Békés Megyei Hírlap, 2002. október (57. évfolyam, 229-242. szám)

2002-10-14 / 240. szám

IIH 2002. Október 14., hétfő HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Dátumválasztó Budapest Elfogadhatatlan a Fidesz szá­mára, hogy a kormány jövő év március 15-ére írná ki az európai uniós csatlakozásról szóló népszavazást, mert ak­kor a választópolgároknak a csatlakozási szerződés is­merete nélkül kellene voksol­niuk. Áder János, a Fidesz ügyvezető elnöke, frakcióve­zetője erről nyílt levélben tá­jékoztatta Medgyessy Pétert. A politikus arra kéri a miniszter- elnököt, hogy az „unalomig hajto­gatott általánosságok felsorolása helyett Magyarország sikeres uniós csatlakozásával kapcsolat­ban végre több odafigyelést tanú­sítson, érdemi programmal álljon elő, míg a népszavazás kiírásának időpontjára úgy tegyen javaslatot, hogy ezzel se a magyar emberek érdemi döntéshez való joga, se pedig a hatályos törvény ne sérül­jön”. A népszavazás március 15-i időpontjára tett javaslat kapcsán a fideszes politikus felhívja a kor­mányfő figyelmét: a népszavazás és népi kezdeményezés kiírásáról szóló törvény nem teszi lehetővé népszavazás megtartását ünnep- és munkaszüneti napokon. Most, hogy Magyarország való­ban eljutott az Európai Unió kü­szöbéig, nem helyes, ha valaki önös politikai érdekből akarja ezt a küszöböt megmagasítani - nyi­latkozta a kormányszóvivő Áder János nyílt levelére válaszolva. Gál J. Zoltán elmondta: a jövő hé­ten megkezdődik a pártok közötti egyeztetés az uniós csatlakozás­hoz szükséges, és annak jogi alap­ját megteremtő alkotmánymódo­sítás ügyében. Erre igent vagy ne­met lehet mondani - szögezte le, megjegyezve: igent mondanak azok, akik a társadalom túlnyomó többségéhez hasonlóan támogat­ják a csatlakozást. A kormány és a kormánypártok bizonyosan ilye­nek. Nemet mondanak azok, akik a csatlakozást gátolni akarják - folytatta Gál J. Zoltán, hozzáfűz­ve: biztos abban, hogy a Fidesz nem ilyen párt. Gál J. Zoltán emlékeztetett: nem a pártok, nem a kormány, hanem az ország csatlakozik az Európai Unióhoz, és úgy demok­ratikus, ha a kormányfő a csatla­kozási szerződés aláírása előtt előzetesen felhatalmazást kér. ■ A szavazatok számlálója Budapest Más szavazatösszesítő rend­szere lesz az önkormányzati választásoknak, mint az or­szággyűlési képviselő-válasz­tásnál. Ezúttal sokkal több és többféle szavazatot kell meg­számlálni, így aligha fordul­hat elő, hogy az urnák lezárá­sát követő percekben adatok­kal szolgáljon a központ. A több mint 3000 településről összegyűjtött adatokat 174 ok­mányiroda továbbítja a 19 me­gyei, és a budapesti választási iro­dákhoz, amelyek így összegezve kerülnek majd az Országos Vá­lasztási Központba - mondta Demjénné dr. Kertész Krisztina, az Országos Választási Iroda in­formatikai rendszerét irányító he­lyettes vezető. A részeredménye­ket a nap folyamán közvetlen vo­nalon kapják meg a pártok, másik vonalon a közszolgálati televí­ziók, az ml és a Duna TV, megint más vonalon a választási szervek. Az adatok a beérkezést követő percekben felkerülnek az inter­netre is, és így az internetszolgál­tatással rendelkező állampolgá­rok lakásukban figyelhetik az eredmények alakulását. Az iroda nagy teljesítményű, megbízható eszközparkkal dolgo­zik, megerősítették a hálózatot, és négy, egymást kiváltó rendszer áll a rendelkezésükre. A hackerek el­len erős tűzfallal és megerősített hackerszolgálattal védekeznek. Az országgyűlési választások során ez a rendszer már bevált. Az utolsó próbát október 19-én, a választásokat megelőző szom­baton tartják. KOÓS TAMÁS Haladás és változás Magyarok Európa felé Tárgyalások folynak a magyar delegáció létszámának hu­szonkettőre növeléséről az Európai Parlamenttel. A tagokat közvetlen választással delegálhatjuk az intézménybe. A vá­lasztás szabályai egyenlőre kérdésesek, mivel figyelembe kell venni az itthoni választási szokásokat és az Unió ajánlá­sait is. Az uniós választási törvényt jövőre tárgyalja a magyar parlament. Budapest Az Európai Unióhoz való csatlako­zás után Magyarország is képvise­lőket delegál az Európai Parla­mentbe (EP). Országunk a jelenle­gi állás szerint húsz tagot küldhet majd. A tagországok képviselői­nek számát az Unió szabja meg la­kosságarányosan. Magyarország esetében jelenleg is folynak a tár­gyalások, hogy húszról huszonkét főre növekedjék a képviselői lét­szám. A vita hátterét az adja, hogy Portugália, amely hazánkkal szin­te azonos lélekszámmal és terület­tel rendelkezik, huszonkét fővel képviselteti magát az Európai Par­lamentben. Az EP padsoraiban - amely az 1957-es Római Szerződés szerint az európai közösség tagállamai­nak polgárait képviseli - jelenleg tizenöt ország 626 képviselője ül. A képviselők politikai csoportok­ban ülnek a parlamentben, nem a nemzeti hovatartozásuk szerint. Jelenleg hét politikai tömörülés van, ezek több mint száz nemzeti politikai párt tagjait foglalják ma­gukba. Egyes képviselők nem tar­toznak egyik „párthoz” sem, azaz függetlenek. Az EP legitimációja képviselői közvetlen választásá­ból származik. A mostani szabályok szerint egy ország képviselőit az adott ál­lam polgárai választják öt évre. A Maastrichti Szerződés kimondja, hogy minden uniós tagország minden polgára választhat és vá­lasztható akkor is, ha az EU egy másik országában telepedett le. A demokratikus választás fő sza­bályai azonosak az EU tagorszá­gaiban, vonatkoznak minden ti­zennyolcadik életévét betöltött EU-polgárra, férfiakra és nőkre egyaránt, és a titkos szavazás irányelvét követik. Egyes országokban - így Bel­giumban, Görögországban és Lu­xemburgban - az EP-képviselők választásán kötelező a részvétel. A magyar kormány külügyi szóvivői irodájának tájékoztatása szerint a magyar választási szabályokat még nem fektették le, mivel az uniós választási törvény csak jövő­re kerül a parlament elé. Az ugyan­akkor köztudott, hogy a listás sza­vazás módszerét javasolják a tag­államoknak. Az Unió ajánlásaihoz a tagállamok általában tartják ma­gukat, és a külügyi szóvivői iroda szerint ez nem lesz másképp ha­zánk esetében sem. Valószínűleg szervezetek és pártok is állíthat­nak majd képviselőjelölteket. Az EP képviselői ugyanakkora fizetést kapnak mint saját nemze­ti parlamentjük honatyái, ám ho­noráriumukat az EU-tól kapják. Az EP kötelezettséget vállalt egy új törvény létrehozására, amely segítené a különböző nemzetek képviselőinek fizetésbeli eltérésé­nek kiküszöbölését. A törvényt az Európa Tanács és az EP még tár­gyalja. Az képviselők kötelesek nyilatkozni szakmai tevékeny­ségükről, más fizetett állásukról, illetve a közszférában betöltött esetleges tisztségükről, és anyagi érdekeltségeikről, forrásaikról. STEINER KATA Csatlakozásra várva A magyar Országgyűlés inter­netes adatbázisa szerint az Országgyűlés képviselőinek egyharmada nyelvismeret nélkül ül a parlamentben, hu­szonhét képviselőnek pedig nincs felsőfokú végzettsége. A KÉPVISELŐK ISKOLÁZOTTSÁGA Szakképesítés Főiskola Egyetem MSZP 11 38 129 Fidesz 10 23 122 SZDSZ 1 1 17 MDF 5 4 15 Budapest Politikusaink azonban nem alul­képzettek. Nyolcvankilencen ren­delkeznek egynél több diplomá­val, ebből harmincketteo a Fidesz, ötvenegyen az MSZP padsoraiban ülnek. (A frakciókon belüli diplo­mások pontos számát megtalálják táblázatunkban.) A Magyar Tudo­mányos Akadémia kandidátusa az MSZP-frakcióban helyet foglaló Füle István és Tabajdi Csaba, vala­mint az intézményben szerzett tu­dományos doktori címet a szintén szocialista Vitányi Iván. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kandi- kozmopoliták a padsorokban, dátusa Hörcsik Richárd, a Fidesz, (Képviselőink nyelvi tudásáról is valamint Vastagh Pál és Weiner tájékozódhatnak táblázatunkból.) György, az MSZP képviselője. Kuriózumként szolgáljon néhány Megdöbbentő azonban, hogy adat: a Fidesz korábbi frakció- az adattár szerűit másfél évvel vezetője, Szájer József, valamint a várható uniós csatlakozás előtt a Vadai Ágnes, az MSZP képviselője képviselők mintegy egyharmada - öt idegen nyelven beszél. Négy százhuszonhárman - nem beszél idegen nyelvet sajátított el idegen nyelven. A valóság azon- Medgyessy Péter miniszterelnök, ban eltérhet az adattári informá- Kelemen András, az MDF és cióktól, hiszen elképzelhető, hogy Zwack Péter, az SZDSZ képviselő- a politikusok beszélnek valami- je, valamint Boros Imre független lyen nyelven, de ezt nem tüntetik képviselő. A különleges nyelvek föl. Az adattár viszont így is be- ismerőiről külön összeállítást ta- számol arról, hogy akadnak igazi lálhatnak anyagunkban, steiner Budapest Boross Péter volt kormányfő sze­rint alapvető fontosságú, hogy nem kérdőj éleződött meg Ma­gyarország alkalmassága az EU- csatlakozásra az országjelentés­ben. Az EU-csatlakozás egyszerre nyílhat meg 10 ország előtt. Ez ta­lán elhalkítja azokat a nem eléggé érett hazai hangokat, amelyek még mindig az európai uniós be­lépés problémáira helyezik a hangsúlyt, mert aki most ebből a körből kimarad, az tartósan nem lehet része annak a nagy agg­lomerációnak, amelyet nem lehet elmulasztani - mondta Boross Pé­ter. Ugyanakkor felhívta a figyel­met a záradékra, amely szerinte hátrányos Magyarország számá­ra. A közelgő önkormányzati vá­lasztások kapcsán kifejtette: 1994 őszén a Hom-Kuncze-kormány el­követte azt a hibát, hogy egy­fordulóssá tette az önkormányzati választást, ami most azt eredmé­nyezheti, hogy 15 százaléknyi vokssal is polgármester lehet vala­ki. Boross Péter szerint a választá­si rendszeren mindenképpen vál­toztatni kell. ■ A KÉPVISELŐK NYELVTUDÁSA Angol Német Francia Orosz Olasz Spanyol Latin Nem beszél idegen nyelvet MSZP 78 fő 42 fő 10 fő 42 fő 1 fő 4 fő 2 fő 51 fő Fidesz 61 fő 47 fő 12 fő 18 fő 1 fő 2 fő 2 fő 62 fő SZDSZ 14 fő 14 fő 3 fő 3 fő 1 fő­­2 fő MDF 5 fő 8 fő 2 fő 1 fő 2 fő 1 fő­8 fő RITKA NYELVEK ISMERETE Román Kovács Tibor (MSZP) Medgyessy Péter (MSZP) Dr. Szabó József (Fidesz) Lengyel Hárs Gábor (MSZP) Szerbhorvát Horn Gyula (MSZP) Stipkovics Pál (MSZP) Illés Zoltán (Fidesz) Kozma László (Fidesz) Szlovák Vári Gyula (MSZP) Balázs Mihály (Fidesz) Japán Kosa Ferenc (MSZP) Kínai Dr. Veres János (MSZP) Török Dr. Kelemen András (MDF) Uniós szakéitőképzés Gyula Stratégiai együttműködést kötött a Tessedik Sámuel Fő­iskola (TSF) Gyulai Egészség- ügyi Intézete és a Pécsi Tudo­mányegyetem (PE). A békés­csabai főiskolán végzett sze­mélyügyi szervezők humán menedzser szakos negyed­éves hallgatóként kezdik meg egyetemi tanulmányaikat, februártól pedig európai uni­ós szakértőképzés is indul a főiskolán. A kari képzésre nagy szükség van a térségben, mondja Köteles Lajos. A TSF főigazgatója utalt rá, hogy a humánerőforrás-fej­lesztéssel foglalkozó kar elsősor­ban az egészségügyi képzésre és az idegenforgalomra alapoz. Eh­hez magasan kvalifikált, speciális tudású szakemberekre van szük­ség. Az Pécsi Tudományegyetem hosszú távú megállapodás kere­tében segíti a karrá fejlődést olyan modem szakokkal, mint az egészségturizmus-szervező, az egészségterapeuta-képzés. A fő­iskola februártól európai uniós szakértőképzést szervez a Pécsi Tudományegyetemmel, hiszen térségünkben főiskolai szinten ilyen szak nincs - tette hozzá a főigazgató. Koltai Dénes közel tízéves együttműködésről tájékoztatott, amely Békéscsabán kezdődött. A PE-nek jól kiépített euroközpont- ja van, ami elsősorban a joghar­monizációs folyamatokat, a köz- igazgatás európai léptékű képzé­sét szolgálja, s mint a rektorhe­lyettes mondta: a gyulai kar létre­hozása nekik is érdekük az euró­pai uniós csatlakozás előtt és után. Az egyetem a stratégiai együttműködésben vállalja, hogy Gyulán állandó kihelyezett képzé- si központot létesít, szőke maróit Népzenei fesztivál Bonyhád Tizedik alkalom­mal rendezték meg Bonyhádon az orszá­gos népzenei találko­zót, amely a táncházi muzsikusok, hang­szeres és énekes szó­listák bemutatkozá­sa, versenye. Idén ti­zennégy zenekar - köztük a képen lát­ható Tinter együttes - és harminc szó­lista produkcióját értékelte a neves szakemberekből ál­ló zsűri. A díjakat gálaműsor kereté­ben dr. Olsvay Imre és dr. Halmos Béla népzenekutató adta át. FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Hírek Négy- vagy kétpárti A Fidesz és az MDF jelezte: nem vesznek részt a Bárándy Péter igazságügy-miniszter által kezdeményezett, az EU- csatlakozáshoz szükséges al­kotmánymódosítás négypárti egyeztetésén. A megbeszélés célja, hogy az alkotmány- módosítás tervezete négypárti konszenzussal kerüljön a par­lament elé. Az előterjesztés foglalkozik többek között az EU-csatlakozással kapcso­latos népszavazás ünnep­napra, március 15-ére történő kitűzésével, mti Ellenzéki felöltek A Fidesz-MPP Országos El­nöksége tiltakozik, amiért- megítélésük szerint - az Or­szágos Választási Iroda a napi­lapokban megjelentetett köz­leményeiben manipulativ mó­don ismerteti az önkormány­zati jelöltek számáról szóló adatokat. Az ellenzéki párt vezető testületé szerint a tele­pülések túlnyomó többségé­ben a Fidesz-MPP, az MKDSZ és az MDF közös jelöltet állít, számuk több mint 6900. mii Független bíróságok A bíróságok függetlenségének tényleges megvalósulásához nagyon fontos megteremteni pénzügyi autonómiájukat is, azért, hogy költségvetési esz­közökkel se lehessen nyomást gyakorolni rájuk - állapították meg a legfelső bírósági elnökök konferenciájának résztvevői budapesti ülésükön. Szlovénia esetében a bíróságok pénzügyi függetlenségének elve már megvalósult, hiszen az ottani legfelső bíróság által készített bírósági költségvetést a kor­mány változtatás nélkül terjesz­ti a parlament elé. mti Polgári szeretet Orbán Viktor szerint téves a szocialisták állítása, miszerint a polgári köröktől félni kell, mert azok felülről szervezett, a bol- sevizmusra emlékeztetető kép­ződmények. A volt miniszter- elnök a bernecebaráti polgári körök rendezvényén azt mond­ta: a nemzeti egység nem politi­kai szerveződések és pártideo­lógiák mentén alakulhat ki, ha­nem olyan szervezetek jóvoltá­ból, mint a polgári körök. E kö­rökben ugyanis a legfontosabb, legmélyebb emberi érzések - a barátság, a bizalom és a szere­tet - találhatnak egymásra, mti Csurka tiltakozik Egy esetleges iraki háború ellen tiltakozott a M1ÉP és a Magyar Űt Körök Mozgalom vasárnap a budapesti Kossuth téren. Csurka István szerint az Ameri­kai Egyesült Államokat Izrael érdekei irányítják, mti Nemzetközi egyetem Megalakulása óta a vélemény szabad kifejezésének szimbó­lumává vált Magyarországon a Közép-európai Egyetem, amelynek működése mintául szolgálhat a jövőbeni oktatási reformok megvalósításához- mondta Magyar Bálint okta­tási miniszter az intézmény tanévnyitóján. Idén, az egye­tem tizenkettedik tanévében 46 ország 930 - köztük 550 új- hallgatója kezdi meg tanul­mányait. MTI Iskolafejlesztés A Nemzeti Fejlesztési Terv ok­tatási céljai között a különböző oktatási és képességfejlesztő technikák bevezetése, isko­lafelújítási program, informati­kai képzés, valamint a vidéki tudásközpontok fejlesztése sze­repel. 2004-től - 15-20 éven át - mintegy 12-14 milliárd forintból újítanak fel számos iskolát, egyúttal számítástechnikai la­borokkal látják el azokat, mti

Next

/
Oldalképek
Tartalom