Békés Megyei Hírlap, 2002. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-25 / 224. szám

10. OLDAL - 2002. SZEPTEMBER 25., SZERDA TÉR KÉP Almáskamarás Még ma is fáj... A Leimen—St. Ugenből érke­zett kitelepítettek vasárnap délelőtt szentmisén vettek részt az almáskamarási ró­mai katolikus templomban, majd megemlékezést tartot­tak a templom előtt felállított emléktáblánál.- Az emléktáblát 1996-ban, az öt­venéves kitelepítési évfordulóra helyezték el a templom előtti ke­resztnél. Szeretnénk köszönetét mondani mindazoknak, akik ezt az emlékhelyet a község legszebb helyén felállították. Örömmel mondhatom, hogy egyre többet beszélünk az egyesült Európáról, és nemcsak az elűzésről, a kiuta­sításról... De mi, almáskama- rásiak azért emlékszünk arra, ami 58 évvel ezelőtt történt. Ez még ma is fáj. 1944. szeptember 22-én, mintegy 300 almáskamarási lakos kényszerült elhagyni otthonát. Ki­lenc hétig tartó menetelés követ­kezett az előrenyomuló orosz csa­patok elől, nyugat felé. 1945 janu­árjában asszonyokat, férfiakat, gyerekeket marhavagonokba zsú­folva az oroszországi szénbá­nyákba kényszermunkára elhur­coltak. Amikor az elmenekült almásiak 1945-ben Ausztriából a régi hazájukba vissza akartak tér­ni, akkor Hegyeshalomnál vissza­küldték őket Ausztriába. Ezáltal mi lettünk a kiutasítottak. A me­nekülő menet szerelvényét 1944- ben Bicskénél bombatámadás ér­te. Szerencsére senki nem sérült meg, ám 1945-ben, a visszatolon- coláskor mégis lett egy halottunk, a 9 éves Dittmann. A harcmező­kön is jelen voltak az almáskama­rási nők és férfiak, sokan fizettek életükkel a háború szörnyűségei­ért. A most elhelyezett koszorú szerény köszönet az elhunyt szü­léink, nagyszüleink emlékére, mert ők voltak azok, akik szere­tett szülőfalunkat felépítették és kiűzetésünkig virágzó településsé fejlesztették - mondta megemlé­kezésében Strifler Ádám, az Al­máskamarási Baráti Kör elnöke, majd a delegáció tagjai koszorút helyeztek el az almáskamarási emléktáblánál. Az oldal az Almáskamarási Önkormányzat támogatásá­val készült. Szerkesztő: Ha­lasi Mária. Fotó: Kovács Er­zsébet. Hirdetési tanácsadó: Kmetykóné Molnár Márta A kitelepítettek két hazában élnek Németország-Almáskamarás a határok nélküli otthon 2002. szeptember 21-22-én a németországi Almáskamarásiak Baráti Köre Leimen—St. Ilgenből 50 tagú delegációval látogatott el Al­máskamarásra. A vendégek 58 évvel ezelőtti kitelepítésükre emlékeztek, mellyel arra is szeretnék felhívni a figyelmet, hogy soha több ne történjen hasonló eset... Ambrus Attiláné polgármester és Strifler Ádám, a németországi Almáskamarásiak Baráti Köre elnöke köszöntötték a résztvevőket A testvértelepülések sokéves kapcsolatát Ambrus Attiláné almáskamarási polgármester foglalta össze.- Mindig nagy izgalommal készülünk a német vendégeink fogadására. 2002. szeptember 22-én volt 58 éve, hogy el kellett hagyniuk hazájukat, szülőfalujukat, Almáskamarást. A rendszerváltás után, 1992 februárjában levélben keresett meg Leimen város főpolgármestere, hogy települé­sünknek szüksége van-e segítségre. Válaszunkra május 28-án, a főpolgármester vezetésével egy de­legáció látogatott el hozzánk, akik megismerked­tek az itt élők örömeivel és gondjaival. Immár tíz éve tart a kapcsolat, és elmondhatjuk, hogy szá­munkra igen gyümölcsöző volt. Az elmúlt évtized­ben minden intézményünk sok segítséget kapott természetbeni és pénzbeni támogatással. Az álta­lános iskola a felszerelések és bútorzat mellett egyedülálló ajándékként egy atomórával is büsz­kélkedhet. Ám nemcsak Leimen-St. Ilgen baráti körével lett szoros a kapcsolatunk, hanem Walldorf városának Kleiderstube egyesületével is. Az ő segítségükkel tudtuk az idősek klubjába be­vezetni a központi fűtést, és a bútorokat is aján­dékba kaptuk. Az iskola napközi otthonos kony­hájának a felújításához Chirsta Bierkenmaier asz- szonytól 10 ezer márkát kaptunk - idézte fel a kezdeti éveket Ambrus Attiláné. Mint mondta, adakozásuk az Almáskamarásért Alapítványon ke­resztül nemcsak az intézmények felszerelésében mutatkozott meg, hiszen a helyi ka­tolikus templom felújítása is a né­met adományok­ból készült el. Itt állították fel 1996- ban a kitelepítet­tek emléktábláját, ahol most hétvé­gén is lerótták ke­sors játéka A polgármester asszony hangsúlyozta: bár sok száz magyar állampolgárt kényszerítettek a történe­lem során, hogy elhagyja szülőföldjét, de az embe­reket lélekben nem sza­kíthatták el hazájuktól. A külhonban élők ma is fá­jó szívvel gondolnak régi otthonukra, és az élet furcsaságaként, maguk az elüzöttek nyújtanak segítő kezet az itt élők sorsának jobbításához... gyeletüket. A régi hazájukba érkező és rokonaikat, barátaikat meglá­togató csoportot minden évben nagy szeretettel fo­gadja a település. A vendéglátásukban az iskola­óvoda pedagógusai, a hivatal és a konyha dolgozói, az idősek otthona alkalmazottjai, a képviselők és a kisebbségi önkormányzat, valamint a község apra- ja-nagyja segítséget nyújtott.- Szeretném megragadni az alkalmat - hang­súlyozta a polgármester -, hogy megköszönjem mindazok közreműködését, akik az Almás­kamarásiak Baráti Körének kétnapos látogatását és a programok sikeres lebonyolítását valamilyen formában támogáttáK." * ° n “ EMLÉKEZNI JÖTTEK. Ambrus Attiláné polgármester munkatársaival alaposan előkészítette a német delegáció szeptember 21- 22-ei fogadását, akik az 58 éve történt kitelepítésre emlékeztek. Az ötventagú csoport egy hetet tölt megyénkben, melynek részeként Gyu­lán, Eleken, Almáskamaráson és Aradon tesznek látogatást. A Duna-Tisza közén már részt is vettek egy szüreten. A csoportot Stefan Mayer a saját utazási irodája vezetőjeként hozta megyénkbe. Mivel többször járt Magyarországon, Így kedves ismerősként jött Almáskama­rásra. A vendégeket Ambrus Attiláné, a képviselő-testület tagjai, Nagy Lászlóné alpolgármester, Kőszegi Józsefné, az iskola igazgatóhelyet­tese és tanárai, Szokolay Jánosné a helyi alapítvány elnökhelyettese, illetve Jancsó Károlyné, a német nemzetiségi egyesület vezetője fo­gadta és köszöntötte. A vasárnapi szentmisét a kevermesi Kemenes Csaba plébános az újkígyósról érkező Szebelédi Zoltán kántor közre­működésével celebrálta. A koszorúzáson dr. Jeszenszky Géza, a helyi alapítvány kuratóriumának elnöke, a község díszpolgára is jelen volt Őrzik a nyelvi hagyományokat Az iskolások minden évben anyanyelvi műsorral kedveskednek a német vendégeknek A testvértelepülésről évente dele­gáció érkezik a községbe, amely­re a gyerekek minden alkalom­mal versekkel, dalokkal, zenés műsorszámokkal készülnek. Ezekre a fellépésekre a gyereke­ket a pedagógusaik a tanórán kí­vül, szabadidőben készítik fel. A vendégek a nekik készült műso­rokért cserébe, 1995- ben a nemzetiségi sportfesztiválon láttak vendégül Leimenben 25 almáskamarási gyer­meket és 3 pedagógust! Nagy Jánosnét, Do­hány Gergelynét és Nagy Lászlómét.- Az utazás költségét a német barátaink fizet­ték, illetve a német csa­ládoknál kaptak szállást és látták őket vendégül - mondta Hackné. - 1998-ban a kitelepített Almáskamarásiak Bará­ti Köre az azévben sze­replő 18 gyermeket és felkészítő tanáraikat - Nagy Jánosnét, Tóthné Molnár Erzsébetet, Oláh Ferencnét és Pintér Edi­tet — hívták nyaralásra Leimenbe és St. Ilgenbe. A gyerekek ekkor egy­órás műsorral szerepel­tek Leimenben, a kitele­pített almáskamarásiak találkozó­ján. Több alkalommal kapott az iskola segélyszállítmányt Leimen- ből és Walldorfból, így például is­kolai padokat, sportfelszerelése­ket, táblákat.- A szeptember 21-22-én ér­kezett 50 tagú delegáció fogadá­Éva 8. osztályos tanuló német nyelvű prózáját hallhattuk, majd a néptánccsoport német és somo­gyi eszközös táncokat mutatott be. Ezután Hack Anita német nyelvű szavalata következett, utána ismét a tánccsoport lépett fel a Nyiss kaput az almási lá­nyoknak, legényeknek című lát­A következő megmérettetés... Az iskolában a nyelvi oktatás mellett a szabadidős tevékenység során is a né­met hagyományok őrzésére töreksze­nek. A következő megmérettetés 2002. szeptember 27-én lesz. Ekkor rendezik meg Orosházán a Békés megyei német kisebbségi kulturális napot, amelyen a megye kisebbségi önkormányzatai 15 perces műsorral képviselik magukat. Al­máskamarásról egy autóbusznyi delegá­ció utazik a programra. Műsorukon né­met táncok szerepelnek, amelyet az almási általános iskola néptánccsoportja ad elő. Felkészítőjük Zsíros Márta medgyesegybázi néptáncoktató. Emellett Hack Anita elmondja Nicolaus Lehnau Nádi dalok című versét. Anita ezzel a verssel elnyerte a vidék legjobb szavalója címet a szintén Orosházán, korábban tar­tott kisebbségi szavalóversenyen. Felké­szítője Dohány Gergelyné igazgatónő. A gyerekek mellett több pedagógus, képvi­selő és a német identitást valló lakos is részt vesz ezen az ünnepségen. ványos összeállítással. A hetedik osztályosok énekkara német da­lokkal kedveskedett a jelenlévők­nek, amit a tanulók üveges tánca követett. Végül Hack Enikő szin­tetizátoron előadott magyar csár­dásai varázsoltak kellemes han­gulatot a látogatók körébe. Sohasem érkeztek üres kézzel Könnyezve üdvözölték egymást Az almáskamarásiak német- országi kapcsolatára a kölcsö­nös baráti vendéglátás a jel­lemző. A leimen-st. ilgeni és walldorfi baráti társaság adakozása révén az évek alatt idelátogatók soha­sem jöttek üres kézzel. Az így felajánlott tárgyi eszközöknek és anyagi támogatásoknak köszön­hetően a kiűzöttek jelentősen hozzájárultak a község fejlődé­séhez. A vendégek minden eset­ben saját ellátásukat is kifizet­ték, hogy ne terheljék a falu költ­ségvetését. A mostani látogatás­kor 400 eurót ajándékoztak a nemzetiségi ház felújítására, il­letve az iskolának sapkákat és pénzt adományoztak. Strifler Ádám, a baráti kör elnöke el­mondta, hogy a németországi új vezetés októberben érkezik a A Németországból érkezett vendégek idén is ajándékkal lepték meg az almási iskolásokat megyébe, és remélik, hogy a ta- fenntartását és továbbvitelét lálkozás az eddigi jó kapcsolat szolgálja majd. A Németországból érkező cso­port tagjait szombaton meleg kávéval és foszlós kaláccsal fogadták az iskola tornater­mében. Ugyanitt később a vacsorát, más­nap az ebédet fogyasztották el a vendégek. A kávézás közben ér­keztek meg az elhurcoltak itthon maradt családtagjai, rokonai (Gyomaendrődtől Túrkevéig), akik a csoport itt-tartózkodásá- nak hírére keresték fel barátaikat, ismerőseiket. Szívmelengető volt, ahogyan a családtagok összetalál­koztak, könnyezve ölelték, üdvö­zölték egymást. Különös érzés ez, amely annyi viszontagság után is határok nélkül köti össze a más országban élő, de közös hazát valló embereket. A vacsora és ebéd is családias légkörben, kellemes baráti beszélgetéssel A vendégeket szombaton délután kávéval és fonott kaláccsal fogadták a helyiek telt, illetve dr. Baráth Mihály jegy- táncmulatságot is biztosítottak a zö jóvoltából hangulatos zenés résztvevőknek. Az almáskamarási általánoi iskola kapcsolata a németor szági testvértelepülésekke már tradicionálisnak mond ható, hisz a szálak 1992-n nyúlnak vissza. Ezt az évtize det a kölcsönös segítségnyúj tás jellemzi — tudtuk me| Hack Ferencné pedagógustól s Sára az iskola 50 perces műsorral- készült, amely, úgy érezzük, 1 méltón példázta azt a munkát,- amelyet a gyerekek és pedagógu- e sok a hagyományok ápolásáért és- a kitelepítettek tiszteletére évek- óta végeznek - emelte ki végül l beszélgetőpartnerem. . Az előadáson elsőként Kocsó

Next

/
Oldalképek
Tartalom