Békés Megyei Hírlap, 2002. augusztus (57. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-02 / 179. szám
KÉP 2002. AUGUSZTUS 2., PÉNTEK - 7. OLDAL TÉR ELEK Gerhard Ament Elekért A települési önkormányzat havilapja, az Eleki Krónika július 31-ei számában magyarul, németül és románul köszönti a VI. világtalálkozó résztvevőit. A lap bemutatja az Elekért-érdemérem idei kitüntetettjét, Gerhard Ament allerheimi polgármestert. Gerhard Ament — idézi a kitüntetés indoklását az Eleki Krónika - 1993 óta áll szorosabb kapcsolatban Elek város lakóival, 1994 óta pedig Elek önkormányzatával is. Édesapja, Áment Antal Elekről származik. A kitüntetett a termőföld-privatizációt követően több eleki családnak nyújtott segítséget mezőgazdasági gépek Németországból történő beszerzéséhez. A gépeket ő vásárolta fel, és adományként, ingyenes fuvareszközökkel több kamionnyi mennyiségben Elekre szállította; sokan e gépekkel kezdték el mezőgazdasági tevékenységüket. Gerhard Ament 1996-ban anyagilag is támogatta a lud- wigshafeni önkormányzattól részben adományként kapott, részben pedig pénzért vásárolt szemétgyűjtő autó beszerzését, amely azóta is folyamatosan üzemel Eleken. A települési önkormányzat egyik legönzetlenebb segítőjét tiszteli Gerhard Amentben: információgyűjtéssel, tájékoztatással segíti Elek és a németországi települések kapcsolatépítését, ápolását. Eleki évszázadok A ma kezdődő vüágtalál- kozóra jelent meg a Tanulmányok Elek történetéhez II. kötete Ha- vassy Péter szerkesztésében. A Tanulmányok mindkét kötete - egyéb helytörténeti jelentőségű kiadványokkal együtt - a rendezvények helyszínein megvásárolhatók. Az oldal Elek Város Önkormányzata és csaknem húsz eleki vállalkozó támogatásával készült. Szerkesztette és fotózta: Ménesi György Otthonról haza, immár hatodszor Az egykori kitelepítettek és elszármazottak nem feledték a szülőföldet A kiűzetés tavaly felavatott emlékművét Európa távoli tájairól is felkeresik. Felvételünkön helyi fiatalok helyezik el virágaikat Az elekiek világtalálkozóit két évenként tartják 1990-től. A városi önkormányzat és az Elekről elszármazottak összefogásával életre hívott rendezvény előkészítésébe — hasonlóan a korábbi évekhez — most is sok-sok helybeli bekapcsolódott. A találkozók már nemcsak a világ különböző tájain élő rokonok egymásra találásáról, együttlétéről szólnak, hanem azokról a családokról, egyesületekről és más közösségekről is, amelyek éppen e rendezvényeknek köszönhetik kapcsolataik kialakulását. Klemm István alpolgármester fontosnak tartja előrebocsátani, hogy az első világtalálkozó megszervezése a rendszerváltozás időszakában — mint mondja: újkori demokráciánk kezdetén — történt.- A második világháború után csaknem négyezer eleki németnek kellett elhagynia a szülőföldjét. Öt szerelvény vitte őket Baden- Württembergbe, Ulm és Heidelberg környékére, Hockenheimbe. A kitelepítettek 60-80 kilogrammos csomaggal szálltak vonatra, itt hagyva mindent: a rokonságot, az ingó és ingatlan vagyont, a földet, egy szóval: a hazát. Ok, akik szenvedő alanyai voltak az akkori eseményeknek, a történtekre a kiűzetés szót használják.- Mikor láthatták viszont a szülőföldjüket?- A hatvanas-hetvenes években néhányan már hazalátogattak. A nyolcvanas évek elején, amikor enyhült az előző rendszer szorítása, egyre többen jöttek, köztük azok is, akiknek volt némi ellenérzésük az óhazával szemben. Kinn, Németországban még most is találkoztam olyan elekivel, aki 1946 óta nem járt itthon, s nem is akar hazajönni. Az elszenvedett sérelmek miatt leszámolt mindennel, ami idekötné: a gyermekkorával és házának, szüleinek, nagyszüleinek az emlékével is. Nem akarja, hogy feltépődjenek a lélek sebei, ezért sírva ugyan, de marad. Pedig olyan jó egészségi állapotban van, hogy akár saját személygépkocsijával is hazahajthatna. Megrendítő volt a vele való beszélgetés, tudomásul kellett vennem az érzéseit.- Hallgatva önt, arra gondolok, hogy hasonlóan megrendítő lehetett a sorsa azoknak a magyaroknak is, akiket Szlovákiából telepítettek Elekre. — A felvidéki Nagykapos- ról például — tudomásom szerint - tizenegy család került településünkre. Ők hozhatták a gazdasági felszereléseiket, ettől függetlenül az úgynevezett lakosságcserét ugyanolyan tragédiának kell tekintenünk, mint a németek kiűzését. Az elekiek és a Nagykaposon maradt rokonság között élő a kapcsolat, ugyanez mondható el az önkormányzatokról is. Á mostani világtalálkozóra a nagykaposi polgármestert és a jegyzőt is várjuk.- A ,, világtalálkozó" azt sejteti, hogy nem csak Németországban élnek innen elszármazottak. — Sok eleki kötődésű család él Ausztriában, Brazíliában, az USA-ban, Kanadában, Romániában és... Békés megyében is! Rendezvényünkön természetesen megyei vendégekre, megyénkből való hazalátogatókra is számítunk, hiszen a hazát, annak egy darabját számukra is Elek jelenti, épp úgy, mint azoknak, akiket a sors külföldre kényszerített. A világtalálkozó része lett a családi programoknak: sokunkban tudatosult, hogy ilyenkor lehet találkozni azokkal, akikkel évek óta nem találkoztunk. Sajnos - az idő múlása miatt - ez nem mindig sikerül. Egyébként a mostani találkozóra Németországból - szervezetten — négy autóbusszal érkeznek vendégek, akik 3-tól 10 napig maradnak városunkban, illetve megyénkben. Mások egyénileg utaznak, az előző találkozók tapasztalatai alapján legalább ezer látogatóra számítunk.- Mit emelne ki a háromnapos hétvégi programok közül? — A legfontosabb az, hogy találkozhatunk egymással. Minden programunkat jó szívvel ajánlhatom, ezek részletesen olvashatók szórólapjainkon, plakátjainkon és ezen az újságoldalon is - válaszolta Klemm István alpolgármester. A VI. világtalálkozó programja Augusztus 2., péntek 15.00 Érkező vendégek fogadása a város határában, zenés bevonulás a polgármesteri hivatal mögötti térre 16.00 Az érkező vendégek ünnepélyes fogadása, könyvbemutató. 17.00 Lovasbemutató, gulyásparti a mezőgazdasági és ipari középiskola lovaspályáján 21.00 Diszkó a polgármesteri hivatal mögötti téren a sörsátorban Augusztus 3., szombat 08.30 Német nyelvű szentmise a római katolikus templomban 09.00 Főző- és aszfaltrajzverseny a Reibel Mihály Művelődési Központnál 11.00 Koszorúzások, megemlékezések a 11. világháborús emlékműnél (Hősök kertje) és a németek kiűzetésének országos emlékhelyénél 15.00 Térzene, szabadtéri koncert, fellép a németországi Rieden város fúvószenekara 16.00 Az orosházi Madrigál kórus koncertje a római katolikus templomban 20.00 Hagyományos bátyus sváb bál a sportcsarnokban. Zene: Baranya Sramli Véméndről. Jegyek elővételben kaphatók a városi könyvtárban. Koncert, utcabál a sörsátorban. Zene: Baiczer zenekar Augusztus 4., vasárnap 08.30 Szentmise a római katolikus templomban 09.00 Televíziós vetélkedő gyermekek részére a polgármesteri hivatal mögötti téren 10.00 Koszorúzás a római katolikus templom falán elhelyezett Harruckem-emléktáblánál 10.30 A „Leimen Ház” avatása, temetők meglátogatása 15.00 Folklórdélután a polgármesteri hivatal mögötti téren 17.00 A Békéscsabai Vonós Zenekar koncertje a művelődési központban 18.30 Az „Elekért” érdemérmek átadása. Az elekiek VI. világtalálkozójának ünnepélyes zárása. Elek város VI. születésnapja 20.00 Elekiek bálja a polgármesteri hivatal mögötti sörsátorban. Zene: Nagyecsedi Fekete Szemek, Téglás együttes, Stage Line zenekar 22.00 Tűzijáték Egyéb programok Sörsátor - Játszóház gyermekek részére - Népművészeti vásár — A kisebbségek székházai folyamatosan nyitva tartanak - Kiállítások Támogatók Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Gazdasági Minisztérium (Széche- nyi-terv, turisztikai célelőirányzat), OTP Bank Rt.; kizárólagos médiatámogatók: Rádió 1 és Rádió 47 (Békés megye) A mezőgazdasági és ipari középiskolában Augusztus 2., péntek 11.00 Névadó ünnepség az iskola udvarán (Szent István u.). Ünnepi beszédet mond Domokos László, a Békés megyei közgyűlés elnöke 11.40 Állófogadás az új konferenciateremben 12.30 Meskó Anna és Póka György kiállításának megnyitója 13.00 Hintós, fogatos városnézés 13.30 A tangazdaság új létesítményeinek átadása. Gergelyné Szőts Erzsébet kiállításának megnyitója 17.00 Lovas- és csikósbemutató a tangazdaságban 18.30 Gulyásparti a tangazdaságban, élő zenével 22.00 Tűzijáték Hagyományápolás énekszóval Aradi Zsolt karnagy harmadik éve vezeti a zömmel nyugdíjasokból álló együttest Az eleki nyugdíjasegyesület énekkara 1996-ban alakult, jelenleg mintegy 25 taggal működik. Fellépésük nélkül nehéz elképzelni az eleki ünnepeket, a jelentősebb városi rendezvényeket. Az énekkar vezetője Aradi Zsolt karnagy.- A kórust Nádor Mária alapította, előttem Törzsök Attila volt a karnagy. Általában népdalokat, népdalcsokrokat adunk elő, de próbálkoztunk már többszólamú népdalfeldolgozásokkal és kórusművekkel is. Fontos feladatunknak tekintjük a hagyomány- ápolást, a nemzetiségi dalok megszólaltatását. A közeljövőben például megtanulunk román nyelven néhány kórusművet, de ismerkedünk a német és szlovák nyelvű anyagokkal is. Próbáinkat heti két alkalommal tartjuk a művelődési központban. Felléptünk már többek között Tiszafüreden, Békéscsabán, Orosházán, Mező- kovácsházán és Kétegyházán - sorolja Aradi Zsolt. A VÁLLALKOZÓ MEGKÖSZÖNI. A BY-BETON termékcsaládot gyártó Lévai Lászlót barátja, Kukla László kereste meg 1998 tavaszán azzal, hogy eleki dolgozókkal és eleki beszállítókkal gyárthatnának-e betonkerítés-rendszert Eleken. A tevékenység - jóakarók segítségével - külterületen indult, jelenleg már a központban, a Szent István utca 9. szám alatt folyik. Az itt előállított termékek egyre keresettebbek, amit az is mutat, hogy kezdetben kettő, ma viszont már tíz eleki lakost alkalmaz a vállalkozás. „Egy fővárosi gyártócéggel állunk kapcsolatban, ennek révén megtöbbszöröződtek a megrendeléseink, így további dolgozók felvételét tervezzük” - mondja Lévai László, aki az újságon keresztül is köszönetét mond mindazoknak, akik átsegítették a kezdeti nehézségeken a BY- BETON eleki gyártóit. Botás György, Papp János és Papp László (balról jobbra) az olcsó, gyors, tartós és mutatós kerítéselemek alapanyagát keveri Y Látványtervezőnek készül Festők ecsetjére kívánkoznak Elek ódon hangulatot árasztó épületei, patinás sváb házai — igazolhatják azok, akik megfordultak már a városban. Egy helybeli, 10. osztályos fiatalember, Tóbiás Sándor kezdő grafikusként örökíti meg az építészeti szépségeket. A főtéri templomot rajzoló tizenöt éves fiú beszélgetésünk elején elmondja, hogy korábban elsősorban képregényfigurákat másolt, majd újakat talált ki, s azokat is lerajzolta. Most az épületek, épületrészletek érdeklik. — Vannak rajzolni szerető családtagjaim, de a családunkban nincsenek igazi hagyományai ennek a tevékenységnek. Ötödik osztályos korom óta rajzolgatok, igaz, az általánosban szinte titkoltam. Akkor úgy gondoltam, hogy másokat úgysem érdekelnének különösebben a munkáim. Ez természetesen nem vonatkozik a tanáromra, Zsidó Ferencre, akitől nagyon sokat tanultam, és aki - másokkal együtt — a pályaválasztásomat is támogatta.- Hol folytattad az általános után?- A békéscsabai evangélikus gimnázium grafikus szakára járok. A rajztanárom Prisztavok Tibor, a grafikatanárom pedig Kálay Julianna.- Gondoiom, itt már nem titok, hogy ki min dolgozik, sőt, talán kifejezetten kíváncsiak vagytok egymás véleményére.- Igen, s ebben az a jó, hogy nem dicsérjük agyon egymást. Az osztálytársaim elmondják véleményüket a rajzaimról, és én is a másokéról. Nagyon sok megszívlelendő jó tanácsot szoktam kapni.- Felnőttként mivel szeretnél foglalkozni?- Az álmom az, hogy reklámgrafikus, később pedig látványtervező lehessek — válaszolta. Tóbiás Sanyit érdekli, mások miként vélekednek a rajzairól —KM Klemm István J
