Békés Megyei Hírlap, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-24 / 197. szám

2002. augusztus 24., szombat — 13. oldal Vakok vagyunk látni értékeinket Régi idők harca az új szelekkel Minden változik - ez közhely. Érté­keink is változnak - ez is közhely, sajnos. Mert ezekkel együtt érték­rendünk is változik, s hajlamosak vagyunk elsétálni olyan dolgok mellett is, melyek komolyabb üze­netet hordoznak magukban. Áll egy hatalmas szélmalom Békéscsa­ba határában, körülötte a festői szépségű tájmúzeummal. Kíváncsi lennék, önök közül hányán men­nek el mellette nap mint nap, anél­kül, hogy észrevennék. Gyönyörű időt sikerült kifognom, így a szabadban sétálva tudtam beszélgetni Gyurovszki Andrással, aki a békéscsa­bai Gabona Múzeumba érkező vendé­geket szokta a múltba kalauzolni. Ahogy megérkeztem, bekopogva ki­csiny, portaszerű irodájából rögtön kife­lé indul, javasolván, amit mondani fog, azt látni is érdemes! Nagyon kevés idő­re volt szükségem ahhoz, hogy érez- zem, időutazásra hívott. Először a szélmalom felé vesszük utunkat. Rögtön szemet szúr, hogy az épület talán legjellemzőbb részét, a ha­talmas vitorlákat sehol sem látni.- Az egyik letört - mondja letörten -, az épen maradt három vitorlát pedig le kellett szedetni, mert balesetveszé­lyessé vált az épület. Ha nem szedjük le, a műemlékvédelmi hivatal korlátot emelt volna a malom köré, s akkor nem lehetett volna felmenni, csak messziről nézni.- Túl sokba került volna kijavítani azt az egyet?- Hogy őszinte legyek, a négy közül csak az volt a kérdéses, hogy melyik tö­rik le elsőként. Az egészet ki kellett vol­na cserélni, így inkább leszedtük. Most pár lépésre az épülettől, egy kupacban lerakva pihennek a vitorlák. Szomorú látvány, aíhogy a hatalmas, fá­ból készült szerkezetet lassan benövi a gaz. Nem volt ez mindig így. A malom 1953-ig teljesen üzemképes volt. Jelen­legi helyére 1980-ban került.- Az akkori vezetésnek nagy tervei voltak ezzel a malommal és a hozzá tar­tozó tanyával. A külső épületekben ke­nyérsütő kemencéket szerettek volna üzemeltetni, így mutatva be azt a folya­matot, amíg a búzából kenyér készül. Terv maradt, sajnos. Amikor belépünk a malom épületé­be, kicsit olyan érzésem támad, mintha egy óriás hasában lennénk. Aztán elin­dulunk felfelé azokon a keskeny kis lét­rákon, melyeken ki tudja már hány kis­iskolás és német turista lépegetett ügyetlenül előttünk. Lassan megtudok mindent, hogyan is működtek az óriási szerkezetek, a malomkövek és a totyo­gók, és hogyan lett a búzából liszt száz­ötven évvel ezelőtt. Elindulva kifelé, a tanya felé vesszük utunkat. Kiderül, hogy a mellettünk el­terülő kisebb réten tavaly és idén is lo­vagi játékokat rendeznek, és ha valaki kedvet érez a lovaglás iránt, őt is szere­tettel várják ide.- Van erre igény mostanság? - kér­dem kissé szkeptikusan.- Higgye el, van, csak az emberek nem nagyon tudnak róla, hogy hol meg merre van ilyen lehetőség. Aztán, ami­kor itt járnak, sokszor látszik a tekinte­tükön: nem is gondolták volna, hogy ez ilyen szép.- A fiatalabbakat vagy az idősebbe­ket ragadja meg jobban a hely hangula­ta?- Nem lehet általánosítani. Az óvo­dások és kisiskolásoknak még, vagy ta­lán már élményszámba megy egy szél­malom, egy kemence, vagy egy tulipá­nos láda látványa, amit majd lát bent a házban. De járt itt olyan csoport is, amelyben egy idős bácsi könnybe lá­badt szemmel mesélte nekem, hogy ő ilyen tanyán nőtt fel. Amikor kilépek a házból, még egy­szer végignézek ezen a gyönyörű ta­nyán. Végigfut gondolataimban, amit láttam. Valakinek ez jelen volt, nekem múlt, neki a valóság, nekem múzeum csupán. Az, hogy a mai embereknek mi élhet I^FOTÖi VERESS ERZSI Lassan én is belépek azon a kicsiny ajtón, mely akár időkapu is lehetne. Kü­szöbén túl nincs vülany, nincs gáz és te­lefon sincs, helyette viszont nyugalmat érez az ember. Minden egyszerű és praktikus. Amikor belépünk a „tiszta szobába” elsőként a falon elhelyezett kis szekrényt veszem szemügyre.- A ház urának és asszonyának is külön kis tékája volt, ebben tartották a fontosabb dolgokat.- Például?- Itt a férfié, benne az imakönyv, a gondo­san elrejtett borotva és hát a bütykös. Fontos dolgok ezek bizony. Mert akkor soha sem­mit nem bízhattak a véletlenre. Gyurovszki András a földön heverő vitorlákat vizsgálja Láthatom a hatalmas hasú kemencét, a másik helységben a legkülönfélébb használati eszközöket. Érdekes „játékba” kezdek: megpróbálom kitalálni - mert van olyan tárgy, mely esetében tényleg csak találgatni tudok -, hogy mire is használták azt régen. Az a bajom, hogy néha túlságosan is bonyolult dolgokra gondolok — talán a modem kor átka. a képzeletében a száz évvel ezelőtti lisztgyártásról, vagy hogy hányán van­nak olyanok, akik láttaük már működő szél- vagy vízimalmot, nem tudom. Pe­dig nem kell messzire menni, hogy ta­lálkozzunk velük. A múltban fogant ér­tékek itt élnek közöttünk. Ne csak néz­zük, lássuk is őket. Botyánszki Zsolt A walesi szépség kijárta a kötelező sztáriskolát Modem Hamupipőke: Catherine Zeta-Jones Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörűségesen szép walesi kislány, akit Catherine-nek hív­tak. Tizenöt évesen megszökött a szülőfalujából és Londonba uta­zott, hogy színésznő legyen. Aztán jött Hollywood és egy igazi herceg. Modem Hamupi­pőke-történet a kötelező happy enddel. Sohasem tanulta a színész­mesterséget. Egy apró ha­lászfaluban élt a szülei­vel és két fivérével, nem túl fényes körülmények! között. Már gyerekkorá-1 tói kezdve tudta, érezte J hogy a színpadra ter-l mett. Tizenöt évesen fel-' kerekedett, és meg sem állt az angol fővárosig. El­döntötte, ha törik, ha sza­kad: sztár lesz. Kijárta a kö­telező sztáriskolát: táncolt, énekelt és szappan- operákban játszott. f A kilenc- venes évek I végén neve ! bekerült az angol köztudat­ba. Állandóan a bulvárlapok címoldalán szere­pelt, és kikiáltották az ügyeletes szex­szimbólumnak. Eldöntötte, ha törik, ha szakad, híres színésznő lesz A szerep egy ideig kellemes volt — mert jól jövedelmezett —, egy idő után azonban kezdett kényelmetlenné válni. Egy interjúban mondta: „Annyira bele­másztak már az életembe, hogy egy nap belerohantam egy lámpaoszlopba, mert éppen a paparazzók elől menekültem. Ez volt az a pillanat, amikor eldöntöt­tem, elhagyom Angliát. Inkább elvegyü­lök Amerikában.” Az amerikai karrier jól indult. Steven Spielberg kérte fel új filmjének, a Zorrónak a női főszerepére. Anthony Hopkins és Antonio Banderas neve mellett egyedül Catherine-é csengett a közönségnek idegenül. Nem sokáig, hisz a film akkora siker lett, hogy a fia­tal színésznő egyből bekerült az iri­gyelt hollywoodi sztárok közé. Bár né- hányan a statiszták közül arra panasz­kodtak, hogy a színésznő túlságosan is törtető, akaratos; az élet bebizonyítot­ta, hogy jól gazdálkodik adottságaival. A Zorro Elenája után megkapta a Brili­áns csapda főszerepét Sean Connery mellett. Újra megízlelte, hogy milyen a paparazzók elől menekülni, címlapfo­tózásról interjúra rohanni. Hiába ka­pott szerepeire jó kritikákat, árasztot­ták el újabb ajánlatokkal, Catherine mégsem volt elégedett. Hiányzott a biztonságot adó férfi az életéből. A pletykalapok ebben az időben már mindenkivel összehozták. Nem értet­ték, hogy mire, kire vár a walesi szép­ség. Mígnem találkozott Michael Douglas-szel. Amikor a sajtó felfedezte a kapcsolatukat, újabb nehéz hónapok következtek. Különféle pletykák láttak napvilágot Michael szexmániájáról, Catherine pénzéhségéről, és a legopti­mistább emberek is csak pár hónapot jósoltak az új frigynek. De ők nem tö­rődtek az intrikákkal. 