Békés Megyei Hírlap, 2002. október (57. évfolyam, 229-242. szám)
2002-10-11 / 238. szám
10. OLDAL - 2002. OKTÓBER 8., KEDD T É R - K É P Foglalkoztatás A nagykamarási önkormányzat gesztorságával öt település — Almáskamarás, Kis- dombegyház, Kunágota, Med- gyesegyháza — a Foglalkoztatás-politikai és Munkaügyi Minisztériumtól 55,8 millió forint támogatást nyert közmunkaprogram keretében történő foglalkoztatásra.- A közmunkaprogram központi lehetőségét Nagykamarás több évben is hasznosította. A 2002-es pályázat teljes költség- igénye 62,8 millió forint, melyből 55,8 milliót nyert az öt ön- kormányzat 127 személy 8 hónapos foglalkoztatására. A program szeptember 9-én indult és jövő év május 8-án fejeződik be, mely során minden település létszám szerint költségarányosan részesedik — mondta Hoffmann Andrásné jegyző. A közmunkaprogrammal három feladatkör valósítható meg, amely kiterjed a belterületi csapadékvíz-elvezető csatornák helyreállítására, karbantartására, a belterületi utak kialakítására, fenntartására, fejlesztésére, valamint a közterületek parkosítására és szabad zöldfelületek kialakítására. A program erénye még, hogy keretében a foglalkoztatottaknak lehetősége van számítógép-kezelői alapismeretek, valamint mezőgazda- sági ismeretek megszerzésére is. Egészséges ivóvíz A Nagykamarást és Almáskamarást ellátó ivóvízrendszerben 1999 elején gondok mutatkoztak. A régi két kút vízhozamában főként csúcsidőben jelentkezett működési zavar. A két település úgy döntött, hogy a Dél-békési Vízművek Kft. segítségével egy új kutat létesít. A beruházás költsége 10,4 millió forint volt, melyből 20 százalékot a települések és a Vízmű átvett pénzeszközei fedezték. A 80 százalékra a megyei céljellegű decentralizált pályázaton nyertek támogatást. így év végére Nagykamrás területén megépült a közös kút, mely jól szolgálja a lakosság egészséges ivóvízellátását. Az oldal a Nagykamarási Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Halasi Mária. Fotó: Kovács Erzsébet Pályázatokkal Nagykamarás fejlődéséért Nagykamaráson az elmúlt négyéves ciklusban Pelle István polgármester vezetésével 9 tagú képviselő-testület munkálkodott a község fejlődéséért. Az elért eredmények között elégedettséggel nyugtázhatják, hogy több mint 200 millió forintot költhettek beruházásokra, fejlesztésekre, valamint az önkormányzatnak jelenleg sem hiteltartozása, sem hitelkérelme nincs. — Az önkormányzati feladatok közül a képviselő- testület az oktatást, a szociális ellátást, az egészségügyet igyekezett azonos színvonalon ellátni. Lehetőségeinkhez mérten kiemelt feladatként kezeltük a település Köszönöm a megértést, a türelmet pótlékként folyósítunk a családok részére. A jogosultak száma növekvő tendenciájú. A nagykamarási családok több mint fele érintett a támogatásban. Átérezve a szülők anyagi terheit, minden évben meghatározott összegű beiskolázási segélyt folyósítottunk. A településen élő időskorúak száma növekszik, ezért a szociális étkeztetés és a házi segítségnyújtás mellett - önként vállalt feladatként - az önkormányzat nappali szociális ellátást nyújt az idősek klubja keretében - fogalmazott a község elöljárója.- Gyakorlatilag miben látható a község gyarapodása? egészét érintő fejlesztéseket. A törekvések megvalósításának olykor pénzügyi forrásaink és a pályázati elutasítás szabott korlátot. A testület az óvodára, iskolára vonatkozóan intézkedési tervet fogadott el, mely szerint a későbbi években is több fejlesztési feladat vár megoldásra. Pályázat segítségével megkezdődött az óvodai, iskolai kötelező eszközök beszerzése, pótlása. A település lakosainak és a gyerekek érdekében is fontos feladat a megfelelő tornaterem vagy tornacsarnok A négyéves számadás bizonyítja, hogy a képviselő-testület a (ehetőségeket kihasználva a község fejlődését tartotta szem előtt. Az ülések gyakorisága és időtartama arra utal, hogy vannak tennivalók bőven. Bár az elhangzó vélemények olykor vitákban csaptak össze, ám mindez azt erősíti, hogy a település jövője mindenki számára fontos. Ezúton köszönöm minden lakosnak, képviselőknek, külső bizottsági tagoknak, valamint az önkormányzat és intézményeinél dolgozóknak a köz érdekében végzett munkáját. Emellett köszönöm a falu lakosságának megértését és türelmét, hogy elképzeléseink, terveink megvalósításában őszintén, segítőkészen, a jobbító szándékot látva és erősítve partnerként álltak mellettünk. Mivel polgármester-jelöltként ismét indulok választáson, ehhez kérem a lakosság bizalmát, hogy a megkezdett utat folytatni tudjuk. megépítése. Sajnos, az óvoda épületének felújítására immár második éve sikertelenül pályáztunk, melynek megoldása a jövőben is kiemelt feladatot kell, hogy képezzen. A művelődési ház külső, belső felújítása, korszerűbb berendezéssel való ellátása is megoldásra vár - emelte ki beszámolójában Pelle István polgármester.- Milyen feladatokat sikerült megoldani a kötelező ellátások terén?- Az egészségügyben a műszerek fokozatos cseréjére kell koncentrálni. A védőnői szolgálat az a terület, ahol az elképzelések megvalósultak, így a kor szellemének megfelelő bútorzattal és műszerekkel láttuk el. A községben négy évvel ezelőttig nem volt játszótér, ezért önerőből és pályázati pénzből két új játszóteret alakítottunk ki. A lakosság érdekében új, esztétikus buszvárót is felépítettünk önerőből. Kötelező feladatunk a szociális ellátás is. A munkanélküliek száma évről évre nő. A község a munkaügyi központ és a minisztériumok pályázati segítségével a munkanélküli ellátásban részesülőknek időszakos foglalkoztatást tudott biztosítani. Ez sok család nehéz anyagi körülményein enyhített. A gyermekvédelmi törvény 1997-től vezette be a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, melyet mára kiegészítő családi- Az önkormányzat vagyona főként intézményi épületekből, szolgálati lakásokból és beépítetlen belterületi földekből tevődik össze. Nőtt az ingatlan- vagyonúnk a zártcsatorna beruházásával, az új ivóvízkút létesítésével, a Boda-tó és a körülötte levő föld megvásárlásával. Az ingatlanok mellett gépek, berendezések is a vagyon részei. Az ingóvagyon tovább gyarapodott, mely a teljesség igénye nélkül számítógépeket, páncélszekrény-beszerzést, szivattyút, koporsóhűtőt, fűnyírót, fűkaszát, bútorokat, klímaberendezést, légzésfigyelőt, A szép, új buszváró készítője Farkas Mihály helyi lakos volt kistraktort és kultivá- tort jelent, illetve ide sorolható még a címeravatás és a riasztóberendezés felszerelése. A temető szintén önkormányzati tulajdonban van. A szertartásokhoz új drapériákat és székeket vásároltunk. A ravatalozó épületének tetőcseréjével megszűnt a beázás veszélye. A temetőkerítést felújítottuk, illetve folyamatban van - alapítványi támogatással - a temetőkapu cseréje. 2001-től folytattuk a szüárd burkolatú utak építését. A meglevők javítására is biztosítottunk némi anyagi hátteret. A lakosság aktív közreműködése kísérte és anyagi hozzájárulás segítette a három település összefogásával 1998-ban kezdődött szennyvízberuházás első ütemét. Ennek köszönhetően az intézmények többsége vezetékes szennyvízcsatornával ellátott. Másik fontos feladat a szervezett hulladékgyűjtés- és szállítás megoldása, melyet a törvény 2003 januártól tesz kötelezővé. Első lépcsőben a térség 12 települése egy közhasznú társaságot hozott létre. Ezáltal a pályázati eljárás kötelezettségétől mentesülnek az önkormányzatok és közvetlen ellátási szerződés köthető a választott céggel. A rendeletalkotás és a szerződéskötés az új testület feladatát képezi. 2000-ben a millennium tiszteletére a képviselők a település történetét szimbolizáló címer, zászló és pecsét elkészítéséről határozott. A jelképeket szép községi ünnepség keretében avattuk fel. Környezetünk védelmében TERMÉSZETI ÉRTÉK. Nagykamarás egyik nagy értéket képviselő vagyonrésze a Boda-tó, melynek mára az önkormányzat 70 százalékban tulajdonosa. A tó környezetvédelmi jelentősége mellett kellemes kikapcsolódási lehetőséget nyújt az itt élőknek. Továbbfejlesztésében a helyi horgászegyesület is nagy szerepet vállal. Az egyesületben több mint 20 fiatal horgász tevékenykedik, akik a felnőttekkel és az iskolásokkal karöltve segítenek a tó és környezete megóvásában A nagykamarási önkormányzat, figyelemmel a környezet védelmére, egyik fontos feladatának tekintette a szennyvíztisztítás megoldását, a csatornahálózat kiépítését. A település egészét érintő beruházás a tervek szerint több ütemben valósul meg. Az első ütem Nagykamarás, Kunágota és Almáskamarás közös összefogásával kezdődött. A beruházás eredményeként megépült a telep és a csatornahálózat egy része. A költségek településre jutó része a tisztítóműre vonatkoztatva 36,7 millió forint, míg a csatornákra 124,6 milliót fordítottak. A beruházás lakossági hozzájárulásból, önkormányzati forrásból és pályázati támogatásból tevődött össze. 