Békés Megyei Hírlap, 2002. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-25 / 224. szám
KULT Ú R A 2002. SZEPTEMBER 25., SZERDA - 7. OLDAI. A főiskola drezdai kapcsolata Kicsit németté kell válni ahhoz, hogy megértsük a nyelvet Békéscsabán 1955-ben még a Körösi Csorna Sándor Főiskola Tanítóképző Kara kezdeményezett kapcsolatot a Drezdai Műszaki Egyetem Germanisztikai Intézetével, az akkori együttműködés később a nemzetközi oktatást és tanulást támogató programok keretében fejlődött tovább, ma pedig a Socrates című, azon belül Erasmus nevű felsőoktatási programként fut. A főiskola a legutóbbi idők szervezeti változásai ellenére megtartotta külföldi kapcsolatait; a németországi társintézménnyel való együttműködésről, az Európai Bizottság oktatást támogató programjának jelentőségéről dr. RUckné Kádár Judittal, a Tessedik Sámuel Főiskola docensével beszélgettünk. _____________Békéscsaba_____________- A német hallgatók részképzésen vesznek részt nálunk fél évig. Az idegennyelv-sza- kos hallgatónak nagyon fontos megismerni, hogy a különböző nemzetiségeknek milyen nehézségeket okoz a német nyelv elsajátítása. A hallgatók közép- vagy általános iskolákban hospitálnak, majd maguk is tartanak órákat, betekintenek a tantárgy-pedagógiába, a kutatásmódszertanba - mondta dr. Rückné. - Az oktatói mobilitás úgy valósult meg, hogy kaptuk a felkérést, és utazhattam Németországba. 2000-ben tanároknak rendezett továbbképzésen vendégoktatóként vehettem részt. Azon a kurzuson kiderült, hogy a német nyelv tanulásakor a magyarokéhoz hasonló nehézségekkel a törökök küzdenek. Aztán tőlünk is mentek ki hallgatók, akik vizsgáznak is. Mint ismert, időközben Szarvasra került a tanítóképzés, ezért a programot tavaly kiterjesztettük a Tessedik főiskola gazdasági fakultására is. Az idén az egyik német főiskolás már nagyon érdekes párosítással érkezett: német, mint idegen nyelv és gazdasági ismeretek szakos.- A két főiskola együtt- ; működésének jelentőségét hogyan lehet meghatározni? Arra gondolok, hogy a magyar hallgatóknak nyilván fontos az idegen nyelv, de vajon mit nyújt a kapcsolat a németeknek a szakmai, pedagógiai tapasztalaton túl?- A néhány éve alkalmazott módszer a nyelvoktatásban az úgynevezett „inter- kulturelles Lemen”, vagyis interkulturális tanulás. „Minden a csatlakozás jegyében történik, kölcsönös tanulás." D-FOTÓ, LEHOCZKY PÉTER- Ami jóval több, mint az idegen nyelv kis nemzetek, oktatása.- így van. Ami azt jelenti, hogy meg kell tanítanom azokat a készségeket és stratégiákat, amelyek segítenek elviselni, megérteni Socrates a tudás Európájáért A Socrates az Európai Bizottság oktatást támogató programja. Célja az európai dimenzió fejlesztése, a különböző nyelvek jobb ismerete, a hatékony együttműködés, az újítások támogatása, az egyenlő esélyek biztosítása az oktatásban. A változatos pályázati fonnák hallgatói és oktatói cserék szervezésére nyújtanak lehetőséget, segítséget adnak tantervfejlesztésekre, iskolák együttműködésére, tanárok szakmai továbbképzésére, tanulmányutakra. A Socrates lényege, hogy a felnőttoktatásban, a nyelvtanításban, a legkorszerűbb kommunikációs és információs technológiák oktatásában közös európai kezdeményezések valósulhassanak meg. A 2000-ben elkezdett 'második szakasz célja, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen a tudás, az élet végéig tartó tanulás, illetve a tudás Európájának megteremtése. az adott ország emberét, lakóját, a nyelv hordozóját, kulturális hagyományait. Mindez tulajdonképpen az Európai Unióhoz csatlakozás jegyében történik, és kölcsönös tanulásról van szó. Tehát az új ismereteket a németeknek ugyanígy meg kell tanulni, el kell viselni. Tartottam egy előadást, amelynek az volt a címe: Hogyan kezelem a sztereotípiákat a nyelvoktatásban? A sztereotípiák az egész életmódra vonatkoznak, hiszen a nyelvet csak akkor lehet megtanulni, ha azonosulsz az ország kultúrájával, polgárának életvitelével, vagyis kicsit németté kell válni, kicsit svájcivá, lichten- steinivé. Hatásos volt ez az előadás, mert sikerült kliséket leépíteni, a magyaroknál például a bőszoknyás, erőspaprikás előítéletet, és ez nagyon fontos, hiszen mi ennél többek vagyunk!- Az említett előadás a következő mottóval kezdődik: A nyelvek ajtókat nyitnak ki, lehetőségeket kínálnak, kultúrákat kötnek ősz- sze, gazdagítják az embereket. Tehát a nyelvoktatók felelőssége manapság többszöröse a korábbinak: sokat lehet, kell tenni akkor, amikor a globalizáció és az ameri- kanizálódás terjed, illetve a kultúrák európai létjogosultságáért is fel kell lépni.- Magam ellene vagyok az amerikanizáló- dásnak, mert meggyőződésem, hogy a saját arculatot nem szabad elveszíteni. S a németek azért is fordulnak felénk, mert ez tetszik nekik, hogy merünk olyanok lenni, amilyenek vagyunk. A két hallgató, aki itt volt legutóbb, nagyra értékelte a vidéki házakat, a város szépségeit, és nehezményezte, hogy miért akarunk Amerikához hasonlítani. Német kollégáim is azért jönnek el, hogy a saját arcunkat, a magyar mentalitást ismerjék meg. NIEDZIELSKY KATALIN Kossuth Lajos, a példakép Glatz Ferenc akadémikus avatta fel a szobrot A felújított Kossuth-szobor avatóünnepségén Glatz Ferenc akadémikus mondott beszédet DWTÓi KISS ZOLTÁN — Nem történelemórát akarok tartani. Úgy gondoltam, inkább arról beszélek, miért tartom Kossuth Lajost a XXI. században is követendő példaképnek — mondta ünnepi beszédében Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke tegnap Orosházán, a felújított Kossuth-szobor avatásán. Orosháza A Kossuth-szobor történetét Kovács Lajos, a város alpolgármestere, a Kossuth Emlékbizottság elnöke ismertette az ünnepség résztvevőivel. Orosháza lakossága közadakozásból 1904. szeptember 18-án avatta fel Kossuth Lajos szobrát, Horvai János alkotását. Eredetileg a mai katolikus templom helyén állt a szobor, ami a templom építése évében került át a Szabadság térre. A város idén forrást különített el a felújítására. A restaurációt Rajki László szobrászművész irányította. Glatz Ferenc beszédét így kezdte: miért van az, hogy minden generáció tisztelettel tekint Kossuthra, hogy 1903 után százával, ezrével állítottak Magyarországon szobrot az emlékére?- Gyakran teszik fel a kérdést nekem, milyen is volt Kossuth, az ember? Politikus volt, aki nemesi származása ellenére a jogfosztott nép első számú harcosává vált. Vidéki nemesi családból származott, de nem akart élni előjogaival. Vérbő természetű, dinamikus alkatú ember volt. Alkotásai között találjuk a magyar politikai nyilvánosság megteremtését, létre hozta Magyarországon a politikai sajtót és a napi pártpolitika első prominens képviselőjévé is vált. Mindemellett érző ember volt és szerető férj, aki élni tudta az életet - fogalmazott az akadémikus. K. E. Irodalmi stúdió pályakezdőknek A Bárka című folyóirat szerkesztősége és a Körös Irodalmi Társaság irodalmi tehetséggondozás céljából újra meghirdeti Békés megyei, 17-25 év közötti fiatalok számára a tavaly már nagy sikerrel működő irodalmi stúdióját. _____ Békéscsaba A szeminárium jellegű foglalkozások alkalmával a stúdió tagjai, a tervek szerint havonként egyszer, ismert helyi írók segítségével kerülhetnek közelebb a mesterségbeli fortélyokhoz, közös elemzések, értelmezések, írásgyakorlatok során dolgozva fel saját alkotásaikat, illetve kortárs magyar írók műveit. Igény szerint költői és prózaírói szeminárium is indul. A szeminárium vezetésében közreműködnek: Elek Tibor, Grecsó Krisztián, Kántor Zsolt, Kiss Ottó. A szervezők a stúdió munkája során született színvonalas alkotások nyilvánosság elé segítését is tervezik. A stúdió munkája november elején kezdődik, jelentkezni október 15-éig lehet 3-5 oldal vers, illetve prózai szöveg elküldésével a Körös Irodalmi Társaság címére: 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 1. A szervezők mindazon fiatalok jelentkezését várják, akik hajlamot és tehetséget éreznek magukban a vers-, illetve prózaíráshoz. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÉS VILÁGNAP, (n) Az elmúlt hét végén kulturális örökségünkre, múzeumok, kiállítások kincseire és az intézményekben zajló, a nagyközönség előtt kevésbé ismert tevékenységekre irányult a figyelem. Az ünnepi rendezvényekre külön meghívást kaptak a sérült, fogyatékos emberek. A Siketek és Nagyothallók Békés Megyei Szövetsége szeptember 21-én a békéscsabai Munkácsy Emlékházban ünnepelte a siketek világnapját. Mintegy 70 egyesületi tag nézte meg a kiállítást, a Bartók Béla zeneiskola növendékei táncos koncertet adtak. Felvételünk a kézműves foglalkozáson készült fotó, pribejszki pál Avagy: ahol nem pályáztak, ott nem isszák? Évekkel ezelőtt hirdettek utoljára iskolatej-programot, de a kezdeményezés akkor abbamaradt. A Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) szeptembertől támogatja, hogy a gyermekek minden nap ingyen hozzájussanak két deci tejhez, igaz, csak hét megyében. Békés megye — bár az egyik legszegényebb az országban — nem vesz részt a programban. Békéscsaba A tej növeli a koncentrálóképességet, Békés megye diákjai viszont nem jutnak ingyen hozzá D-FOTÓ, LEHOCZKY PÉTER Hosszas vita után döntöttek arról, hogy szeptember 1-jétől ismét működjön az iskolatej-program. Az akciót korábban az agrártárca finanszírozta az önkormányzatok harmincszázalékos tehervállalása mellett, de az Állami Számvevőszék egy vizsgálat után leszögezte: a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium agrártámogatásaiból nem szabad szociális célú ügyleteket finanszírozni, így az iskolatej- programot sem fizethetik ebből a költségvetésből. Végül a GYISM döntött: 540 millió forinttal támogatja az év hátralévő részében az iskolatej-programot, amely most csak hét megyében működik. Ahhoz, hogy az ország minden általános iskolájába eljusson az ingyen poharas tej, hét-nyolc milliárd forintra lenne szükség. Arra a kérdésre, hogy Békés megye miért maradt ki az akcióból, érdemben nem kaptunk választ. A békéscsabai polgármesteri hivatalban a gyermek- és ifjúságvédelmi csoport, valamint a családvédelmi és gyermekjóléti szolgálat munkatársai az oktatási és közművelődési irodához irányítottak, de ott is csak annyit tudtunk meg, hogy már négy évvel ezelőtt sem az önkormányzat pályázott, hanem az iskolák maguk. Turiné Kovács Márta, az iroda munkatársa elmondta: már négy évvel ezelőtt sem ment zökkenőmentesen a program. Az intézményeknek gondot okozott a gyorsan romló, hűtést igénylő ital tárolása, ráadásul sok gyermek válogatott, nem itta meg a tejet. A tanárok egy része pocsékolásnak érezte a kezdeményezést. FEKETE Q. KATA Iskolatej-program hét megyében
