Békés Megyei Hírlap, 2002. október (57. évfolyam, 229-242. szám)

2002-10-15 / 241. szám

2002. Október 15., kedd HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Számítógép a falvaknak Több mint hatmilliárd forint értékben ír ki a szakminisz­térium pályázatokat informa­tikai fejlesztésekre. Az öt programból álló csomag se­gítségével számítógéphez és internet-hozzáféréshez jut­hatnak olyan intézmények, önkormányzatok, és köz­szférában dolgozó alkalma­zottak is, akik önerőből nem tudnák fejleszteni informati­kai hátterüket. Az Informatikai és Hírközlési Mi­nisztérium pályázatok útján több mint hatmilliárd forintot fordít informatikai, illetve az informá­ciós társadalommal kapcsolatos fejlesztésekre. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési mi­niszter azt mondta: az úgyneve­zett e-Demokrácia program kere­tében 1,27 milliárd forint értékű számítógépre, kiegészítő eszkö­zökre és internet-hozzáférési lehetőségre pályázhatnak az ön- kormányzatok. Egy önkormányzat az alap­program szerint két számító­gépet, egy nyomtatót és egy 40 órás internet-hozzáférési csoma­got szerezhet be pályázati úton. A miniszter azt mondta: további négy pályázati kiírás keretében számítógéphez és internet-hoz­záféréshez juthatnak gyermek- otthonok, a védőnők, az alsó tagozatban tanító pedagógusok, valamint a programok segítsé­gével szeretnék megoldani a könyvtárak és közösségi házak informatikai felzárkóztatását is. Hozzátette, a pályázatok útján összesen 15-16 ezer számítógép­hez juthatnak az érdeklődők. A pályázatokra fordítandó össze­get a korábbi informatikai kor­mánybizottság ez évre tervezett 46 milliárd forintos keretéből különítették el. Jelezte, a progra­mot jövőre folytatni kívánják, a forrásról azonban még nincs döntés. A pályázatokat november 22- ig kell eljuttatni a miniszté­riumhoz. EUROPRESS Több ösztöndíjat akarnak Budapest A 2800 doktoranduszhallgatót képviselő Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) elfogadhatatlannak tartja, hogy a jogszabályban rögzített összegnél kevesebb ösztöndí­jat kapjanak a doktorandusz- hallgatók. A szaktárca jövőre két lépcsőben kívánja emelni a doktoranduszok juttatását. A tárca elképzelése szerint 2003. január 1-jétől nem 79200 forintot, csupán 61000 forint ösztöndíjat kapnának az állami­lag finanszírozott doktoran- duszhallgatók. Ez Kapa Mátyás, a DOSZ elnöke szerint méltány­talan, miután a doktori képzés­ről szóló kormányrendelet értel­mében az állami doktori ösztön­díj összege jövő januártól a ga­rantált professzori illetmény 22 százaléka, ami 79 200 forintnak felel meg. A költségvetési törvény, és nem kormányrendelet határozza meg a doktori ösztöndíjak mérté­két - reagált az oktatási tárca az ezzel kapcsolatos vádakra. A mi­nisztérium nevében nyilatkozó Szövényi Zsolt főosztályvezető szerint a szaktárca jövőre két lép­csőben kívánja növelni a dok- toranduszhallgatók juttatásait. Január elsejétől 61 ezer forintra, majd szeptembertől 79200 fo­rintra. Ezzel párhuzamosan az államilag finanszírozott ösztön­díjban részesülők számát a tárca kétszázzal növelné. HORVÁTH Lépjenek vissza! Budapest A kisebbségi önkormányzati vá­lasztások tisztasága és a magyar- országi nemzetiségi közösségek érdekében a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) arra kéri a nem kisebbségi önkor­mányzati jelölteket, hogy önként lépjenek vissza a kisebbségi ön- kormányzati jelöltségtől. Heizer Antal, a NEKH elnöke szerint a nem az adott kisebbséghez tarto­zó, ám annak színeiben induló jelöltek többségét a segítőkész­ség, az adott nemzetiség iránti szimpátia vezérli; a kialakult helyzetben azonban úgy tehet­nek a legtöbbet az országban élő nemzeti és etnikai kisebbsége­kért, ha visszalépnek. A vissza­lépők így hozzájárulnak