Békés Megyei Hírlap, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-10 / 186. szám

2002. AUGUSZTUS 13., KEDD - 7. OLDAL MEG Y E I VK Ö R K É P Megoldást várnak szakmai gondjaikra (Folytatás az 1. oldalról)- Nem. Most és a korábbi tiszt­újítás alkalmával egyedüli jelölt voltam. Amikor először megvá­lasztottak, három jelölt indult. Az idő tájt éledezett Magyarországon a demokrácia, így természetes, hogy az ügyvédi berkeken belül is sokkal nagyobb volt az érdeklő­dés a vezetés összetételét illetően, mint ma. Kamarai közgyűlésein­ken évek óta csupán 40 százalék körüli a részvételi arány, a szemé­lyi összetétel pedig lényegében ugyanaz. Amíg az ügyvédi műkö­dés feltétele a munkaközösségben való dolgozás volt, a kollegiális kapcsolatok is mások voltak. A megnövekedett létszám nem erő­sítette, hanem sajnos inkább gyengítette az ügyvédi karon belül az összetartozás érzését.- Nemrégiben szakmabeliek és politikusok is kifejtették a vélemé­nyüket a halálbüntetés vissza­állításának kérdéséről. Bá- rándy Péter igazságügy-minisz­ter például amellett tett hitet, hogy a büntetések szigorítása pusztán látszatmegoldás, de nem vezet eredményre, a meg­oldást a hatékonyabb bűnüldö­zésben látja.- Egyetértek a miniszter úr álláspontjával, azzal, hogy a fő hangsúlyt a bűnüldözés haté­konyságára kell fektetni. A vilá­gon mindenütt érvek, ellenér­vek ütköznek a legsúlyosabb büntetés kiszabásával kapcso­latosan: szabad-e alkalmazni, avagy sem. Szabad-e elvenni egy életet, még akkor is, ha valaki különösen súlyos bűncselek­ményt követett el, vagy nem. Eu­rópában ez idáig az az álláspont kerekedett felül, amelyik szerint halálbüntetés kiszabásánál a bírói tévedés jóvátehetetlen. A statiszti­kák azonban nagyon makacs té­nyeket tükröznek. Szerte a világon nem változott számottevően, sok esetben még emelkedett is a kirí­vóan súlyos bűncselekmények száma a halálbüntetést alkalmazó országokban, mint ott, ahol meg­szüntették ezt a büntetést. Nehéz érvelni ily' módon a visszatartó erővel, amit nagyon sokan remél­nének a halálbüntetés visszaállítá­sától. A vita mindig felélénkül a kérdésről, amikor a közvéleményt élénken foglalkoztató súlyos bűn- cselekményt követnek el, különö­sen, ha a tettesek nincsenek meg. Tessék megtalálni a bűnösöket! Az ügyészség váderedményességi mutatói sem oldják fel a problé­mát, mert nagyon sok ügy nem jut el a vádemelésig, s nem azért, mert a gyanúsított ellen megszün­tetik az eljárást, hanem azért, mert gyanúsítottak egyáltalán nincse­nek. Keveset beszélünk azokról a kirívóan súlyos bűnesetekről, me­lyek évekkel ezelőtt történtek, és máig nincs meg az elkövetőjük. Békés megyében volt egy Lovász­féle gyilkosság Mezőkovácsházán, Békéscsabán a Mezőkeres ember­ölés, nincs meg Szathmáry Niko­lett gyilkosa. Meg kell találni, és bí­róság elé kell állítani az elkövető­ket! Ügyvédként is ezt mondom.- Éppen ez a furcsa, hogy önök a vádlott, nem ritkán a gyilkos vé­delmében vesznek részt a büntető­ügyekben. Nem feszül ellentmon­dás a szerepük és a véleménye kö­zött?- Nem látok ebben semmilyen ellentmondást, hiszen az előbbi­ekben a társadalom, az emberek jogosan elvárt biztonságáról, biz­tonságérzetéről beszéltem. Az ügyvéd foglalkozása gyakorlásán kívül ugyanolyan magánember, mint bárki más, aki az utcára ki­lép, hiszen őt is megtámadhatják, elrabolhatják. A két dolog össze­egyeztethető, mert egy teljesen más szerepkört látunk el akkor, amikor a foglalkozásunkat gyako­roljuk és a bíróság előtt jogi képvi­selők vagyunk, vagy védőként já­runk el. Az a kötelességünk a szonyokat kell összehangolnia, egyensúlyban tartania, így a ko­rábbiakhoz képest a feladata is ne­hezebb. — Nehezebb a helyzete, nyil­vánvaló, de többet is várunk tőle, hiszen sokkal jobban ismeri azo­kat az égető problémákat, melyek ma Magyarországon az ügyvédség helyzetét, az igazságszolgáltatás­ban elfoglalt szerepét jellemzik. Azt várjuk el, hogy hosszú távra szóló megoldás szülessen végre a kirendelési díjakkal, a pártfogó ügyvédi díjakkal kapcsolatos problémáinkra. Évtizede visszaté­rő kérése az ügyvédségnek, hogy a kirendelési díjadc olyan mértékben legyenek megállapítva, amelyek közelítenek a végzett ügyvédi munka értékéhez. — Nem változott a kirendelés dí­ja a rendszerváltás óta? — Lényegében nem, hiszen a A Békés Megyei Ügyvédi Kamara vezetősége A Békés Megyei Ügyvédi Kamara következő ciklusra megválasztott vezetősége. Elnök: dr. Juhász István (Békéscsaba). Helyettese a bé­késcsabai dr. Vozár István. Az elnökségben foglal helyet továbbra is a mezöberényi dr. Baukó Márton, az orosházi dr. Csomós Tamás, a szarvasi dr. Kóczi Miklós és a gyulai dr. Legeza László. Az elnökség két új tagja dr. Görgényi Gábor Gyuláról és dr. Kolbusz Judit Gyomaendrődről. A kamara titkára a Gyulán dolgozó dr. Török Zoltán. A fegyelmi bizottságot a medgyesegyházi dr. Dévényi Géza vezeti, a fegyelmi főmegbízott az orosházi dr. Zsíros Pál. Újdonság a kamara életében, bár az ügyvédi törvény régóta lehetősé­get ad rá, hogy ezúttal megválasztották az ügyvédjelöltek bizottságát - az országban másodikként -, amely részt vesz az elnökség dönté­seinek előkészítésében, ismerteti a saját elképzeléseit, szakmai na­pokat, sportéletet szervez. munkánk végzése során, hogy minden olyan törvényes védeke­zési eszközt felhasználjunk a bí­rósági eljárás során, melynek ki­hatása van az ügy bírósági megíté­lésére, a kiszabható büntetésre. Az ügyvédi megbízás természeté­nél fogva viszont ügyfeleink meg­bízásához, utasításához kötve va­gyunk, ami azt is jelentheti sok esetben, hogy az ügy jogi megol­dását másként ítéljük meg, mint ügyfelünk, és felmentésért fo­lyamadunk akkor is, ha annak ke­vés esélyt adunk.- A rendszerváltás óta a har­madik igazságügy-miniszter dr. Bárándy Péter, aki korábban ügy­védként dolgozott. Adódik a kér­dés: ügyvédekből lesznek a jó igaz­ságügy-miniszterek, vagy jó ügyvé­dekből igazságügy-miniszterek?- Igaz, hogy az előző ciklus igazságügy-minisztere is ügyvédi tevékenységet folytatott koráb­ban. Az is tény, hogy olyan nagy szakmai tekintélynek örvendő, közismert és köztiszteletben álló ügyvéd még nem vált igazságügy­miniszterré, mint Bárándy Péter. Kinevezésétől azt reméljük, hogy azoknak az ügyvédi értékeknek a képviselete, amely korábban jelle­mezte a munkáját a budapesti, va­lamint a Magyar Ügyvédi Kama­rán belül, miniszteri munkájában is tovább él.- Igazságügy-miniszterként vi­szont sokkal összetettebb érdekvi­kirendelési díjak 1994-ben történt megállapítása óta változatlanok, bár az igazságügyi kormányzat utolsó intézkedései között idén március 30-án született miniszteri rendelet már megpróbálja az el­végzett ügyvédi munka és annak díjazása közötti problémát felol­dani. Az új kirendelési díjakra vo­natkozó rendelkezések azonban csak 2003. január l-jével lépnek hatályba, így elmondhatjuk, hogy a helyzet valójában az elmúlt nyolc év alatt a mai napig semmit sem változott. Egész napos mun­kával, néhány ezer forintért va­gyunk kénytelenek eleget tenni olyan kirendeléseknek, melyek­ből a költségeink levonása után minimális visszatérülés marad.- Kötelező vállalniuk az ügyvé­deknek kirendeléses ügyeket?- Az ügyvédi törvény lehetősé­get ad arra, hogy kirendelhető ügyvédi névjegyzéket készítsen a kamara. A névjegyzékbe önkéntes alapon lehet jelentkezni, s ebből rendelhetők ki polgári ügyekben a képviselők, illetve büntető ügyek­ben a védők.- Ki jelentkezik néhány ezer fo­rintos díjért a listára?- Éppen ez a probléma. A je­lenlegi díjazás mellett nem jelent­keznek az ügyvédek a névjegyzék­be. Az ügyvédi törvény szerint vi­szont az is kötelessége a kamará­nak, hogy az igazságszolgáltatás zavartalan működését biztosítsa, azaz egyebek mellett a kirendelhe­tő ügyvédek névjegyzékét állítsa össze. Ha nem képes erre, teremt­sen olyan helyzetet, hogy az ügy­védi névjegyzékbe bejelentett va­lamennyi ügyvéd legyen jogosult és köteles is egyben kirendelése­ket ellátni. Elfogadható kirendelési díj mellett nyilvánvalóan megol­dódna a probléma. Ugyanakkor az újonnan megállapított kirendelési díjak korábbi hatálybaléptetése esetén is sokat javulna a helyzet. Az ügyfelek sokszor kimondják: „Csak kirendelt ügyvédem van, tő­le nem várhatok sokat.” Nagy a baj, ha ezt így érzik! A kirendelt és a meghatalmazott védőtől ugyan­azt a teljesítményt kellene, hogy várja és kapja az ügyfél!- Hogyan tükröződik ez a való­ságban?- A valóságban nem biztos, hogy így történik. Ma egy egész napos tárgyalásért a kirendelt védő 4-4500 forintos díjat kap, melyből a rezsi, az adók levo­nása után az összeg egynegye­de sem marad meg. Az ügyvéd napi munkájának értéke egy autójavító cég rezsi óradíját alig haladja meg, érthető tehát az, hogy nem állnak sorban a kollégák a kirendeléseknél. Ez­zel együtt azonban úgy látom, mégsem az a jellemző, hogy kartársaink csupán „végigülik” a tárgyalásokat, mert nagyon sokan a kirendeléseknél is ugyanúgy teljesítenek, mint a megbízásos ügyekben. Ehhez azonban erős szakmai elhiva­tottság kell.- Elérhető-e egy olyan, hátrá­nyos helyzetű, magas munkanél­küliséggel, alacsony jövedelmek­kel jellemezhető megyében, mint Békés, valamennyi jogkereső em­ber számára az ügyvédek nyújtot­ta segítség?- Az alaphelyzet szerint ma Magyarországon mindenki hozzá­juthat ügyvédi segítséghez megbí­zással, meghatalmazással, avagy a hatóság kirendelése alapján. Be­széltünk róla, a kétféle képviselet sajnos nem mindig azonos minő­ségben, színvonalban. A bíróság egyébként a hatályos jogszabály­ok alapján a személyesen eljáró felet ki is oktatja a számára lehet­séges jogi lépésekről. Ezzel együtt mégis azt mondom, ma nem sze­rencsés elindulni egyedül, jogi képviselő nélkül a jogszabályok útvesztőiben. Egy elképzelés sze­rint, az állam által fizetett ügyvé­deket vonnának be az igazság­szolgáltatásba, akik azokat segíte­nék, akik nem képesek megbízás­sal ügyvédet fogadni. Az állam ál­tal fizetett apparátussal szemb azonban az ügyvédeknek fenntar­tásaik, ellenérzéseik vannak. Nem akarom ismételni magam, de a megoldást a kirendelési díj rende­zése jelentené. Szükséges azon­ban leszögeznem: mindenütt dol­goznak elhivatott kollégák, akiket nem elsősorban a pénz érdekli, hanem az igazság kiderítése, kép­viselete. LÁSZLÓ ERZSÉBET Kápolnaavató harangszóval Elmélkedés az emberi lélek nyugalmáért Gyulay Endre a szeged-csanádi egyházmegye püspöke mondott áldást a gábortelepi ká­polna felújításának ünnepén d-fotó: kovács ferenc „Zeng a harang hívó szóval” — énekelték vasárnap dél­után a gábortelepi római ka­tolikus egyházközösség tag­jai és a meghívott vendégek a főtéren álló kápolna felújítá­sának ünnepén. Az avatási szertartást Gyulay Endre, a szeged-csanádi egyházmegye püspöke celebrálta. Gábortelep A kápolnaavatón Varga Gábor polgármester, valamint Priskin Ilona a helyi egyházközség nevé­ben köszöntötte a megjelenteket, köztük a megyés püspököt, akit a környező települések plébánosai is elkísértek a ünnepélyre. — Mindennapi zajos világunk­ban kell egy kis züg, ahol csend van és megpihenhetünk. Ez az Is­tennel való találkozás csendje. Kell egy hely, ahol a szentírást ol­vasva elmélkedhetünk azon, hogy miként éljünk, hogyan bol­doguljunk az életben. A kápolna ennek a csendnek, a lelki nyuga­lomnak a lehetőségére szolgál, ahol a hétköznapok megbántott- ságában is nyugalomra, békére lelhetünk. A szeretet tetteinken keresztül nyilvánul meg. A má­sok iránti megértés, valamint az Istennel szembeni bizalom az, amely segít megoldani minden­napi gondjainkat - mondta Gyulay Endre, aki áldást mondott azokért, akik felépítették és fel­újították a kápolnát. Ezt követő­en Gordos Ferdinánd plébános szólt a kápolna felújításában oroszlánrészt vállaló Varga Gá­bor, illetve a hívek támogatásá­ról. A S2entrhise a pápai és a ma­gyar Himnusz eléneklésével zá­rult. _____ H. M. A f esztivál unikumja a Boleráz volt A Komlós Táncegyüttes is nagy sikert aratott A citerán sokaknak meg­akadt a szeme a nemrégiben Csehországban, Roznov pod Radhostemben megrendezett folklórfesztiválon. Nekünk furcsának tűnik, de már Csehországban, illetve Euró­pa számos országában sem is­merik ezt a hangszert. Roznov pod Radhostem A csehországi településen az 1924-ben épült skanzenben, a ge­rendaházakból álló, úgynevezett élő falumúzeumban 21 meghí­vott együttes, csoport, előadó vett részt Európa több országából - például Lengyelország, Fran­ciaország, Horvátország — a szlo­vákok nemzetközi folklórfeszti­válján. Köztük volt a tótkomlósi Komlós Táncegyüttes Laukó Zsu­zsanna és a békéscsabai Boleráz citerazenekar Paulik László veze­tésével. A két megyénkbeli csoport fergeteges sikert aratott fellépé­seivel, műsoraival, több ezren tapsolták végig előadásaikat. A citera és a citeramuzsika külön­legességnek számított a ren­dezvényen, és nem véletlen, hogy a fesztivál unikumdíjasá­nak a Boleráz együttest válasz­tották. NY. L. Nyugdíjas írók, versfaragók versengtek Idén jubilált a Kardoskúti Nyugdíjas Vers- és Prózaíró Pályá­zat, amelyet 15 évvel ezelőtt indított útjára a Móra Ferenc Mű­velődési Ház. A pályázatot a szervezők eredetileg megyei szin­tűre tervezték, de az országosan egyedülálló rendezvény túl­nőtt a megye határain. Kardoskút Épül a búbos kemence Lángállót sütnek a kenyérünnepen Csongrád megyéből, Hajdú-Bi- harból és az ország más pontjai­ról is küldtek be verseket, prózai alkotásokat a nyugdíjas alkotók. A beküldött munkákat augusztus 10-én értékelték Kardoskúton, a művelődési házban.- Mivel az elmúlt években ren­geteg kéziratot kaptunk, ezért idén arra kértük a pályázókat, hogy 3-4 műnél többet ne küldje­nek. Az elmúlt hónapokban a zsűri huszonnyolc prózaíró 44 dolgozatát és 44 versfaragó 149 versét olvasta át. A beküldött mű­vek nagyon jó színvonalúak tar­talmilag és a kifejezési formát te­kintve, ám közülük is kiemelked­tek a prózai alkotások - értékelte a zsűri elnöke, dr. Héwizi Sán­dor. A versek témája a szerelem, a család, a mindennapok problé­mája, az élet számvetése és az el­múlás. - A prózai alkotásoknál eredetileg szépirodalmi műveket vártunk, e mellett azonban érté­keltünk helytörténeti, néprajzi és tényfeltáró jellegű írásokat is. A zsűri végül a következő sor­rendet állapította meg. Vers kate­gória: 1. Gyimesiné dr. Dudás Irén (Szeged), Szépfalusi József (Szeged) 2. Surinya Antal (Hód­mezővásárhely), Nagy Erzsébet (Szarvas), Rákóczi Rudolf Géza (Telekgerendás), 3. Máté Lajos (Debrecen), dr. Ipacs Lajos (Battonya), Tóth Pálné (Szarvas). Különdíjat kapott: Náfrádi Gézáné (Csanádapáca), Antal György (Tótkomlós), Kosz- teleczky Magdolna (Hódmezővá­sárhely), Makra Sándorné (Bé­késcsaba), Györgyi János (Oros­háza), Horváth Gyuláné (Okány), Szepsy Eleonóra (Szeged). Próza kategória: 1. Kócsóné Dékány Pi­roska (Deszk), Szőke Ildikó (Füzesgyarmat), Borbíró Lajos (Füzesgyarmat), 2. Kiss Horváth Sándor (Orosháza), Bozsó József (Szeged), Szász András (Geszt), 3. Fazekas Géza (Gyula), Ágoston Ilona (Szeged), Tóth Béla (Tót­komlós). Különdíjat kapott: Fabinyi Gáborné (Orosháza), Takácsné Csete Julianna (Tatabá­nya), Kardos Mihályné (Hódme­zővásárhely), Sótyi György (Bé­késcsaba), B. Séllei Etelka (Füzesgyarmat). Lapunk, a Békés Megyei Hírlap díját Szőke Ildikó vehette át. KOVÁCS ERIKA Országos videofilmszemle Gyula Ismét rangos eseménynek ad ott­hont Gyula augusztus 23-án és 24-én. Ekkor rendezik meg „Együtt - Érzések” címmel a II. Országos Videofilmszemlét. A fő­szervező a Fővárosi Önkormány­zat Gyulai Idősek Otthona, amelynek igazgatója, Bagyinszki Zoltánná is a rendezvény résztve­vője. A program a Nemzeti Csa­lád- és Szociálpolitikai Intézet ál­tal továbbképzésnek minősített. Az esemény a jövő pénteken délelőtt dr. Kovács Józsefnek, a gyulai Pándy Kálmán megyei kór­ház főigazgató főorvosának meg­nyitójával kezdődik, majd a kórház konferenciatermében, neves sze­mélyiségekből álló szakmai zsűri előtt, megkezdődnek a vetítések. Az ünnepélyes eredményhir­detésre augusztus 24-én, a film­szemle zárónapján kerül sor, ami­kor az értékelést követően a díja­kat dr. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere adja át. (SZ) A gyopárosfürdői strandon, a hagyományokhoz hűen, au­gusztus 19-én és 20-án ismét megrendezik az országos ke­nyérünnepet. Augusztus 19- én 10 órától a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje is bemutat­kozik, akik egyebek mellett tejfölös és szalonnás lángál­lót, vagyis kemencében sütött lángost is készítenek. Orosháza A lángálló készítéséhez az egyéb hozzávalókon kívül kemence is szükségeltetik, ami eddig „híján” volt a gyopárosi strandon. A Nyírfa csárda melletti területen azonban már körvonalazódik a kemence, amit egy csongrádi mester, Balog Dezső épít.- A hagyományos alföldi ke­mence udvari változatát építem, ami a pékek kérésére négyszögle­tes alapú lesz. A 18. század körül alakult ki a mai formája. Búbos kemencének, a földművesek cse­répkályhájának, de vásárhelyi úri kemencének is nevezték. Régen fűtésre, valamint kenyérfélesé­gek és más ételek készítésére is alkalmazták. A fűtési technológi­ája rendkívül egyszerű. Bár las­san fűt fel, a hőtárolása kiváló - ecsetelte a búbos kemence elő­nyeit Balog Dezső.- Már állnak a kemence alap­jai, hogyan néz ki, ha elkészül?- A váza, a kéménye és a ka­bin jó minőségű, kis méretű tég­lából készül, a többi részét pedig régi típusú hódfarkú cserépből készítem, amit törekkel kevert agyagba ágyazok. Ha elkészül a kemence teste, kívül is, belül is betapasztom - avatott be a ke­menceépítés titkaiba a mester. K.E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom