Békés Megyei Hírlap, 2002. szeptember (57. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-13 / 214. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Szeptember 13., péntek RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. szeptember 12.) Borsodchem 4 900 Ft 0 Egis 12 000 Ft 0 Matáv 792 Ft 0 Mól 5 280 Ft 0 OTP 2151 Ft 0 Richter 12 545 Ft 0 TVK 4 200 Ft ű Zalakerámia 1350 Ft ____Q BUX: 7428,09-2,66% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 387,94 Cseh korona 8,15 Euró 243,59 Japán jen (100) 207,66 Lengyel zloty 59,96 Svájci frank 166,02 Szlovák korona USA-dollár 5,66 249,38 Hírek ARGENTÍNA. Az argentin kormány 3 százalékos gazda­sági növekedést és 40 százalé­kos fogyasztóiár-emelkedést vár a következő évre. Elemzők szerint irreális ez a célkitűzés, főleg mert az ország gazdasá­ga nagyban függ attól, hogy meg tud-e állapodni a Nem­zetközi Valutaalappal (IMF) adósságai átrendezéséről. Argentínának 5,6 milliárd dol­lárt kéne törlesztenie 2003- ban az IMF-nek. A legbizako- dóbb elemzők a GDP 1 száza­lékos növekedését valószínű­sítik, és 52 százalékos inflá­ciót jósolnak, europress SÖR. A holland Heineken NV söripari konszern 11 százalék­kal növelte tiszta nyereségét 2002 első félévében. A csoport márkáiból 41,5 hektoliter kelt el az első félévben világszerte, 12 százalékkal több, mint ta­valy ugyanebben az időszak­ban. A részvény árfolyama a kedvező nyereségi mutatók ellenére is csökkent, mivel a piacok kedvezőbb eredményt vártak az első félévre, europress LENGYEL GDP. A lengyel pénzügyminiszter 1,2 százalé­kos GDP-növekedést jósolt az idei évre, jövőre pedig 3,5 százalékos gazdasági növeke­dést vár. A kormány ezzel ko­rábbi 3,1 százalékos növeke­dés-előrejelzését módosította annak ellenére, hogy függet­len elemzők erre az évre 1,1, jövőre pedig 2,7 százalékos GDP-növekedést várnak. A pénzügyminiszter bejelen­tette továbbá, hogy a jövő évi államháztartási hiány kisebb lesz az idén várható, a GDP 5,4 százalékának megfelelő 40 milliárd zlotynál. europress SZTRÁJK. Tegnap sztrájkol­tak az olasz vásárlók, hogy így tiltakozzanak az euró bevezetését kísérő áremelke­dések ellen. Az olasz vásárlói szervezetek szerint első­sorban a közlekedésben, a gyógyszereknél, a víz- gáz- és elektromos szolgáltatás területén nőttek elviselhetetle­nül az árak. Figyelemreméltó, hogy ez az első eset az euró miatti tiltakozóakciók során, hogy közüzemi szolgáltatások kerültek fel a panaszlistára. EUROPRESS Nagy a magyarok lemaradása Az informatika fejlettsége Magyarországon jóval az európai átlag alatt van, sőt a kelet-közép-európai államok között is csak a harmadik helyen állunk - állítja Kornai Gábor, az AM Vezetői Informatikai Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Tervezés, menedzsment Kapcsolat, menedzsment Adatbázis-adminisztráció Adatbányászat Help Desk és felhasználótámogatás Kutatás, fejlesztés Általános adminisztráció Szoftver-üzemeltetés Alkalmazásfejlesztés és karbantartás Oktatás Hálózatok és kommunikáció Eszközgazdálkodás Hardver-üzemeltetés A szakember szerint a régió­ban Csehország, valamint Len­gyelország is előttünk áll. A len­gyeleknél ugyanis az egy főre ju­tó informatikai kiadások évente 3188 eurót tesznek ki, Cseh­országban ez 1894, míg Magyar- országon 1441 euró. A legnagyobb gond a kistele­pülések informatikai ellátottságá­ban van, míg a nagyobb városok közigazgatási intézményeiben az informatika fejlődött az utóbbi években. Az intézmények dolgo­zóinak többnyire rendelkezésére áll a munkához szükséges számí­tógép. A közigazgatási szektorok közül az egészségügyben talál­ható a legnagyobb lemaradás. En­nek fő oka az ágazat alulfinan­szírozottsága. A Netsurvey Internetkutató In­tézet adatai szerint az internet használóinak száma Magyar- országon a jelenlegi 1,2 millióról várhatóan két éven belül elérheti a 2 milliót is. Ez azt jelenti, hogy jó két év múlva a felnőtt lakosság 25 százaléka internetezik majd. PRIVACSEK ANDRÁS A gazdaköröket kihagyták Budapest Retorzióként értékelik a gaz­dakörök, hogy képviselőik nem kerültek be a nemzeti földalapot felügyelő bizott­ságba. A mezőgazdasági bi­zottság szocialista alelnöke szerint a szavazás legális volt. A Nemzeti Földalap (NFA) a föld- vásárlási és eladási tranzakciók beindításához az ország több mint kétezer településén helyi birtokhasznosítási bizottságokat állít fel. Az NFA ellenőrző bizott­ságát a különböző érdekképvise­letek jelölése alapján az Ország- gyűlés mezőgazdasági bizottsága választotta meg. Jakab István, a Magyar Gazda­körök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szerint ez­zel a döntéssel a családi gazdasá­gok, őstermelők, kis- és közepes mezőgazdasági vállalkozók szá­mára nincs biztosítva az érdek- képviselet. Elmondta: nemcsak a felügyelőbizottságból rekesztet­ték ki a gazdák képviselőjét, ha­nem a helyi települési szintű bir­tokhasznosítási tanácsokból is. így a magángazdákat gyakorlati­lag senki nem képviseli. Teljesen kiszolgáltatottak, mert a gazda- szervezetek nem tudnak bele­szólni sem országos, sem telepü­lési szinten a birtokpolitikai irányelvek megvalósításába. Ja­kab szerint a földértékesítés szempontjából komoly buktatót jelent a széles körű társadalmi kontroll hiánya. Pásztohy András, a mezőgaz­dasági bizottság szocialista alel­nöke lapunknak elmondta: har­minc szervezetből hét kapott ja­vaslatot, ebből kellett ötöt válasz­tani, mivel csak ennyi ellenőrző bizottsági tag lehet. A javasoltak között volt a Magosz és a Magyar Parasztszövetség is, ez utóbbi többségi szavazatot kapott. Igye­keztek olyan szervezeteket választani, amelyek lefedik a me­zőgazdaság minden területét. A Magosz felvetésére reagálva a képviselő elmondta: gondolkoz­nak azon, hogyan lehetne a gaz­daköröket is bevonni a munkába. ____________________________________(ÚJVÁRI) Üz letrész-felvásárlás és eladás A kormány szeretné véglegesen lezárni az üzletrészkérdést. A felvásárlást kiterjesztené az összes alanyi jogon szerzett vagyonrészre, részlegesen kárpótolná a felszámolt szövetke­zetek üzletrész-tulajdonosait, ezzel párhuzamosan megindul­na az állam tulajdonába került üzletrészek értékesítése. Budapest Az agrártárca kimutatása szerint a földművelésügyi hivatalokhoz benyújtott külső üzletrészek érté­ke 29,8 milliárd forint, a nyugdí­jas tagoké 24,6, a csőd- és felszá­molás alatt álló szövetkezetekhez kapcsolódó üzletrészeseké 24,4 milliárd, ami összesen 78,8 mil­liárd forintot tesz ki. A végelszá­molással érintett szervezeteknél az igénybejelentések leadásának határidejét május 31-ről szeptem­ber 30-ra hosszabbították meg. Az üzletrészrendezés eddig a tulajdonosok egy részét érintette. A rendezésből kimaradtak a már megszűnt szövetkezetek egykori üzletrész-tulajdonosai, s a kor­mány kiterjesztené az állami fel­vásárlást a jelenleg működő szövetkezetek aktív tagjaira is. Az aktív tagok és a már felszámolt szövetkezetek egykori tagjai 2002. szeptember 30. és 2003. ja­nuár 31. között jelenthetnék be eladási szándékukat. A szocialista agrármunka­csoport kormány számára készí­tett vitaanyaga szerint a meg­szűnt mezőgazdasági szövetke­zetek üzletrész-tulajdonosait részlegesen kárpótolnák, ők a vagyonnevesítéskori névérték 30 százalékát kapnák meg ellen­értékként. A megszűnt szövetke­zetek száma 200 körül mozog, a hozzájuk kapcsolódó üzletrész- vágyon körülbelül 40 milliárd fo­rintot tesz ki. A harmincszázalé­kos térítés után a költségvetést terhelő összeg 12 müliárd forint plusz 3 milliárd lebonyolítási költség lenne. Hogy a tranzakció ne terhelje a szükségesnél nagyobb mérték­ben az állami büdzsét, a munka- csoport azt javasolja a kormány­nak, hogy az újabb üzletrész­felvásárlások megkezdésével egyidejűleg hirdesse meg az MFB Üzletrész-hasznosító Kft. tulajdo­nában lévő vagyonrészek értéke­sítését. A kedvezményes vásár­lásból kizárnák azokat, akik ko­rábban üzletrészüket az állam­nak eladták. így a szövetkezetek, tagjaik, alkalmazottaik és az in­tegrációban résztvevők vásárol­hatnának tízéves kamatmentes részletfizetéssel üzletrészt. ÚJVÁRI GIZELLA Rabsicokra vadászó halászok Az orvhalászok legtöbbször az éttermek megrendelésére dolgoznak Már a nyereséges gazdálkodást is veszélyezteti a Balatoni Ha­lászati Rt.-nél az egyre szervezettebben működő orvhalászat. A cég most összehangolt hajtóvadászatot indít az évente több mint félmilliárd forint kárt okozó haltolvajok ellen. Balaton Gönczy János, a Balatoni Halásza­ti Rt. vezérigazgatója elmondta: a rabsicok (orvhalászok) elleni ha­tékony fellépést hátráltatta eddig, hogy a társaság halőreinek nem volt teljes körű törvényi felhatal­mazása az orvhalászok elleni lé­pésekre. A Halászati Rt. most ha­tékony kriminalisztikai eszközö­ket is bevet az eredmények érde­kében. Összefogtak a vízi rendé­szettel, az önkormányzatokkal, bevonták a rendőrséget, és a nem­régiben megalakult Balatoni Regi­onális Horgászszövetséget. A munka első lépéseként feltérké­pezték az orvhalászok által legin­kább látogatott vizeket, és megis­merték módszereiket is. A halőr- hajókon kívül nyolc halászhajót állítottak munkába, amelyeket fe­délzeti radarral szereltek fel, és a halőrök számát is megnövelték. Információink szerint a balatoni rabsicok eresztőhálókkal dolgoz­nak leggyakrabban, és pottyantós horgokat használnak, amit egyéb­ként az állatvédelmi törvény kü­lön is büntet. Az orvhalászok el­sősorban fogassüllőt fognak. A Balatoni Regionális Horgász- szövetség amiatt kapcsolódott be az orvhalászok elleni munkába, mert a nemes halak lehalászásá­ból nekik is káruk származik. A horgászok ugyanis elsősorban nemes halat, fogast és pontyot szeretnének fogni, amit azonban az orvhalászok kifognak előlük, így hiába a halászok önkorlátozá­sa, a folyamatos haltelepítés, egy fogás nélküli szezon után már nemigen kívánkozik a horgász a Balatonra, s ha néni jön, a bevéte­lek is elmaradnak. fábos erika Támogatott támogatók Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 193 alapítvány, közalapítvány gazdálkodását ellenőrizte nem­rég, amelyek összesen 69 mil­liárd forint támogatást kaptak. E szervezetek a támogatások 70 százalékával számoltak el, az el­számolások 99,8 százalékát a mi­nisztériumok el is fogadták. Az ÁSZ ellenőrzései során kiderült, hogy a (köz)alapítványok mint­egy fele - főképp a működési és a támogatott cél szerinti költsé­gek elkülönítése szempontjából - megszegte a gazdálkodásukra . vonatkozó-számviteli jogszabá- lyokat. Az Ellenőrzött (köz)ala- pítványok az elmúlt négy évben összesen 566 pályázatot írtak ki - egy kivétellel mind eredményes volt -, és azok alapján 38,6 mil­liárd forint támogatást folyósítot­tak. A legtöbb pályázat nevelési, oktatási, képességfejlesztési, is­meretterjesztési feladatokat szol­gált. A helyszíni ellenőrzések során az elbírált pályázatok egy­ötödénél szerződésszegést ta­pasztaltak, ez azonban a támoga­tottak kevesebb mint egy százalé­kát érintette. Az elmúlt négy év­ben évente 1000-1600 közalapít­vány, illetve alapítvány kapott nem normatív alapon járó támo­gatást, összesen csaknem 8(TmiT liárd forint értékben. dóczy Türelmet Kínának Budapest Nem megfelelő ütemű a kínai gazdaság felzárkóztatása - ér­tékelte az ország helyzetét az amerikai iparkamara jelen­tése. A szervezet ugyanakkor elismeri Peking erőfeszítéseit. Kína nem teljesítette tökéletesen a Világkereskedelmi Szervezet­ben (WTO) vállalt kötelezettsé­geit. Szerdán jelent meg az első összefoglaló az ország kilenc hó­nappal ezelőtti WTO-csat- lakozása óta. Myron Brilliant, a csoport ázsiai részlegének elnök- helyettese elmondta: Kína türel­mi időt kap a felzárkózáshoz, mivel minden lehetőséget meg akarnak adni a sikeres együttmű­ködéshez. Az amerikai ipar­kamara jelentést készített, amely Kína gazdaságának több területét vizsgálja: az agráriumot, az infor­mációs technológiát előállító iparágat, a szellemi termékek jog­védelmét, a szállítást, és a szolgá- tatószektort. A legtöbb kritika a mezőgazdaságot érte. Ezen a te­rületen Kína halogatja a piacok megnyitását a külföldi termékek előtt, és továbbra is alkalmazza a mezőgazdasági export támogatá­sának rendszerét, bár korábban ígéretet tett annak felszámolásá­ra. A jelentés szerint Kína gyor­san és biztosan halad a szabályo­zások fejlesztésében, ám ez a se­besség gyakran nem ad elég időt a cégeknek az átállásra. Jelenleg főként a külkereskedel­mi és gazdasági minisztérium felel a felzárkóztatásért, de más tárcák is rendelkeznek bizonyos hatáskörrel. steiner kát* Országos nagytakarítás Budapest A nagy környezetterhelést okozó vállalatok immár csak akkor kapnak engedélyt új beruházásaikhoz, ha az uniós előírás alapján környe­zetkímélő technikákat alkal­maznak. Az Országos Kör­nyezetvédelmi Tanács össze­fogást javasol a tisztább kör­nyezet kialakításáért. A hazai cégek európai integrációs folyamatból adódó egyik kötele­zettsége, hogy a nagy környezet- terhelést okozó vállalatok 2005 végéig kötelesek új környezet- használati engedélyt beszerezni, s az abban előírt környezetvédel­mi fejlesztéseket 2007. októberig el is kell készíteniük. Az enge­dély megadásának feltétele, hogy az érintett vállalatok a „legkör­nyezetkímélőbb technikákat” al­kalmazzák. E beruházások a kör­nyezetvédelmi tárca szakemberei szerint a 800-1000 legszennye- zőbb honi üzemnek körülbelül 450 milliárd forintjába kerülnek. Az EU-integráció környezet- védelmi elvárásainak teljesítése korábbi számítások szerint nem­zetgazdasági szinten mintegy 2000 milliárd forintot igényelhet Magyarországtól. A zöld felületek megóvását, a közterületek emberbarát kiala­kítását, valamint a tömegközle­kedés továbbfejlesztését szorgal­mazza az Országos Környezet- védelmi Tanács, amely az ön- kormányzati jelölteket is arra hív­ja fel, hogy támogassák az előbbi célok megvalósítását. Az OKT a minisztériumokkal, a társadalmi szervezetekkel illetve az ön- kormányzatokkal közös akciót tervez egy 2004-ig megvalósítan­dó „országos nagytakarítás” ér­dekében, hogy Magyarország környezetvédelmi szempontból - is - megtisztulva léphessen be majd az Unióba. europress nak nincs igénye az informatiká­ra, és az emberek alig nyolc szá­zalékának van internet-hoz­záférése. Valamelyest javult az in­formatika helyzete Magyarorszá­gon, de az igazi áttörés még nem történt meg. Budapest Az informatikai célú kiadásoktó kezdve a hardverbeszerzésekig minden területen nagy a lemara dásunk - mondta a szakember Több mint félmillió vállalkozás

Next

/
Oldalképek
Tartalom