ahhoz, hogy a tizenhárom nemzetiség képviselői kerüljenek saját nép­csoportjaik önkormányzatába. Ne feledjék, az október 20-i vá­lasztások mindannyiunkról szól­nak; ha a nemzetiségek dönthet­nek önmaguk képviseletéről, az a demokráciánk erejét tükrözi - mondta Heizer Antal. A NEKH elnöke úgy fogalmaz: „tudatos polgári felelősségérzetet és cselekvést kérünk minden érintettől annak érdekében, hogy hazánknak a jövőben is legyen erkölcsi jogalapja fellépni a hatá­ron túli magyarok, kisebbségi sorstársaink védelmében, térsé­günk, Európa nemzetiségi közös­ségei érdekében”. Távol maradtak az ellenzéki pártok az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítással kapcsolatban tartott négypárti tárgyalásról, amely így kétpárti lett. Kiderült azon­ban, hogy a kormánypártok sem értenek mindenben egyet. Ennek ellenére az igazságügyi tárca ma az Országgyűlés elé terjeszti alkotmánymódosításra vonatkozó törvényjavaslatát. Budapest Bárándy Péter, az egyeztetést folytató igazságügy-miniszter bí­zik abban, hogy az MDF után a Fidesz is hajlandó lesz vázolni el­képzeléseit, így a jövő héten foly­tatható lesz a tárgyalás. A Fidesz és az MDF már a hét végén jelez­te: nem lesznek jelen az egyezte­tésen, és kifogásolták az uniós csatlakozásról szóló népszavazás március 15-i időpontját. Az MDF ugyanakkor jelezte, a jövő héten hajlandó részt venni az alkot­mány módosításáról szóló egyez­tető tárgyaláson, ezt Bárándy Péter örömmel fogadta. Az uniós csatlakozáshoz szük­séges alkotmánymódosítással kapcsolatban több kétely is fel­merült, erről többet azonban az egyeztetésen részt vevő felek nem kívántak a közvélemény tudomására hozni. Mint azt a mi­niszter kifejtette: udvariatlanság volna a jövő hétre tervezett négypárti egyeztetés előtt nyi­latkozni. Információink szerint a sza­baddemokraták nem értenek egyet azzal az elképzeléssel, hogy az alkotmánymódosítás so­rán rögzítsék a népszavazás idő­pontját is. Bárándy Péter igazság­ügy-miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy butaság és megátalkodottság lenne bizonyos technikai részletekhez csökö­nyösen ragaszkodni. A tárgyalá­son jelen lévő Fodor Gábor szabaddemok­rata politikus ugyanakkor érzékeltette, hogy pártjá­nak eltérő az álláspontja a népszavazás kitűzésének időpontjáról. E véle­mény ugyan megegyezik az MDF és a Fidesz álláspontjával, Fodor Gábor felelőtlennek nevezte az ellenzéki pártokat, mondván: az Unióhoz való csatlakozás évszá­zados álom beteljesülése, amely­ről minél szélesebb társadalmi megegyezést kellene kialakítani. HORVÁTH MAGDOLNA BIZTOSÍTOTT JOGOK A csatlakozáshoz elengedhetetlen az alkotmány módosítása. Ha Magyaror­szág az Európai Unió teljes jogú tag­jává válik, az Országgyűlésnek le kell mondania számos, az alkotmányból eredő hatáskörének gyakorlásáról. El kell fogadnia például azt, hogy a kö­zösségi jogszabályok elsődlegessé­get élveznek a hazai joggal szemben. A csatlakozás pillanatától biztosítani kell az Unió állampolgárainak azt a jo­got, hogy választóként részt vehes­senek, illetve jelöltethessék magukat a helyi önkormányzati, valamint az eu­rópai parlamenti választásokon. A közhivatalok továbbra is állampolgár­sághoz kötöttek lesznek. A FIDESZ VÁRAKOZIK Mer János szerint az uniós csatlako­záshoz szükséges alkotmánymódosítás nem olyan kérdés, amelyet sebtében meg lehetne vitatni, főleg a előterjesztés szövegének ismerete nélkül. A Fidesz és az MDF vasár­nap jelezte, hogy nem kíván részt venni az alaptör­vény módosításá­val kapcsolatos, eredet i I e g négypártira terve­zett egyezteté­sen, mert arra a meghívás késve, és a tervezet szövege nélkül érkezett. A Fidesz frakcióvezetője szükségesnek tartja az Unió tárgyalási ajánlatának pontos ismeretét, és emlé­keztet arra, hogy az elmúlt hónapokban eltérő híradások jelentek meg a csatla­kozás feltételeiről. Szerinte azt is látni kellene, hogy a kormány teljesíti-e a négypárti megállapodásban foglalt ígé­reteit. Akijelölt, 2003. március 15-i nép- szavazási időpontról azt mondta: 2003 első felében sikerült megtalálni az egyet­len olyan időpontot, amely a jogszabá­lyok szerint nem alkalmas a népszavazás kiírására. ÉRTHETETLEN KIFOGÁS A csatlakozásra váró 10 ország közül hétben már módosították az alkotmányt. A pártok képesek voltak egyetértésre jut­ni a legfontosabb kérdéseiben. Atárgya- láson a szocialistákat képviselő Vastagh Pál reményei szerint ez Magyarországon is így lesz. Mint mondta, az alkotmányt érintő változtatásokon két éve dolgoznak a szakértők, ezért érthetetlen az ellenzék kifogása, miszerint érdemben nem tud­nak nyilatkozni a módosításról, mert azt időben nem ismerhették meg. Férjek asszonynéven Többen azzal a panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz, hogy nincs a férfiaknak házassági nevük - mondta Piros Zsuzsanna, a Központi Nyilvántartó anyakönyvi és népesség­nyilvántartó osztályának vezetője. Az Alkotmánybíróság jogosnak ítélte a panaszokat, mondván, a jelenlegi helyzet a nemek közti megkülönböztetés tilalmába ütközik. Határo­zatuk érelmében december 15-től változtatni kell ezen. Budapest A törvényjavaslat szerint a fér­fiak, házasságkötésük előtt nyi­latkozhatnak, ha a házasságban feleségük családi nevét kívánják viselni. Ez esetben Nagy Pál és Kis Éva házasságkötése után a férfi neve lehet Kis Pál, és a fele­ségéé Kis Pálné. De az is lehet, hogy a feleség a leánykori nevét, a Kis Évát használja. Azt már nem engedi a törvény, hogy fel­cseréljék egymás nevét, és az új pár Kis Pál és Nagy Éva nevekre hallgasson. Ez azért nem enged­hető meg, mert a cél az, hogy a házastársaknak közös nevük le­gyen. Azt viszont megengedi az új törvény, hogy az új pár neve Kis-Nagy Pál és Kis-Nagy Pálné legyen. Kettős név megengedett, ennél több tagú már nem. A gyerek többnyire az édesap­ja nevét viseli. Eddig, ha az édes­anya megtartotta lánykori nevét, akkor házasságkötés előtt nyilat­kozhattak arról, melyik szülő ne­vét viseli a születendő gyerek. Ez most úgy módosul, hogy ha a há­zaspárnak nem azonos a vezeték­neve, akkor minden esetben a há­zasságkötés előtt nyilatkozniuk kell, melyikük nevét kapja első gyermekük. Ezen döntésükön ki­zárólag a gyermek megszületése előtt lehet változtatni. Természe­tesen az ezután születő gyerekek is az elsőszülöttel megegyező családnevet kaphatják, mert egy családban szü­letett gyerme­keknek csak azonos család­nevük lehet. A névhasz­nálat módosu­lása miatt új fogalommal kell megbarátkoznunk. Miután az mégsem szerepelhet egy férfi neve után, hogy leánykori neve, ezért a „születési név” megneve­zés mellett helyet kap az iratok­ban a „házassági név” meg­jelölés is. Mindezek miatt egyértelműen tisztázza a törvény azt is, hogy mivel igazolhatja személyazo­nosságát a magyar állampolgár. Ma már nem kötelező a személyi igazolvány kiváltása sem, mert három igazolvány: a személyi igazolvány, az új típusú, kártya formájú gépjármű-vezetői enge­dély, illetve az útlevél közül bár­melyik elegendő a személy- azonosság igazolására, koós tamás Tárlat az utca hírmondóiból Budapest A Magyar Sajtó Házában teg­nap dr. Bayer József ügyveze­tő igazgató nyitotta meg az Axel Springer Kiadói Kft. gyűjteményéből származó magyar újságplakátok kiállí­tását. A plakát kereskedelmi falragasz. Létrehozója a tömegtermelés, így aztán nem véletlen, hogy az újságokat népszerűsítő plakátok akkor jelentek meg először, ami­kor 1867 után engedélyezték a lapok utcai árusítását - mutatott rá a többi között előadásában Bayer József. A századfordulón és az azt követő években az elő­fizetéses véleménysajtó egyed­uralmát megtörte a hírre épülő újság, a bulvársajtó; egyértel­­tultn c*we lm* nmn&t KM un II művé vált, hogy az újságot, ugyanúgy, mint a többi árucik­ket, el is kell tudni adni. Ehhez járultak hozzá a plakátok, ame­lyek rögtön igazodtak a felgyor­sult ritmusú élethez, a technikai eszközök egyre szélesebb körű elterjedéséhez. A kiállításon lát­ható sok esetben művészi szín­vonalú falragaszok az 1889-1941 közötti időszak újságplakátjai. Az Axel Springer Kiadóvállalat tervei Bayer József megnyitja a vándorkiállítást szerint az érdekes tárlatot be­mutatják több megyeszékhelyen. Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy a gyűjteményt tovább gyara­FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY pítják, s reményét fejezte ki, hogy ez lesz az alapja egy majdani ma­gyar sajtótörténeti múzeumnak. EUROPRESS _________Hírek_________ Ne m mond beszédet Mádl Ferenc köztársasági el­nök részt vesz az Országgyűlés október 23-i ünnepi ülésén, de nem mond beszédet - erősítet­te meg Schillinger Erzsébet, az államfői sajtóiroda vezetője. Az államfő október 22-én Strasbourgban tartózkodik, ahol felszólal az Európai Parla­mentben; beszédében várha­tóan október 23-áról is meg­emlékezik. MTI Több munkahely Szeptemberben 10,3 ezer fővel kevesebb munkanélküli szere­pelt a nyilvántartásban, mint egy évvel korábban. A Foglal­koztatási Hivatal adatai szerint a hónap végén 334,2 ezer volt a regisztrált munkanélküliek létszáma, míg augusztus végén 335,3 ezer munkanélkülit tar­tottak nyilván, mti Újranyomják Kertész Imre műveinek ma­gyarországi kiadója, a Magvető a tervek szerint még e héten kétszer pár ezres, a jövő héten pedig mintegy 20 ezres pél­dányszámban újra kiadja az irodalmi Nobel-díjas szerző legismertebb, Sorstalanság című regényét. A kiadó, figye­lembe véve, hogy a Sorstalan­ság milyen mértékben fogy, a Kertész Imre-életműsorozat többi kötetét is újra szeretné nyomni, mti Nem, de mégis Nem lesz áfaemelés a felső- oktatásban, de a felnőttoktatás egy részében megszűnik a tár­gyi adómentesség. A Pénzügy­minisztérium szerint a parla­mentben tárgyalt adótörvé­nyek módosítása alapján kerül a felnőttoktatás egy része az ál­talános forgalmi adó 25 száza­lékos kulcsa alá. mti Kutatói ösztöndíj Az idén Elekes Károly bioló­gus, Fülöp Ferenc vegyész, Lantos Béla mérnök és Miskolczy Ambrus történész nyerte el a 2,5 millió forinttal járó Charles Simonyi-kutatói ösztöndíjat. Az elismerést évente három, egyetemen vagy kutatóintézetben dolgozó, ki­magasló teljesítményt nyújtó kutató kaphatja meg. europress Kivéve az orvosi kar Az általános orvostudományi kar kivételével bevezette a kreditrendszert a Debreceni Egyetem. Nagy János, az egye­tem rektora szerint ehhez nélkülözhetetlen egy egységes számítógépes tanulmányi nyil­vántartási rendszer bevezetése. Az általános orvostudományi karon a 2003-tól lesz kredit­rendszer. MTI Közgáz-állásbörze Október 16-17-én rendezik meg az idei állásbörzét a Buda­pesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen. A Közgáz Karrier Expo a vég­zős és végzett közgazdászok, jogászok, mérnökök, orvosok elhelyezkedéséhez kíván segít­séget nyújtani, europress Szobor vakoknak A látássérült emberek is érzé­kelhetik a Mátyás-templom, a Halászbástya, a Szent István- szobor szépségeit. Az UNESCO Világörökség részét képező műemléki együttes tapintható domborműve Farkas Ádám szobrászművész alkotása az I. kerületi Szentháromság téren látható, tapintható, mti Váltóláz kiállítás A rendszerváltás eseményeit és dokumentumait mutatja be a mai fiataloknak a Váltóláz című kiállítás. A kiállításon lát­hatók a korszak emlékezetes plakátjai, valamint egy fotó­sorozat. MTI ■ Négypárti, kétpárti, egypárti

Next

/
Oldalképek
Tartalom