Békés Megyei Hírlap, 2002. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-21 / 221. szám
A Békés Megyei Hírlap magazinja 2002. SZEPTEMBER 21., SZOMBAT Van-e élet a Marson? Öt magyar kutató egyre határozottabban igent mond erre a kérdésre. A hipotézist Gánti Tibor elméleti, Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, Bérezi Szaniszló planetológus, Horváth András űrkutató-csillagász, a Budapesti Planetárium igazgatója és helyettese, Gesztesi Albert dolgozta ki. A feltételezés lényege a következő: a NASA egyik űrszondájának nagyfelbontású képein felfedezett sötét dűnefoltokat marsfelszíni organizmusok élettevékenysége hozza létre. Az 1997 novemberében felbocsátott űrszonda felvételeit a Mars Orbiter Camera készítette. A képek tanúsága szerint a vörös bolygónak is nevezett planéta déli féltekéjén, a -60 és -80 szélességi fok közötti, sarkvidékihez közeli területen - bizonyos sötét dűnéken - olyan foltok figyelhetők meg, amelyek évszakosán tűnnek fel, illetve tűnnek el. A tél végén jelennek meg, és addig növekednek, amíg a fölöttük levő jég vagy hó el nem olvad. Elég nagy bizonyossággal állítható, hogy a foltok kialakulása nem a jégtakaró felszínén, hanem az alatt kezdődik. Ez azért fontos tény, mert ismeretében a jelenséget nem lehet párolgással vagy szublimációval (szilárd anyag megolvadás nélküli, közvetlenül légneművé válásával) magyarázni. A másik lényeges dolog: ha a foltok jelentős mértékben ferde felszínen képződnek, akkor a lejtő irányában folyásos jelenség figyelhető meg. Az ilyenkor megnyúlt foltokból akár több száz méteres, kanyargós csatorna alakulhat ki. Ez arra utal, hogy egy bizonyos folyadék-fázisnak is szerepet kell játszania a jelenségben. A magyar kutatók úgy gondolják, hogy marsi körülmények között ez a fázis a víz. A legfrissebb mérések szerint a déli póluson tekintélyes mennyiségű vízjégnek kell lennie. A felvételek arról tanúskodnak, hogy ennek egy része felolvad a sötét dűnéken. A magyar tudóscsoport gondolatmenete a következő: a dűnék felszínét életképes organizmusok borítják, amelyek télen a jégtakaró alatt alvó, nyugvó állapotban vannak. Amikor a Nap kisüt, akkor ezek az élőlények elkezdik „begyűjteni” magukba annak sugárzását. Részben felmelegszenek, részben pedig elkezdik fotoszintetikus tevékenységüket. Másképpen fogalmazva: szén-dioxidot vesznek fel, és a napfény erejével szerves anyagot képeznek. E tevékenységük közben maguk körül - tehát a dűne felszíne és a jégtakaró között - elkezdik olvasztani a jeget. Vízlencse alakul ki, amely az organizmusok további élettevékenységével, szaporodásával egyre növekszik. Nyilvánvaló, hogy ahol ez a tevékenység elkezdődött, ott előbb-utóbb a folt fölött átolvad a jég. Ahol ez megtörtént, ott a foltok közepén fekete belső mag keletkezik. Ebben a feltételezett marsi élőlényeknek megint nyugvó állapotba kell kerülniük, hiszen a fölöttük levő jég hőszigetelőként akadályozza meg a víz elpárolgását, továbbá ez a takaró védi meg őket élettevékenységük folytatása közben az ultraibolya sugárzás gyilkos hatásától. Ennyit röviden a hipotézisről, amelynek igaz volta — és ezt hangsúlyozzák kutatóink — vizsgálatok sorával kideríthető. Persze, mint minden feltételezésnél, ellenérvekben itt sincs hiány. Ilyenekkel elsősorban amerikai szakemberek állnak elő, ami any- nyiban érthető is, hogy ők készítették a Mars Global Surveyor kameráját. A méréseket a Malin Space Science System vezető specialistái végezték és ők tették közzé az interneten a felvételeket. Az egyik „kontra” így szól: a vörös bolygó déli sarkvidékén nagyon hideg van, a hőmérséldet akár mínusz 120 Celsius-fok is lehet. Igaz, amikor elkezdődik a foltok kialakulása, akkor a jégtakaró fölött „csak” mínusz 60-80 Celsius-fok mérhető. Mindazonáltal kérdéses, hogy a jégtakaró alatt, a mikroorganizmusok környezetében a fény befogásával ezek az élőlények a hőmérsékletet mennyivel képesek megemelni. Földi körülmények között minél só- sabb egy oldat, annál alacsonyabb a fagyáspontja. Az Antarktiszon vannak olyan különlegesen sós pocsolyák, amelyekben még mínusz 50 fokon is élnek organizmusok. Ám a földi és a marsi lét között nincsenek teljes analógiák. A másik ellenérv így hangzik: a Marson jóval erősebb az ultraibolya sugárzás, mint a Földön, a Déli-sarkvidéken. Ezzel tudósaink azt szegezik szembe, hogy a vörös bolygó feltételezett élőlényei a jégtakaró eltűnésekor (vagy még előtte) érzékelik a fény erősségét. Ha azt károsnak találják, akkor maguktól kezdik el a spórásodás folyamatát. Mire szabad UV-sugárzás éri őket, már beszáradt állapotban vannak. Az Antarktiszon is élnek fotoszintetikus organizmusok. Például a kék algák, amelyek — nevükkel ellentétben — gyakran feketék. Ennek az az oka, hogy az intenzív ultraibolya sugárzástól a külső részükben fekete pigment védi őket. Azt a fényt használják a fotoszintézishez, amely ezen a szűrőn keresztül éri őket. Ilyen jelenség a Marson is lehetséges, ha ott valóban léteznek fotoszintetikus élőlények. S hogy mikor várható végleges válasz a címben feltett kérdésre? Már úton van az első európai Mars-kutató űrszonda, a Mars Express és egy laboratórium, a Beagle-2. A tervek szerint az előbbi 2003 végén áll bolygó körüli pályára, az utóbbi pedig ugyanakkor végez sima leszállást a planéta felszínére. Ez azért is fontos, mert kontinensünk űrkutatói jóval nagyobb, támogató érdeklődést tanúsítanak a magyar elmélet iránt, mint amerikai kollégáik. És még egy: sok szakember úgy gondolja, hogy vagy három-négy milliárd évvel ezelőtt a Marson kedvezőbbek voltak a feltételek az élet keletkezéséhez, mint a Földön. Nem kizárt: az intenzív meteor-becsapódások korában az élet éppen a vörös bolygóról került hozzánk. Lehet, hogy az öt magyar kutató által feltételezett marsi mikroorganizmusok nagyon távoli rokonainknak fognak bizonyulni? Gazdy Dénes Ember a Marson? A szakemberek nem tartják lehetetlennek, bár a megvalósulás még komoly technikai fejlődést igényel ■&*»»» i Az űrszonda feladatai Nagy és térhatású felbontással vizsgálja a felszíni alakzatokat. Meghatározza a felszín anyagi összetételét, tanulmányozza a felszín hő- mérsékleti jellemzőit a talajon, sziklákon és jegeken. Átfogó térképezést, továbbá geodéziai és gravitációs méréseket végez. Tanulmányozza a mágneses tér természetét és feltérképezi a kőzetburok széthasadt területeit. Felméri a légkör időjárási viszonyait és meghatározza hőmérsékleti szerkezetét. Kommunikációs szolgálatokat nyújt a jövőbeli leszálló és keringő szondáknak, bármelyik olyan nemzet részére, amely érdekelt a Mars-kutatás nemzetközi programjában. ® <8 « < Bunkó vidékiek Budapest főpolgármester-jelöltje, az olimpiai bajnok Schmitt Pál, Budapest-kártyát vezetne be. A plasztiklapot valamennyi fővárosi megkapná, s közlekedési, kulturális, művelődési, vásárlási és egyéb szolgáltatásokra vonatkozó kedvezményekre jogosítaná fel őket. Olcsóbb lenne például a parkolás, este hat órától ingyenes az utazás metrón, villamoson, buszon és trolin, egy fillért sem kémének a könyvtárak a beiratkozásért, és bagóért lehetne strandolni moziba, színházid, múzeumba járni. A nagycsaládosok és a nyugdíjasok részére ezen felül ingyenes házhoz szállítást biztosítana a napi bevásárláshoz. A fővárosi cégek kedvezmények miatti bevételkieséseit a fővárosi önkormányzat kompenzálná. Ha budapesti lennék, lehet, hogy bevenném a cumü, és október 20-án a kártya ötletét feldobó jelöltre voksolnék. Mivel azonban itt élek, a hír hallatán máris bunkó vidékinek érzem magam. Akinek ugyebár semmi köze szeretett fővárosunkhoz, amelyik a chipkártya bevezetése után már nem szeret vissza engem. Idáig azt hittem, Budapest az országé, nem csak a budapestieké. Meg azt is gondoltam, hogy a főváros nem csak a helyi adókból, hanem az állam által juttatott pénzekből - többek között a 7,5 millió nem fővárosi adóforintjaiból - működik. Mostantól viszont az a véleményem, hogy el akarják venni tőlem Budapest egy darabját. Kisajátítják maguknak! Ha gazdasági alapon szemlélem a kérdést, azt is mondhatnám: a budapestieknek nyújtott kedvezményeket velem fizettetik meg. Azzal, azokkal, akik az országnak ezen a részén ugyanazért a munkáért feleannyi, jobb esetben kétharmadannyi bért kapnak, mint a fővárosiak. Miközben hadat üzenek a Budapest-kártyának, tudom, hogy felénk már működik hasonló rendszer, hiszen a megye városaiban is kasszíroznak pénzt a parkolásért, s a helyben lakók vagy ott dolgozók kedvezményt kapnak. Csakhogy egy fővárosi jó, ha évente egyszer vetődik erre. Többségük életében sem, mi több, lila gőze nincs, hogy a térképen van mondjuk Hunya, Örménykút, Ecseg- falva, Kertészsziget vagy Bucsa. Ezzel szemben gyakran kényszerülünk arra - nem pasz- szióból, hanem mert Budapestre települt minden -, hogy ott parkoljunk, színházba, múzeumba odamenjünk, ha világszámot akarunk látni. Rossz ötlet a chipkártya, nagyon rossz, mert jelképe lehet a főváros és a vidék szem- beállításának. Egy hónap múlva megyünk szavazni. Van idő a kártyát elfelejteni! Árpási Zoltán Szülinapi buli. Gwyneth Paltrow születésnapi bulijára készül. A színésznő szeptember 28-án lesz harmincéves. A jeles alkalomra inkább emlékezetes, mint gigantikus mulatságot akar rendezni. Csak közeli barátait és családtagjait, mindössze ötven embert hívott meg a partira, de ígéri, senki sem fog csalódni. A részletekről még csak annyi szivárgott ki, hogy a buli a neves divattervező, Valentino házában lesz. Gwyneth és a 70 éves olasz divatdiktátor mostanában egyre több időt tölt együtt, ennek ellenére nincs közöttük semmi, de a buli helyszínének hallatán a pletykálkodás már megindult kettejükről. Az Oscar-díjas színésznő születésnapi partijára a meghívott hírességek miatt nemcsak az ünnepelt, hanem az újságírók és a lesifotósok is készülnek. Kómából az életbe. Hét évi kómából tért magához egy férfi Honolulun (Hawaii-szigetek). Peter Sana 27 évesen, 1995 márciusában került eszméletlen állapotba. Most igencsak meglepődött a világon, a szeptember 11-i terrormerényleteken túl főképp azon, hogy régen vége O. J. Simpson perének, amely hét éve még javában tartott. Sana agyhártyagyulladás miatt esett kómába. Magához térte nem egyik pillanatról a másikra következett be: az utóbbi hónapban elkezdett reagálni ápolónőjének utasításaira, majd pedig teljesen visszanyerte eszméletét. Ápolói szerint sokat segített a javulásban az, hogy a férfit rendszeresen látogatta a családja az évek során is, apja minden nap bement hozzá a kórházba. Jackson a Holdra vágyik. A pop királya új terveket dédelget: pár évre visszavonul a zenétől, hogy filmes karrierbe kezdjen, szeretné bepótolni az elveszett gyermekkorát, és még nem tett le az űrutazásról sem. Az egyik magazinban adott nyüatkozatában Michael Jackson elmondta: „Mindig is szerettem volna fűmet forgatni, de a turnék miatt nem volt rá lehetőségem. Ezért akarok most néhány évig kiszállni a zenéből, és a filmezésre koncentrálni.” Van. némi igazság azokban a találgatásokban is, melyek szerint a Moon- walk elnevezésű koreográfiáját szívesen eltáncolná a Holdon. Korábban ugyanis már tárgyalásokat folytatott a NASA vezetőivel egy lehetséges űrutazásróL Ha Jackson csatlakozhatna az Apollo 14 személyzetéhez, ő lenne az első popsztár az űrben. Senki a második. Egyetlen centet se költött kampányára, mégis sikerült a második helyen végeznie egy „senkinek” a nevadai (USA) demokrata párti kormányzójelölő választáson. Nevada államban sajátos szokás, hogy a szavazócédulákon a jelöltek neve mellett szerepel egy „ezen jelöltek közül senki” választási lehetőség is. A nemrég tartott idei kormányzójelölő demokrata párti választáson csupán Joe Neal szenátornak sikerült megelőznie senkit, ő a szavazatok 36 százalékát kapta meg, „senkire” pedig 24 százalék szavazott. Mindez teljesen egyedülálló az Egyesült Államokban, és feltehetően az egész világon. Csak hát senki sem lehet próféta a saját hazájában, így a nevadai senki sem lehet kongresszusi honatya Vagy kormányzó, valakinek csak kell lennie. Babaszemüveg. Már kilenc hónapos kortól ajánlható szemüveg babáknak is, hogy látásproblémáik még időben elmúljanak. Londoni kutatók olyan műszert fejlesztettek ki, amely kisbabák szeméről készített képek alapján megállapítja, van-e bármilyen látászavaruk. „Már a csecsemők között is akadnak távollátók, akiknél fennáll a veszély, hogy később ellazulnak szemizmaik és kancsalok lesznek vagy bandzsítani fognak. Arra is rájöttünk, hogy ha egészen kicsi kortól szemüveggel korrigáljuk a babák látását, megelőzhetők a későbbi problémák és nagyban javul látásuk — nyüatkozta az egyik professzor. Vanília és pszichológia. Régóta foglalkoztatja a pszichológusokat, hogy miért nem emlékezünk arra, ami hároméves korunk előtt történt. Katherine Nelson amerikai pszichológus megtalálta a megoldást: a gyerekek hároméves korukban fogják csak fel, hogy mi a múlt idő. Ekkor kezdenek olyan dolgokkal foglalkozni, ami korábban történt. Ezzel teremtődik meg az előfeltétele annak, hogy bizonyos benyomásokat elraktározzanak. Egy amerikai tanulmányból pedig megtudhatjuk, hogy miért kedveli és kívánja sok 40 év körüli ember a vaníliát. Az 1960-as években a legtöbb bébiételt vaníliával ízesítették. Később erre az érintettek már nem emlékeztek, de tudat alatt elraktározódott ez a kellemes íz. 1 A filmvászon hercegnőjéből Monaco hercegnője 8. oldal Az akadémikus előadása a Mindentudás Egyetemén 9. oldal
