Békés Megyei Hírlap, 2002. október (57. évfolyam, 229-242. szám)

2002-10-15 / 241. szám

2002. OKTÓBER 15., KEDD - 7. OLDAL T É R - K É P Kétsoprony Akik megmérettetnek Polgármesterjelölt: Völgyi Sándor Képviselőjelöltek: Czepó Já­nos, Gábriel István, Hégely Fe­renc, Kovács Béla, Ifj. Kovács Já­nos, Laurinyecz Pál, Leszkó Ist­ván, Nagy Mártonná, Petrovszki Imre, Szabó Andrea, Szász Istvánná, Ifj. Szigeti János Sikeres nyelvvizsgák Az elmúlt tanév végén a helyi ál­talános iskola három diákja tett si­keres nyelvvizsgát szlovákból. A nyolcadikos, 14 éves tanulók első „nekifutásra” vették az akadályo­kat, Krajcsó Ágnes, Krizsán Ildikó és Szpisjak László középfokú, C típusú nyelvvizsgát szerzett. Vers- és prózamondás A napokban országos, szlovák nyelvű szavaló- és prózamondó versenyt rendezett Budapesten az angyalföldi szlovák önkormány­zat, melyen szlovák költők és írók műveiből kellett előadniuk a ver­senyzőknek. A kétsopronyi általá­nos iskola két kategóriában, két- két versenyzőt indított, akik reme­kül szerepeltek, s két kategória­győzelemmel térhettek haza. A si­ker értékét csak növeli, hogy kate­góriánként hatvan versenyző mu­tatkozott be. A 34. osztályosok kategóriájában első lett Krajcsó Kata, második Adamcsik Ágnes. A 7-8. osztályosok között az első he­lyet Kovács Éva szerezte meg. Szlovákul tanulóknak A helyi általános iskola két peda­gógusa, Majemyik Istvánné és Szabóné Szász Katalin a piliscsa­bai Konsept-H Könyvkiadó meg­rendelésére készíti az országban szlovák nyelvet tanuló alsó tago­zatos gyerekeknek a nyelvtan­könyvet. Az elsősök és másodi­kosok már a kétsopronyi peda­gógusduó által készített tan­könyvből tanulnak, a harmadi­kosok tankönyve a jövő tanévre hagyja el ezer-ezer példányban a budapesti Stilus-Print Kft. nyom­dáját. Megtudtuk: már készül a negyedikesek tankönyve is, mely a 2003/2004-es tanévre je­lenik meg. Az oldal a Kétsopronyi Ön- kormányzat támogatásával készült. Szerkesztette és fotózta: Szekeres András Polgármesteri mérleg — négy évről Az elkövetkező ciklusra is vannak tervek, elképzelések A település polgármestere nyugodtan várhatja a vasárnapi voksolást, polgármesteri széke nincs veszélyben: már most kijelenthető, hogy biztos befutó. Minden bizonnyal az, hogy nincs vetélytársa, az az előlegezett bizalom je­le. Minek köszönhető ez a bizalom? Erről be­szélgettünk Völgyi Sándor polgármesterrel. — Azt hiszem, elöljáróban leszögezhetem: sike­res négy évet tudhatunk magunk mögött - mondja. - Örülök, hogy intézményeink a műkö­désükhöz szükséges pénzt megkapták, s egyet­len pillanatig sem volt kétséges létük. Az önkormányzat­nak nem kellett hitelt felvenni, viszont szá­momra szomorú, hogy önhibáján kívül hátrányos helyzetű lett községünk. Vol­tak kisebb-nagyobb beruházásaink, ami­ket teljes egészében pályázati pénzekből és saját erőforrásból valósítottunk meg.- Ha leltárt kellene készíteni az elmúlt négy év­ről, mi mindent emelne ki?- Kezdeném 1999-cel... A nagy kiterjedésű tanyavilághoz tartozó Szeszfőzde sor és a Bikács sor közvilágítását korszerűsítettük. Az­tán megépült a Nyárfa utca szilárd burkolata, s ezzel száz százalékossá vált a belterületi utak kiépítettsége. Felújítottuk az egykori orvosi ren­delőt, amiből szlovák ifjúsági klub lett. Csatla­koztunk a gyomaendrődi kistérségi társuláshoz, s nyolc településsel közösen pályázatot adtunk be egy hulladéklerakó építésére. Ősszel elkezd­hettük a Kétsoprony-Csorvás út építését, mely­nek átadására 2000 tavaszán került sor, így fa­lunk most már két irányból vált megközelíthető­vé. Nagyon kemény időszakot jelentett a belvíz, mely hatalmas károkat okozott mind a közva­gyonban, mind a magánvagyonokban. A telepü­lés belterületén kiépítettük a belvízelvezető csa­tornarendszert, a külterületeken az összekötő csatornák egy részét, amit tovább kell építe­nünk. A belvíz elvonultával megkezdődhettek a hely­reállítási munkák, felújítottuk az iskolát, az orvo­si rendelőt és a polgármesteri hivatalt. Hozzálát­tunk a belterületi utak felújításához, elkészült a Petőfi utca és a bekötőút rekonstrukciója. Az elmúlt évben a község közvilágítását is korszerűsítettük, a középületek kivilágítása is megtörtént, amit az idén az iskola belső világítá­sának felújítása követett. Ugyancsak tavaly, a millenniumi év keretében egy csobogót adtunk át a község központjában, mely rövid idő alatt a falu ékessége lett. Nagy hangsúlyt fektettünk a közterületek karban­tartására, díszítésére, valamint játszóterek kialakítására, amit az elkövetkező években folytatunk. A község az idén ünnepelte önállóvá vá­lásának ötvenedik év­fordulóját, ennek kap­csán a falu központjá­ban, a tisztelet jeléül, egy köztéri órát állítot­tunk fel, jelezve az idő múlását. A belvíz nyo­mán a közterületeken sok fa pusztult ki, így a fá­sítási programunk kiterjedt a község egészére. A tanyasorokra levezető utakat építettünk, amiket a lakossággal karöltve tart rendben az önkor­mányzat. Az ivóvízhálózatot 600 méterrel bőví­tettük, a tanyasorokat bekapcsoltuk a vezetékes ivóvízellátásba.-Mi az amit az elmúlt ciklusban nem tudtak megvalósítani?- Az önkormányzat elképzeléseit megvalósí­totta, mi több, túl is teljesítette. Szerettünk volna még többet tenni a településért. Évek óta azon fá­radozunk, hogy egy bentlakásos idősek otthonát építsünk, aminek a kiviteli tévéi készen vannak. Szeretnénk költségalapú ifjúsági lakásokat is épí­teni, ezeknek az otthonoknak a tervezése folyik, megvalósítása az új önkormányzatra marad. Jó lett volna a kábeltelevíziós hálózatunkat is felújí­tani és bővíteni, sajnos, az erre beadott pályáza­tokon nem nyertünk. Igazából nem sikerült a sportpálya öltözőjének teljes rekonstrukciója sem. Megfelelő tartalékokkal Az új önkormányzat megfele­lő anyagi tartalékokkal és ter­vekkel veheti át a munkát. Megköszönöm a képviselők munkáját, akik társadalmi munkában, tiszteletdíj nélkül dolgoztak választóikért, a te­lepülésért. Megköszönöm a község lakóinak bizalmát, észrevételeit és segítségét! A kisebbség is készül a választásokra Ápolják a hagyományokat, őrzik értékeiket A legfrissebb népszámlálási adatok szerint a település 1565 la­kosa közül 413-an vallották magukat szlovák nemzetiségűnek, s 108-an szlovák anyanyelvűnek. A községben kezdetektől műkö­dik az öttagú Szlovák Kisebbségi Önkormányzat, melynek 1995 óta elnöke Szabóné Szász Kata­lin. A kétsopronyi kisebbség is készül a választásokra.- Fő feladatul a hagyományőr­zést, a múlt értékeinek megmen­tését, a szlovák nyelvoktatást tűz­tük célul, s ezért is tartottuk fon­tosnak, hogy minél több szlovák kulturális rendezvényt tartsunk a ciklusban - mondja az elnök­asszony. íme néhány, a teljesség igénye nélkül... A legnagyobb és leglátogatottabb programjaik kö­zé tartoznak a szlovák csalá­di teadélután­ok, amelybe bevonták az óvodásokat is. Az idén ala­kult a hagyo­mányőrző népdalkor, mely a nyelv és a dallamkincs ápolását szolgálja. Igen népszerű­ek a közös kirándulások. A kü­lönböző szlovák nyelvű verse­nyeken, rendezvényeken képvi­selteti magát a közösség. Az el­múlt két évben tíz helyi általános iskolás tett sikeres állami nyelv­vizsgát, felkészítésükben részt vállaltak a kisebbségi önkor­mányzat tagjai is.