Békés Megyei Hírlap, 2002. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-26 / 225. szám

4. OLDAL - 2002. SZEPTEMBER 26., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KORKÉP Német kulturális nap Orosháza Orosházán rendezi meg az Oros­házi Német Kisebbségi Önkor­mányzat szeptember 27-én, pén­teken a Békés Megyei Német Ki­sebbségi Önkormányzatok XI. Kulturális Napját. A program 9 órakor kezdődik a Táncsics Mi­hály Gimnázium és Szakközépis­kolában, ahol Lydia Rauter oszt­rák lektor tart szemináriumot Nikolaus Lenau-ról. Délután há­romtól a Petőfi Kulturális Kht. koncerttermében Forman István, az Orosházi Német Kisebbségi Önkormányzat második elnöké­nek köszöntője után Fetser János polgármester, országgyűlési kép­viselő, Heinek Ottó, a Magyaror­szági Német Önkormányzatok Szövetségének elnöke és magisz­ter Partin Pammer, az Osztrák Köztársaság követségi tanácsosa üdvözlik az egybegyűlteket, majd kulturális műsor követke­zik. A rendezvény végén dr. Abonyi Lajos, az Órosházi Né­met Kisebbségi Önkormányzat első elnöke mond zárszót. Ugyanezen a napon 19 órától Orosházán rendezik meg a me­gyei sváb bált is a Kossuth Lajos Közoktatási Intézményben, k. e. Időseknek Mezőkovácsháza A mezőkovácsházi önkormány­zat és művelődési központ szep­tember 29-én 14 órától az idősek világnapja alkalmából megven- dégeléssel egybekötött ünnep­séget tart a művelődési házban. A műsorban fellép Tárnái Kis László nótaénekes. A rendez­vényre helyi buszjárat indul 13 órakor a reformátuskovácsházi buszmegállóból és a Hunyadi János Gimnázium elől, 13.20- kor a tűzoltóságtól és a Puskin- Árpád utcai saroktól. oj Negyvenéves gimnázium Jubileumi évre készül a mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium: a középiskola az idén ünnepli alapításának negyvenedik évfordulóját. Mezőberény Az első tanévben, '62-ben két osztály kezdte meg tanulmánya­it. Az évfordulóra pénteken emlé­keznek. Délután öt órakor az Orlai Petries Soma Helytörténeti Gyűjteményben dr. Irányi István, a gimnázium egykori tanára, Pe- tőfi-kutató nyitja meg a Petőfi-ki- állítást. Ezután a Petőfi Művelő­dési Központban nyílik az iskola jelenlegi és volt tanárainak, vala­mint mostani és egykori diákjai­nak alkotói kiállítása. A színház­teremben fél hétkor kezdődik az ünnepi megemlékezés, majd hét órától az iskola diákjai bemutat­ják Németh László Petőfi Mező- berényben című drámáját, iszi Jó és rossz az elmúlt időszakban Dr. Erdmann Gyula értékelése a megyei közgyűlésről Dr. Erdmann Gyula (képünkön), az MDF Békés megyei elnöke legutóbbi sajtótájékoztatója második részében a megyei közgyűlés elmúlt négyévi tevékenységét értékelte. Pozitív és ne­gatív megállapításokat egyaránt tett. Békés megye Dr. Erdmann Gyula - aki maga is megyei közgyűlési képviselő - először az általa pozitívan értékelt ténykedé­seket vette sorra.- Ebben az időszakban határozott vezetéssel mű­ködött a megyei közgyűlés - mondta. - Többnyire jó, könnyen szavazható előterjesztések ke­rültek az asztalunkra. A négy év munkálko­dásának érdeme a tiszaugi híd megépítése, a 44-es főút fejlesztésének megkezdése. A mil­lenniumi ünnepségek meghatóak és színvo­nalasak voltak. Kő­központot Szarvasra telepítették. Az egyes ka­rok földrajzi távolsága eleve kivitelezhetetlen- né teszi az integráció meghirdetett céljának tel­jesülését: az átjárhatóságot, az oktatók hatéko­nyabb igénybevételét, az úgynevezett átokta­tást. A megye múzeumügyét érintő átszerve­zést sem tekinthetjük sikertörténetnek. A várt, s nem is számottevő pénzügyi eredmény nem következett be. A megye múzeumi egységei elveszítették a hatékonyságukat, s ki vannak szolgáltatva a települési önkormányzatok le­hetőségeinek, szándékának. Arról nem is be­szélve, hogy a megyei művelődési központ, s az annak alárendeltségében működő megyei múzeum közös gazdasági egységben való mű­ködtetése egyenesen katasztrofális. Egy „leszakadó” megyében a múzeumügy ilyen hanyatlása nem engedhető meg. Kétségtelen: ehhez a helyzethez óvatosan ugyan, de hozzá kell nyúlni. A környezetvédelem érdekében a megyei közgyűlés tehetett volna többet is, fő­ként a szilárd hulladéklerakók ügyében. Az ál­lam csak a százezret moly eredmény a gyulai Pándy kórház ötmilliárdos beruhá­zásának megvalósu­lása is. Elkészült a megye területfej­lesztési programja, illetve terve is. A megyei önkormány­zat a terület legna­gyobb intézmény- fenntartója, s el kell ismerni, hogy finan­Millenniumi emlék Dr. Erdmann Gyula szerkesztésében, a megyei közgyűlés kiadásában készült el a megyebeli millenniumi ünnepségeknek emléket állító kötet. A mindössze 350 pék dányos könyvből száz körülit reprezentáci­ós célra hasznosítanak, a többi (talán) megvásárolható lesz. A kötet az akkor mű­ködő két megyei napilap tudósításait köti csokorba, illetve gazdag képmelléklettel egészül ki. meghaladó lakosság­szám felett támogatja ezek kialakítását, a megyei önkormány­zatnak többet kellett volna tennie a telepü­lések összefogásának szervezésében. A fel­soroltak azt is meg­mutatják, mit csinál­nánk mi másképpen.- Az oktatásról nem esett szó. szírozásuk mindvé­gig biztosított volt: bevételük a négy év alatt nyolcról tizenhárommilliárd forintra emelke­dett.- S melyek a negatívumok?- Elhibázottnak tartom a főiskolák integrá­ciójának formáját. Vitathatatlan, hogy a békés­csabai intézményrendszer a főiskolai komple­xum hallgatói, oktatói számát tekintve, kreati­vitásban, fajsúlyban legjelentősebb egysége. Megkérdőjelezhető ehhez képest az, hogy a- Sajnálatos, hogy a gyulai Mohácsy és Munkácsy szakközépisko­lák egyébként célszerű összevonásának áldo­zatául esett a más módon nem nagyon pótol­ható kertészeti képzés. Nagy hangsúlyt helyez­nénk az általános és középiskolákban a neve­lőmunkára, az egészségre nevelésre, az élet­mód-alakításra, alternatív programok megvaló­sítására. Mindehhez a pénzt is biztosítandó- nak tartjuk. Sikeres négy év után, a választások előtt Megkérdeztük az almáskamarás! kitelepítetteket A testvértelepülési kapcsolatról Hack Éva, szüle­tett Hoffmann Éva, 73 éves, Leimen-St. llgen:- Mindenki örül, ha a hazá­ját még egyszer láthatja. Aki ve­lünk együtt élte át a történelem viharait, csak az értheti meg igazán, mit érzünk a régi otthon, a szülőfalu láttán. A gyermekeink már nem itt szület­tek, ők másként értékelik a régi dolgokat. Ők már nem beszélik a nyelvet, nem tudnak magyarul, de mindenesetre megértenek minket és támogatják, ha Magyarország­ra, ezenbelül Almáskamarásra ha­za akarunk jönni. A helyiek min­dig nagy szeretettel fogadnak ben­nünket. Nehéz az elválás. Hack János, 70 éves, Leimen- St. llgen:- Jónak tar­tom, hogy a kite­lepítettek meg­őrizhették a gyö­kereiket és az Al­máskamaráson élőkkel rendszeresen találkozha­tunk. Egyre többször hallani a kö­zös Európa gondolatáról. Az unió­hoz való csatlakozás mindannyi­unk számára fontos lépés. Lénye­ges, hogy az emberek összejöjje­nek és találkozhassanak egymás­sal. A barátságokat igyekszünk fenntartani, feleleveníteni a régi dolgokat. Nekünk, bár Leimenben van az otthonunk, de szülőhe­lyünk Almáskamarás, ahová eddig kétévente hazatértünk, és most is nagyon jól érezzük magunkat. Strifler Ádám, 74 éves, a német- országi Almás- kamarási Baráti Kör elnöke:- Jónak és gyümölcsöző­nek tartom Al­máskamarás és a németországi településeken élők kapcsolattartását, hisz ha nem len­ne az, akkor nem is jönnénk ilyen rendszeresen. Külön öröm látni, hogy az itteni fiatalok milyen szor­galommal tanulják, őrzik a nyelvet és a kultúrát. Mindez összekötő kapocs a határokon innen és túl élő almásiak számára. Sokan van­nak, akik az egészségük miatt nem vállalkozhatnak a hosszú utazásra. Ha tudunk, továbbra is eljövünk és támogatjuk a szülőföldünket/ Hack Anna, szü­letett Dittmann Anna, 70 éves, Leimen-St. llgen:- Én eleki származású va­gyok, a férjem almáskamarási. Remek lehető­ség, hogy rendszeresen ellátogat­hatunk haza, így találkozhatunk a rokonokkal, a régi barátokkal, is­merősökkel. Van, aki minden év­ben hazajön, hiszen itt nagyon ked­vesen fogadnak bennünket. Almás- kamarás idén is nagyon kitett ma­gáért. Szép programokat szervez­tek és kiváló ellátást biztosítottak. Köszönet érte. Örömmel láttuk, hogy a fiatalok jól beszélik a német nyelvet és az iskolával is jó a kap­csolat. Máskor is eljövünk. h. m. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A tanulást ünnepük A program: kiállítás, előadás, beszélgetés A napokban tartotta a választási ciklus utolsó testületi ülését Köröstarcsa önkormányzata. Az ünnepélyes ülésen a képvise­lők és a bizottsági tagok egy-egy, a község címerével ellátott arany medált kaptak emlékbe munkájuk elismeréseként. A képviselők a négy év során társadalmi munkában látták el fel­adatukat, egyetlen forint tiszteletdíjat sem vettek fel. Köröstarcsa A leköszönő testület és a meghí­vottak előtt Széplaki Zoltán pol­gármester összegezte a testület négyéves munkáját. — A gazdasági program célkitű­zései közül megvalósult a ligeti pavilon felújítása, a paprévi holtág rehabilitációs rekonstrukciója, a közvilágítás korszerűsítése, két utcában elkészült a szilárd burko­latú út, a kikötő második üteme, a strand fejlesztése és bővítése, s to­vábbi tíz utcában épült meg az út­alap. Kialakították az oktatást se­gítő szaktantermeket, szigetelték az intézményi épületeket, ener­giatakarékos lett a világítás, bőví­tették a művelődési házat — sorol­ta Széplaki Zoltán. Szólt azokról az elképzelésekről is, amelyek ter­vek maradtak. Jogszabályi meg­kötések miatt nem valósulhatott meg a 47-es főúton a kijelölt gya­logátkelőhely. A ravatalozó bőví­tése sem készült el, mert a refor­mátus egyház új ravatalozót épít. A Széchenyi úton a kerékpárút sincs készen. - Azt hiszem, büsz­kék lehetünk arra: a négy év során az önkormányzat úgy gazdálko­dott, hogy az oktatási, az egész­ségügyi, a szociális, a művelődési és kulturális intézményeink fi­nanszírozásával nem voltak fize­tési gondjaink — mondta a polgár- 1 mester, majd kiemelte azokat a fejlesztéseket, melyekhez jelentős összeget nyert a település a külön­féle pályázatokon. A polgármester a testület utol­só ülésén jelentette be, hogy az elmúlt három évben minden esz­tendőben benyújtott és folyama­tosan elutasított szennyvízpályá­zaton végül is a beruházási költ­ségek felét, 100 millió forintot nyert a község. A ciklus négy éve között az idei volt a legsikere­sebb, a megkezdett fejlesztések­hez a pénz adott, a testület úgy adja át a stafétabotot a megvá­lasztásra kerülő új önkormány­zatnak, hogy a folyamatosság biz­tosított. Az önkormányzat szám­láján van pénz, a község 40 millió forint értékpapírral, 30 millió fo­rint értékű államkötvénnyel is rendelkezik. SZ. A. A tanulás ünnepéről számos rendezvényen megemlékez­nek Békéscsabán. Szeptem­ber 30-án a Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Kara, október 1-jén a Szlovák Kultúra Háza, október 2-án a megyei művelődési központ kínál programokat. A TIT Kö­rösök Vidéke Egyesület szep­tember 27-étől október 3-áig várja az érdeklődőket. Békéscsaba A megyeszékhelyi főiskolán szep­tember 30-án déltől Barta Árpád főigazgató és Pap János polgár- mester nyitja meg a rendezvény- sorozatot, majd Banner Zoltánt köszöntik születésnapján, ezt kö­vetően a diploma értékéről és árá­ról, az informatika titkairól, illetve az olvasás pedagógiájáról értekez­nek a résztvevők. Október elsején a Szlovák Kultúra Házában dél­után négy órakor a Csuta György, Lonovics László és Várkonyi Já­nos festőművészek munkáiból rendezett tárlatot Stefan Dafto fő­konzul nyitja meg, majd kerek- asztal-beszélgetés kezdődik Homokné Uhrin Erzsébet főisko­lai docens vezetésével. Este hat­kor a Közéleti Szalon keretében a biológia határairól hallhatnak elő­adást az érdeklődők. Október 2- án 16-20 óráig a megyei művelő­dési központban szakmai és kul­turális programokat szerveznek. Szeptember 27-én 9 órakor a TIT Körösök Vidéke Egyesületében Nagy Sándor elnökségi tag nyitja meg a rendezvénysorozatot, 30-án a pedagógiában alkalmazható rela- xáció és az élethosszig tartó tanulás lesz az előadások témája, október 1 -jén és 3-án angol nyelvórákon ve­hetnek részt a felnőttek, október 1- jén tanulást segítő módszereket le- het elsajátítani. _______________vjc MEGÚJU L AZ AUTÓBUSZ-PÁLYAUDVAR. (R) Az utasok, a Volán dolgozói és a pályaudvarra személygépkocsival érke­zők szempontjából egyaránt előnyére változik a szarvasi buszpályaudvar és környéke. Korábban a Körös Volán felújította a pályaudvari épületet, új padokat és táblákat helyezett el. Most tovább folytatódik a rekonstrukció. Az önkormányzat saját erőből, illetve állami forrás­ból elvégzi a pályaudvar teljes aszfaltozását, ugyanitt személygépkocsi-parkolót alakítanak ki. A pályaudvar közvetlen környékén, továb­bá a Béke közben a járdákat díszburkolattal látják el. A kivitelező szarvasi Komép Kft. a 38 millió forintos beruházással október 10-ére készül el. A munkák mellett folyamatosan végzik a tereprendezést és a füvesítést___________________o-fotó: veress erzsi , Aranyos” siker a Hortus Hungaricuson Borús időben, ám derűlátó hangulatban nyitotta meg szep­tember 20-án dr. Szanyi Tibor, az FVM államtitkára az idei Hortus Hungaricus (Magyar Kert) többnapos, jubileumi, 15. Kertészeti Szakkiállítást és Vásárt Szigetszentmiklóson. A bemutatók értékelésén a mezőkovácsházi Hortseed kft. egy arany- és két ezüstérmet kapott. Mezőkovácsháza — A Hortus Hungaricus, a hagyo­mányokhoz híven, idén is Közép- Európa egyik legnagyobb szakki­állításának számít a kertészet te­rületén. Erről a 270 kiállító és több tucat árusító gondoskodott- mondta dr. Varga Sándor, a mezőkovácsházi Horseed Mag­szaporító és Szolgáltató Kft. ügy­vezető igazgatója, akit a kiállítás­ról történő hazaérkezése után kérdeztünk az eredményekről.- Tavalyhoz képest egy kicsit visszafogottabb volt külsőségei­ben a rendezvény, de most is a kertészet „csúcsa” jelent meg a standokon. Bár a virág és dísznö­vény meghatározó a kertészeten belül, de helyet követelnek ma­guknak a többi ágazatok is. A ki­állításon jelen volt a kertészet és részben a feldolgozóipar, sőt a háttér, az infrastrukturális szol­gáltató, kiegészítő ágazat is. A zöldségtermesztés a hatalmas se­regszemle 20 százalékát tette ki, így ennek arányában részesültek a díjak odaítélésében. E területen a nagydíjat a Szentesi Árpád Rt. kapta további termékdíjakkal együtt. A zöldség és szaporító­anyagok kategóriában az abszo­lút második helyet a mezőkovács­házi Hortseed kft. érte el egy arany és két ezüst termékdíjjal — emelte ki dr. Varga Sándor.- A dél-alföldi régió nagy sike­rét hozta a szakmai zsűri döntése, mert az összes első és második he­lyezést Szentes és Mezőkovácshá­za kapta meg. A szakma nagyra értékelte a mezőkovácsháziak ne­mesítő munkáját, mivel az újdon­ság, az eredetiség a legfőbb érték­mérő követelmény, amelynek minden termékünk megfelelt. így kapott arany termékdíjat a Júlia sárgahüvelyű zöldbab fajtajelöl­tünk, valamint ezüstöt az Alex szárazbab fajtajelöltünk és a Mundial vöröshagyma, amely má­sodik éve vesz részt az országos fajtavizsgálaton is. Ezáltal cégünk összesen 9 termékdíjjal büszkél­kedhet, amelyek között megszüle­tett az első arany elismerés — mondta végül az ügyvezető. A Hortus Hungaricus történetében a zöldségtermesztés kategóriában a Hortseed kft. ezzel az eredmény­nyel Szentes után a 2-3. helyen áll az országos összesítésben. h. m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom