Békés Megyei Hírlap, 2002. július (57. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-03 / 153. szám

4. OLDAL - 2002. JÚLIUS 3., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Grátisz műsorújsággal Tájékoztatjuk kedves olvasóin­kat, hogy pénteken valamennyi lapszámunkban megtalálják a Békés Megyei Hírlap Grátisz cí­mű információs magazinunkat, benne a heti televízió-műsor­ral. így az eddig Békés Megyei Naplót járató olvasóink is ezt kapják kézhez ettől a héttől kezdődően a szerdai műsorúj­ság helyett. S mint a lap neve is mutatja, természetesen grátisz­ba. Ugyancsak új olvasóink fi­gyelmét szeretnénk felhívni ar­ra, hogy továbbra is a Posta, il­letőleg a postai kézbesítők jut­tatják el a Napló helyébe lépő Hírlapot címükre, s az előfize­tői díjért is ők fognak jelentkez­ni. ■ Sikeres továbbképzés Sikeresen zárult a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett 3 napos képzés a gyakorlati képzőhelyek oktatói szá­mára. Békéscsaba Aktuális közjogi feladatának tett eleget a kamara, amikor a felkészítés időpontjának június végét tűzte ki, mivel a középis­kolás tanulók megkezdik nyári szakmai gyakorlatukat. A pá­lyázati forrásból biztosított 25 órás tanfolyam 40 oktató részé­re biztosított ingyenes részvé­telt, jóllehet ennél jóval na­gyobb volt az érdeklődés. A résztvevők az oktatással, tanu­lói juttatással kapcsolatos tör­vényeket tekintették át, bővítet­ték módszertani, kommuniká­ciós és metakommunikációs is­mereteiket. A továbbképzés vé­gén mindenki tanúsítványt ka­pott _____________________(F) Já ték az egészségért A gyulai Egészséges Váro­sért Közalapítvány kurató­riumának egyik célkitűzé­se a jó fizikai kondíció fontosságának elfogadta­tása. Gyula Ennek érdekében július 15-től többfordulós bajnokságot szerveznek a fiatalok körében kispályás labdarúgásban és ko­sárlabdajátékban Újváriban, a Gyöngyvirág téren. Jelentkez­ni a Gyulai Diákirodánál és Klubnál lehet, illetve július 15- én, 9 órakor a helyszínen. A bajnokság bevezetéseként júli­us 6-án, 11 órától a Gyulai Sporttelepen a magyar újságíró válogatott és a gyulai orvos­fogász válogatott játszik barát­ságos mérkőzést. A rendez­vényre a belépés díjtalan, vár­ják a szurkolókat! _______________________-ö­Ge rendás, a hársillatú település Aki fát ültet, nem önmagának ülteti, hanem gyermekeinek, unokáinak — tartja egy régi mondás. A gerendásiak is hálás szívvel gondolnak vissza eleikre, akik közel hét évtizede hárs­fasort telepítettek Magyarország első betonútja mellé. A hárs­fasort tavaly helyi védettség alá helyezte a képviselő-testület. A község dédelgetett hársfasora, ahol szívesen közlekednek a helybeliek D- FOTÓ, KOVÁCS ERZSÉBET áprilisában helyi védelem alá he­lyezte a hársfasort. Minden évben elvégezzük rajtuk a szükséges metszéseket, ápoljuk, óvjuk ter­mészeti kincseinket, a kipusztult egyedeket pedig pótoljuk. Évente egyébként 15-20 hársfát kell pótol­nunk, amit a szarvasi Arborétum­tól vásárolunk meg. Képviselő-tes­tületünk egyetértésével elutasítot­tuk az évente jelentkező hársfavi­rág-szedőket, nehogy kárt okozza­nak a fákban. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a geren­dásiak nem szedhetnek néhány vi­rágot, amiből tea készülhet.- Gerendás büszkélkedhet egy igen öreg hársfával is, amit közel másfélszázaddal ezelőtt ültettek. — Az Apponyiak 1850-ben pla­tánfákat ültettek a településen és néhány hársfát is. A platánok ki­öregedtek, ám a hársfák egyike még ma is megvan, a katolikus parókia udvarán található. A 140 éves famatuzsálemet a közelmúlt­ban korláttal vettük körbe, kétmé­teres sugarú körben a földet is fel­ástuk körülötte, hogy minél kön­nyebben jusson a nedvesség a fa gyökereihez. Csodálatos fa. 140 éves kora ellenére egészséges, úgyhogy remélem, még sokáig dí­szíti településünket. A közelmúlt­ban megmértük a kerületét is, ami a legvaskosabb részén eléri a 140 centimétert!_________kovács erika Az idegenforgalmi értékek adottak Hatékony marketingmunkával növelhető a turistaforgalom A Körös-Sárréten és Békés-Biharban is sokak számára az idegenforgalom lehet a jövő új jö­vedelemszerzési forrása. De ahhoz, hogy ezek­ben a térségekben számottevő turizmus hono­sodhasson meg, mindenekelőtt széleskörű marketingmunkára és újabb beruházásokra van szükség. Továbbá ahhoz, hogy az idegen- forgalom látványosan felélénküljön, olyan programokat kell nyújtani, amelyekkel több napra ezen a vidéken tarthatók a turisták. Körös-Sárrét—Békés-Bihar- A körös-sárréti és a békés-bihari kistérség a Bé­kés Megyei Vállalkozási Övezet Szolgáltató Kft. közreműködésével közösen vett részt a Csabai Vásáron. A két kisrégió turisztikai értékeinek bemutatójával, a kft. által nyújtandó szol­gáltatások listájával, a vállalkozók által ren­delkezésre bocsátott termékekkel sikeresen mutatkozott be. A Layer Kft. által elkészí­tett nádszövetből ké­szült installáció már önmagában is figye­lemre méltó volt, ame­lyet tovább színesítet­tek a szeghalmi Felina- Hungária fürdőruha­kollekciói és az ecsegfalvi Apollon Kft. férfi öltönyei. Közel százan töltötték ki a régiók értékeiről szóló totót, s nyertek kisebb ajándékokat - tájékoztatta la­punkat Tőkésné Gáli Mónika, a Békés Megyei Vállalkozási Övezet Szolgáltató Kft. igazgatója. A Békés Megyei Vállalkozási Övezet Szolgál­tató Kft. és a Sárréti Tourinform Iroda közös irá­nyítás alatt működik, így az igazgató konkrét idegenforgalmi eseményről is tájékoztatta la­punkat. Nemrég a Körös-Sárréten egy kétnapos regionális tourinform-találkozót tartottak. En­nek keretében a három megyéből és Budapest­ről érkezett szakemberek a szakmai tanácskozás mellett megtekintették a kistérség legfontosabb idegenforgalmi nevezetességeit: a vésztő-mágori történelmi emlékhelyet, a füzesgyarmati Japán Múzeumot, a szintén gyarmati strandfürdőt, va­lamint Dévaványán a Bereczki Imre helytör­téneti gyűjteményt és a Körös-Maros Nemze­ti Park Igazgatóság Dévaványa-Ecsegi Puszták Tájegysége réhelyi bemutatóköz­pontját. — A szakemberek úgy vélték: térségünk komoly turisztikai ér­tékekkel rendelkezik, ám ezek marketingje nem megfelelő, mely­nek oka az anyagi for­rás hiánya — hangoz­tatta Tőkésné Gáli Mó­nika. ______________MAQYARI BARNA Tu rizmusnövelő beruházások A Körös-Sárréten jelenleg is több olyan fej­lesztés folyik, amely tovább javítja a térség tu­risztikai adottságait. A vésztő-mágori történel­mi emlékhely arculata folyamatosan szépül. Nem csak a romkert megromlott téglafalait cseréltették ki, hanem az egykori bazilika egyik bejáratát is helyreállították, s a mágori fejlesztés tovább folytatódik. Még ebben az esztendőben 113 millió forint értékű beruházásként elkészül a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Dévaványa-Ecsegi Puszták Tájegysége réhelyi látogatóközpontjá­nak oktatóközpontja. Szintén a ványai túzok­rezervátumnál szaporitóbázist létesítenek. Ez a 25 millió forint értékű beruházás augusztus 31-ig valósul meg. Megkérdeztük olvasóinkat Mennyit költ kozmetikai szerekre? Szabadi Berta, 27 éves, békés­csabai felszol­gáló- Egy nő mindent meg­tesz a szépsége érdekében. Ha­vonta legalább kétszer járok kozmetikushoz és fodrászhoz, ez magában is sok pénzt emészt fel, hogy a többi kozmetikai szerről ne is beszél­jek. Havonta legalább hét-tízezer forintot költők el a drogériákban, ahol akkor is megfordulok, ha nem vásárolok semmit, csak né­zelődöm. Fehér Lajosné, 52 éves, békés­csabai ősterme­lő- A tisztál­kodás lassan luxus. A dezo­dorok, tusfür­dők és egyéb pipereszerek ára a csillagos eget verdesi. Viszont szappannal is lehet mosakodni, régen sem volt más. A fürdőszoba is nagy­zási hóbort. Fodrászhoz nem já­rok, ha mégis rászorulok, hogy valaki frizurát fésüljön nekem, megkérem rá valamelyik roko­nomat. Mazán-Kovács Miklós József, 19 éves, békés­csabai tanuló — Mennyit költők kozme­tikai szerekre? Az édesanyá­mat kellene megkérdeznem, ő vásárolja eze­ket a termékeket. Miután márkahű vagyok, nem nehéz választania. Kozmetikushoz, fodrászhoz hetedikes korom óta rendszeresen járok, nagyon fon­tosnak tartom, hogy tiszta le­gyen a bőröm, rendben legyen a hajam. Vili Ilona, 48 éves, békéscsa­bai rokkant­nyugdíjas - Rokkant- nyugdíjasként nem áll módom­ban sokat költe­ni kozmetikai szerekre. Havonta legfeljebb há­rom-négyezer forintot szánhatok rá, de ebből az összegből csak a legszükségesebbekre futja: fog­krémre, fogkefére, szappanra, arc- és testápolóra, valamint mosószer­re. Az olcsó, de megfelelő minősé­gű termékeket keresem. f. g. k. D-FOTÓ: VERESS ERZSI A nyár veszélyeket is tartogathat Nyár, meleg, vízpart, fürdő­zés. Folytathatnánk a sort úgy is, hogy túra, napozás, de úgy is, hogy rovarcsípés, vizenyő, görcs, ájulás, vízszennyezés. No, persze nem szabad ennyi­re sötéten látni a nyári napo­kat, mégis érdemes felkészül­ni a veszélyekre. Ebben segít rövid összeállításunk. Békés megye A rovarok jobb esetben csak a fü­lünkbe zümmögnek, ha viszont nincs szerencsénk, meg is csíp­nek bennünket. Ez természete­sen nemcsak kellemetlen, ha­nem veszélyes is lehet, például ha szájban vagy torokban ér minket a támadás. Ebben az esetben azonnal forduljunk or­voshoz, de addig is igyunk hű­tött italt vagy szopogassunk jég­kockát. Ha a testfelületen csípett meg a rovar, a hátramaradt ful­lánkot egyetlen mozdulattal, csi­pesszel távolítsuk el. Ugyanez vonatkozik a kullancsokra is - hívja fel figyelmünket az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Békés megyei szerve­zetének munkatársa, dr. Pásztory Ibolya. A hőség is tartogathat kelle­metlen meglepetéseket. Ameny- nyiben a testhőmérséklet a nor­mális 37 Celsius-fokról 38 fokra emelkedik, a fokozott verejtéke­zésből fakadó kiszáradás miatt gyengeség, fejfájás, hányinger, hányás jelentkezhet, sőt szapora légzéssel és szívveréssel, látás­romlással is számolnunk kell. Ezt tapasztalva, tanácsos minél előbb hűteni a testet, hogy elke­rüljük az eszméletvesztést. A hő enyhébb bántalmakat is okozhat. A meleghez nem szo­kottaknál fájdalmas hőgörcs lép­het fel. Ilyenkor minél gyorsab­ban folyadékot kell fogyasztani, lehetőleg ásványvizet, hogy az el­vesztett ásványi anyagokat is pó­toljuk. A fürdőzés sem veszélytelen. A vízszennyeződés részben he­lyi, részben az egész Földet érin­tő probléma. Magyarország la­kosságának mintegy kilencven százaléka vezetékesivóvíz- ellátottságú, de a vizek huszonöt százaléka kémiailag vagy bakteorológiailag így is kívánni­valókat hagy maga után. Az Al­földön és a Tiszántúl déli részén az arzén, a magas nátrium és am- móniumtartalom okoz gondot. Nagy a fürdővizek terhelése is, hiszen egy átlag fürdőző leg­alább száz baktériummal szeny- nyezi a vizet. ____________________________________F.G.K. Településeink krónikája Iskolai fejlesztések Ecsegfalván Az ecsegfalvi képviselő-testület legutóbbi ülésén Kocsárdi Lászlóné igazgató a helyi általános iskola és óvoda munkájáról, helyzetéről tájékoztatta a község vezetését.- Az Ecsegfalva Jövőjéért Alapítvány bevételé­ből az óvoda korszerű faelemekből készült udvari játékot kapott, kosárlabdákat, kosárlabda-palánkot vásároltunk, valamint az iskolai kézilabdacsapat­nak sportöltözéket készíttettünk. Jelentős mérték­ben gyarapítottuk az iskolai könyvtár állományát is. A Jézus Szíve Alapítvány iskolánk könyvtárában működteti az internetezésre is alkalmas számító­gépét, ami nagy segítségére van a kutatómunkát végző gyermekeknek - fogalmazott Kocsárdi Lászlóné. _________________________________in Ké tszáz éves a harsányi templom Körösnagyharsányban 1529-ben alakult meg az egyház, de közel két évszázadot kellett várni, amíg 1776-ban a település első fatemploma megépülhe­tett. Az a fatemplom csak néhány évtizedig állt. Harsány mai temploma 1802-ben - immár kőből - épült, így az építmény idén kétszáz éves. A hosszú idők alatt Isten háza számos veszélyt megélt: 1834-ben földrengés pusztított a települé­sen, 1835-ben pedig villám csapott a templom fa­laiba. Szerencsére az épületet nem sikerült el­pusztítani. Az idők folyamán a község lehetőségei szerint fejlesztéseket is végrehajtott a templomon. Hat éve például rézborítású új tetőt kapott a torony._____ui Vá nya, mint megyeszékhely Százötvenhárom esztendővel ezelőtt július elején tizenhárom napon át Dévaványa megyeszékhely­ként működött. Az 1849-es évben a Heves-Külső- Szolnok Vármegyei Közgyűlés az orosz cári csapa­tok közeledése miatt a július 3-ától 16-áig terjedő időszakra működését a megye legdélibb sarkába, Dévaványára helyezte át. Tehát az 1848/49-es forradalom és szabad­ságharc utolsó heteiben Ványa nem Békés, ha­nem Heves-Külső-Szolnok megye székhelye volt. A másfél évtizeddel ezelőtti eseményekre emlé­kezés jegyében az idén tavasszal Békés megye kép- viselő-testülete ünnepi megyegyűlést tartott Dévaványán. _________________________________ül A megörökített pillanatok Székesfehérváron Négy megyei fotós képei szerepelnek a MAFOSZ kiállításán A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsé­ge, a MAFOSZ tizenkilencedik alkalommal nyitja meg fotósza­lonját. Az országos seregszemlének ezúttal Székesfehérvár ad otthont július 6-án. Békés megye A zsűri 403 szerző 842 fényképé­ből válogatott. Végül 121 alkotó 139 művét állítják ki júliusban Székesfehérváron, majd az or­szág más városaiban is. A tervek szerint többévi kihagyás után Bé­kés megyébe is ellátogatnak a tár­lattal. Megyénket négy alkotó képvise­li a MAFOSZ kiállításán: Bánfi Má­ria a gyulai Székely Aladár Fotó- klubból, Kalmár Zsolt és Kádár Fe­renc Békéscsabáról, a Berekméri Zoltán Fotóklubból, valamint Virág Mihály, a szintén megyeszékhelyi Márvány Fotóműhelyből. Győri Lajost, a MAFOSZ elnö­két a képekről kérdeztük:- Milyen műfajban lehetett ne­vezni az idén ?- A portrétól a tájképen át az aktig mindenben. A meztelen test ebben az évben különösen sok al­kotót ihletett meg. Reklámfotók is láthatók majd a kiállításon. Ter­mészetesen ebben az esetben nem az ábrázolt tárgyról, hanem a képi világról döntöttünk.- Milyen technikával dolgoz­nak a kortárs alkotók?- A színes fényképek mellett a digitális fotó is egyre nagyobb te­ret hódít. A fekete-fehér kissé hát­térbe szorult, pedig ezen negatí­vok előhívása jelenti leginkább a szakma kézműves részét. Épp ezért külön értékeljük a fekete-fe­hér alkotásokat. Ezek a képek jobban stilizálják a valóságot. Nem ugyanazt a látványt akaszt­juk a falra, mint amit a szemünk eredetileg befogadott. Remélem és hiszem, hamarosan egyre töb­ben térnek vissza ehhez a techni­kához. Egyedi kísérletek is fel­bukkantak. Hogy ezek mennyire időállók, az csak két-három évti­zed múlva derül ki.- Melyik korosztály ragad leg­szívesebben fényképezőgépet?- Változó. A legfiatalabb pá­lyázó mindössze tizenöt éves, a legidősebb kilencven. A kiállítás szépségét azonban nem ez adja, hanem a sokszínűség, ahogy a fo­tósok megragadják a valóságot. FEKETE G. KATA betonút mentén. A járda és a házak közé akácok kerültek, az árok és a betonút közé pedig hársfák. — A hársfák zöme még ma is megvan. Csodás szépségű fák, ame­lyek árnyat adnak és virágzás idején Gerendás — Gerendás lakossága nagyon büszke a hársfasorra. 1934-ben, az akkori képviselő-testület egyik köz­gyűlésén úgy döntött, Gerendás olyan pompás illatot árasztanak, amit szavakba önteni nem is lehet. Remélem, Nagycenk mellett Geren­dás is híressé válik a hársfasoráról.- A település óvja és védi a hársfákat.- Képviselő-testületünk 2001 belterületére mézelő fákat telepíte­nek - tudtuk meg Gajdács János polgármestertől. Gerendáson a har­mincas években működött egy mé­hész egyesület, melynek vezetője, Benedek Béla azt javasolta, hársot és akácot telepítsen a település a

Next

/
Oldalképek
Tartalom