- A családokban már csak az idősebbek beszélnek szlovákul, a fiatalabb korosztály, annak el­lenére, hogy ismeri a nyelvet, nem használja, így óhatatlanul is a szlovák táj nyelvre zsugoro­dik, torzul nyelvismeretük - folytatja Szabóné Szász Katalin, majd szomorúan mondja, hogy ezidáig nem sikerült igazi bará­ti kapcsolatot teremteniük egyetlen szlovákiai közösséggel sem. Egy ilyen kapcsolat kiala­kítása a jövő feladatai között szerepel. AZ IDŐ NEM ÁLL MEG. A millennium évében a község központjában állították fel azt a köztéri órát, mely nemcsak a pontos időt mutatja, hanem jelképesen az ötvenéves település életében a múló időre is emlékeztet Szemere Bertalan-díjas jegyző Surinné Szász Margitnak a köztisztviselők napján kellett volna átvennie a belügymi­nisztertől a Szemere Bertalan- díjat. A díjátadással kapcso­latban azonban egy kis hiba történt, ugyanis az illetékesek elfelejtették meghívni a buda­pesti ünnepségre az érintettet, így később, más időpontban vehette át az elismerést. Margitka - a faluban csak így is­merik és szólítják - huszonhat éve dolgozik a közigazgatásban, a hivatal az első munkahelye. Nagyszülei révén szoros kötődése van a településhez, noha csak 17 éves kora óta lakik a községben.- Szüleim innen költöztek Csabára, s harmadikos „közgés” voltam, - amikor visszajöttünk, ugyanis itt építettünk házat. Sírva hagytam ott a várost, fél világ om­lott össze bennem, hogy falura, a világ végére költöztünk, s nekem bejáró diáknak kell lennem. Az­tán néhány hónap múlva felol­dódtam, kezdtem máshogy látni a világot. Érettségi után pénzügyi előadóként kerültem az akkori ta­nácshoz - emlékszik a kezdetek­re. Aztán arról beszél, hogy szin­te észrevétlenül megszerette a fa­lut, s egy-két év múlva már halla­ni sem akart a megyeszékhelyre költözésről. Imádta munkáját, s a '80-as évek elején - ahogyan ő fogalmazott, csak úgy, magától - jelentkezett az Államigazgatási Főiskolára, ahol a gyes ideje alatt diplomázott.- Az akkori vb-titkár 1986-ban nyugdíjba vonult, s visszahívtak dolgozni, helyettesíteni, majd ki­neveztek a helyére. A rendszer- váltás után, pályázat útján nyer­tem el a jegyzői állást — folytatja. Mint mondja, egy remek, fegyel­mezett csapatban olyanokkal dolgozik együtt, akik a munkáju­kat szolgálat­nak tekintik.- Megtaní­tottak arra, hogy ez nem hivatalnokság, hanem köz- szolgálat, a szó legneme­sebb értelmé­ben. A hivatal dolgozóinak több­ségével két évtizede dolgozunk együtt, fél mondatokból megért­jük egymást, ha szabad úgy fogal­maznom, együtt öregedtünk meg — sorolja, majd arról beszél, hogy a hivatali munka nem ér véget a munkaidővel. Gyakran találkoz­nak bent a községházán hétvége­ken, amikor az elmaradt vagy ha­táridős teendőket intézik. Az sem ritkái, hogy .szombaton vagy vasár­nap1 becsöngétnek hozzá egy-egy marhalevél kiállítására. Volt rá példa, hogy az ünnepi ebéd mel­lől állt fel, s nem zsörtölődött. Mert - mint hangoztatja - a köz- szolgálat az szolgálat.- A faluban van olyan, aki nem ismeri?- Azt hiszem, nincs.- Megbecsülik?- Úgy érzem, igen. Egy jegy­zőt, nem biztos, hogy mindenki szeret egy településen, ugyanis vannak olyan intézkedései, me­lyek egyéni érdekeket érinthet­nek, vélt igazságokat, jogokat sérthetnek, s az ezekkel kapcso­latos döntések nem népszerűek. Évente négy-öt szabálysértési ügyünk van, számomra a munka- kapcsolat nem azonos az emberi kapcsolatokkal. A hivatalban munkatársaimmal együtt a törvé­nyességet képviselem. A Szemere Bertalan-díjat személy szerint ne­kem ítélték, de azt hiszem, ebben az elismerésben benne van kollé­gáim munkája is - mondja végül Surinné Szász Margit. 1 7-/Av>r-v^ A t-» Trrr^+í 1 r Xr\T rí nr\1r\lr 'S 1 rvrrr\ ^ /Yt rtr*rv/^TY»Xr\TTÍil;-rA1 Xf> In írl ^rm Szász István­né, a máso­dik ciklusban képviselő:- Nagy öröm szá­momra, hogy a falu külső képe tovább szépült, s a két évvel ezelőtü belvíz idején a falu la­kói összefogtak, a nehéz na­pokban egy emberként men­tették a menthetőt, segítették a bajba jutottakat. Amit nem tudtunk megvalósítani, az a munkahelyteremtés. Sajnos, nincs mindenkinek helyben folyamatos munkája, sokan ingáznak, a községben nem kevés az állás nélküli lány és asszony, többségük idény­munkába jár. Úgy gondolom, a munkahelyteremtésben na­gyobb segítség kellene a tele­pülésnek. Gábriel Ist­ván, nyolc éve képvise­lő:- Legna­gyobb siker, hogy a köz­ség megszé­pült, olyan dolgokat valósítottunk meg, amit korábban senki nem tu­dott volna elképzelni: em­lékpark készült, mind a bel­területen, mind a tanyasoron sok járda épült, a középüle­teinket, intézményeinket fel­újítottuk, s út épült. Kudarc? Van egy 1,8 kilométernyi hosszú, tengelyt törő bekö- tőutunk, mely igen rossz ál­lapotban van, ennek a rend­betételére már nem futotta a pénzünkből. Ez az útsza­kasz rontja a település össz­képét, felújítása az új testü­letre maradt. Laurinyecz Pál, cC har­madik cik­lusban kép­viselő:- Nagy eredmény­nek tartom: a település in­tézményei gond nélkül mű­ködnek, a faluban a teljes inf­rastruktúra kiépült. A falubeli­ek összetartóak, bármikor le­hetett és lehet rájuk számítani. A testület sokat dolgozott, le­hetőségeihez mérten mindent megtett a lakosság érdekében. Azt hiszem, külön köszönet il­leti a hivatal dolgozóit is. Két- soprony kiterjedt tanyavüág- gal rendelkezik, a külterületi útjaink lehetnének jobb álla­potúak. Kudarcról nem be­szélnék, a képviselő-testület amit vállalt, azt teljesítette, pontosabban túlteljesítette. Petmvszki Imre, né­hány hóna­pig voü a tes­tület tagja: -A bará­tom halála után kerül­tem a testü­letbe, s a négyéves ciklusnak csak töredékében voltam kép­viselő, ami számomra gyakor­ló időszak volt. Mindennek a pénz az alapja. Van egy útsza­kaszunk, amit nagyon rendbe kellene hozni, amire sajnos a falu költségvetéséből nem fu­totta. A testület talpraesett, minden lehetőséget megraga­dott a fejlesztés érdekében, az elmúlt három-négy évben óri­ásit változott a település arcu­lata, jónéhány létesítménnyel gazdagodott a falu. Azt hi­szem, sikeres négy évet mond­hat magáénak a testület. Leszkó Ist­ván, a máso­dik ciklus­ban képvise­lő, alpolgár­mester:- Az el­múlt három­négy eszten­dőben látványosan fejlődött a falu, s nemcsak a település központja, hanem a külterület is. Sikerrel birkóztunk meg a 2000-es belvízzel, s intézmé­nyeinket sikerült rendbeten- nünk. Sajnos, a helyi foglal­koztatottság nem javult, újabb munkalehetőség nincs a falu­ban, ehhez a saját forrásunk kevés, a befektetőket csak adókedvezményekkel tudjuk csalogatni. Úgy gondolom, si­keres esztendőket hagy maga mögött az önkormányzat, az új testület megfelelő tartalé­kokkal folytathatja az évet. Czepó Já­nos, 1972-től tanácstag, képviselő: — Azt hi­szem, óriási dolog volt, hogy úrrá lettünk a bel­vízen, s valamennyi intézmé­nyünk gond nélkül működik, közben a település arculata megszépült. Nagy eredmény­nek tartom, hogy elkészült egy új út, így megszűnt a település „zsák” jellege. Az elmúlt négy esztendőben sok kisebb fej­lesztést valósítottunk meg a la­kosság megelégedésére. A pá­lyázati lehetőségeket megra­gadtuk, s ezek segítségével né­hány beruházás elkészült. Ami bosszant, de nem kudarc­ként értékelem: van egy útsza­kasz, amit pénz híján nem tudtunk rendbe hozni. Nagy Már­tonná, két cikluson át volt tanács­tag, most e ciklusban képviselő:- Ebben a pénzsze­gény időszakban óriási ered­ménynek tartom, hogy a fa­lunak és a település intézmé­nyeinek működőképessége megmaradt, szűkös anyagi erőforrásunkból jutott fej­lesztésre is. Intézményeink felújítása, gyermekintézmé­nyeink korszerűsítése folya­matos volt. Személyes kudarc? Töb­bet szerettünk volna tenni a településért és lakóiért, de úgy gondolom, ennek alap­vetően a pénztelenség, a szűkös költségvetésünk az oka. [S/ABOM. S/ASZ K\l AMV] Gábriel István I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom