Békés Megyei Hírlap, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-19 / 193. szám

22. OLDAL - 2002. AUGUSZTUS 19., HÉTFŐ T É R - K É P BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Körösnagyharsány SPORTPÁLYA KÉSZÜL. Kő rösnagyharsányban sportpályát alakítanak ki. így a jövőben le­hetőség nyílik arra, hogy Har­sányban nagypályás focimérkő­zéseket rendezzenek. Ezáltal a fiatalok számára megteremtődik a kulturált sportolás lehetősége, hiszen a szellemi szórakozás mellett a testi kikapcsolódásra is nagy szükség van. FOGLALKOZTATÓ. Harsány­ban jelentős a mozgáskorláto­zottak száma. Ezt figyelembe véve, az önkormányzat arra ke­resi a megoldást, hogy ezeket a személyeket miként lehetne részmunkaidőben foglalkoztat­ni. Egy 30 személynek munkát adó, ilyen foglalkoztató létreho­zására nyújt be pályázatot a harsányi önkormányzat. VILÁGOSABBAK AZ ÉJSZAKÁK. Körösnagyharsányban befejező­dött a közvilágítás korszerűsítése. Ezáltal nem csak világosabbak let­tek a harsányi éjszakák, hanem a település közvüágítási számlája is csökkeni fog. Ezzel a beruházással együtt az intézmények belső háló­zatának felújítása is megtörtént. A falunap programja A falunapi rendezvénysorozat tegnap este kezdődött, amikor a helyi református templom­ban Váradi Antal előadómű­vész orgonajátékát hallgat­hatták meg az érdeklődők. A mai műsor: 10.00: Ünnepi köszöntőt mond Vígh Ilona, a térség or­szággyűlési képviselője. 11.00: A helyi általános isko­lás diákok műsorral kedvesked­nek a falunap résztvevőinek. 12.00- 14.00: Ebéd - közben Simó Katalin előadóművész nó­tákat énekel. 14.00- 16.00: Különböző vetél­kedők várják a játékos kedvű harsányiakat. 16.00: Labdarúgó-mérkőzések. 21.00: Utcabál — zenét szolgál­tat a Drink Panters együttes. (A rendezvények helyszíne: az általános iskola aulája, udvara, a sportpálya és a Rákóczi utca.) Az oldal a Körösnagyhar- sányi Önkormányzat támo­gatásával készült. Szerkesztette: Magyari Barna. Fotó: Lehoczky Péter Körösnagyharsány fejlődni akar A határ menti kis községnek minden eredményért küzdenie kell Harsány rendezett községközpontja nyugodt hangulatot áraszt. Ahogy a polgármester mondja: egészséges „faluélet” folyik a településen Körösnagyharsány közelében egyetlen nagy­város sincs. Debrecen is, Békéscsaba is 80-80 kilométerre fekszik. A határ menti község szá­mára tehát nincs egyetlen olyan település sem, amely gazdasági és társadalmi kisugárzást nyújthatna. Ezért Körösnagyharsánynak és a közelében található kis településeknek még jobban meg kell küzdeniük a megmaradásért és a fejlődésért. A falu életében igazi nagy át­törést a közúti és vasúti határátkelő megnyitá­sa jelentene.- Milyen infrastrukturális változások történtek Harsányban az utóbbi években, s e téren mi vár­ható a közeljövőben? — kérdeztük ifj. Máté Pál polgármestert.- Az utóbbi ciklusokban jelentős mértékű belső úthálózat készült településünkön, vala­mint kiépült a gázhálózat. Jelenleg a szomszé­dos Hajdú-Bihar megyei településekkel egy szennyvízhálózat kiépítésén, Körösszegapátiban pedig egy szennyvíztisz­tító létrehozásán fárado­zunk. Ez a beruházás Körösnagyharsány mel­lett Magyarhomorógot, Körösszakáit, Körösszegapátit és Be­rekböszörményt érinti. Ha a rendszer elkészül, akkor a harsányi szennyvíz a Sebes-Körös alatt átfúrt hálózaton jut el majd Körösszegapá­tiba.- Ki lesz-e majd használva kellően ez a szennyvízhálózat ?- Közvetlenül a kiépítés után valóban nem várható nagy kihasználtság. De a kapacitás folya­matosan növekedni fog, ha kihasználjuk azokat a lehetőségeket, amelyeket az idegenforgalom kínál. Itt elsősorban a Körös-Maros Nemzeti Park közelségére, a Sebes-Körösre, a holtágakra és a vadászatra gondolok. Tisztában vagyunk az­zal: mindent a maga idejében kell végrehajtani, mert később sokkal többe kerül.- Körösnagyharsányban - a környékbeli tele­pülésekhez hasonlóan - a nagy arányú munka­nélküliségjelenti a legfőbb problémát. Ezen a té­ren várható-e előbbre lépés?- Csak a nagy munkanélküliség miatt nem ér­kezik hozzánk számottevő beruházó, ami által mindenki megélhetéshez juthatna. Ráadásul a képzettség sem megfelelő. A fokozatosan javuló infrastruk­turális fejlesztések viszont se­gíthetnek. De reális esélyt az jelentene a probléma megol­dásában, ha lenne a közelünk­ben egy olyan dinamikusan fejlődő város, ami helyzetbe hozná a munkanélkülieket. Addig is a gondokat az önkor­mányzatnak kell orvosolni, de ez egyre nehe­zebb.- Az önkormányzat miként tud segíteni a munkanélkülieken?- A közhasznú munkások foglalkoztatása át­meneti megoldást jelent. Igaz, hogy a foglalkoz­tatással járó kiadásoknak akár a 90 százalékát is elnyerhetjük pályázati támogatásként, de az épí­tési anyagokat 100 százalékban meg kell finan­szíroznunk. A fejlesztési keretünk minden év­ben kevés. Idén pedig, mivel az „önhikis” pályá­zaton a kértnél jelen­tősen kevesebb pénzt kaptunk, még nehezebb helyzetbe kerültünk.- Harsány mindig agrár jellegű telepü­lés volt. Jelenleg mi a helyzet a mezőgazda­sággal?- A mezőgazdasá­gi vállalkozók és ős­termelők ma is jelen vannak a községben. Termelői közösséget alakítottak ki, és igyekez­nek együttműködni. A harsányi szarvasmarha­tartók a körösszakáli tejtermelő szövetkezetnek a tagjai, s a szövetkezeten át értékesítik a tejet. Ma a mezőgazdasági termelők hathatósabb tá­mogatást, világosabb, átláthatóbb törvényeket szeretnének. Az 5 hektáron gazdálkodó és a 300 hektárral rendelkező földtulajdonos is meg akar élni ebből az ágazatból.- Mi jelentheti a község erejét?- A fejlődési vágy nagy pozitívum lehet, s ez érződik településünkön. Az intézményeket mű­ködtettük a pénzügyi nehézségek ellenére. A dolgozók mindent megtesznek a talpon maradá­sért, a lakosság pedig itt szeretne élni. Öt civil egyesületünk tevékenykedik, a teleházunk haté­konyan működik. Egészséges „faluélet” van ná­lunk. Idegenforgalmi fejlesztések Körösnagyharsányban is fontos szerepet szánnak az idegenforgalomnak. Ennek szellemében szeretnék megvalósítani a holtágrendszer teljes felújítását, rehabilitá­cióját. A holtági beruházással párhuzamo­san a Sebes-Körös turisztikai jellegét is fo­kozni akarják. Mindezek megvalósításához nagy mértékű összefogás kell, valamint a vállalkozók bevonása is szükséges. Összefogást sürget a polgármester A munkásszállók létesítése a MÁV érdeke is Körösnagyharsányban mindig jelentős szerepet töltött be a vasút. Az utóbbi években vi­szont egyre csökken az utas­létszám. A harsányi polgár- mesternek viszont van egy öt­lete, amely révén ismét növe­kedhetne a vasúttal utazók száma, a kistelepülések lakói pedig munkához juthatnának.- Körösnagyharsányhoz nagyon „hozzánőtt” a vasút. Települé­sünk lakossága számára mindig kiemelt jelentőségű volt a vasúti közlekedés. Az utóbbi években viszont nagyon érződik, hogy a fővárosban megszűntek azok a nagy állami vállalatok, amelyek munkásszállóval rendelkeztek. Régebben hétfőn Harsányból, hétvégeken pedig Harsányba zsúfolt vonatok közlekedtek. Saj­nos, ez a helyzet ma már a múlté — mondta Máté Pál polgármester. Egyelőre remény se nagyon van arra, hogy a közeljövőben meghatározó ipar települjön Körösnagyharsányba vagy a hoz­zá hasonló távoli vidéki kistele­pülésekre. A harsányi polgármes­ternek viszont van egy használ­ható ötlete, amely segítene a fog­lalkoztatási gondokon, a MÁV- nak pedig megnövelné az utaslét­számát.- A környékünkön található települések önkormányzatainak össze kellene fogniuk arra, hogy Budapesten közösen munkás- szállót üzemeltessenek. Az adott •települések a tulajdonrész ará­nyában kapnának ágyszámot, ahol a fővárosban munkát találó lakosaikat helyeznék el. Ezáltal pénteki és hétfői napokon ismét megtelnének a Budapest és Körösnagyharsány között közle­kedő vonatok. Mivel ez a MÁV- nak is előnyös, a vasutat is be kellene vonni az együttműködés­be. Elképzelhető, hogy a MÁV- nak jelenleg is van a fővárosban olyan ki nem használt épülete, ahol ezt a munkásszállót kialakít­hatnánk - közölte Máté Pál. Erdélyi testvérkapcsolatok Körösnagyharsány és Olasztelek 570 kilométerre található egy­mástól, de a nagy távolság ellené­re a két testvérközség hatéko­nyan együttműködik. Olasztelek küldöttsége a mos­tani falunapon is jelen lesz. A kapcsolatok önkormányzati, civil szervezeti és lakossági szinten is megvalósulnak. Egyes Phare- projektekre pedig közösen sze­retne pályázni a két község. Harsány a határ menti Kö- rösgyéres közigazgatásához tartozó négy településsel is testvér- vagy szoros kapcsolatot épített ki. A végleges határnyi­tást sajnos még nem sikerült el­érni. Azt viszont komoly előre­lépésnek értékeli Körösnagy­harsány vezetése, hogy ma már a testvérközség falvaiban ma­gyarul is kiírták a helységnév­táblát. Megragadni minden lehetőséget! Hídja és laktanyája is lehetne a községnek Körösnagyharsánynak ma a Sebes-Körös fölött átívelő híd­ja és határőr laktanyája is le­hetne, ha a két világháború között erélyesebb vezetése lett volna a községnek. Har­sány mai vezetői okulnak az elődök hibáiból, s igyekeznek minden kínálkozó lehetős­séggel élni. — Igyekszünk minden olyan le­hetőséget megragadni, ami a fa­lut jó pozícióba hozza a fejlődés terén. A múlt történéseiből ta­nulni akarunk. Nem szeretnénk, ha az akkori elszalasztott lehető­ségek ismétlődnének meg — hangoztatta Máté Pál polgármes­ter. A településvezető elmondta: az első világháborút követően a Sebes-Körösön, Körösszakálnál létesült híd eredetileg három ki­lométerrel keletebbre, Körös- nagyharsánynál - a vasúti őrház mellett - épült volna meg. Ez nem csupán azt jelentette volna, hogy Hajdú-Bihar helyett Békés megye gazdagodik egy híddal, hanem azt is, hogy ez a híd ked­vező hatással lett volna Harsány fejlődésére. — Ha 1922-ben a híd nálunk épül meg, akkor elkészült volna a Geszt-Körösnagyharsány- Körösszegapáti út, aminek kö­szönhetően Harsány ma nem lenne zsáktelepülés. De az első világháború után itt élők nem tá­mogatták kellően ezt a lehetősé­get - fogalmazott Máté Pál. A polgármester megemlítette azt is: a Biharugrán található ha­tárőr laktanya is könnyen Har­sányba kerülhetett volna, ha az akkori harsányi vezetés azt eré­lyesebben szorgalmazza. Ez nem így történt, pedig a lakta­nya sok ember számára biztosít munkahelyet. Főleg a közeljövő­ben válik még fontosabbá az ugrai laktanya, ahol az európai határ idetolódásával jelentős dolgozói létszámfejlesztés vár­ható. Színdarabok, énekkar, faluszépítés, gyakorlati tanácsok A legidősebbeket a legfiatalabb civil szervezet fogja össze Körösnagyharsány legfiatalabb civil szervezete a helyi nyugdíjas­egyesület, amely augusztus elején alakult meg 35 alapító taggal. Az egyesület minden harsányi nyugdíjast szívesen lát soraiba. Akik az egyesületbe be szeretnének lépni vagy programjai iránt érdeklődnek, azok Ádám Ferencné elnöknél jelentkezhetnek. — Bár körösnagyharsányi születé­sű vagyok, de 47 évet Miskolcon él­tem, s csak három esztendővel ez­előtt települtem vissza szülőfalum­ba. Miskolcon aktív tagja voltam az Ady Endre Művelődési Ház nyug­díjasklubjának, amely nagyon ha­tékonyan működött. Az ottani ren­dezvényeken én is sokszor fellép­tem, mivel imádok operetteket éne­kelni. Hazatelepülésem után nem sokkal Máté Pál polgármester hal­lott énekelni a harsányi imaház­ban. Amikor ott, az előadás után beszélgettünk, említette, hogy jó lenne itt is egy nyugdíjas-egyesüle­tet létrehozni. A dolog idáig húzó­dott, a nyugdíjas-egyesület megala­kítására most nyílt lehetőség - kö­zölte lapunkkal Ádám Ferencné, a Körösnagyharsányi Nyugdíjas­egyesület elnöke. A nyugdíjas-egyesületre elsősor­ban azért van szükség, mert azonos generációhoz tartozó embereket fog össze, így mindannyian hama­rább megtalálják a közös hangot. Harsányban is sok egyedül élő idős személy van, akik igénylik a korban hozzájuk hasonlók társaságát. Ádám Ferencné elmondta: tele vannak ötletekkel. Színdarabot szeretnének bemutatni, énekkart akarnak alapítani! Azt tervezik: közösen látogatják majd meg be­tegtársaikat, részt vállalnak a falu­szépítésben, s különböző progra­mokkal, kulturális eseményekkel szórakoztatják majd egymást. — Úgy éreztem, mindenki örömmel fogadta a nyugdíjas­egyesület létrejöttét. Az egyesület lehetőséget kínál arra, hogy mind a nyugdíjas nők, mind a nyugdíjas férfiak tartalmasán tölthessék ide­jüket. Lehetőség nyílik arra, hogy egymástól életvezetést tanuljunk. Közösen megbeszélhetjük problé­máinkat, s együtt kereshetjük a megoldásokat. Például sokan fel­teszik maguknak a kérdést: mit csináljak a pesti unokával? Az egyesületben erre is megadjuk a választ: meg kell ismertetni az unokával az itteni értékeket, lehe­tőségeket! Meg kell tanítani neki, hogy becsülje a hagyományt - fo­galmazott Keresztúri Katalin, a nyugdíjas-egyesület pénztárosa. Keresztúri Katalin megemlítette azt is: az egyesületben az asszo­nyoknak lehetőségük lesz varrni, kézimunkázni is. Ezek a nagyma­mák pedig lányunokáiknak adhat­ják majd át kézügyességi ismere­teiket. Például megtaníthatják, mi­ként lehet az ócskából is újat (pél­dául régi ruhából tornazsákot) ké­szíteni. Az is nagyon fontos, hogy környezetünkkel többet törőd­jünk! Például nem mindegy, hogy sok műtrágyával felfújt zöldséget kínálunk a piacon vagy pedig olyan természetesen beértet, amit mi is bármikor szívesen fogyasz­tunk. A nyugdíjasklub remek le­hetőséget kínál a férfiaknak arra, hogy a gazdálkodás menetét is ki­beszéljék, s ötleteket cseréljenek.- Erőmből ami telik, teszem. Keresztényi szemlélettel, igaz ér­tékeket megőrző emberként segí­tem az egyesületet - hangoztatta Keresztúri Katalin. Keresztúri Katalin pénztáros és Ádám Ferencné elnök bízik a nyugdíjas-egyesület szép jövőjében I Mai í I1 :

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom