Békés Megyei Hírlap, 2002. október (57. évfolyam, 229-242. szám)
2002-10-03 / 231. szám
A Békés Megyei Hírlap AGRÁRHÍRADÓVAL legközelebb 2002. november 7-én, csütörtökön jelentkezik. Bővebb információ kérhető a (66) 527-214-es telefonszámon. FVM-pályázatok nyomában Szerintem Segítő milliárdok „He;, mostan puszta am igazan a puszta... Petőfi Sándor A puszta télen című versének sorai jutnak eszembe Biharugra pusztáit látva, noha messze még a tél. A kietlenség érzése keríti hatalmába az arra járót, akinek ilyenféle folytatást sugall a kihalt mező: „...amit a kikelet, s a nyár gyűjtöget, azt...” nemcsak az ősz fecsérli el, hanem az ember is. A sárréti puszták legelői tízszer ennyi birkát is el tudnának tartani Ez a település Békés megye északkeleti csücskében fekszik, amit északon a Sebes-Körös, keletről pedig a román-magyar határ ölel át. Amerre a szem ellát, puszta és legelő, de még azon túl is a romániai Atyás községig. Földje nem túl gazdag, zömében 15-20 aranykorona értékű. Nem csoda hát hogy a megművelt földterületek mellett a határ nagy részét a 2000 hektárnyi tájvédelmi körzet és a több száz hektárnyi legelő teszi ki. Épp ezért furcsának tűnt, hogy ottjártunkkor alig láttunk a zöld legelőkön élőlényt. Tóth Dezső helybeli lakos juhászánál foglalkozik, őt kérdeztük arról, hol vannak az állatok.- Ahhoz képest, hogy ekkora a puszta, elég kevés jószágot látok rajta. Ez csak a pillanatnyi látszat, vagy valóban nem túl népszérű itt a legeltető állattartás? — Sajnos ma már nem az, de 25-30 évvel ezelőtt sokkal inkább az volt. Akkor még a település lakóinak kétharmada foglalkozott ezzel, körülbelül 50 család 3—4 ezer birkát is tartott, de a termelőszövetkezetnek is jelentős juhágazata volt. A legelők akkor rendben voltak, hiszen karbantartották az állatok. Ma már csak tíz családról tudok, akik a juhá- szattal foglalkoznak valamilyen szinten, de az állományuk száma tudomásom szerint lényegesen kevesebb, mint ez. így a meglévő legelők 20%-a sincs kihasználva és ez nagy baj, mert néhol embermagasságú a gaz.- Mekkora az ön juhászata, mióta foglalkozik vele? Ez 'a szakmája is?- A szakmám nagyon távol van ettől, legutóbb biztosítási ügynökként dolgoztam, de a családom, szüleim és nagyszüleim mindig foglalkoztak állatokkal, mondhatnám azt is, hogy beleszülettem és szeretem csinálni. Az indulás nem volt zökkenő- mentes. Ezt az istállót 98-ban építettem, melyhez az FVM- támogatást pályázat útján nyertem meg, ami nagy segítséget jelentett. Alig hogy felépítettem, egy villám belecsapott és az egész leégett. Szerencsére az akkor meglévő állományt sikerült kimentenem, és a biztosító is fizetett, mégis mondhatom, hogy nem volt túl sikeres az indítás — de a folytatás már annál inkább. Ma már ez a gyönyörű állomány szép jövedelmet hoz, melynek szaporulatát tejes bárányként főleg az olasz piacokra exportálják, de olyan nagy a kereslet, hogy pillanatnyilag ki sem tudom elégíteni.- Mégis, mi lehet az oka, hogy ilyen kevesen élnek ezzel a munkalehetőséggel, hiszen ez is egy megélhetési forrás, és a legelők szinte korlátlanul állnak az emberek rendelkezésére. — Én úgy látom, hogy ma főleg ezen a vidéken az emberek nagy többsége hozzászokott a munka- nélküli jövedelmekhez, a jövedelempótló támogatáshoz, a segélyekhez. Tisztelet a kivételnek, de sok olyan emberről tudok, akinek ez is elég, és már nem akar fáradságos munkával több pénzt keresni. Ez a nagy földterület tízszer ennyi juhállományt is elbírna, hiszen háromnegyed részén sincs legeltetve. Ezt én pazarlásnak tartom, nem beszélve arról, hogy ezek a hatalmas földterületek elhanyagoltakká, elvadulttá válnak. Egy kisebb juhtelep létrehozása nem több milliós beruházás, annál is inkább, mert nem szükséges azonnal nagy létszámú állatállománnyal kezdeni. Támogatást, segítséget ad a kormány, és lehet a pályázatok felől is érdeklődni, a legelő meg ingyen van. Úgy gondolom, ha valaki akar dolgozni, annak ez is egy lehetőség. ________ M. É. Amikor a földművelésügyi tárca vezetője az egyik vidéki látogatása alkalmából ígéretet tett az aszálytól sújtott földek gazdáinak, hogy segítséget kapnak, s az Agrárhíradó augusztusi számában arról olvashattunk, hogy a közvetlen támogatásról még nincs információ, többen kétkedésüknek adtak hangot, félve az állami beavatkozás elmaradásától. Évek hosszú során a földművelők gyanakvóvá váltak az ígéretekkel szemben, s akkor hisznek, ha ,,pénzzel- fogható" intézkedésről bizonyosodhatnak meg. Tisztelettel jelentem, a körülményekhez méltó rendezés szándékával láttunk hozzá az illetékes szakemberekkel az országgyűlés mezőgazdasági bizottságában - a minisztériummal együttműködve - a támoga-' tási rendelet előkészítésének, azt tartva szem előtt, hogy lehetőleg ne aprópénzt, ,,hulladék” összegeket kapjanak a jogosult gazdálkodók. Most már eldöntött tény az aszálykárok pénzügyi rendezése, ami tizenötmilliárd forint elkülönítését jelenti a költségvetési hiány ez évi növekedésének terhére, s várhatóan október végén, november elején lehet az intézkedésből guruló forint. Ismereteim szerint a rendszerváltás óta eltelt tizenkét esztendőben nem volt olyan mértékű aszálykár-rendezés, mint amilyen most készül, mert a tervek szerint lehet olyan gazda, aki - a károsultság mértéke szerint - 15-20 ezer forintot is megkaphat hektáronként. Ebből legalább a földhaszonbérletet rendezni tudja. Háromszor ekkora összeg az, amelyet az éven belüli banki hitelek, integrátori hitelek, halasztott fizetésű integrátori hitelek rendezésére fordít a kormány úgy, hogy ezek negyven százalékát átvállalja. Mi, a döntés-előkészítésben segítő ,,háttéremberek” azon dolgoztunk, hogy a gazdatársadalom minél szélesebb rétege részesülhessen ebben a konszolidációs formában. Ez a várhatóan 45 milliárd forint ugyancsak az eddigi tizenkét év legnagyobb ilyen jellegű programcsomagja, amely a gazdák érdekében kerül az agrárium vérkeringésébe. Ha ebben a hónapban elfogadja a parlament a zárszámadási törvényt, az életbe lépése után egy-két héten belül a gazda jelentkezhet a banknál vagy az integrátornál az adósságállomány ügyében. Természetesen ekkor nem pénzt kap, hanem az általa vagy az integrátor által felvett hitel 40 százalékát leírják. Ami pedig az értékesítési válsághelyzeteket - mármint az elkerülésükre tett erőfeszítéseket - illeti, tizenkét milliárd forint jutott a piaci támogatásra, például az alma-, a bor- vagy a sertésfelvásárlás esetében. Ez utóbbinál, a nagysúlyú sertések elszállítása éppen Békés megyét érintette a legnagyobb mértékben. Amikor nekem szegezik a kérdést, hogy a nyughatatlan ..agárgerillából” hogyan lettem ,,besorolt” reguláris katona, akkor azt tudom mondani, hogy sem egyik, sem másik nem voltam és nem vagyok. Csak egy gazda, aki tudja, mit jelent a jókor jött segítség, s egy gazda, akire most jobban hallgatnak... KARSAI JÓZSEF ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ, A MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁG TAGJA Határszemle a megyében Ne add már, uram az esőt! Felemásnak nevezhető hónapot hagytunk magunk mögött az eltelt szeptemberrel, amely az első feléről a másodikra szinte órák alatt váltott száraz nyárból esős őszre. Énnek megfelelően a napraforgó betakarítása nagy lendülettel indult meg, a kukorica vágása pedig a szokásosnál hamarabb kezdődött el a korábbi aszályos hetek következményeként. így a napraforgó mintegy 80%-át aratták már le, s az eddigi adatok szerint a 40 ezer hektárnyi terület betakarítása után a hektáronkénti átlagtermés igen szélsőséges értékek összegzéseként adta ki a kéttonnás átlagot. Volt, ahol tíz mázsát is alig termett egy hektár, de sokhelyütt negyvenet is adott - tudtuk meg Lipták Jánostól, a Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal főfelügyelőjétől. A szakember a beérkezett információk alapján elmondta, hogy a jónak mondható átlagtermés eredményeként egyes gazdálkodók szerződött mennyiségen felüli áruval jelentkeztek a növényolajgyárnál. A bevezetőben említett időjárási változás lényegében már sem a napraforgónak, sem a kukoricának, de még a cukorrépának sem jött jól, mert egyrészt a száraz szemeknek már nem hiányzik az nedvesség, az esővízből pedig nem lesz több cukor a répában sem, és az elmúlt hétre szinte teljesen megtorpant az őszi betakarítás. A szeptember 23-áig lehullott 45,2 millimétemyi átlagcsapadék rekordját Csárdaszálláson mérték, ahol 113,9 milliméter eső hullott. Sokfelé amíg száraz földre hullott csapadékot a föld az első napokban beitta, ám a jelek szerint a több napon át érkezett utánpótlás 30-40 centiméter mélyen áztatta át a talajt. Szerencsére a korábban akadozó őszi talajmunkák a hónap kedvezőbb napjain megindultak, így helyenként a vetés is megtörtént, s a magágyelőkészítés sem az adósságlistákon szerepel. Földben van már a káposztarepce, amelyből a tavalyinak csaknem a dupláját, 11 ezer hektárnyit vetettek el, s van, ahol már az őszi árpa vetésébe is belefogtak — e két növény magjainak használ a kelést serkentő eső - és az időjárástól függően megkezdődhet az őszi búza küszöbön álló vetése is. A sertéspestis elleni védekezésről A közelmúltban a földművelés- ügyi és vidékfejlesztési miniszter rendeletet adott ki a klasszikus és az afrikai sertéspestis elleni védekezésről. Az új szabályozást szükségessé tették a betegségekkel kapcsolatos új tudományos eredmények, az európai járványok leküzdésénél szerzett gyakorlati tapasztalatok. A szabályozás az Európai Unió védekezési rendszerével való harmonizálás jegyében készült. A korábbi és az új szabályozás azonosságokat és különbségeket is mutatt. Azonosságok: bejelentési kötelezettség az állategészségügyi hatósághoz, a betegség gyanúja esetén megfigyelési zárlat elrendelése, a betegség megállapítása esetén helyi zárlat elrendelése, a betegség esetén a településre községi zárlat, a környező településekre védőkörzet elrendelése, a helyi zárlat alá helyezett sertésállomány állami kártalanítás melletti leölése és ártalmatlanítása (hőkezelés 133 °C-on 20 perc hőn tartás 3 Bár nyomás), a felszámolt állomány tartási helyének takarítása és fertőtlenítése, az élősertés és nyers sertéstermékek forgalmának szigorú ellenőrzése. Különbségek: a jogszabály feltételezi a sertéstartó helyek nyilvántartásba vételét, a forgalomba kerülő sertések egyértelmű azonosítási lehetőségét (füljelző, marhalevél), a jogszabály községi zárlat és védőkörzet feloldását minden udvarra kiterjedő klinikai vizsgálat és meghatározott számú laboratóriumi vizsgálat (vérvizsgálat) negatív eredményéhez köti, új védekezési stratégiát ír elő a vadsertések sertéspestisével kapcsolatos védekezésben. A rendelet megtiltja a betegség elleni védekezésben a vakcinák alkalmazását, az élelmiszerhulladékok sertések takarmányozásában való felhasználását. Az élelmiszerhulladékok (konyhamoslék) etetési tilalma számos sertéstartót érint. A tilalom azért vált szükségessé, mert a korábbi rendelkezések (gazdánál való dokumentált hőkezelés, származási helyen történő dokumentált hőkezelés) nem voltak elég hatékonyak, így a konyhai hulladékok betegségterjesztő szerepe nem volt kizárható. Meg kell jegyezni, hogy a konyhai hulladékok betegségterjesztő szerepe más betegség esetén (pl. ragadós száj- és körömfájás) is felmerült. Mi történjen a konyhai hulladékokkal? Megnyugtató megoldás a hulladék fehérje-feldolgozó vállalatnak ártalmatlanításra való átadása. Megfontolandó a hulladék ledarálása és közcsatornába való bocsátása.-^ Bár ezek többletköltséget jelentenek, a sertéstartók elesnek az olcsó fehérjeforrástól, de csökken a fertőző betegségek megjelenésének kockázata. DR. JOÓ JENŐ _/p\ BÁBOLNA TAKARMÁNY DÉL-BÉKÉS MEGYEI MARKAKEPVISELETE (OROSHÁZA) PrcfettliliPÜTI sertéskoncentrátumok októberben IO%-kal kedvezőbb áron. Bekeverési aránv Fehérjetartalom Prémium malac 20% 42% Prémium hízé 12-18% 40% Prémium koca 20% 37,5% KERESSE A BÁBOLNAI TÁPFORGALMAZÓKNÁL! Érdeklődni a (70) 3371-289-es számon vagy személyesen Orosházán a volt KGST-piacnál a Nagymalomban. .02 Mezőgazdasági gépsínek biztos Üzemeltetéséhez M&DUVET^ Nagy- és kiskereskedés — Kenőanyagok. — Akkumulátorok. — Csapagyak. — MTZ-alkatrészek, ékszíjak, szi- meringek, bilincsek, szűrők, láncok, kardánok, Tip-Top javítóanyagok, gumiköpenyek, autóápolók. ■„ ■I ÜZLETÜNK: mmmee* Duvet Kft., Békéscsaba, Lipták A. u. 7. Tel.: (66) 445-410, 528-510. Óriási választék — Kedvező ár! Most vásároljon MII és VÍZ traktort! Ekék, szárzúzók, gabonavető gépek szezonban is ÁRELŐNNYEL! Támogatás, lízing, halasztott fizetés, SAPARD MŰTRÁGYÁRA kamatmentes áruhitel. Az Ön márkakereskedője aCSABAAGRO Békéscsabán, a külső Szarvasi úton, a tv-torony előtt. (66) 446-836. Olasz exportra szállítják a tejesbárányokat Tóth Dezső juhászatából