2000-ben meg­tartották az esküvőt, három hónap múltán megszületett a legifjabb Douglas: Dylan. És azóta is boldogan élnek... Hétvégi olva Nyelvünk (visszapillantó) tükre A nyelvműveléshez szmoking vagy leg­alábbis öltöny és nyakkendő kell? De­hogy. A nyelvművelő ott van az utcán, a villamoson, a metróban, kirándul és barlangászig úszik és szaunázik - s közben, akaratlanul is hall ezt, azt. Min­denfélét. Ez a nyelv. A Heti hetes nyel­ve, a bankok nyelve, a Barátok közt nyelve, a piaci kofák nyelve, az autóve­zetők nyelve (különösen, ha idegesek), no meg a nyelvtan nyelve, az irodalom nyelve. Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar Mai Magyar Nyelvi Tanszékének oktatója. Népszerű rádiós és televíziós műsorok vezetője. Több tankönyv, és nyelvi té­májú mű szerzője. Eddig több mint két­tucat fontosabb önálló munkája, vala­mint számos szerkesztése és más szer­zőkkel közösen készített kötete jelent meg. Mindenekelőtt ennyit lényeges tudni az Ister kiadónál megjelent Nyel­vünkben a világ című könyv szerzőjé­ről. A könyvet egyébként lehetetlenség kiolvasni. Lehetséges „kiolvasni” a nyelvet? Elolvasni viszont annál köny- nyebb. A kiadvány néhány nagyobb tanulmányt követően nyelvi egy-két- percesek füzére. Az olvasó figyelmes lapozgatás közben rájöhet, enged-e a divatszavak csábításának, használ-e értelmetlen, felesleges vagy fölösleges (?) kifejezéseket. Megijedhet, hogy mi lesz a magyar nyelvvel, vagy inkább mi lett a magyar nyelvvel, amíg ő, gya­nútlanul trinkelte a longdrinket, vagy csak ízi shoppingolt a pláza harmadik emeletén, majd becsekkolt a multip­lexbe, hogy megnézze végre a leg­újabb amerikai tini-orgazmusvígjáték- akciókomédiát. De nem kell megijed­ni. Legfeljebb kialakul a neohun- garomix, avagy a neozagyvalék, ami­ből még korai középfokú nyelvvizsgát tenni a Rigó utcában, de már jelen van az angolsznobság összes hozadéká- val. Tarol a divat a nyelvben is. Üzletne­vek, cégérek és hirdetések felemás nyel­ven. Angolmagyarul, magyarnémetül. Solárium, pressó, Tejshop, Bierstube kerthelyiséggel, rosszabb esetben kert­helységgel (merthogy más a helyiség és a helység — a helyiség a többlet i-vel a kisebb, a helység maga a település). Amúgy Zimmer Feri módra. A Neozagyvalék című írásból kiderül, hogy egy szemfüles levélíró a Váci ut­cán végigmenve háromszázötven ide­gen nyelvű feliratot talált. A rövid írás 2000-ben született. Kíváncsi vagyok, hogy két év alatt mennyivel nőtt az ilyen magyartalanított megoldások szá­ma. És egyebütt? Mert Szatmárban még érdekesebb a Flesh Disco. Vagy Szarva­son az alig néhány hónapig működő Speed Dance House (a Gyors Táncház persze még rosszabbul hangzik). És máris a Magasban című íráshoz lapo­zok. Karcag magasságában baleset tör­tént a 4. úton. Most akkor fenn az egek­ben, vagy Karcagnál? Persze, értjük, de miért nem azt használjuk, ami világo­sabb, egyszerűbb? Ügyeljünk a helyes formulára. Na tessék, formula. Honnan szed­tem ezt a kifejezést? Én is áldozata vol­nék ennek a nyelvevolúciónak, ami a magyar nyelv felszámolásához vezet? Tényleg oda vezet? Választ kaphatunk többek között erre a kérdésre is, a könyv első oldalain olvasható, A globalizáció és az anyanyelvek című eszmefuttatásból. A kötetet végigolvas­va sok más téma és nyelvi jelenség is­mertetése és elemzése mellett találkoz­-AJámló----------------­CD F enyő Miklós: Fenyő gyöngye. Az egyik legkacskaringósabb utat bejárt magyar popművészek közé tartozik Fenyő Mik­lós, aki tehetség­kutatóként is első­rangú, játszi kön­nyedségei lépked a stílusok között, de szíve igazából a rock'nTollért do­bog. A Fenyő gyön­gye egy dupla CD- s, bő kilencven perces körpanoráma régi és új slágerekkel. Az összegzés igényével készült lemezen Fenyő végigszalad karrier­je legfontosabb állomásain, a szimpla slá­gerválogatás helyett újra feljátszotta az ösz- szes dalt, többnyire az eredetit megközelítő hangszerelésben, egységes koncepcióval. MOZI A rettegés arénája. Igazából megtörtén­hetne, hogy terroristák tömegpusztító fegyvert robbantanak az Egyesült Álla­mok területén? A CIA elemzője, Jack Ryan szerepében Ben Affleckkel, és a CIA igazgató, William Cabot szerepében Morgen Freemannel az angol akció- thriller hátborzongatóan valósághű ké­pet fest arról, hogy mi történhetne, ha egy ilyen fegyver rossz kezekbe kerülne. A jelenlegi politikai légkörben ijesztően jövőbe látó film félelmetes ábrázolása annak, hogy a rettegés milyen gyorsan alakul paranoiává, amely rátelepszik az emberek tisztánlátására. KÖNYV Koktéllal a világ körül. Színes fényké­pekkel is gyönyörűen Ulusztrált recept­könyv David Biggs munkája, amely több, mint száz, könnyen elkészíthető italt mutat be. Bevezető­ben a legfontosabb alapanyagokkal, a koktélkészítés esz­közeivel és a pohár­típusokkal ismer­kedhetünk meg, majd következnek az italok: rummal, brandyval, ginnel, vodkával, whis- kyvel, pezsgővel és alkohol nélkül. A könyvben — amelyet a Magyar Könyv­klub adott ki — a kedvencünket is megta­láltuk, a Cuba Libre-t, magyarítva a Sza­bad Kubát: 1 rész fehér rum (Havanna vagy Bacardi), 6 rész Coca-Cola, fél cit­rom, jégkocka. A rumot felöntjük kólá­val, beleteszünk két jégkockát, összeke­verjük, belefacsarjuk a citrom levét, és azonnal fogyasztj uk. PROGRAM Csalánleves. „Aki csalán, velünk tart!” — invitálja BMZ a hagyományokhoz hű­en az idén is az érdeklődőket a „művészeti olimpikonok sokoldalú ta­lálkozójára”, a békéscsabai MASE- tanyába (Kisrét tanya 30.). Az augusz­tus 23-ai, esti bemelegítő után szomba­ton a művészet minden területébe bele­kóstolhatnak a résztvevők, este „tüzes ismerkedés” és tűzönjárás a program, vasárnap délelőtt tíz órától pedig már a csalánleves rotyog a fazékban. hatunk a magyarországi politikailag korrekt nyelvhasználat első összefog­lalásával, csakúgy elsőként a rapbeszéd nyelvi megközelítésével, vicces mai szólásokkal (Olyan kövér vagy, hogy a Greenpeace visszahúzna az óceánba a partról stb.). Balázs Géza kedveli a humort, a könyvben fölsorolt nyelvi jelenségekkel sem akar bosz- szantani senkit, legföljebb fölmutatja, lám, ilyenek vagyunk, esendők, le­gyünk igényesebbek, ha lehet. Vala­mint olvashatunk szimplán bunkó sportriporterről, aki a jugoszláviai bombázások alatt belegagyogta a mik­rofonba, hogy sebaj, majd ő sporthí­rekkel bombáz minket, amíg az ameri­kaiak Jugoszláviát bombázzák. Kelle­mes szórakozás, nyelvi tükör a könyv, amelyben érdemes alaposan megnézni magunkat, vajon mekkora szerepünk van anyanyelvűnk ápolásában. Mert rajtunk is múlik. Pontosabban: csak rajtunk múlik. Hartay Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom