Békés Megyei Hírlap, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-24 / 197. szám
A Békés Megyei Hírlap magazinja 2002. AUGUSZTUS 24., SZOMBAT Nagy Feró a Lencsésül lépett fel 12. oldal Modem Hamupipőke: Catherine Zeta-Jones 13. oldal Kossuth-bankó: az első önálló magyar papírpénz A nagy szónokló politikai vezér mellett volt egy másik Kossuth is, aki kora kiváló szervezője volt, ezt a legendás hírű Kossuth-bankó kibocsátásával bizonyította. Kossuth Lajos pénzügy- miniszter javaslatára, szinte a semmiből teremtették elő a nyomtatáshoz szükséges eszközöket a szabadságharc litográfusai és nyomdászai. A Kossuth-bankó az 1848-as szabadságharc legfontosabb fegyvere lett. A Kossuth-év alkalmából felidézzük az 1848. augusztus 6-ától forgalomba került első magyar papírpénz, a Kossuth- bankó készítésének hősies históriáját. A József-napi vásárok nagyobb jelentőségűek voltak az akkori Pesten, mint bármely világrengető esemény. Emberemlékezet óta 1848 márciusában először maradt el a vásár, mert nem lehetett a bankókat apró fémpénzre váltani. Az Osztrák Nemzeti Bank bankjegyeinek nemesfémpénzre történő beváltására nem volt hajlandó. Kossuth Lajos ez időben önálló fináncminisztérium felállítását követelte, e javaslatát az országgyűlés március 4-én elfogadta. Két hét múlva Kossuth Lajos lett Magyarország első pénzügyminisztere, aki lázas szervezési munkába fogott. S amikor odaállt a nemzet elé, az országgyűlés megszavazott 62 millió forint törvényes hitelt az első önálló magyar papírpénz kibocsátására. A Magyar Kereskedelmi Bankkal kötött szerződés alapján a bank vállalta az újonnan kibocsátandó egy- és kétforintos pénzjegy forgalomba hozatalát. Megmozdult az ország népe, hogy fedezetet teremtsen a Kossuth-bankónak. A szegény nép szerény kis ékszerét és terményét adta Kossuth kérő szavára. Széchenyi István egy mázsát kitevő ezüstjét adta oda. Veszteni való idő nem volt, és ezért Kossuth maga intézkedett a bankjegynyomda felállításáról. Länderer Lajost bízta mej> a nyomda megszervezésével és vezetésével. Az Alladalmi Bankjegynyomda felszerelését gyors iramban végezték a pesti Károly- kaszárnya (mai városháza) épületében. Londonból egy, Bécsből két, akkor legmodernebb gyorssajtót hozattak, és beállítottak még 20 könyvnyomdái és 15 litográfiái kézisajtót és más szükséges szerszámot. A nyomdai személyzet 200 főből állt, akik munka közben kék színű zubbonyt, nadrágot viseltek és jogosultak voltak kardviselésre. 1848. augusztus 6-án jelent meg Kossuth bankjegynyomdájának első terméke, az egy- és kétforintos papírpénz. A bécsi bank tiltakozott, sietve küldött aprópénzt a piacra, de a folyamatot már megállítani nem lehetett. Az első „vöröshasú bankók” - ahogy a Kossuth-pénzt nevezték — teljes sikert arattak. A nívós ornamentikával tervezett bankjegyek rajzait és metszését Than Mór és Wachtler Fülöp készítették. A munka serényen folyt, szeptemberben már ötforintos és ennél magasabb címleteket is nyomtak, melyek technikai és művészi tekintetben egyaránt remek papirospénzei voltak a maguk korának. 1848 végén, a szerencsétlen kimenetelű móri csata után a kormány Debrecenbe költözött, a nyomdának is mennie kellett. A szétszedett, becsomagolt bankópréseket Szolnokig vonaton, onnan szekéren vitték Debrecenbe, ahol a református kollégiumban újból megindult a munka. Az aprópénzhiány enyhítésére ott 15 és 30 krajcá- ros papírpénzt nyomtattak. E napokban Kossuth Lajos is meglátogatta a nan le Szegedig gőzhajón szállították a nyomdát. Szegeden a várban új rajzú kétforintosok nyomtatásával kezdték el a munkát, a sürgősség miatt csupán egy színnel, fekete nyomással. A Kossuth-bankók égetése a mai Deák téren nyomdát. A gépek zaja néhány percre elcsendesedett, s a század legnagyobb szónoka ajkáról hangzottak el e szavak: „Önöktől függ most a haza sorsa. Pénz nélkül egyetlen hétig sem birnók magunkat fönntartani. Az önök önfeláldozó munkássága teszi lehetővé részünkre a győzelmet; a haza sohasem fogja elfelejteni, hogy mily fontos szolgálatot tettek önök a legválságosabb időkben néki.” A Kossuth-bankó méltán foglal helyet Gábor Áron híres ágyúi mellett. Hiszen egy hadsereget kellett felTörténelmi ereklyének számít Az első önálló magyarországi papírpénz utóéletéhez az is hozzátartozik, hogy példányait a nép történelmi ereklyeként őrizte, rejtegette. A közelmúlt is szép példával szolgált erre. Néhány évvel ezelőtt egy Tisza menti csőszkunyhó bontása közben egy falrepedésből ólomcső esett ki, ami tele volt Kossuth-bankóval! A mai gyűjtők a Kossuth Lajosról elnevezett, aláírásával ellátott, több mint másfél évszázados példányokat nagy becsben tartják. A még fellelhető egy-, illetve kétforintos Kossuth-bankőért közel négyezer, egy százforintosért pedig harmincezer forintot is adnak. fegyverezni, aminek nyomán 1849 tavaszán megindult a honvédség győzelmi sorozata. Március 8-án Windischgrätz bejelenti, hogy az öt- és százforintos bankók érvénytelenek. Az egy- és kétforintos, amelynek ércalapja van, forgalomban maradt. Buda várának 1849. május 21-én történt visszavétele után a bankjegynyomda visszakerült a pesti Kár- oly-kaszárnyába, s itt dolgozott mindaddig, míg az oroszok betörése újabb menekülésre nem kényszerítette a kormányt. Szolnokig vasúton, onA Pestre bevonult Haynau elrendelte az összes Kossuth-bankó azonnali beszolgáltatását, majd azokat katonai őrizet mellett a mai Deák téren nyilvánosan máglyán elégette. Az országgyűlés július 30-án tartotta utolsó ülését, ami után zűrzavaros időszak következett. A bankjegynyomda egész apparátusa a kormánnyal ment Aradra, ahonnan szinte azonnal menekülni kellett Lugos felé. A temesvári elveszett csata után augusztus 11-én Kossuth lemondott. Ezzel Kossuth leghatalmasabb fegyvere, a bankóprés, amely biztos alapot adott neki és ügyének, kicsúszott a kezéből. A kétszáz főnyi személyzet egy része a hegyek közé vette útját, őket a prédára leső mócok kifosztották, a nagyobb rész Arad felé tartott. A világosi fegyverletétel hírére ők Soborsinon át Erdélybe akartak menekülni. Annyi idejük maradt, hogy az értékes nyomtatólemezeket és a présalkatrészeket belesüly- lyesszék a Marosba. Ki-ki menekült, amerre látott. A gyönyörűen felszerelt nyomda berendezéséből csak itt-ott maradt meg valami, ami az idők folyamán végleg elkallódott. Az osztrákok fogságába jutott nyomdászokat Pestre hozták, ahol Haynau vérbírósága rövidebb- hosszabb börtönbüntetéssel sújtotta őket. Schweitzer Józsefet, mert r<_, vett a pénz előállításában és forgalomba helyezésében, és a tilalom ellenére kardot is rejtegetett magánál, Budán az októberi tömeges kivégzéseknél agyonlőtték. Länderer Lajost a bankjegynyomda megszervezéséért vonta felelősségre a hatalom, és internáltságban élt élete végéig. A Kossuth-nyomda munkásainak az volt a bűne, hogy szaktudásukat a magyar szabadságharc igaz ügyének szolgálatába bocsátották. Dicső tetteikért majd százötvenöt esztendő távlatából meghajtjuk az elismerés zászlaját. Gécs Béla Arcátlanságról beszélnek. Kitüntetés után Háborog az ellenzék, mély hallgatásba burkolódzik a kormánykoalíció. Előbbiek az augusztus 20-ai kitüntetési listát kifogásolják, utóbbiak magát a kifogást. Az ellenzék szerint pártpolitika érvényesült az ordára érdemesek kiválasztásakor, a kormánypártiak bírálatokra süket füle viszont azt üzeni: nem érdekel a nyavaly- gásotok. A krakélerek még hozzáteszik: ti sem voltatok különbek. Mielőtt tallóznánk a listából, érdemes tisztázni a ................................ _ _______ le gfőbb kérdést: ha valaki (személy, illetve kormány) rossz gyakorlatot vezetett be vagy követett, az senkit nem jogosít fel arra, hogy ugyanezt tegye. És most szemezgessünk! Itt van az egykori pénzügyminiszter, Hetényi István (a mostani miniszterelnök valamikori főnöke), aki 1980-86 között, az ország csúcseladósodásának idején vezette a tárcát. Jó másfél évtizede nyugdíjas, igaz, a napokban a Medgyessy múltját vizsgáló bizottságban kiállt a kormányfő mellett. Aztán itt van Békési László, szintén egykori pénzügyminiszter (1989-90 között, majd Homéknál), a mostani kabinet egyik tagjának férje. A Hom-kormányból való távozásával ő nyitott utat a szocialisták által — mellesleg okkal — védelmezett Bokros Lajosnak és az ő csomagjának. Békési 1995 óta a magánszférában dolgozik, és a kisebbik kormánypártot látja el tanácsokkal. Esetükben nehéz mai vagy akár tegnapi érdemeket felhozni. De említhetjük Surányi György nevét is, akit Orbánéit akolbólítottak ki a Magyar Nemzeti Bank elnöki székéből. Nem lehet nem gondolni arra, hogy kitüntetésével tüskét akartak ejteni a jobboldal talpa alá. Három kiragadott név a két legrangosabb kitüntetéssel, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal és a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével felaggatott 51 fős listából. A félszáz középkeresztes legalább kétharmada ott sertepertélt vagy serte- pertél ma is a kormánykoalíció pártjai körül. Természetesen nem az a baj, hogy a hatalom kitünteti a neki szolgálatot tett személyeket, hanem az, hogy minimum nem ízlésesen csinálja. (Bár szeretnék végre olyan országban élni, ahol a szakmai, s nem a politikai teljesítményeket díjazzák.) A mostani kitüntetési gyakorlat másik baja, hogy leértékeli azok munkáját, akik okkal rászolgáltak a magas kitüntetésre. Mert ne feledjük, azért ilyenek mellére is aggattak középkereszteket Szent István ünnepén. Árpási Zoltán Hírtéotétél Elvis titkai. Elvis Presley jobban szerette az egyszerű ruhákat a flitteres csodáknál, a sült ételeket okolta elhízásáért, és csak a show kedvéért tekert nagyokat a csípőjén - ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg régi, eddig kiadatlan interjúiból. Az Esquire nevű amerikai férfimagazin a Király halálának 25. évfordulóján, vagyis augusztus 16-án jelentette meg az Elvis-szel 1954 és 1972 között készített, eddig nem publikált interjúkat. Bár az idézetek között valójában elég kevés a megdöbbentő újdonság, mégis összességében rendítik meg a Királyról kialakult és máig élő képet. A Rock and Roll királya szerény körülmények közé született, imádott enni, és egészen egyszerű dolgok iránt lelkesedett. Virágszőnyeg Brüsszelben. Ismét virágba borult Brüsszel főtere, a nevezetes Grand-Place. A Victor Hugo által a világ legszebb terének nevezett, az UNESCO világörökség listáján is szereplő Grand-Place-t évtizedes hagyományokat követve díszítették fel. Először 1971-ben terítettek rá virágszőnyeget, 1986 óta pedig a látogatók kétévente - mindig augusztusban - csodálhatják néhány napon át az újabb és újabb kompozíciókat, amelyek önálló idegen- forgalmi nevezetességgé váltak. Az idén 800 ezer begóniát rendeztek el 75x24 méteres négyszögben, amelynek mintázatát ezúttal körök, görbék, ívek és csigavonalak, színeit pedig a fehér mellett a sárga, a rózsaszín és a narancs különféle árnyalatai uralják. Kylie új dala. Madonna dalt írt Kylie Minogue-nak. A dal címe Alone Again (Újra egyedül), amelyet producerével, Rick Nowels-szel közösen készített a híres amerikai énekesnő. Kylie elmondta: nem hiszi, hogy Madonna valaha rajta kívül másnak is fog dalt írni. Az ausztrál énekesnő, aki j“déhíégTftf2ájában turnézik, kicsit szüneteltetni akarja a koncertezést, mielőtt elkezdi új albumának munkálatait. Azt a tényt, hogy Madonna kedveli Minogue-ot, már abból is kideríthették a rajongók, hogy az amerikai énekesnő az egyik fellépésén Kylie feliratú pólót viselt. Múmiaprotézis. A fáraók idején is létezett már protézis. A kairói Egyiptomi Múzeum centenáriumára rendezendő kiállításon ugyanis ókori mű-nagylábuj- jat is bemutatnak majd a nagyközönségnek. A leletre még 1995-ben akadtak egy Luxor környékén lévő sírban egyiptomi és német régészek. Az általuk kiásott múmia nagylábujja helyén azt pontosan utánzó, fából készült protézist találtak. Az elvesztett ujjat pótló fa- faragványt bőrpánttal erősítették a lábra. A protézisnek egyszerre volt esztétikai és gyakorlaü szerepe, hozzájárult a páciens egyensúlyának fenntartásához. A sír II. Amenhotep fáraó korából való, aki csaknem 3 és fél ezer éve, a XVIII. dinaszüa idején, i.e. 1450 és 1425 között uralkodott. A nagyközönség a kairói Egyiptomi Múzeumban december 9-én nyíló centenáriumi kiállításon láthatja majd az érdekes darabot. Az Aranypolgár sikere. Minden idők legnagyobb filmjének választották a világ neves rendezői és kritikusai Orson Welles (képünkön) Aranypolgár című, 1941-ben készült alkotását. A brit filmintézet által kiadott Sight And Sound című szaklap 250 szakembert kért fel a voksolásra, amit tízévenként ismételnek meg. Welles remekműve mind a 108 rendező, mind pedig a 144 kritikus listáján első helyezést ért el. Orson Welles mindössze 26 esztendős volt, amikor néhány évi színházi és filmes tapasztalat után beengedték Hollywoodba. „Szűz kézzel” nyúlt a filmhez, és ál-dokumentumfilmes részletekkel megtűzdelt, idősík-felbontásos „oknyomozó riportot” készített egy amerikai sajtómágnás felemelkedéséről, tündökléséről és hanyatlásáról. A film a maga korában megbukott, de utóélete annál sikeresebb. A legdrágább whisky. A londoni Heathrow repülőtér vámmentes butikjában kínálják csekély 22 ezer fontért, azaz csaknem 8 és fél millió forintért a világ legdrágább whiskyjét. A borsos áron kínált értékes nedű egy üveg Macallan. A hatvanéves italritkaságot a tizenkét üveget tartalmazó eredeti láda utolsó darabjaként kínálják. Ha vevőre talál, a Macallan megdönti a valaha is egy üveg skót whiskyért fizetett összeg eddigi rekordját. A palackot páncél- szekrényben őrzik, de a vevők figyelmét felhívják a nem mindennapi lehetőségre.
