Békés Megyei Hírlap, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-05 / 181. szám

2002. AUGUSZTUS 5., HÉTFŐ . ÁRA: 65 FORINT LVII. ÉVFOLYAM 181. SZÁM Napi ajánlat: PROFI „A” RIZS 1 Kg 119 Ft Ajánlatunk csak a készlet erejéig tart! *119 Ft/Kg j Békéscsaba. Bartók Béla út • Lencsési út 20. Cipő a nyakban, zokni a zsebben A zivatar sem tadta elmosni a világtalálkozó résztvevőinek jókedvét Bállal és tűzijátékkal ért véget tegnap éjszaka az elekiek né­metországi, szlovákiai és romániai vendégek részvételével megtartott hatodik világtalálkozója. Klemm István alpolgár­mestert közvetlenül a világtalálkozó ünnepélyes zárása, az Elekért-érdemérem átadása előtt kértük meg a háromnapos rendezvény értékelésére. összeállítani, hogy minden kor­osztály igényét kielégítse. Ki­emelném az orosházi Madrigál kórus fellépését a római katolikus templomban és a németországi Rieden városából érkezett 47 tagú fúvószenekar csodálatos játékát. A fúvósok szolgáltatták ugyanis a zenét a szent énekekhez, s na­gyon sokan elérzékenyültek, megindult a könny a szemekből. Tiszta szívemből kívánom, hogy - legalább egyszer az életben - mindenki tapasztalja meg; mire képes egy felkészült fúvószene­kar a templomban. Klemm István hangsúlyozta: jó hangulatban telt el a három nap, barátságok szövődtek, ismeretsé­gek köttettek, a régi kapcsolatok pedig megerősödtek. MÉNESI GYÖRGY Az eleki Edelnachtigal német táncegyüttesnek a tegnapi folklórdélutánon tapsolhatott a közönség Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E mail: szerk.bekes@axels.hu VÉLEMÉNY _________ Jó sé Bővé a na­pokban szaba­dult; a hírrel kap­csolatban Csath Róza a globalizá­cióról elmélkedik jegyzetében. (5. oldal) Háttér A Bonton maga­zin Év Arca nevű versenyén a szak­ma számára ke­resnek modelle­ket a 14-27 éves lányok között. (6. oldal) Kultúra A világhírű Eötvös Circus ju­bileumi előadása­iról és a vándor­élet kulisszatitka­iról mesél Eötvös Tibor igazgató. (7. oldal) Nagyvárad vonzerejére vágynak Az uniós csatlakozással átjárhatóvá válnak a mai országhatárok Észak-Békés keleti végein a határ menti falvak álmosító csendjét a gazdasági kapcsolatok hiá­nya okozza. Áz ottani utak, vasutak egykor lüktető gazdasági érvonalak mentén húzód­tak, mára viszont zsákutcákká, társadalmi holtmedrekké váltak. Mivel ezen a szakaszon nincs átkelési lehetőség a határ túloldalára, a Nagyváradtól való elsza­kadás perifériára sodor­ta a kistelepüléseket. Amennyiben viszont Ma­gyarország után nem sokkal Románia is az Eu­rópai Unió tagállamává válhat, ismét megterem­tődhet a térség által rég áhított Nagyváradra való átjárás feltétele. ^SADÁNY ÉS TÉRSÉGE- Az Európai Unióban a nemzetiségi kérdések is megnyugtatóan rendeződnek. Remek példa erre Ausztria. Mielőtt nyugati szomszédunk be­lépett volna az unióba, Dél-Tirol (ahol többségé­ben németek élnek) hovatartozása miatt nagy feszültség volt Ausztria és Olaszország között. Azzal viszont, hogy immár mindkét ország az Európai Unió tagja, a probléma megoldódott. A dél-tiroliak szabadon eldönthetik, hol élnek, hol járnak iskolába. Hasonló lesz a helyzet itt is, ha nemcsak mi, hanem Románia is belép az unió­ba. A tagállamokon belül a korábbi határok át­járhatóvá válnak, bárki szabadon mozoghat. Mi már írásban is megkaptuk, hogy 2004 júniusá­ban az unió következő választásain már teljes jogú tagként vehetünk részt. Azt azonban, hogy Románia mikor léphet be, ma még senki sem tudja — mondta Habsburg György rendkívüli és meghatalmazott nagykövet a napokban Zsadányban. — Mi is nagyon vár­juk az Európai Unióba való belépést. Remél­jük, nem sokkal a csat­lakozásunk után Romá­nia is tagja lesz az unió­nak. Ez mindannyiunk számára nagyon fontos lenne. A trianoni béke- szerződéssel elszigetel­tek bennünket. Évtize­dek óta nincs lehetősé­günk arra, hogy Körös- nagyharsányon át Nagyváradra menjünk, azaz gazdaságilag elvágták a térségünket. Ma­gyarország és Románia uniós tagságával a mai határok átjárhatóvá válnak - hangoztatta Dudás Árpád polgármester. Körösnagyharsány polgármestere, Máté Pál úgy fogalmazott: településük Nagyvárad kert­városa volt. S a trianoni békeszerződés után, a mai napig nem találták meg azt a várost, amely Várad gazdasági és kulturális befolyását pótolhatná. Mint ismert, Debrecen és Békés­csaba 80-80, míg Nagyvárad csak 21 kilomé­terre van. MAGYARI BARNA Senki földje... A mai Békés megye északkeleti ré­szén lévő falvak lakossága az évszá­zadok során mindig mezőgazdaságból élt. A nagyváradi piacon értékesítették terméseiket, állataikat. A kapcsolat megszűnésével Zsadány és térsége elvesztette gazdasági táptalaját. Ma is senki földje. A határ széli észak-béké­si falvak évtizedek óta próbálkoznak: megélni a kevésből és küzdeni a távol­sággal, az elszigeteltséggel. Hínár és békalencse a Körösökön A vízhozam nem rendkívüli, de tartósan alacsony Folyamatosan érkeznek la­kossági jelzések a Körös-vi­déki Vízügyi Igazgatósághoz a folyókon tapasztalható túl­zott mértékű hínár és béka­lencse jelenlétéről, amely a folyók jóléti hasznosítására (szabad strand, vízisport, horgászat egyéb) kedvezőtlen hatással van. Gyula- A tisztított szennyvízzel terhelt folyóinkon a magas napsütéses órák hatására megjelenő vízi nö­vényzet burjánzása természetes folyamat, amelyet tovább fokoz a Körös-völgy öntözővíz ellátását biztosító duzzasztott vízterek ál­lóvíz jellege — tájékoztatta lapun­kat Bak Sándor igazgató. — A Kö­rös-vidéki Vízügyi Igazgatóság heti gyakorisággal, őri figyelőhá­lózata segítségével figyelemmel kíséri a folyók vízinövény-borí- tottságának alakulását. A rend­szeres megfigyelések alapján el­mondható, hogy a korábban ész­lelt vízi növényzet kiterjedése az utóbbi napokban számottevően nem változott. A békalencse- és a hínárborítottság a Fehér-Körösön csekély mértékű. A Fekete-Körö­sön Szanazugnál és a Remetei közúti híd feletti szakaszon je­lentettek őreink nagyobb kiterje­désű vízi növényzetet. A Kettős- Körösön Köröstarcsa és Békés között, a Hármas-Körösön a békésszentandrási Siratói-holtág melletti szakaszon, valamint a Hortobágy-Berettyó betorkolásá- tól egészen Gyomaendrődig ta­pasztalható fokozottabban a hí­nár és a békalencse jelenléte. A Hortobágy-Berettyón Túrkevétől Ecsegfalváig és a Hármas-Körös betorkollásánál jeleztek nagyobb mennyiségű vízi növényzetet. A vízinövény-borítottság a Horto­bágy-Berettyón helyenként a 100%-ot, a Kettős-Körösön 50- 60%-ot, a Fekete-Körösön 20- 25%-ot, míg a Hármas-Körösön a 15—20%-ot is eléri. Mint megtudtuk, a Körösök vízhozama nem rendkívüli, de tartósan alacsony volt az elmúlt két hónapot tekintve a vízgyűj­tőn hullott kevés csapadék kö­vetkeztében. Ebben az időszak­ban az átlag vízhozam az or­szághatár szelvényeiben a Se­bes-Körösön 10,5 m3/sec, a Fe­kete-Körösön 4,9 m3/sec, míg a Fehér-Körösön 3,7 m3/sec volt. A fennálló helyzet az időjárás és a vízmozgás összefüggésében javulhat. A CIGÁNYBÁRÓ, (ö) Johann Strauss népszerű operettjét, A cigánybárót mutatta be a Gyulai Várszínház tószínpadán a hét végén Hídvégi Miklós producer rendezésében a Művészház Produkció. Az operettet a Jókai Színházban nagy sikerrel játszották, a várszínházban szintén nagy érdeklődés mellett, hiszen az állóhelyekre is szükség volt. A Gyulai Várszínház összmúvészeti fesztiváljairól rendre nem hiányzik a közkedvelt műfaj, az operett, amely mára ismét reneszánszát éli d-fotó: kovács Erzsébet t Régiók a számok tükrében Búzában, árpában, krumpliban elsők vagyunk A napokban jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal leg­újabb kiadványa, A magyar régiók zsebkönyve, 2001. A mintegy nyolcvanoldalas zsebkönyv számos hasznos és ér­dekes informácjót tartalmaz a hét statisztikai régióról. A konkrét számadatok megismerésén túl a kiadvány a régiók közti összehasonlításra is kiválóan alkalmas. Békés megye A kötetből megtudhatjuk, hogy a legnagyobb területű Dél-Alföld régió csaknem háromszorosa a legkisebb Közép-Magyarország- nak. Az ország területének csak­nem 20 százalékát lefedő Dél- Alföld régióban él az ország la­kosságának 13,5 százaléka, eb­ből már sejthető, hogy a népsű­rűség régiónkban jóval az orszá­gos átlag (négyzetkilométeren­ként 110 fő) alatti, négyzetkilo­méterenként 75 fő. A városi né­pesség aránya Észak-Magyaror- szágon a legkisebb, mindössze 50 százalék, a fővárost is magá­ba foglaló Közép-Magyarorszá- gon a legnagyobb, 80 százalék. A többi régióval összehasonlítva megállapítható, hogy régiónk­ban a legmagasabb a 60 éves és idősebb népesség aránya, ezer lakosra vetítve itt a legnagyobb mértékű a természetes fogyás, legkisebb mértékű a házasság- kötések aránya, Észak-Alfölddel vállvetve a legkisebb az alkalma­zásban állók havi átlagkeresete, az 1995-öshöz képest régiónk­ban emelkedett legkisebb mér­tékben az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP). De, hogy ne csak negatívumokat említ­sek, álljon itt néhány előnyös helyezés is. Budapestet leszá­mítva 2001-ben a Dél-Alföldön működött a legtöbb gazdasági szervezet és ipari vállalkozás, a 24 ipari park száma pedig meg­egyezik a Közép-magyarországi­ak számával. A búza, az árpa és a burgonya termelésében elsők, a rozséban másodikok voltunk tavaly, igaz, hogy a legtöbb ter­mőterület is régiónkban találha­tó. ________HORVÁTH CSABA (KSH) po r ellenére. A vendégek nyakuk­ba kötötték a cipőjüket, a zokni­jukat zsebre vágták, fölhajtották a nadrág szárát és a szoknyát, s hajnali fél háromig ropták a tán­cot. A hazalátogató külföldiek kö­zül többen kijelentették: ritkán látnak ilyen színvonalas lovasbe­mutatót. Erre annál is inkább büszkék vagyunk, mert - a meg­hívott lovasokon kívül - a bemu­tatón a középiskolánk egykori, je­lenlegi vagy a leendő tanulói sze­repeltek. Szombatra és vasárnap­ra igyekeztünk olyan programot Elek Az Elekért-érdemérem idei kitün­tetettje Gerhard Ament, a német- országi Allerheim város polgár- mestere, életútjáról, munkásságá­ról, eleki „gyökereiről” pénteki lapunkban írtunk.- Vendégeink igen jól érezték magukat az elmúlt három nap­ban — mondta Klemm István. — A középiskolával közösen rende­zett pénteki lovasbemutató, a tű­zijáték és egyéb műsoraink is na­gyon jól sikerültek a tízperces zá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom