Békés Megyei Hírlap, 2002. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-02 / 204. szám

4. OLDAL - 2002. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ K Ö R K É P ^RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Parkosítás alatt A Phare CBC-program kere­tében a Battonyát, Mezőko- vácsházát és Kaszapert ösz- szekötő közút felújítása so­rán került kialakításra Me- zőkovácsházán a Mezőhe­gyesre, Orosházára vezető utak kereszteződését érintő körforgalmi csomópont. La­punk értesülése szerint a te­rület gondozását a Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht. átadta a helyi önkor­mányzatnak. Mezőkovácsháza- A csomópont átépítését a ha­tárátkelő miatt megnövekedett forgalom és a balesetek megelő­zése indokolta. A tervezést, pá­lyáztatást a megyei közútkezelő kht. koordinálta, míg a kivitele­zés második ütemét — ezen be­lül a mezőkovácsházi és kasza­peri körforgalom beruházását - a Debmut Rt. és a Hódút Kft. konzorcium végezte. A forga­lomba helyezés 2002. augusztus 10-én volt - mondta Bálint Fe­renc, a mezőkovácsházi hivatal műszaki főtanácsosa. Mivel a kht.-nek nincs kapaci­tása a terület folyamatos gondozá­si munkáinak a végzésére, ezért ezt a feladatot megállapodás alap­ján a közelmúltban átadták az ön- kormányzatnak. A gyalogos köz­lekedés felülvizsgálata után két helyen felfestették a zebrát. Jelen­leg a járdaépítéseket végzi az ön- kormányzat, miközben megkezd­ték a terület parkosítását. Bálint Ferenc elmondta, hogy 60 ezer fo­rint értékben 160 darab talajtaka­ró növényt és több száz virágpa­lántát ültettek el, amely üde szín­foltként fogadja majd a szeptem­beri búcsúra ezen a „városkapun” érkező vendégeket. __________ilm. Ol vasni jó Oka és következménye is lehet a depresszió az elhízásnak, leg­alábbis hölgyek esetében. De van orvosság ellene: sokat kell olvasni - vélik francia kutatók. A depresszió miatt hízásnak indulnak a nők, a férfiakra vi­szont ez a jelenség nem hat. Ugyanakkor azokat a hölgyeket, akik sokat olvasnak, kevésbé fe­nyegeti az elhízás veszélye, mint többi társukat - olvasható egy francia tanulmányban, ame­lyet ezen a héten tettek közzé. A kutatók 10 éven át vizsgál­ták több tucat észak-franciaor­szági község és város egészség- ügyi helyzetét. Mint megállapí­tották, a túlsúllyal küzdő nők 25 százaléka egyben depressziós is, míg a normális testsúlyú nőknél csak 14 százalékos ugyanez az arány. Érdekes módon a férfiak­nál nem mutatkozott ugyanez a jelenség: a kutatók szerint való­színűleg azért, mert a depresszi­ós férfiak gyakran erős dohányo­sok is, s a cigaretta segít megaka­dályozni az elhízást. m Hogy ne érjen felkészületlenül. Jó, ha tudja a taxis, mi vár rá az unióban Az európai uniós felkészülés idején az osztrák ci­vil szervezetek sokat tettek azért, hogy az embe­rek minél pontosabban lássák leendő helyüket az államszövetségben. A tájékoztató munkájukba a legkülönfélébb társadalmi és foglalkozási csopor­tokat, egyebek mellett a taxisokat, a tűzoltókat, a katolikus egyházat és a fodrászokat is bevonták. Szarvas Az osztrák példa hazánk európai integrációs felké­szülésében is követendő lehet. A közelmúltban ma­gyarországi civil szervezetek képviselői utaztak Bécsbe, hogy tájékozódjanak a hét éve taggá vált Ausztria civil szervezeteinek uniós tapasztalatairól. A tanulmányútról dr. Misur György nyugal­mazott nagykövetet, a Szarvas Város Barátainak Köre nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó társ­elnökét (képünkön) kérdeztük. — A szarvasi baráti kör több mint két éve kapcsolódott be az or­szágosan mintegy négyszáz civil szerve­zetet összefogó Európa Ház mozgalomba, to­vábbá alapító tagként vesz részt az idén ápri­lisban megalakított Tár­sadalmi fórum az euró­pai integrációért (TFEI) elnevezésű kezdemé­nyezésben. Több mint száz szervezet és moz­galom csatlakozott eh­hez a nyitott hálózathoz, amelynek fő feladata a társadalom 2004-es uniós tagságra való felkészí­tése - szólt az előzményekről dr. Misur György. A TFEI szervezte bécsi tanácskozást a Collegium Hungaricum épületében tartották. A rendezvényen Udvardy Jenő, a bécsi ma­gyar nagykövetség követe hazánk és Ausztria ha­gyományosan jó viszonyáról szólt, példaként említve a regionális együttműködést, továbbá az osztrák egyetemeken tanuló magyar fiatalok tan­díjmentességét. Dr. Gerhard H.Bauer, az Osztrák Európa-politika Társaság főtitkára az uniós népszavazás előkészíté­sébe avatta be a hallgatóságot. Mint mondta, e fo­lyamatban fontos szerepet vállaltak a civil szerveze­tek. A felkészítő munkájuk során olyan csoportok­kal is foglalkoztak, mint a taxisok, a tűzoltók, a ka­tolikus egyház vagy a fodrászok. A sokoldalú tájé­koztatás mellett vitába szálltak a belépést ellenzők­kel és felléptek a rémhírekkel és tévhitekkel szem­ben. A felmérések kedvező változást mutatnak, az osztrák közvéleményben folyamatosan nő a tagsá­got támogatók aránya. Ma már csak 14 százalék mondja, hogy az ország lépjen ki az EU-ból. Dr. Misur György szerint a hazai és a nemzet­közi fejlemények azt mutatják, hogy a civil moz­galmak és szervezetek térnyerése erősödik.- A pártok alkalmat­lanok az összeurópai ügyek kezelésére, amit jelez, hogy az európai konventet meghirdető Laekeni Nyilatkozatban maga a párt szó nem is szerepel. Csak idő kér­dése, hogy a civil világ annyira megszervezze magát, hogy a független és nagy szakértelmet ki­fejező képviselői egész Európában bejussanak a törvényhozásba. Ma­gyarországon ezt a felis­merést fejezi ki, hogy a függetlenek és civilek mind nagyobb számban vesznek részt az önkor­mányzati választásokon - nyilatkozta dr. Misur György. Hozzátette, a bécsi tanulmányút alkalmat adott a kapcsolatteremtésre. Ennek eredménye, hogy meghívására dr. Gerhard H.Bauer több oszt­rák civil szervezet képviselője társaságában Buda­pesten részt vesz szeptember végén a Civiliáda 2002 rendezvényen, amelynek fő gondolata az eu- rópai integráció lesz._____________ csathróza Távlatok a civil szervezeteknek A tanácskozáson kiderült, az Európai Unió új táviatokat nyitott a civil szervezetek előtt. Ausztriában a nyugat-európai gya­korlathoz hasonlóan e közösségek jelen­tős állami támogatást kapnak, ami az éves bevételük 40-50 százalékát teszi ki. Az osztrák civilek egyre jobban felfedezik az európai uniós programokat, a pályázati le­hetőségeket. Mindemellett az EU-tagság színvonalasabb tájékoztatást jelent, rész­vételt a konzultációban, a döntések folya­matában. Fontos fejlemény, hogy az Euró­pai Unió civilbarátabb lett és a korábbinál nyitottabb az együttműködésre. Európa diákjai Portugáliában Az Európai Unió tagországaiból, illetve a csatlakozásra váró országokból érkeztek diákok a portugáliai Lamegóba, hogy részt vegyenek egy, a közelmúltban megrendezett diáktalál­kozón. Az egyhetes rendezvény célja többek között a külön­böző országok diákjai közötti kapcsolat kialakítása, illetve az unió szellemiségének bemutatása volt. Idén szeptembertől először indul a békéscsabai Rózsa Ferenc Gim­náziumban európai fakultációs osztály, melynek lényege, hogy a diákok az alapképzésen túl euró­pai uniós ismereteket is elsajátít­hatnak, illetve lehetőség nyílik ar­ra, hogy egyszerre három idegen nyelvet: angolt, franciát és néme­tet tanuljanak. Az osztályból két tanuló is részt vett portugáliai di­áktalálkozón. Élményeikről, ta­pasztalataikról Csipei Judit és Máté János mesélt lapunk mun­katársának.- Tizenegy országból érkez­tünk Lamegóba, összesen 23-an voltunk. Az első nap az ismerke­dés után három csoportot alakí­tottak ki a szervezők, figyelembe véve, hogy egy csoporton belül ne legyenek azonos nemzetisé­gűek. Én a művészeti szekcióba kerültem, de volt még újságíró és úgynevezett mozgáskulturális csoport is — meséli Judit.- Hogyan képzeljünk el egy ilyen nemzetközi tanácskozást?- Alapvetően játékos oldaláról közelítettük meg a különböző fel­adatokat. A legvégén például mindenkinek valamilyen kis be­mutatót kellett tartania magáról az unióról, a művészeti csoport egy óriási puzzle-t és egy élőké­pet készített.- Milyen nyelven folytak a fog­lalkozások?- Általában angolul beszélt mindenki egymássá — veszi át a szót János. Szerencsére nem volt semmiféle nyelvi nehézségünk. Amúgy is az egész találkozóra va­lamiféle nemzetek felettiség volt jellemző. A legizgalmasabb talán a szavak nélküli konferencia volt, amikor egy hatalmas Európa tér­képre kellett mindenkinek leírnia a saját gondolatait.- Miért fontos, hogy a fiatalok is foglalkozzanak az európai uni­ós kérdésekkel?- A tanácskozáson 14 és 17 év közöttiek vettek részt. Szerintem ez az a korosztály, akik már ko­molyabban érdeklődnek ilyen kérdések iránt és nem utolsó sor­ban rendkívül nyitottak gondol­kodásmódjukban. Ami pedig a tanácskozást illeti, velünk együtt jelen voltak olyan országok kép­viselői is, amelyek csak a jövő­ben fognak csatlakozni az unió­hoz. A találkozó alapgondolata idén az ismerkedésre, a megis­merésre és az egyesülésre he­lyezte a hangsúlyt. A mi ese­tünkben ez különös jelentősség­gel bírt. Megkérdeztük olvasóinkat A közalkalmazottak béremeléséről Sajti Zsuzsan­na, 40 éves, sar- kadi munka­nélküli: — Természe­tesen a híradás­okból értesül- tem a kormány nyári üléssza­kának utolsó napján született döntéséről, a közalkalmazottak ötvenszázalékos béremeléséről. A döntést helyénvalónak, jónak találom, hiszen a lányom tanár­nak készül. Másodikos mate­matika-német szakos a Szegedi Tudományegyetemen, s így őt is érinteni fogja a béremelés. Véle­ményem szerint megérdemlik a közalkalmazottak a béremelést, hiszen ezáltal a tanári, az orvosi pálya megítélése is javul, s a szo­ciális szférában dolgozók megbe­csülése is növekedhet. Szűcs Albertné, 37 éves, sarkadi főállású anya:- Bár sze­mély szerint engem, s a mi családunkat nem érinti, mégis örülök a közalkalmazottak ötvenszáza­lékos béremelésének. Vélemé­nyem szerint a közalkalmazot­ti szféra igen rászolgált a bér­emelésre, s szerintem egysége­sen mindenkinek meg kellene adni az emelést. Azzal, hogy a béreket emelik, szerintem a közalkalmazotti pálya vonzób­bá válik, s ebből eredően a pá­lyaelhagyók száma is csökken. Akár azt is meg merem kockáz­tatni, hogy lesznek, akik vis­szatérnek korábbi szakmájuk­ba. Kertész Rózsa, 46 éves, sarkadi mentálhigiéni- kus:- Kicsit sar­kítva, ezer év­vel ezelőtt kel­lett volna emel­ni a közalkal­mazottak bérét! Közel harminc esztendeje, 1974-ben kezdtem a pályát az egészségügyben, s ak­kor a nettó bérem 1250 forint volt. Az azóta eltelt időszakban folyamatosan azt éreztük, hogy bár a társadalom elismeréssel adózott munkánk iránt, az anya­giak mindig szűkösek voltak. A béremeléssel reméljük, normali­zálódik a helyzet, hiszen feszült­séget okozott az is, hogy egy pá­lyakezdő diplomás bére 38 ezer 200 forint manapság, s ugyan­ennyit keres a technikai kisegítő személyzet is. Terenyi Marian­na, 25 éves, gyulai tanítónő: - Természe­tesen önmagá­ban jól hangzik az 50 százalékos béremelés, de körüljárva a menyasszonyt, kiderül, hogy nem olyan szép, mint amilyennek festik. Ugyanis éppen most értesültünk arról, hogy eltörlik a szakmai szor­zót, s bérünk csak 50 ezer forintig adómentes. Tehát a nettó összeg korántsem lesz másfélszerese az eddig kapott havi fizetésnek! Re­méljük, hogy valamelyest javul a helyzet a differenciáltság területén is. Á gond nem az, hogy a technikai alkalmazottak a szociális szférában ugyanannyit keresnek, mint mi, pályakezdők, hanem hogy a diplo­mának ennyi az értéke! b. i. D-FOTÓ: VERESS ERZSI A JÁTÉK ÖRÖME, (r) A hunyai falunapnak évrőfévre ismétlődő, népszerű program­ja a családi vetélkedő. A játékosok nagy száma és a népes szurkolótábor bizonyítja, a felnőt­tek is kaphatóak a játékra, a bolondozásra. Fotóriporter kollégánk egy „súlyos” versenyszá­mot örökített meg. Gólya viszi a fiát, azaz anyuka a csemetéjét d-fotó: veress erzsi A megelőzés a legjobb gyógymód Colgate szájápolási hónap, negyedszer A fogszuvasodás és a fogágybetegség népbetegségnek számít Magyarországon. Felmérések szerint hazánk a fogbetegségek tekintetében az utolsó helyek egyikén áll az európai rangsor­ban. Annak ellenére, hogy tavaly november óta ingyenesek a fogmegtartó kezelések (fogtömés, foggyökérkezelés), alig nö­vekedett a fogorvoshoz járók száma, ráadásul prevencióra még mindig nem tud a kormány eleget költeni. A Magyar Fogorvos­ok Egyesületének és a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tago­zatának támogatásával immár negyedik éve kerül megrende­zésre a Colgate szájápolási hónap. A szájápolási hónap ed­digi eredményeinek el­ismerését is mutatja, hogy idén először az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Miniszté­rium felvállalta a prog­ram szakmai támogatá­sát, a tárca vezetője, Csehák Judit pedig a szájápolási hónap fő­védnökségét. A tavalyi A RÉSZTVEVŐ MEGYEI TELEPÜLÉSEK Szarvas Békéscsaba Békés Csanádapáca Gyula Szabadkígyós Sarkad Mezőkovácsháza Orosháza nek az ország 130 településének 180 kijelölt fogorvosi rendelőiben. A szervezők a fogászati szűrővizs­gálaton való részvételt ingyen fog­kampány sikeréhez számos különleges ese­mény megrendezése is hozzájárult, és a szer­vezők idén sem ígérnek kevesebbet. A Colgate szájápolási hónap kere­tében idén szeptember­ben 700 fogorvos várja majd azokat, akik in­gyenes fogorvosi szűrő- vizsgálaton megjelen­krémmel kívánják elősegíteni, me­lyet a kijelölt rendelőkben a fogá­szati szűrésre jelentkezők kapnak meg a szájápolási hónap ideje alatt. Az elmúlt három év során megren­dezett Colgate szájápolási hónapo­kon közel 150 000 páciens vett részt fogászati szűrésen a program felhívására. A szájápolást egészen fiatal korban meg kell tanulni (képünk illusztráció) A legújabb, 2001-es adatok sze­rint a magyar lakosság fogászati helyzete még mindig jócskán el­marad a nyugati országokétól. Itt­hon a tizenkét éves korosztály — akiknek már teljes felnőtt fogaza­ta van - átlagosan több mint há­rom szuvas foggal rendelkezik, míg ez az adat például Svédország­ban keve­sebb, mint egy. A 35 és 49 év közötti magyarok fogának ke­vesebb, mint a fele ép. Megdöbben­tő adat to­vábbá az is, hogy a hazai 65 év feletti lakos­ságnak több mint negyede fogat­lan, amíg például a skandináv ál­lamokban alig találni fogatlan em­bert. A kutatás további eredménye szerint sokan még nincsenek tisztában a kiegészítő szájápolás szerepével, hiszen a megkérde­zettek közel 70%-a a fogkefén kí­vül nem használ más szájápolási terméket. A fogorvosok tapaszta­latai szerint a betegeknek átlago­san csupán 13%-a fordul kizáró­lag szűrésért, tehát preventív Fogápolási kultáránk alacsony A szakemberek természetesen tudják, hogy a 4 éve elkezdett kampány önmagában nem ele­gendő ahhoz, hogy az emberek jobban törődje­nek fogaikkal. Tavaly egy fő átlagosan csupán 2,8 tubus fogkrémet és 0,6 fogkefét használt, vagyis átlagosan alig több mint 1000 Ft-ot köl­tenek évente a magyarok szájápolásra. Ezek a mutatók, melyek - sajnos - messze alulmúlják az európai átlagot, még mindig fogápolási kultú­ránk alacsony színvonalát bizonyítják. okokból szakemberhez. Fontos továbbá megemlíteni, hogy a szakemberek szerint pont az a korosztály - a 18 év felettiek kor­osztálya - jár legritkábban ren­delésekre, akiknél a prevenció a legfontosabb lehetne. csz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom