Békés Megyei Hírlap, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-23 / 196. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2002. Augusztus 23., péntek A visegrádiak az árvízről Az együttműködés az európai kapcsolatok példája lehet Castolovice Mádl Ferenc szerint hasznos lenne, ha sikerülne intézmé­nyesíteni a visegrádi négyek és az Európai Unió együtt­működését a természeti ka­tasztrófák megelőzésében, illetve a károk helyreállítá­sában. A magyar köztársa­sági elnök erről csütörtök délben a visegrádi állam­fők csúcstalálkozója után beszélt. Václav Havel meghívására a csúcstalálkozón a magyar elnök és Aleksander Kwasniewski len­gyel államfő vesz részt. Rudolf Schuster szlovák köztársasági elnök betegsége miatt lemondta részvételét. Mádl Ferenc együttérzéséről biztosította az árvíz sújtotta Cseh­országot, s kijelentette, hogy Ma­gyarország jelentős anyagi segít­séget nyújt a cseheknek a károk felszámolásához. „Ez a segítség egyfajta európai tudat megnyilvá­nulása országainkban” - szögezte le az államfő, aki a magyar segít­ség több konkrét példáját is fel­sorolta. Havel megköszönte a magyar és a lengyel köztársasági elnök­nek az országuk által Prága iránt Hírek NÉMETORSZÁG északi tarto­mányaiban több tízezren dol­goznak az Elba gátjainak meg­erősítésén, ennek ellenére Alsó- Szászországban több ezer embert készülnek kitelepíteni. Hamburgot azonban nem fenyegeti az árhullám, mert ott a víz nagy területen szétterjed. Prágától északnyugatra egy 24 éves szlovák férfi holttestére lel­tek a Moldvában: ő a 150 év óta legsúlyosabb csehországi áradá­sok tizennegyedik áldozata, mti A BŐSI ERŐMŰNEK semmi­lyen árvízszabályozó szerepe nincs - állítják a Szlovák Tudo­mányos Akadémia kutatói, cá­folva azt az állítást, miszerint a most levonult árvíz idején az erőmű mentette meg Budapes­tet a pusztulástól. A dunai ár­hullám egyébként tegnap már átlépte a magyar-jugoszláv ha­társzakaszt, a folyam 714 centi­méteren tetőzött az észak­nyugat-bácskai Bezdánnál. mti AZ ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete úgy véli: a világon 2015-ig nem sikerül az éhezők számát a felére csök­kenteni, és ez a cél valószínű­leg még 2030-ra sem teljesül. Az élelmiszer-termelés mind­amellett gyorsabban nő, mint a népesség, így a fejlődő orszá­gokban is mind többen jutnak hozzá jobb minőségű élelmiszerhez, mti RÓMÁBAN attól tartanak a ha­tóságok, hogy a szeptember 11 -ei évforduló közeledtével iszlám terroristák véres akció­kat hajthatnak végre a keresz­tény kegyhelyek és a pápa el­len. Titkosszolgálati források azt is tudni vélik, hogy az al- Kaida terrorszervezet széleskö­rű „hadjáratot” készül indítani amerikai és brit célpontok ellen Olaszországban, mti MOSZKVA központjában letar­tóztattak egy férfit, aki azzal fe­nyegetőzött, hogy önmagával együtt felrobbantja autóját. Ak­ciójával azt szerette volna elér­ni, hogy tárgyalhasson Putyin elnökkel. Közben a hatóságok elvontatták a kocsiját az épület elől, hogy megvizsgálják a jármű rakományát: amelyről a férfi azt állította, hogy nagy mennyiségű robbanóanyag van benne, mti ■ Románia és a korrupció _____ Bukarest _____________ Ta valy Romániában a korrupció és a bürokrácia miatt még a más­fél milliárd dollárt sem érte el az új külföldi beruházások összege - jelentette ki szerdán Ion Iliescu államfő. A román elnök a külföldi beruházások ösztönzésére július­ban létrehozott hivatalban el­mondta: Romániának rossz a híre a külföldi beruházók körében, mert az utóbbi években az ország közigazgatásában elharapódzott a korrupció és a bürokrácia. Az államfő rámutatott: míg Kí­nában és Vietnamban például a külföldi beruházók részére szóló stabil és áttekinthető jogszabály­ok és egyszerű hivatali ügyinté­zés folytán évente több mint 35 milliárdra rúg a külföldi beruhá­zások összege, addig Romániá­ban 2001-ben nem egészen 1,4 milliárd dollárt fektettek be. Az Iliescu által felkeresett hivatalt azzal a céllal hozták létre egy hó­nappal ezelőtt, hogy a külföldi befektetők számára kedvező üz­leti légkört teremtsen Romániá­ban, s ily módon az elkövetkező két év során növekedjék a külföl­di beruházások összege a román gazdaságban. Romániában a kül­földi beruházások eddigi teljes értéke 7,8 milliárd dollár. ■ Gyásznap Oroszországban _____ Moszkva _____________ Ne mzeti gyásznapot tartottak Oroszországban a lezuhant heli­kopter áldozatainak emlékére. A szerencsétlenségnek már 116 ha­lottja van, de az oka még ismeret­len. A védelmi miniszter már tájé­koztatta Putyin elnököt. Félárbocon az állami zászló a középületeken, műsorváltozás a televíziókban, néhány központi tévéprogram reklámot sem sugá­roz. Oroszország a hétfői cse- csenföldi helikopter-szerencsét­lenség áldozatait gyászolta. A vizsgálatok még nem fejeződtek be, s bár továbbra is lehetséges­nek tartják, hogy a Mi-26-os mű­szaki hiba miatt zuhant le, sokkal valószínűbb, hogy csecsen fel­kelők lőtték le rakétával. A Sztrela-2 nevű berendezést állító­lag meg is találták, és azonosítot­ták azt a helyet is, ahonnan a ra­kétát kilőtték. A hírt az ITAR- TASZSZ hírügynökség a szövet­ségi erők parancsnokhelyettesére hivatkozva jelentette. Később az ezredes cáfolta, hogy nyilatkozott volna. Mindenesetre a főügyész és a védelmi miniszter is a helyszín­re utazott. Utóbbi azóta vissza­tért Moszkvába, és részletesen beszámolt Vlagyimir Putyin- nak. Az orosz államfő számon kérte Szergej Ivanovon, miként fordulhatott elő, hogy a minisz­teri parancs ellenére helikopte­ren szállították a katonákat. Putyin hangsúlyozta: nem bűn­bakokat kell keresni, hanem le kell vonni a szükséges tanulsá­gokat. A védelmi miniszter pa­rancsára ezentúl húsz katoná­nál többet Csecsenföldön bár­milyen járművel csak az egyesí­tett erők parancsnokhelyette­sének külön engedélyével lehet szállítani. Jelenleg éppen egy bekerített, ötvenfős felkelőcsoport felszá­molása folyik. Máris közölték, hogy a műveletben a tiltás miatt csakis a tüzérség és a légierő vesz részt. ■ Hitler filmhíradósa százéves Leni Riefenstahl a minap ünnepelte 100. születésnapját. Az idős hölgy, aki egyben a náci vezér legszűkebb környezetének utol­só túlélője, a német filmtörténet egyik legvitatottabb alakja. Berlin Eredetileg táncosnőnek és szí­nésznőnek készült, ám a nagy ve- télytársnő - Marlene Dietrich - el­térítette ettől a pályától a fiatal lányt. Filmrendezőnek állt, és amikor harmincévesen, 1932-ben meghallgatta a Führer egyik be­szédét, a nemzetiszocialista esz­mék bűvkörébe került. Bár nem lépett be a náci pártba, Hitlerék hatalomra jutása után a Harma­dik Birodalom lelkes propagan­distájának szegődött. Ó maga er­ről ezt nyilatkozta: „Sohasem ké­szítettem reklámfilmet Hitlernek, az persze igaz, hogy a munkái­mat ilyen célból felhasználták”. Filmjei, elsősorban Az akarat diadala (1934) és a berlini játé­kokról forgatott Olimpia (1936) éppúgy hozzájárult a rendszer népszerűsítéséhez, mint a kor el­ső számú hírközlő eszköze, a rá­dió. Leni Riefenstahl mindamel­lett igen magas színvonalon alkal­mazta a filmművészet nagy tehet­séget igénylő fogásait, és iskolát teremtett a képi megformálás mesterségéhez. A II. világháború után perek sorozatában sikerült „tisztáznia” magát, például az alól a vád alól, hogy Hitlernek meztelenül tán­colt. Kétségtelen azonban, hogy a berlini olimpia után szabad kezet kapott, s Lengyelország lerohaná- sakor a frontról tudósította lelke­sen a hetente jelentkező filmhír­adót. A negyvenes években még azt is elérte, hogy egyik filmjéhez cigány gyerekeket, nőket és férfia­kat alkalmazhasson statisztáknak koncentrációs táborokból. Csaknem ötven évvel utolsó filmje után az egyik német köz- szolgálati tévécsatorna bemutatta Riefenstahl filmjét a tenger világá­ról: 1974-ben ugyanis az akkor már 72 éves matróna azt füllen­tette Kenyában, hogy „csak” 52 éves, és így részt vehetett egy tan­folyamon, amely után búvárvizs­gát tett. Lencsevégre kapta a káp­rázatos korallokat, rákokat, kí­gyókat és murénákat, és bejárta a világ tengereit. Később a kamerát átengedte munkatársának, s már csak a tekercsek vágására, össze­illesztésére vállalkozott. Alkotása a szakemberek és a laikusok kö­rében egyaránt nagy elismerést váltott ki, és ismét megmutatko­zott, hogy változatlanul a német filmművészet nagy egyénisége. TORONYI ATTILA ÁLLÁSPONT KERCZA IMRE Bizonytalan biztonság Szögezzük le: mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a biztosítás üzlet és nem karitatív tevékenység. Azt, hogy mennyire üzlet, bárki tapasztalhatta, akinek volt már dolga biztosítóval elemi kár, csőrepedés, vagy éppen gépkoc­sikarambol ürügyén. Ilyen alkalomkor biztosan és egyértel­műen kiderült, hogy mit is tartalmaznak a bő lére eresztett biztosítási szerződés apró betűs pontjai. Például azt, hogy aki elmarad az esedékes részlettel, az nem tarthat igényt szolgál­tatásra, meg azt is, ha a biztosító úgy gondolja, felmondhatja a szerződést. Még akkor is, ha valaki negyven évig fizette már azt. Merthogy ez is megtörtént. Éppen a felső-tiszai árvíz nyomán derült ki, hogy vannak olyan lakásbiztosítások, ame­lyek évtizedek óta érvényes szerződését éppen januárban mondta fel a biztosító arra hivatkozva, hogy nagy a kockázat, mert a ház ártéri területen épült, vagy éppen vályogból van, esetleg tömésfal, s mint tudjuk, ez utóbbi kettő gyorsan vize- sedik. A dunai özönvíz után aztán megint kiderült, hogy van jó né­hány - sokszor egy élet munkájával felépített - otthon, amelyre nem kötött szerződést egyetlen biztosító sem. A mi­niszterelnök augusztus 20-án azzal is foglalkozott, hogy a biztosítók helyett a kormánynak kell megtalálnia a kockázat- vállalás lehetőségét. Azt, hogy a biztosítóknak jogilag igazuk van, amikor a jelentős kockázattal járó biztosítási szerződé­seket felmondják, nem vitatom, de tisztelettel megkérdezem: igazuk van-e erkölcsileg? Nem hiszem, hogy mindent biztosítani kellene. Az éssze­rűbb kockázatot - mert hiszen az élet veszélyekkel jár - min­denkinek vállalnia kell és vállalja is. Azt azonban mégis vita­tom, hogy éppen a biztosító mondja meg, hogy milyen ve­szélyhelyzetet vállal és milyet nem. Tudom, hogy egy autó- versenyzőt biztosítani nagyobb reklámértékű, mint egy falu­si házat, pedig a tulajdonos számára a falusi háznak fel­becsülhetetlen az értéke. Az életét jelenti. Ezért hivatkozom a jog mellett az erkölcsre. A kockázat ugyanis a biztosítóké, nem pedig arra kell várniuk, hogy majd a társadalom vállalja, s nem hagyja magára bajba jutott polgárát. EGYETÉRTEK! 064 0330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEMi 06-90-330-304 FÁBIÁN ISTVÁN Légy esett a tejbe Hirtelenjében iskolás koromat juttatja eszembe a terebélyesed­ni látszó tejmizéria. Igaz, akkoriban szolid példa volt a kijelen­tő mondat: „Légy esett a tejbe!”. Most meg? Ki beszél itt nyu­galomról? Hogy is mondta az exminiszterelnök fémjelezte kopjafaszentelő ünnepségen, jelentős sokaság előtt az egyik ellenzéki parlamenti képviselő? „Majd kiöntik és meggyújtják a tejet is, mint a búzát, ugye tudjuk...” Csakhogy többről van szó, mint az egykor búzát égető kor­mánypárti képviselő böködéséről. Ötmilliárd forint kell az ex­porttámogatáshoz, de csak négy áll rendelkezésre. Kettőt adott a kormány, egyet a termelők, egyet meg az értékesítők. A szar­vasmarha-tenyésztők is a kormánytól várják a hiányzó pénzt, miközben a szakminiszter állítja: „korrekt megállapodást kö­töttünk a tejterméktanáccsal.” Az ellenzékiek eközben arra fi­gyelmeztetnek: ha így folytatódik, bezárnak tejcsarnokokat, mert a nyugati érdekeltségű felvásárlók szerint a leadott tejben magas az élőcsíraszám, vagyis szerény a minőség. Ezáltal - példának okáért - az ország délkeleti térségében huszonötezer család megélhetése forog kockán. A tárca első embere szövet­kezetszerű összefogásra ösztönöz, a civil szervezet vezetője pedig az EU-csatlakozási alap növelésében látja a megoldást, nem a felvásárlási ár emelésében. Azért lehet abban valami, hogy „Légy esett a tejbe!”. A minisz­térium második embere tegnap Debrecenben azt mondta, va­lószínű, kénytelenek lesznek felülvizsgálni az Uniónál a tej­kvótát. EGYETÉRTEK: 0640-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Leni Riefenstahl Az akarat diadalát forgatja a nemzetiszocialisták pártkongresszusán. A hát­térben Adolf Hitler FOTÓ; europress/archív Mádl Ferenc, Václav Havel és Aleksander Kwasniewski a sajtótájékoztatón kinyilvánított együttérzést és az országának nyújtott konkrét tá­mogatást, s ezt a régióbeli kap­csolatok szempontjából is igen fontosnak minősítette. A mintegy 2 és fél órás eszme­csere keretében az államfők megvitatták az európai integrá­ció, az Európai Unió bővítése, az őszi prágai NATO-csúcs, vala­mint a visegrádi együttműködés időszerű kérdéseit. A három ál­lamfő egy véleményen volt ab­ban, hogy a csatlakozással kap­FOTÓi EUROPRUt/IPA csolatos népszavazást a jövő ta­vasszal gyors egymásutánban lenne jó megtartani, s ezzel az európai uniós tagországok köz­véleményét is meggyőzni a bőví­tés helyességéről. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom