnyire saját irodában, mondhatni a munkaidő teljes ki­használásával. Némi túlzással, ott bizony szinte futva dolgoz­nak, és jóllehet általános ismere­tekkel kevesebben rendelkeznek, ki-ki a maga területén abszolút tá­jékozott, érti a dolgát. Miközben a közvetlen folyosószomszédjáról esetleg azt sem tudja hogy hívják és mit csi­nál... Jellemző példa­ként mondom, hogy egyik hivatalos tájé­koztatónkról valami miatt kés­tünk 20 percet, így azonban már köszönték az érdeklődést, legfel­jebb kívülről, az utcáról nézhet­tük meg, hová is siettünk az előbb. Mindent összegezve: más szemléletre kell áttérnünk, más tempóban! Hiszem, hogy az Eu­rópa Parlament bővítés utáni 732 tagja ugyanezt erősíti meg, tehát a mi 20 vagy 21 magyarunk is.- Tauberbischofsheimről eddig csak azt tudtuk, a picinyke német járási székhely olimpiai és világ­bajnok vívók székhelye.- Mi pedig megismertük a mi­énktől eltérő német tartományi és járási közigazgatás felépítését, működését. Németországban a járások lényegesen több hatósági jogkörrel rendelkeznek, mint ná­lunk a megyék - például tisztior­vosi, állat-egészségügyi, mene­kültügyi feladatok terén -, a tu­lajdonukban lévő bronnbachi ko­lostor pedig jó példája annak, ho­gyan kell egy kultúrtörténeti je­lentősséggel bíró épületet megóv­ni, hasznosítani. Ha Kovács Mihály (képünkön) ezentúl rápillant Európa térké- gok nem kerülhetnek a belépést pére, a Tauberbischofsheim—Frankfurt—Brüsszel—Luxem- megelőző pénzügyi állapotnál bourg—Strasbourg vonalat azonnal akaratlanul összköti. A kedvezőtlenebb helyzetbe. Ha- Békés Megyei Képviselő-testület pénzügyi osztályvezetője egy- zánk az első évben papíron még- ben újból összegzi azt az akár kisebb kötetnyi, rendkívül is nettó befizető lesz, ugyanis az hasznos tapasztalatot, amelyet vezető köztisztviselők számára EU-tól érkező támogatások csak a a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége és a Tolna Me- következő évben regisztrálódnak, gyei Önkormányzati Hivatal szervezésében úgynevezett uniós Ehhez szorosan kapcsolhatók kőrútján szerzett, húsz egynéhány kollégájával együtt. Ezek- az Európai Parlament Európai Bi- ről beszélgettünk a napokban. zottság Bővítési Főigazgatóságán szerzett ismereteink. Paolo Berizi, magyar bővítésügyi agrárreferens szerint a problémás területek a közvetlen kifizetések, a vidékfej­lesztési támogatások, valamint a kvótarendszer kérdéskörei. A közvetlen jövedelemtámoga­tások esetében a problémát a 25 százalékos szintről való indítás, illetve a 10 éves átmeneti időszak jelenti. A közvetlen kifizetések el­lenében a bizottság a vidékfej­lesztést favorizálja, szerintük leg­inkább erre van szüksége a tagje­lölt országoknak. A probléma, hogy a vidékfejlesztésnél a köz­vetlen kifizetésekkel ellentétben a társfinanszírozás szabályai ér­vényesülnek. A hazánkban jelen­leg érvényben lévő támogatási formák közül nagyon kevés ma­radhat fenn a csatlakozás után is, tehát előtte kell fel­használni őket. Bi­zonyára sokan tud­ják, hogy a tagjelöl­tek közül egyedül Magyarország ren­delkezik pozitív kereskedelmi mér­leggel, s így versenyképessége alapján jogosan követel egyenlő elbánást.- Nem sokan tudják, hogy léte­zik a magyarországi régiók brüsz- szeli képviselete.- Méghozzá a hét magyar ré­gió finanszírozásából, és fő célja a régiók információval történő ellá­tása, a velük való kapcsolattartás, szakemberképzés. És, ha már itt tartunk, befejezésül még egy na­gyon fontos témáról szeretnék szólni, az Európai Beruházási Bankról. A világ legnagyobb bankja az Unió Fejlesztési Bankja, 20 millió euró fölötti projekteket finanszíroz. Kezdetben a bank a dél-itáliai területek fejlesztésében játszott jelentős szerepet, az el­múlt két évben a legtöbb projekt­jük azonban Kelet-Németország felé irányult. Öt éve tesznek kü­lönbséget a hitelnyújtásban orszá­gonként és a hitel mennyisége alapján. Kintlévőségük 230 milli­árd eurót tesz ki, ami több mint Ausztria egyéves GDP-je! FÁBIÁN ISTVÁN- Frank­furtról közis­mert, hogy a világ egyik pénzügyi köz­pontja- Itt az Eu­rópai Közpon­ti Bankban jár­tunk, amelyre igazi feladat a csatla­kozás után vár, amikor az új ta­gok belépnek az eurózónába. A jelenlegi tagállamok közül 12 or­szág vesz részt a monetáris unió­ban, Dánia, Nagy-Britannia és Svédország nem tagja az EMU- nak. A bank alapvető feladata a piaci pénztranzakciók irányítása, a kamatpolitika meghatározása, a fizetési rendszer megfelelő mű­Nem követelmény a régiós rendszer Magyarország brüsszeli EU-misszióján és másutt is megerősítették: az unió nem ragaszkodik az önkormány­zati régiók kialakításához, számára az a fontos, hogy az ország képes legyen a támogatások lehívására. ködtetése, statisztikai adatok be­gyűjtése, valamint bankjegykibo­csátás. Célja az árstabilitás bizto­sítása az eurózónán belül. Az Európai Központi Bank alaptőkéje 5 billió euró; amelyhez a tagországok a GDP és a lakossá­guk arányában járulnak hozzá. Hazánk a csatlakozást követően első körben valós hozzájárulás­ként 5 százalékot kell, hogy befi­zessen, s eurózóna tagsága után fizet 100-at. A bővítéssel az alap­tőke nagysága nem fog változni, csak az egyes tagországok száza­lékos hozzájárulása módosul. Ma­gyarország a csatlakozással nem lép be egyből az eurózónába.- Brüsszelbe tehát már bizo­nyos előismeretekkel érkeztek.- Kollégájuk, Fóris György új­ságíró rögtön elmondta: az igazi veszély Ciprus lehet, mivel az ő felvételük nélkül Görögország a többi más tagjelölt csatlakozási kérelmét nem fogja ratifikálni. A bővítés pénzügyi vonatkozásá­ban egyébként az unió szem előtt tartja, hogy a csatlakozó orszá­Relaxált „rabok” az iskolákban Az alaptanterv előírja, de semmibe veszik A közoktatás kerettantervei tizenegy helyen érintik a relaxá- ciót. A Nemzeti Alaptanterv, a NAT szintén előírja az iskolák­nak a gyakorlatok használatát. A folyamatos tréning azonban a legtöbb intézetben elmarad, mert nincsenek erre képzett pe­dagógusok. Pedig az öt perces gyakorlatok húsz százalékkal növelik a diákok teljesítményét. Békéscsaba A relaxáció nyolcszáz éves francia szó, jelentése: elen­gedni a rabot. A Nyugat- Európában elterjedt gyakor­lattal ugyanis a bennünk szunnyadó vagy éppen dol­gozó energiát használjuk fel. A relaxáció egyik válfaja az autogéntréning, amely a nyugati pszichológiát és a keleti meditációt ötvözi. Az autogéntréning a testi, szel­lemi ellazulásra helyezi a fő­hangsúlyt, amelynek kö­szönhetően a szervezet rege­nerálódik. Egy tíz perces gyakorlat felér két-három óra alvással, de természetesen nem helyettesíti azt - tudtuk meg Fajzi György autogén­tréning oktatótól, aki novem­berben relaxációs tanfolya­mot indított Csabán, taná­roknak. Relaxációs gyakorlat az óvodában KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ A relaxációval javíthatjuk a kapcsolatot a jobb és a bal agyfél­teke között. Amikor ugyanis pi­henünk, a tudatunkat már nem a bal, hanem a jobb agyfélteke irá­nyítja. Ez felel a kreativitásun­kért és a művészi képességein­kért. A két agyfélteke többnyi­re nem tart fenn kontaktust egymással, a relaxáció viszont rákényszeríti azokat az együttműködésre. Az autogéntréning nem is­meretlen fogalom Békéscsa­bán. A József Attila Lakótelepi Óvodában és a Szabó Pál Téri Iskolában már tíz évvel ezelőtt megszakították az órákat öt perces gyakorlatokkal. Az Álla­mi Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálat felmérései iga­zolták, hogy a gyermekek telje­sítménye húsz százalékkal ja­vult. Ennek ellenére a legtöbb intézetben nem használják a módszert, mert nincsenek erre is képzett pedagógusok. Holott a relaxációs gyakorlat a hiper- aktív és diszlexiás gyermekek­nek is segít, oldja a félelmeiket vagy éppen leköti a bennük túltengő energiát. FEKETE G. KATA Megvásárolhatja a Tessedik Sámuel Főiskola Gyulai Egészségügyi Intézete a Gyulai Szabók Rt. háromemeletes irodaépületét. Az Ok­tatási Minisztérium kollégiumi alapjából megítélték az intéz­ménynek azt a több mint százmillió forintot, melyből létrehozhat­ják az iskola szomszédságában a 120 személyes kollégiumot. Emellett a küszöbön áll az intézet főiskolai karrá nyilvánítása is. Gyula A gyulai egészségügyi főiskola Karácsonyi János utcai kollégiu­mának felújítása 350 millió forint­ba kerülne ahhoz, hogy európai színvonalú legyen. Az iskolától távol van, fenntartása drága. Ezért gondoltak a szomszédsá­gukban álló, jó állapotú irodaház­ra, amely összeköthető az iskola- épülettel. Emellett fokozatosan készülnek arra, hogy előbb-utóbb kisebb, nyári tudományos, ide­genforgalmi centrummá váljanak - mondta el dr. Köteles Lajos in­tézetigazgató (képünkön). - Az Oktatási Minisztérium a különbö­ző fejlesztésekből vissza­maradt pénzeket, gyors felhasználásra, takaré­kos megoldásokat támo­gatni akart, s a helyszíni látogatás után úgy dön­töttek, segítik a főiskolát. A tervezett szakaink fo­lyamatosan megnyerték a szakmai fórumok tet­szését. A szociális mun­kás szak indítására már megkaptuk az engedélyt, s kedvező a visszhangja az egészségturizmus szervező szaknak is. így Gyulán előbb-utóbb főiskolai kar lesz, melynek legégetőbb gondja a megfelelő kollégium hiánya volt. Alapvetően az épületek szom­szédságából eredő gazdaságosság és a karrá válás támogatása volt az, ami miatt mellettünk döntöt­tek, és megkaptuk az épületvá­sárlás teljes összegét, több mint százmillió forintot. Ezzel a város­központban oktatási cent­rum jön majd létre. Kérdé­sünkre, hogy mikor válhat az intézet karrá, dr. Kö­teles Lajos el­mondta, már most megfelelnek a karrá nyilvánítás feltételeinek. - Az újabb elvárások szerint, ha rendelkezésre állnak megfe­lelő létesítmények felszereltség­gel, s van egy alapszak, az in­tézményt már lehet karrá nyil­vánítani. Nekünk két alapsza­kunk - diplomás ápoló és szo­ciális munkás - van és lesz, s elképzelhető, jövő szeptember­től már három is, az egészségtu­rizmus szervező szakkal. Sok olyan tevékenységünk van, amit egy jól működő főiskolától el­várnak: pályázatok, nemzetközi együttműködés... A román partnerünkkel létre­hoztuk a határ menti turizmus szakértő szakot, melyet senki nem várt el tőlünk. Sok terüle­ten már régen megfelelünk an­nak, ami elvárható, ugyanakkor személyi fejlesztés még szüksé­ges. Az általános szociális mun­kás szaknál a legkiválóbb buda­pesti szakembereket sikerült a speciális területekre megnyerni, így Szalai Júliát a Szociológiai Kutató Intézetből és másokat - főállásban. Hamarosan ülésezik a Tessedik Sámuel Főiskola tár­sadalmi tanácsa, és szeretnénk, ha javaslatot tenne a szervezet a karrá nyilvánítás folyamatának megkezdésére. Amennyiben február tájékán a Tessedik Sá­muel Főiskola tanácsa ezt jóvá­hagyja, május környékén kor­mányülésen mondhatják ki, hogy szeptembertől intézetünk önálló kar. A kollégiumépület megvásárlá­sa közbeszerzési eljárás kereté­ben várhatóan de­cember közepére le­zajlik. Az első lépés a könyvtár átköltözte­tése lesz, ahol a nagy alapterületen olvasó­termet, internethozzáférést biztosítanak. Ezután újabb, kollégiumi fel­újítást szolgáló pályá­zaton szeretnének nyerni. Az új kollégi­um 120 személyes lenne, amelyben mindent megépítenek, ami az Eu­rópai Unióban kötelező. Lennie kell liftnek, kétágyas szobáknak, tetőteret építenek. A jelenlegi kol­légiumban tízágyas szobák is vannak. Most az egészségügyi fő­iskola tanulóinak száma nappali és levelező tagozaton mintegy 400. A karrá válás után 1500-as létszámmal számolnak. SZŐKE MARGIT Uniós versenyhelyzet- Négy-öt évig az új kollégiumépület számunkra biztosan megoldás — mondta dr. Köteles Lajos. — Adja Isten, olyan gyorsan fejlődjünk, hogy komoly kollégiumi gondjaink legyenek, mert ez azt jelente­né, hogy európai versenypályán vagyunk. Szeret­nénk, ha a gyulai főiskolának 2004-től német, osztrák főiskolákkal kellene versenyeznie a hallga­tókért - összegezte az intézetigazgató. Hozzátet­te, december 2-án nyílt napot tartanak, amikor tá­jékoztatják az érdeklődőket, hogy milyen szakok mikor indulnak és milyen képzési tartalommal. cs*»* BÉKÉS MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Chamber of Commerce and Industry of Békés County Békéscsaba, Penza-ltp. 5. H-5601 Pf. 135. Tel./fax: 36 (66) 324-976, 451-775. E-mail: bmkik@elender.hu FIGYELEM. IDŐPONT VÁLTOZÁS! A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2002. november 20-21-ére tervezett előadásának időpontja megváltozott. Az új dátum: 2002. november 26-27. Helyszín: Békéscsabai Ipartestiilet, Békéscsaba Kossuth tér 8. Jelentkezni lehet telefonon a 66/324-976. 66/451-775-ös telefonszámokon. ÉV VÉGÉVEL LEJÁR A HATÁRIDŐ! A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara több éve segítette árufuvarozó tagjait a Köz­úti Arufuvarozói Felelősségbiztosítás kamaránknál történő megkötésével, de az árufuvaro­zókra vonatkozó rendeletek változásával a KÁF érvényessége 2002. december 31-én meg­szűnik. Valamennyi közúti fuvarozónak az új közlekedésszabályozás szerinti tevékenységi enge­dély kiváltásához szükséges egyik feltétel teljesítéséhez ajánlott a Közúti Közlekedési Szol­gáltatói Felelősségbiztosítás, melyhez a BMKIK tagvállalkozói a Magyarországi TIR Fele­lősség és Szakmai Biztosító Egyesülettel kötött megállapodás keretében juthatnak hozzá. A biztosítási szerződésben megállapított díj ellenében nyújtott biztosítási védelem lehető­séget nyújt a fuvarozóknak árufuvarozási szolgáltatási tevékenységük során a 14/2001. (IV. 20.) KöViM-rendelet 5 § 1. a) és 2. bekezdéseiben foglaltak teljesítésére. A Közúti Közle­kedési Szolgáltatói Felelősségbiztosítás megkötése után kibocsátott Fedezetigazolást a köz­lekedési hatóságok elfogadják. A biztosítási összeg a biztosított fuvarozó gépjárműveire számítva az alábbiak szerint ke­rül meghatározásra:- egy gépjármű (gépjármüszerelvény) esetén, illetőleg az első gépjárműre (járműszerel­vényre) számítva legalább 2 500 000 Ft, és minden további gépjárműre (járműszerel­vényre) nézve egyedenként legalább 1 400 000 Ft,- annál a biztosítottnál, amely kizárólag 3,5 t megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépjárművet (járműszerelvényt) üzemeltet, a fentebb megjelölt összegek 40%-a. A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés éves díja a fent részletezett biztosí­tási összeg 1,5%-a, minimum dija 20 000 Ft. Az Együttműködési Megállapodás keretén belül lehetőség van biztosítás megkötésére au- . tóbuszok esetében is. 1 A BMKIK a TIR Biztosító Egyesülettel kötött megállapodás aláírásával belép a Biztosí­tó Egyesületbe. Ezáltal a kamara fuvarozó tagjai jogosulttá válnak a Biztosító Egyesület szolgáltatásaira. A BMKIK az egyszeri belépési díjat, valamint a képviselt tagonkénti éves tagdíjat helyettük megfizeti. így a kamara tagjainak csak a biztosítás évenkénti díját kell megfizetni. További felvilágosítás: BMKIK Szolgáltatási osztály (5600 Békéscsaba, Penza-ltp. 5.), Kiss István munkatársnál (66) 324-976, (66) 451-775.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom