Békés Megyei Hírlap, 2002. október (57. évfolyam, 229-242. szám)
2002-10-05 / 233. szám
A Békés Megyei Hírlap magazinja Meghatározó férfiak Hernádi Judit életében 8. oldal 2002. OKTÓBER 5., SZOMBAT A püspök hitről, iskoláról BigBrotherről 9. oldal Sokszor utazás közben is táncolunk” Bodor Johanna és Szakály György elismert táncművészek, koreográfusok, de mindketten játszottak már prózai szerepeket is. Hétfő este mindkét képességre — a mozgásra és a szöveg- mondásra — egyaránt szükségük volt, amikor a Békés Megyei Könyvtárban adták elő a Balettcipők nélkül... című táncdrámát. A művészekkel a tragikus sorsú balerina, Isadora Duncan életét feldolgozó előadás után beszélgettünk az operaházi botrányokról és a táncművészet elismertségéről. Bodor Johanna sokáig élt Romániában, édesapja a neves író és újságíró, Bodor Pál, akit más néven Diurnusként is ismerhettünk. Tagja volt a Szegedi és a Győri Balettnek, később az egyik legismertebb színházi koreográfus lett. Férje Mertz Tibor, aki a szolnoki színház színművésze, ikreik tizenegy évesek. Azt mondja, huszonhét éves koráig annyit élt, mint más negyven év alatt: - Egy művész nagyon sokat tud hasznosítani egy ilyen élményanyagból. Ma már tisztában vagyok azzal is, hogy az irigység is hozzátartozik a szakmánkhoz.- Milyen gyakran fordul elő, hogy egy táncosnő a ma estéhez hasonlóan prózát mondjon ?- Nem igazán jellemző. Ha egy bizonyos idő után ki merjük magunkról jelenteni, hogy jók vagyunk valamiben, az azt is jelenti, hogy másban nem. így vagyok én is a prózamondással, hiszen soha nem tanultam, ennek eile nére korábban volt már néhány pró zai szerepem. A mostani koreog ráfiát viszont teljesen rám szabta Szakály György, akitől rengeteget tanultam a próbák alatt. Például azt, hogy két mozdulatsor között meg tudjak szólalni — ma este ez kétszer nem egészen sikerült.- Lehet egyáltalán egy produkcióról azt állítani, hogy tökéletes?- A művészetben nem létezik az a szó hogy „kész”, hiszen egyetlen szerep meg valósítása sem fejeződik be a próbák végeztével. Elkészülni csak naptári értelemben lehet, hiszen mindenki határidők szerint él. Mindig szeretem megkeresni a szélsőségeket, hiszen gyűlölöm az unalmat, nagyon magas hőfokon égek. Persze nem szeretnék harsánynak sem tűnni.- Mennyiben volt más egy könyvtárban táncolni, mint általában? - fordulok Szakály Györgyhöz, az Operaház Kossuth-díjas táncművészéhez, Bodor Johanna darabbeli partneréhez.- Talán bátrabbak voltunk, mint máskor, a külsőségek abszolút nem hiányoztak. Díszlet és világítás nélkül is lehet táncolni, sőt azt tartom igazi tehetségnek, aki ilyenkor is le mét. Sokszor a vonat táncolunk, próbálunk.- Ha már a körülményekről beszélt, kíváncsi lennék, mennyire befolyásolják a munkájukat a viharos operaházi botrányok. tudja kötni a közönség figyel- folyosóján, utazás közben is Az erőszakos Mikes A Balettcipők nélkül... című produkciót a Korona Pódium mutatta be, aminek a vezetője, Mikes Lilla gyakran visszajáró vendég a megyei könyvtárba. Többször fellépett Sinkovits Imréről szóló műsoraival is, néhány éve az egyik téli előadás után megcsúszott a jégen, amire a sajgó fájdalom olykor még ma is emlékezteti. Kitartónak tartja magát, viccesen azt mondja, azt fogják a sírjára írni: az erőszakos Mikes. Elmesélte azt is, hogy amikor Gobbi Hilda már nagyon beteg volt, kikelt a kórházi ágyából, és elment megmondani neki, hogy a magyar színjátszás mit köszönhet Mikes Lillának. — Szinte abszolút nem hatnak egy-egy produkció megszületésére, de még a közönségtől sem von el figyelmet. Okos, értelmes emberek járnak az Operába. ............................................Inkább az újságok csinálnak ebből ügyet, ma már a magyar lapok is ilyen szenzációkkal akarják eladni magukat. Sok botrányt megéltünk már, ez is le fog csengeni két-három éven belül. Az Operaház mindig is lemaradásban volt a változások tekintetében. Mindettől függetlenül jobban örülnék, ha nem lennének viták. Ennél nagyobb gondot jelent, hogy a nézőtér ma külföldiekkel van tele. A múltkor beültem egy előadásra, és csupán egy magyar hangot hallottam magam körül. Hátrafordultam: Tokody Ilona volt az.- A balett hogy állja az idők kihívásait?- Ahogy az operettet, úgy a balettet is eltemették már ezerszer, de azért, mert felfedezték Picassót, még nem fogják levenni más festők képeit a falról. A rendszer- váltáskor kiszélesedett a táncművészet palettája, hiszen azelőtt minden újat tiltottak. Rengeteg kísérleti jellegű műhely jött létre, persze a fiatalok mindig is mást szerettek volna, mint az öregek. Mindeközben Johanna is visz- szatért közénk. Az elmúlt per- k^FOTó: kovács Erzsébet cekben elszívott néhány cigit és HR megevett egy-két szendvicset.- Szabad ezt egy balerinának? — kérdezem.- Annyit lehet enni és dohányozni, amennyi jólesik, csak bírni kell a mozgást a színpadon. Ettől függetlenül Gyuri mindig ugrat, hogy kövér vagyok.- Mostanában talán többször teheti ezt meg, hiszen felkapott koreográfus lett, egyik színházból rohan a másikba.- Amikor a gyerekeim születtek, nagyon nehezen viseltem az otthoni üldögélést, olyan voltam, mint egy ketrecbe zárt oroszlán. Duzzadt bennem az energia, és ha már nem táncolhattam, hát elkezdtem koreografálni, azután az egyik felkérés hozta a másikat. Csicsely Zoltán A megmaradás robotosa Voltunk, vagyunk, leszünk - e három szó díszlett csupán a határon túli Simonyifalva csöppnyi kul- túrházának színpadfalán egy héttel ezelőtt, szombaton. A falu ünnepet ült: 120 éve alakult a település, s emléket állított - kiállítást nyitott - két nagy fiának. Simonyi Józsefnek, a legendás óbesternek, aki vitézségével kitűnt Mária Terézia seregében, és az ott született, de Gyulára elszármazott József Attila-díjas költőnek, Simonyi Imrének. Néptáncosok felvonulása, kiállítás szervezése megemlékező- Változtatni sek a két Sí- ÚpIIptip mányiról, föl- Kellel Le. klórbemuta- *♦♦»»»»•#*••«♦«»»♦* tők és az elmaradhatatlan bográcsos tették ünnepivé a határ túloldalán összejött magyarok napját. A zsúfolásig megtelt teremben vagy háromszázan - helybeliek és környékiek - szemmel láthatóan itták a magyar szót, a magyar táncot és éneket. Szülők, nagymamák és nagypapák jöttek el hogy megnézzék, meghallgassák gyermekeiket, unokáikat, miként énekük, táncolják a,.magyart”? Ha tudósítást írnék az eseményről, talán ennyi elég is lenne ahhoz, hogy visszaadjam, ami Simonyifalván történt. Talán még a pmtokoü hiányozna, hogy kik voltak ott, mit mondtak, mire emlékeztek. Még néhány veretes gondolatot is idézhetnék tőlük, ha találnék. Mellesleg találnék. Csakhogy ez nem tudósítás, hanpm emlékműállítás akar lenni azoknak, akik a simonyifalvai színpad falára kitolódták és odarajzszögezték a három szót: Voltunk! Vagyunk! Leszünk! Egy doktor volt az ünnep „mozgatórugója”. Egy közlésvággyal bíró körzeti orvos, aki innen negyven kilométerre - hihető vagy sem -, ötven évvel ezelőtti körülmények között a megmaradás motorja. ír, szervez, helytörténetet kutat, kapcsolatokat ápol, pénzt szerez, múzeumot nyit és könyvet szerkeszt. Újabban emlékmű-maketteket rendel gipszből az óbesterről, s a mi Simányinkról, a hatalmas költség miatt a megvalósítás - a bronzba öntés - csöppnyi reménye nélkül. Közben fáradhatatlanul járja a betegeket, megy mindenhová, ahol hivatása szerint szükség van rá. Az orvos a vállán cipeli a hiányos egészség- ügyi ellátottság, a falusi elmaradottság és a kisebbségi lét embemyomorító terheit. Tudja, mindegyiken változtatni kellene. Az elsőn orvosként, a másodikon falusiként, a harmadikon magyarként. Alighanem számára az utóbbi a legfontosabb. A voltunk, a vagyunk és legfőképp a leszünk elszántsága. Hozzá hasonlóak sokan vannak? Kevesen? Ki tudja? Vannak. Egyelőre még vannak. Még él a remény: leszünk! Lesznek! Arpási Zoltán HíréoétélHófehérke olasz volt? Egy olasz mítoszkutató szerint Hófehérke, a Grimm- testvérek híres, hercegnővé lett árva leánya nem német volt, hanem olasz, méghozzá Veneto tartományból származott. Giuliano Palmieri trevisói professzor megjelenés előtt álló kötetében védelmezi ezt a tételt. A kutató, aki főleg Észak-Olaszország legendáit tanulmányozta, megállapította, hogy rengeteg, a Hófehérkéhez hasonló mítosz született. Van egy olyan történet is, amely egy „méregszakértő” boszorkányról beszél. A professzornak van magyarázata a hét törpére is. Szerinte a Dolomitok völgyében a bányásznak kistermetűnek kellett lennie, hogy elférjen a hegyek szűk vájataiban. A német feldolgozást azzal indokolja, hogy a terület egészen 1918-ig a Habsburg-biroda- lom része volt, sok német élt itt, és valószínűleg így jutott el a történet a Grimm-fivérekhez, akik a világirodalom egyik leghíresebb meséjét írták belőle. Rumba, a robotporszívó. Elérhető árú robotporszívó került az üzletekbe az Egyesült Államokban. A Rumba nevű, kis méretű robotporszívóhoz már 200 dollárért (50 ezer forint) hozzá lehet jutni. Beépített mikrochipjének és érzékelőinek köszönhetően Rumba teljesen egyedül takarít, és nem jelent neki akadályt sem a lépcső, sem az útjába akadó tárgy. Gazdája közben otthonától távol nyugodtan dolgozhat vagy bevásárolhat, s mire hazaér, ragyog a lakás. A Wall Street Journal című amerikai lap értékelése szerint Rumba egy nagyobb házibuli maradványait ugyan nem tudja tökéletesen eltakarítani, de any- nyira kedves látvány a robotoló robot, hogy az ember legszívesebben otthon maradna, és nézné, ahogy egyedül takarít. pülés közelében. A mintegy 128 millió éves leletről a kutatók megállapították, hogy a rendkívül ritka, tojással szaporodó, kis termetű, kétlábú, papagájéhoz hasonló csőrű dinoszauruszok csoportjába tartozott. A most fellelt egyed azonban fajtájának eddig ismert legrégebbi példánya. Legszembetűnőbb sajátossága a rágcsálókra jellemző, két hosszú, elálló metszőfoga. A csontváz alapján rekonstruálható testformája is valahol félúton lehetett a nyúl és a gyík között. A feltűnően elálló metszőfogak arra engednének következtetni, hogy az állat inkább növény-, mint húsevő lehetett. sabb dolog számunkra, mostantól szülői kötelességeink teljesítése lesz számunkra az első és mindenekfeletti feladat” - jelentette ki írásos nyilatkozatában a pár. Minelli azt is elmondta, hogy néhány éven belül szeretnék a többi gyereket örökbe fogadni. Az 56 éves színésznő márciusban ment hozzá a nála nyolc évvel fiatalabb producerhez. Idén az egyik külföldi csatornán indítanak közös valóságshowt, Liza és David címen. McCartney Pekingben. Paul McCartney koncertet készül adni a pekingi Liza gyerekeket adoptálna. „Még három gyereket szeretnénk adoptálni” — Zöldülő Szahara. Észak-Afrikáról készített műholdas képek tanúsága szerint a több évtizedes szárazság miatt a Szahara által bekebelezett, elsivatagosodott területek kezdenek újra kizöldülni. Egy brit tudományos lapban is megjelent felvételek elemzése alapján megállapítható, hogy a sivatag egy, Mauritániától Eritre- áig terjedő széles sávból visszavonult, aminek hátterében az eső mennyiségének növekedése áll. A kutatók szerint a jobb földművelési módszerek is fontos szerepet játszottak a folyamatban. Tienanmen téren 500 ezer néző előtt. A Beatles egykori énekes-zeneszerzője, aki nemrégiben kezdte meg ötven várost érintő amerikai turnéját, hasonló koncertet szeretne adni Kínában, valamint Moszkvában is, a Vörös téren. „Ezek lesznek életem legnagyobb koncertjei. Céljuk, hogy béke- és szeretet-üzenetet közvetítsenek” — mondta a hatvanesztendős művész. A pekingi Tienanmen tér akkor vált világszerte ismertté, amikor 1989. június 4-ére virradó éjszaka szétverték a demokráciát követelő diákok tüntetését. McCartney már korábban is részt vett számos, békét, demokráciát, emberi jogokat követelő rendezvényen. Nyuloszaurusz. Nyúléhoz hasonlóan elálló fogú dinoszaurusz megkövesedett csontvázára bukkantak kínai kutatók az ország északkeled részén, Pejpiao teleBodor Johanna és Szakály György balettcipők nélkül