2000 novemberétől az Arany János, Ady, Rákóczi, Kossuth, Petőfi, Munkácsy utcák szennyvízhálózatai készültek el. Az önkormányzat a hálózatra csatlakozó lakosoknak 7000 forint támogatást nyújtott, mely a rákötéseket ösztönözte és a lakók tehermentesítését szolgálta. A hathónapos próbaidő után 2001. május 21-én történt a telep és a hálózat üzembe helyezése. Ettől az időtől a helyi rendelet hatósági árai alapján teljesítik a csatornadíj fizetési kötelezettséget az igénylő lakosok és közületek. Azok, akik nem csatlakoztak a rendszerre, illetve a hálózatból még nem érintett területen laknak, a Dél-Békési Vízművek Kft. - mint a telep üzemeltetője - lehetőséget nyújt a kommunális szennyvíz-szippantásra és a szállítási szolgáltatásra. 1998 novemberben megalakult a víziközmű társulat, mely a lakossági hozzájárulások pénzügyi lebonyolítója. A községben a szennyvízberuházás első ütemében a társulathoz 214 lakossági és 49 közületi érdekeltség tartozik. Ebből a jelenlegi rácsatla- kozók száma 110 lakossági és 26 közületi egység. Az önkormányzat kiemelt feladata az útépítés, melyhez pályázatokon biztosítanak forrást. A napokban a Damjanich utcában kezdték meg a munkálatokat A jövőben az iskola épületének teljes felújítását tervezik Támogatásokkal Nagykamarás képviselő-testülete a négyéves feladatai ellátásához pályázati lehetőségekkel próbált forrást szerezni. Az elnyert támogatások az éves bevételt több esetben jelentősen emelték, kiemelten nagy összeget jelentett az 1998— 2001-ben megvalósult szennyvíz- beruházás. Az elmúlt ciklusban az önkormányzatnak a törvények által előírt feladatokhoz is hozzá kellett kezdenie, így például a szemét- szállítás megoldásához vagy az iskola, óvoda kötelező eszközeinek pótlásához. Az akadálymentesítési előírást első lépcsőben az iskolában valósították meg, szintén pályázatok segítségével. Az épület bejáratán és az osztálytermekben önerőből új ajtókra cserélték a régieket. A jövőben a teljes épület felújítását tervezik. Az ígéret szerint a kormányzat megfelelő keretet biztosít a pályázatokhoz. A lakosok és a lakóházak biztonságáért A beruházás költsége több mint 20 millió forint volt Előre nem tervezhető, ám sürgős megoldást igénylő feladatként jelentkezett a 2000. évi belvizet követően a nagykamarási belvízelvezető csatornák felújítása, átalakítása. A munkálatoknál a Gyulai Körösi Vízgazdálkodási Társulat nyújtott szakmai segítséget. A két ütemben megvalósuló beruházás költsége több mint 20 millió forint volt. A község területéről az évek során szikkasztó jellegű árkok vezették el a csapadékot. Először 1972-ben, majd 1979-ben kellett II. fokú készültséget elrendelni. Ekkor épült ki a csapadékvíz-hálózat a veszélyeztetett területeken. Az aszályos években azonban egyes csatornákat feltöltöttek, melynek az lett a következménye, hogy a csapadékos időkben több telek, lakóház is víz alá került. A meglévő árkok felisza- polódtak, az átereszek az évek során megrongálódtak. Az 1999. évi - sokéves átlagot meghaladó esőzés - a környék talajvízszintjét jelentősen megemelte, így 2000 január elején I. fokú, majd 25-én II. fokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el. A talajvíz ekkor már nemcsak a kerteket, de a lakások pincéit és az épületeket is veszélyeztette. Nyilvánvalóvá vált - és a lakosság jogos igényeként jelentkezett -, hogy a csatornahálózatot a régi állapotába vissza kell állítani. A munkálatok egyik része a község belterületén húzódó Tulkánéri I-es csatorna szakaszát érintette az Arany János utca 41. számtól a ólig úgy, hogy a közterületen zárt csatornarendszert építettek ki. E cél a 41. számú házingatlan megvásárlásával és kettéosztásával valósult meg. Másrészt a külterületi Tulkánéri I-es csatornához a továbbiakban a kertek végén kialakított nyílt csatorna kapcsolódott. A zártcsa- toma kiépítésével és a külterülettel történő összekapcsolásával a település érintett része mentesült a jövőbeni belvízveszélytől. A beruházáshoz az önkormányzat, 20 százalék saját erő mellett, a területfejlesztési tanácstól és a katasztrófa- védelmi igazgatóságtól kapott pályázati támogatást.
