Békés Megyei Hírlap, 2002. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-26 / 225. szám

RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP ■ T É R - K É P 2002. SZEPTEMBER 26., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL Bucsa Röviden KORSZERŰBB A FÉNY. Köz­világítás-korszerűsítési progra­mot valósított meg az önkor­mányzat Bucsán. A beruházás 14 millió 224 ezer forintba ke­rült. Az évek óta sok gondot okozó elavult közvilágítási rendszert korszerű, kellemes fényű lámpatestek váltották fel. Ezek a modern lámpates­tek hosszabb távon energia­megtakarítást is eredményez­nek. JÁRDAÉPÍTÉSEK. Pályázat útján 3 millió 858 ezer forintot nyert járdaépítésre a bucsai önkormányzat. A pénzből az Akácos, a Bartók és a Névte­len utcákban épül járda. A be­ruházás során helyi munka- nélkülieket foglalkoztat az ön- kormányzat, így átmenetileg több helybéli munkához jut­hat. EGYMILLIÓT NYERTEK. A bucsai közösségi házban rendszeresen sokszínű közös­ségi élet folyik. Ezt az aktív munkát segíti most a közmű­velődési érdekeltségnövelő program keretében eszközbe­szerzésre elnyert 1 millió fo­rint. AZ INTÉZMÉNYEKBEN. Az önkormányzat valamennyi in­tézményében világításkorszerű­sítés történt. A megfelelő fény­erejű világítóeszközök egy re­konstrukciós program részei, amelynek értéke 4 millió 41 ezer forint. A program eredménye­ként jelentős energia-megtakarí­tás is várható. KÉT NYELVET. Kihelyezett angol és német nyelvtanfolyam indult felnőttek részére a bucsai II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kolában. Az intézmény a saját dolgozóin túl a település egé­széről fogadja az említett két nyelv képzése iránt érdeklődő­ket. Az oldal a Bucsai Önkor­mányzat támogatásával ké­szült. Szerkesztette: Magyari Barna. Fotó: Kovács Erzsébet Lélekben hazatértek a háborúk hősei Összesen nyolcvankét bncsai név került fel az emlékműre A szép emlékmű örök időkig hirdeti a világháborúk hőseinek, áldozatainak emlékét Bucsán, immár évek óta rendszeresen, min­den ősz elején falunapot tartanak. Ilyenkor elsősorban a szórakozásé, a kikapcsolódásé a főszerep. Az idei falunap viszont azért vált minden eddiginél emlékezetesebbé, mert ek­kor avatták fel a község első és második vi­lágháborús emlékművét. A jeles eseményen nemcsak a helybéliek vettek részt, hanem na­gyon sok Bucsáról elszármazott is hazajött rokonára, barátjára, ismerősére emlékezni. Földes) György — Szeptember 7-én a községközpont parkjában felavathattuk az első és második világháborús emlékművünket. A nemes cél megvaló­sítása érdekében az egész község össze­fogott. A bucsaiak összesen mintegy 400 ezer forint anya­gi támogatást nyúj­tottak az emlékmű elkészítéséhez. Az emlékmű létrejöttét jelentős kutatómun­ka előzte meg. Ba­logh István tanár, Csaláné Bányai Katalin köz- tisztviselő és özvegy Fehér Jánosné nyugdíjas vállalta fel, hogy összegyűjti az első és a máso­dik világháború bucsai áldozatainak a nevét. Hidat neveztek el a honvédről Az első és a második világháborúban elesett bucsai hősök neveit feltáró kutatómunka so­rán néhány érdekes történet is előkerült. Ezek közül is kiemelkedik a Berényi Jánosról fennmaradt korabeli újságcikk. Ebből meg­tudhatjuk, hogy a hősi halált halt Berényi Já­nos bucsai honvédről katonatársai Bisztricán hidat neveztek el. Az emlékműre felkerült áldozatok nevei Az első világháborúban elesettek: Dobák Károly, Dobák Lajos, Dobák Sándor, Gy. Nagy János, Köti Márton, Majomi János, Oláh Lajos, Sápi József, Takács János, Tóth Sándor, Munkácsi Antal, Szabó János, Mellár Lajos. A második világháborúban elhunytak: Adamik Károly, Banadics József, Banadics Sándor, Bárdos István, Berényi János, Bíró Vilmos, Bűthe Károly, Cs. Nagy János, Cs. Nagy Márton, Cs. Patkás András, Czékmán József, Csomóházi József, Deák József, Deák Sándor, Didics József, Rnta István, Gonda Elek, Gutmann Irma, Gyarmati János, Gyurik József, Havancsák Ferenc, Hegedűs Zsigmond, Herczeg Péter, Hőgye János, Karas Imre, Keresztesi Lajos, Kiss Károly, Koczka György, Kóthi Márton, Kulcsár Lajos, Kürti István, Lengyel József, Molnár József, Murvai Ist­ván, Nagy József, Oláh András, Oláh Péter, Papp Imre, Pető János, Rácz Dániel, Rácz József, Ritter Mómé, Soczó Gyula, Soczó Ignác, Soczó István, Soczó János, Soczó Máté, Szabó János, Szarka Ferenc, Szatmári Károly, Szele Sándor, Takács Ferenc, Tobolik József, Tóth Imre, Tóth István, Tóth János, Tóth Lajos, Tóth Sándor, Török József, Urbán Gyula, Vadász Ferenc, Váradi Gyula, Varga István, Veres Já­nos, Vida Sándor, Zagyva László, Zsíros Imre, Gyurik István, Kecse Imre. Munkájuk eredményeként kiderült: az első világháború­ban 13, a második világhábo­rúban 69 bucsai személy vesztette életét. Az ő nevei­ket márványtáblán örökítet­tük meg - közölte lapunkkal Földesi György polgármes- ter' A bucsaiak szép emlékmű­vét Kovács Zsolt, szeghalmi építész tervezte, a ki­vitelezési munkálatokat pedig Blaskó György vál­lalkozó végezte. Az emlékművet Komróczki Sándorné Kádár Margit refor­mátus lelkész és Hüse József katoli­kus plébános áldotta meg. A II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kola tanulói kiváló műsorral tették még emlékezetesebbé az eseményt. Az iskolai műsort összeállítot­ták, betanították: Milánkovics Márta, Lépné Ko­vács Erzsébet és Horváth Aranka tanárok. Az emlékmű avatásán Bucsa község erdélyi testvértelepülésének, Kökösnek a küldöttsége is részt vett Sántha Gyula pol­gármester vezetésével. A bucsai képviselő-testü­let úgy döntött: szeptember 7-ét, az emlékmű avatásá­nak napját koszorúzási nap­pá nyilvánítja. A jövőben minden esztendő szeptem­ber 7-én az emlékműnél ko­szorúzási ünnepséget tarta­nak. A község központjában nemcsak az emlékmű ké­szült el, hanem annak kör­nyezete is megszépült. Az utóbbi munkálatokat, az anyagi lehetőségek függvé­nyében, tovább szeretné folytatni az önkormányzat. A megbékélés jelképe is Nem akarunk többé hősi halottakat temetni! Földesi György polgármester Bucsán már évek óta szere­tett volna világháborús em­lékművet állíttatni. Ez a 10— 12 éves álom igazán akkor válhatott valóra, amikor dr. Simon Mátyás, a Töviskesi Rt. egyik tulajdonosa fel­ajánlotta a községnek az 1887-ben öntött bronz ha­rangot.- Földesi György polgármester gyermekkori játszótársam volt, aki több évtizede nagy szakmai hozzáértéssel, az emberek iránti szeretettel foglalkozik a bucsaiak ügyes-bajos dolgaival. A polgár- mesternek régi vágya volt, hogy az első és második világháború bucsai hőseinek és áldozatainak emlékművet állítson. Örülök an­nak, hogy a polgármester álma, ami egyben a bucsaiak álma is, valósággá vált szeptember 7-én az emlékmű felavatásával. Ezál­tal 2002. szeptember 7-e Bucsa történetének legjelentősebb nap­ja lett. Ezen a napon emlékeze­tünkben, szívünkben, gyászunk­ban, fájdalmunkban, tagadhatat­lan könnyeinkben, lelkűnkben hazatértek a fiák, a férjek, az apák, a nagyapák, a testvérek, a rokonok, egykor volt szerelmek, jó barátok és ismerősök, utca- és falubeliek, a vüágháborúban hősi halált halt katonák és áldozatok- sorolta dr. Simon Mátyás. Az első és második világhábo­rú megannyi harctere, Trianon, a holocaust, a párizsi béke- szerződés, 1956 és a mai napig zajló események nemzetünk utóbbi 88 évé­nek történel­me. Mindezek során elvesztettük hazánk terüle­tének 72 százalékát, több mint 5 millió magyar kényszerült ki­sebbségi sorsba, értelmetlenül el­pusztult 3 millió magyar.- Hazánk sorsáért felelős veze­tőknek tudniuk kell, hogy nem akarunk többé hősi halottakat te­metni, hősi halottaknak emlékmű­veket állítani, hanem megbékélve magunkkal és szomszédjainkkal, boldogabb jövőben szeretnénk él­ni! Az emlékmű felavatása lezárt egy gyászos történelmi korszakot, és remélem, hogy a bucsaiak kö­zötti megértést is szolgálja. Azt kí­vánom az otthoniaknak, legyen ez az emlékmű a megnyugvás, a megbékélés, a szívek és lelkek se­bei begyógyulásának, az emléke­zésnek a helye. Mert itthon van­nak már ők, és örökre itthon ma­radnak, akikre olyan sok évtize­den át vártunk. Mint Bucsáról el­származott, szeretném megkö­szönni Földesi György polgármes­ter úrnak és a képviselő-testület­nek, hogy a hősi halottaknak és a háborús áldozatoknak hozzájuk méltó emlékművet állítottak - hangoztatta dr. Simon Mátyás. Új igazgató az iskola élén Koczka Istvánná Pólyák Márta pályázat útján most nyáron nyerte el a bucsai II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kola igazgatói álláshelyét. A bucsai származású hölgyet július elsejétől öt évre nevez­te ki igazgatónak a helyi képviselő-testület. Koczka Istvánné Pólyák Márta Bucsán végezte általános iskolai ta­nulmányait, s a településen kezdett el 1981-ben tanítani. A Debreceni Tanítóképző Főiskolán 1986-ban tanítói képesítést szerzett, majd a közoktatás-vezetői szakot is elvé­gezte a Budapesti Műegyetemen.- Iskolánkban sok a hátrányos helyzetű gyermek, akik magatar­tászavarral és tanulási nehézsé­gekkel küzdenek. Őket a Békés Megyei Humánfejlesztő Intézet szakértőinek javaslata alapján próbáljuk fejleszteni. Ezen a té­ren a hatékony munkához kép­zett pedagógusokra lesz szükség - közölte lapunkkal Koczka Istvánné Pólyák Márta. AII. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában több művészeti cso­port (színjátszás, mazsorett, nép­tánc) működik, ezért a 2003 őszén kezdő­dő tanévtől művészeti ok­tatást szeret­nének elindí­tani.- A művé­szeti iskola jó a gyerekek­nek, mert bi­zonyítványt kapnak. Jó a pedagó­gusnak, mert beszámít az óra­számba. Jó a fenntartónak, mert a gyerekek után fejkvóta igényelhe­tő - hangoztatta az igazgatónő. Emelt színtű matematikaokta­tás már folyik a bucsai iskolában. A közeljövőben pedig az infor­matikai oktatást is emelt színtűvé akarják tenni. Erre akkor nyílik lehetőség, amikor az informati­kai tanár befejezi tanulmányait a debreceni egyetemen. Az iskola a felnőttképzésre is nagy figyelmet fordít. Ennek je­gyében a karcagi nyelviskola alapfokú német és angol tanfo­lyamot indított Bucsán. A jövőben az iskola és az ön- kormányzat számára nagy kihí­vást jelent a HACCP élelmiszer­biztonsági rendszer feltételeinek a megteremtése. Aszályos volt az idei esztendő Bucsán lényegesen nagyobb ráfordítás szükséges ahhoz, hogy a mezőgazdaságból élők eredményeket érjenek el. A mindösz- sze 19 aranykoronás földek mellett az is komoly hátrányt je­lent, hogy itt nehéz, kötött a talaj. így intenzívebben kopnak a gépek, s több üzemanyag fogy a műveléskor. — Bucsa közigazgatási határa 5500 hektár. Ebből a szántóterü­let 3200 hektár, a gyep 1300 hek­tár, az erdő 300 hektár. A 3200 hektáros szántóból mintegy 1000 hektárt egyéni gazdák mű­velnek. Én 200 hektáron gazdál­kodók, s főleg napraforgót és búzát termelek - mondta érdek­lődésünkre Mosek László, aki­nek végzettsége gépészmérnök, s 1993-ig a helyi mezőgazdasági szövetkezet műszaki ágazatának vezetőjeként tevékenykedett. Bucsán a kalászos növények közül főleg búzát és árpát termel­nek a helybéliek, a kapás kultúrá- júak közül pedig a napraforgó do­minál. A kényszervetésforgó mi­att egyesek repcével, fény­maggal és ku­koricával is próbálkoznak. Ez utóbbiból viszont Bu­csán nem igen lehet hasznot húzni, mivel jó évben is alig éri el a 60-70 má- zsa/hektárt a termésátlag. A rossz talajadottságok miatt a község mezőgazdasági gazdálko­dóit jóval nagyobb termelési költ­ségek sújtják, mint a más vidéke­ken termesztőket. Bucsán egy hektár bérnöveléséhez egész év­ben 100 liter üzemagyag szüksé­ges, míg ugyanez más települése­ken alig éri el a 60 litert.- Folyamatosan építettem fel a gazdaságomat. A szárítást és a tisz­títást kivéve, ma már minden mun­kafolyamatot önállóan megoldok, mert minden eszközzel rendelke­zem. A gépparkom viszont eléggé elöregedett. Az erő- és munkagé­peim átlagéletkora eléri a 15 évet. Ezért telephelyemen javítóműhely is van, hiszen a gépek karbantartá­sa ezt igényli. Tároló színnel is ren­delkezem, így értékesítési gondok esetén van hol tárolnom a termést. Sajnos, az idei esztendő nagyon aszályos volt. Március végétől júni­us közepéig szinte semmi eső nem volt Bucsán. Ez a csapadékhiány alaposan tönkretette a termést. Mindezek közrejátszottak abban, hogy a napraforgónál 20 má- zsa/hektár, a búzánál 28 má- zsa/hektár termésátlagom lett - közölte Mosek László. Aranydiplomát kapott az óvónő Özvegy Molnár Andrásné, született Szakács Zsuzsanna több mint négy évtizeden át nagy szeretettel nevelte, oktatta a rábí­zott óvodásokat. A nyugdíjas bucsai óvónő ötven esztendővel ezelőtt, 1952-ben szerezte meg diplomáját. Ebből a jubileumi alkalomból özvegy Molnár Andrásné nemrég aranydiplomáját vehette át a szarvasi főiskolán. — Édesapánk nagyon fiatalon, 31 évesen elhunyt. Akkor a nővérem 6 éves, öcsém 4 éves volt, én pedig alig töltöttem be az ötödik évemet. Édesanyánk soha többé nem ment férjhez, egyedül nevelt fel bennün­ket. Ez a családi tragédia minden bizonnyal jelentős szerepet ját­szott pályaválasztásomban, s már gyermekként elhatároztam, hogy óvónő leszek - mondta érdeklődé­sünkre özvegy Molnár Andrásné. A bucsaiak által nagyon szeretett és tisztelt nyugdíjas óvónő 1952- ben Kondoroson kezdte pályáját, majd 1956-ban került Bucsára.- Bevallom, amikor ide he­lyeztek, három hónapig gyakran sírtam. Aztán nagyon meg­szerettem Bucsát, itt mentem férj­hez is, s ma már nem tud­nék elköltözni erről a telepü­lésről. Negy­venhat esztendeje élek a község­ben, itt vannak az egykori óvodá­saim, ismerőseim, barátaim — kö­zölte özvegy Molnár Andrásné. A helybéliek által főleg Zsuzsa óvó néninek szólított hölgy 33 évi bucsai munka után (melyből 31 esztendőt vezető beosztásban töl­tött) 1989-ben ment nyugdíjba, de még további öt évig óvónőként te­vékenykedett.- Bucsán nem egy olyan csalá­dot találni, amelyből három gene­ráció is az óvodásom volt. Sőt, a jelenleg tevékenykedő bucsai óvónők többségének is én voltam egykor az óvó nénije - mesélte özvegy Molnár Andrásné. A nyugdíjas óvónő mindig jó kapcsolatot tartott fent kollégáival, a gyermekekkel, azok szüleivel. Szabó Gyuláné személyében pedig olyan kollégát ismert meg, akire nyugdíjba vonulása után bátran ott merte hagyni az óvoda vezetését. Özvegy Molnár Andrásné egész életét áthatotta a hivatása iránt ér­zett szeretet és elkötelezettség, amit több kitüntetéssel is elismertek. Pél­dául 1979-ben miniszteri dicséret­ben részesült, 1989-ben pedig ki­emelkedő munkájáért Pedagógus Szolgálati Emlékérmet kapott. liBiBi­Koc/ka Isivwm IMIMMÉ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom