Békés Megyei Hírlap, 2002. október (57. évfolyam, 229-242. szám)
2002-10-10 / 237. szám
16. OLDAL - 2002. OKTÓBER 10., CSÜTÖRTÖK SPORT Urbanikék elbúcsúznak a nemzetközi mezőnytől Békéscsaba Már-már intézmény mindkettő. Gyaloglóversenyt el sem lehet képzelni Urbanik Sándorné Rosza Mária és Urbanik Sándor nélkül. Pedig szoknunk kell a gondolatot: a sokszoros olimpikonok, magyar bajnokok a közeljövőben külföldön már egyáltalán nem, határainkon belül is csak elvétve állnak majd rajthoz. Rosza Mária tizenkilenc, férje húszéves pályafutás végére készül hamarosan pontot tenni. A jelek azonban nem azt mutatják, hogy a nagy páros befejezi, hiszen a hét elején is úgy koptatták cipőjüket, mint a múltban bármikor. A hét végén vár még rájuk egy megmérettetés, nem is akármilyen: a torinói gyalogló Világkupán vendégszerepeinek. Egy ilyen nívójú viadalt pedig még véletlenül sem szabad félvállról venni.- Miért éppen most döntöttetek a befejezés mellett? - tettük fel a nem túl eredeti kérdést.- Most jött el az ideje - mondta egy félmosoly kíséretében Urbanik Sándor. — A sportolás azért nem „szűnik” meg, csupán az élsport. A hagyományos békéscsabai versenyeken továbbra is elindulunk, sőt azok megrendezésében tevékenyen részt veszek majd.- Én azért nem jelenteném kategorikusan ki, hogy vége — jegyzi meg a harmincegy magyar bajnoki címére méltán büszke Rosza Mária -, inkább úgy fogalmaznék, hogy szüneteltetem a pályafutásomat. A klubnál lejárt a profiszerződésünk, a szövetségtől pedig - s ez nekem óriási csalódás -, idén már nem kaptuk meg azt a támogatást, amit talán megérdemeltünk volna. Az egyik fő érv a szüneteltetés mellett az, hogy szeretnék végre kicsit „babázni”. Emellett munkát keresek, de egyáltalán nincsen köny- nyű dolgom.- Úgy tudom, hogy te annak idején futóként kezated. Miért nyergeltél át a gyaloglásra? - fordulok újra a feleséghez.- Gimisként egy csapatbajnokságon „kellett” elindulni, és az egyik osztálytársam arra kért, hogy segítsek. Azt sem tudtam, hogy mi fán terem a gyaloglás, ám igazán nem is kellett rá megtanítani.- Tatabányán, ahol 1994-ig sportoltam, gyerekkoromban rengeteg tömegfutóversenyt rendeztek - emlékezik a negyvenszeres magyar bajnok, Urbanik Sándor. - Ezeken az iskola színeiben én Urbanik Sándor és felesége, Rosza Mária, mint az életben, a Coca-Cola Kupán is egymás mellett dfotó: veress erzsi- Van-e hiányérzetetek a karriereteket illetően?- Hiányérzet? - kérdez vissza Sándor. - Nem lettem olimpiai bajnok és más világversenyen sem aranyérmes. Az 1989-es világbajnokságon ugyan öt kilométeren 3500 méterig vezettem, s Üá jobban bírom, vüágcsúccsal győzök, így is a nevetségesnek tűnő hét másodperccel maradtam le a győztestől. Kilencéwel később Budapesten 15 kilométerig voltam első, ám elfáradtam.- Jómagam azt fájlalom, hogy nem nyertem egyetlen nagy világ- versenyt sem — teszi hozzá Mária. i - Elmondtátok, hogy nem teljésen szakadtok el a sporttól. Mégis, mihez kezdtek azután, hogy végleg szögre akasztjátok a cipőt?- Ha összejön a baba, utána még megpróbálkoznék a futással, akár félmaratonon, vagy marato- non is, de nem mondtam le arról, hogy esetleg újra kijussak az olimpiára. Szép lenne elindulni Athénban... Azt a sok tapasztalatot, rutint pedig valamikor szeretném átadni a fiatálökríak, vagyis az edzőség is szóba kerülhet.- Jómagam nem lennék jó edző, mert nem vagyok olyan következetes, mint Tóth Sándor — mondta Urbanik. - Engem biztosan „megdumálnának” a srácok.- A torinói Világkupán mit vártok magatoktól?- Mivel ez egy válogatott csapatverseny lesz, s az együttesünk nem igazán jó, így csupán Mari és én is a helytállásban bízhatunk. Persze mindketten mindent megteszünk az eredményes szereplés érdekében. gajdács pál Jubileumi rögbitoma Békéscsaba A Békéscsabai Benny Bulls rögbicsapata Lukács Csaba első osztályú játékos és bíró kezdeményezésére éppen tíz esztendeje, 1992 őszén alakult meg. Hamar széles bázis alakult ki, s noha mindig hiányzott a biztos anyagi háttér, egy idő után feljutottak a hazai NB I-be, ahol két évig vitézkedtek. Mi több, a negyedik helyig jutottak, ami nem kis fegyvertény egy friss és szerény anyagiakkal bíró egylettől. Ez utóbbi egyébként azt is eredményezte, hogy két évig szüneteltetni kellett a működést, mert sem pályájuk nem volt, sem pénzük utazásra, felszerelésre...- A tíz esztendő alatt a város összesen százhúszezer forinttal támogatta klubunkat, azaz évi tizenkét ezerrel - mondja a játékos edző, Lukács Csaba. - De két éve újra élünk, neveztünk a másodosztályú bajnokságba, s nem mondunk le arról, hogy újabb két-három év múlva ismét föl ne jussunk az NB I-be. Egyébként a tízéves jubileumot méltóképpen szeretné megünnepelni a békéscsabai klub: egy rangos szövetségi tornát, a Magyar Köztársaság Kupa 7-es tornáját rendezik meg e hét végén, szombaton 10 órától az Előre Kórház utcai stadionjának fű—3-as pályáján, s amelyen hat csapat küzd a trófeáért. Az estig tartó programban rajthoz áll a Szentes, a Szeged, a Kecskemét, az Esztergom, a Magyarországon dolgozó külföldiek alkotta Budapesti Axües, valamint a házigazdák csapata. Ami a 7-es torna elnevezést illeti, erről is Lukács Csaba adott felvilágosítást: - Egyre divatosabb, hogy nem 15 fős, hanem „csak” hétfős csapatok mérik össze tudásukat, s ebből fakad a név is. Ami ezt a fajta játékot illeti, egyre jobban elterjed világszerte, mert látványosabb, gyorsabb, változatosabb küzdelmet hoz. A játékidő ezúttal kétszer tízperces lesz. Természetesen mindenkit várunk, aki Békéscsabán valaha is megfordult klubunkban, s számukra is tervezünk egy mérkőzést, mégpedig a Liget SE öregfiúk ellen. Ami a monstre programot illeti, a rögbi mellett a zene is főszerepet kap, hiszen fellép a békéscsabai Blues Fools együttes is. Támogató: Penta Drink, Frühwald. ■ Teréz-napi lóverseny Orosháza Hétvégén újra benépesül Orosházán a bogárzói lovaspálya. Október 12—13-án, szombaton és vasárnap rendezik meg a megyei lovasbajnokság harmadik fordulóját kettesfogatok, galopplovak és ügetők részére, a hagyományos Teréz-napi lóverseny keretében. Szombaton délután fél háromkor kezdődik a fogatok maratonhajtása. Majd négy órakor kerül sor az amatőr fogatok felvonulására a városban. Másnap reggel fél tízkor folytatódik a bajnokság a fogatok díjhajtásával. Ezután a pónifogatok és az amatőr fogatok részére akadályhajtást és vadászhajtást is rendeznek. Délután a bajnokságban résztvevő fogatok akadályhajtását, a galopp és ügető futamokat rendezik meg. A nézők a versenyszámok mellett lovastorna és kutyás bemutatót is láthatnak. Az Orosházi Lovas Egyesület a lovas felvonulást követően, szombaton este hét órától szüreti mulatságot is rendez a bogárzói lovaspályán, vacsorajegyek rendelhetők a (30) 443—6890-eá telefonszámon október 10-éig.-szzsVagyok olyan jó, mint Michael Váratlan vereség Békéscsaba Békéscsabai Villámok—Budapesti Players 13:19 Osztályozó baseballmérkőzés az NB I-be jutásért, Békéscsaba, 50 néző. V.: Bánkuti. Villámok: Bíró, Bozó, Miklós A„ Jacomino, Katona Tamás, Csarnai, Papp, Ponta, Kovács, Miklós G. Az elején 7:l-re vezettek a csabaiak, majd fokozatosan jött fel a fővárosi gárda, amely előbb utolérte a hazaiakat, majd a vezetést is átvette az elfáradó, tartalékos Villámok ellen és győzni tudott. A csabaiak ezzel a vereséggel nehéz helyzetbe kerültek a feljutást illetően. Vasárnap a Veszprém ellen csak a győzelem elfogadható. Támogatók: Burkolóház, Gólya Söröző, Sarokház Söröző, Gyulai Várfürdő. ■ Női páros lábteniszverseny Békéscsaba A Békés Megyei Szabadidős Klubok Tanácsa női páros lábteniszversenyt rendez 19-én, szombaton 9 órai kezdettel a Mesterházban 14 év alatti (három tagú csapatokkal) és 14 év feletti (két tagú csapatokkal) kategóriában. Jelentkezni írásban lehet: Békés Megyei Szabadidős Klubok Tanácsa, 5600 Peter Jilemniczky u. 3. szám alatt. Gyalogló Világnap Tömegsport Békés megyében Szarvas, Vésztő és Békéscsaba csatlakozott az október 6-ai Gyalogló Világnap rendezvényeihez. Az időjárás ezúttal is kedvezett a résztvevőknek. Eljöttek nagymamák és unokák, testvérek, barátok. Kicsik és nagyok egyaránt jól érezték magukat. Békéscsabán 21 család indult. A legidősebb „versenyző” Rehák Ferencné (76 év), Vegrosz- ta Gyuláné (76 év), Tóth Gyula (78 év) volt. A legfiatalabbak Drienyovszki Dóra (1 év), Sza- szák Dóra és Néma Szabolcs (3 évesek) voltak. A fődíjat, egy montain bike kerékpárt Nagy Endre, a Vandháti Úti Általános Iskola 8. osztályos tanulója nyerte. ■ SZUZUKA A vasárnapi idényzáró előtt kissé becsmérlően nyilatkozott ötszörös világbajnok bátyjáról Ralf Schumacher, a Forma-1-es BMW-Williams német pilótája. — Michael kétségtelenül minden idők egyik legjobbja, de vaj még két hasonló képességű vei senyző, akik azonban nem jutói tak olyan lehetőségekhez, min ő. Csapattársamra, Juan Pabli Montoyára és jómagámra gon dolok - mondta az ifjabbil Schumacher-fivér. i is gyakran elindultam. Egy atlétaedző látta a mozgásomat és elcsábított a klubjához. Rá három hónapra már gyaloglóversenyen találtam magamat, mivel az egyik csapatból hiányzott egy ember. Két évvel később már magyar csúcstartónak mondhattam magam. Persze egy cseppet sem bántam meg, hogy gyaloglásra adtam a fejemet, hiszen rengeteg élményt adott nekem.- Több olimpián képviseltétek a magyar gyaloglókat. Melyikre emlékeztek vissza a legszívesebben?- Mindegyiknek meg volt a maga szépsége — réved vissza a múltba a férj. - Szöul volt az első, a barcelónai a déli barátságos mentalitás miatt kedves, míg Sydney a profizmusa okán. Az utóbbira jellemző volt, hogy az olimpiai faluból öt perc alatt szállítottak be bennünket a verseny helyszínére. Atlantáról ne beszéljünk.- Melyek voltak pályafutásotok főbb állomásai?- Ha már az előbb az olimpiáról volt szó - vette át a szót Mária -, erről az oldaláról közelíteném meg a dolgokat. Három ötkarikás játékon vettem részt, 1992-ben a tizenkettedik, négy évvel később 1 a kilencedik helyen végeztem. Az r 1995-ös göteborgi világbajnokság azért jelentős, mert a hetedik helyem mellett egy olyan országos csúcsot gyalogoltam 10 kilométeren (42:34), amelyet azóta sem tudtak megdönteni. S bár az adat az egész karrieremre vonatkozik: arra büszke vagyok, hogy egyhuzamban tizenhét esztendeig lehettem a válogatott tagja, annak számát tekintve pedig ötvennyolccal csúcstartó vagyok a nők között.- Fontos és emlékezetes állomás az 1988-as fedettpályás Eb, ahol bronzérmes lettem, az egy esztendővel későbbi fedettpályás világbajnokság, amelyen negyedikként végeztem, és persze az 1994-es finnországi felnőtt Eb, s az ott megszerzett nyolcadik, va- , lamint az 1998-as Budapest kontinensbajnokság, ahol ötödik lettem.
